Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
© K 1994. november 29., kedd CSALÁDI OLDAL <08 9------------------------------------------------------------------------------------------------------------BÉKÉS MKfíVFI HÍRI.AP Mini receptek Zöldséges tál. Hozzávalók: 10 dkg húsos füstölt szalonna, 1 csomó főtt leveszöldség vagy 1 csomag mirelit vegyes zöldség, 1 csomag mirelit zöldborsó, 25 dkg főzőkolbász, 4 kemény tojás, 5 dkg reszelt sajt, 1 nagy fej vöröshagyma, só, gyömbérpor. Beáztatunk fedelével együtt egy római tálat, majd lecsepegtetjük és alsó felét a vékonyra szelt szalonna felével kibéleljük. Összekeverjük a főtt, kockákra vágott vegyes zöldséget a borsóval és a felét a tálba terítjük. Sorba rakjuk rá a karikákra vágott kolbászt meg kemény tojásokat és beborítjuk a zöldség-borsó keverék maradékával. Ráfektetjük a karikára vágott hagymát, erre a szalonnaszeletek felét és a tálat lefedve, kb. 45 percig sütjük. Végül megszórjuk reszelt sajttal, és csak annyi időre rakjuk vissza a sütőbe, amíg a sajt ráolvad. Újhagyma mártásban. Hozzávalók: 8 csomó újhagyma, 4 tojássárgája, 2 dl tej, 10 dkg vaj, só, őrölt bors, néhány csepp citromlé. Megtisztítjuk a zöldhagymát, de kb. 2 cm-es zöld részt rajta hagyunk. Sós vízben megfőzzük, majd alaposan lecsepegtetve forró tálra tesszük, melegen tartjuk. Közben a tojássárgákat habverővel a tejjel alaposan kikeverjük (lehet a hagyma főzővizét is venni hozzá tej helyett), beledobunk hét deka vajat és gőz fölött keverget- ve sűrű mártássá főzzük. A gőzről levéve megsózzuk, megborsozzuk, belecsepegtetjük a citromlevet, beledobjuk a maradék vajat, és ha az is elolvadt, a hagymára öntjük, azonnal tálaljuk. (Póréhagymából is kitűnő). Apás szülések orvosi szemmel Az apa közelsége elviselhetővé teszi a szülő nőnek a nehéz perceket ság, az új palánta világra jöttéEgyetlen olyan esetre emlékszem, amikor az apát kellett a szülést követően ápolgatni — igaz, ez császármetszéses szülés volt — mondja dr. Németh Tünde, a Rókus kórház csecsemő- és gyermekorvosa, akit az úgynevezett apás szülések tapasztalatairól kérdezőink. — Ma már terjedő gyakorlat: egyre több félj vállalja, hogy személyesen is részese legyen gyermeke világra jövetelének, a szülésnek. Az ifjú apák nem érzik férfiatlannak, hogy elkísérik feleségüket a szülőszobába és általában igen jól bírják a megpróbáltatásokat — mondja a doktornő. Hozzáteszi, hogy persze előzetesen azért alaposan fölkészítik a szülőszobák férfivendégeit a várható eseményekre. Tizenöt részes tanfolyamszerű előadáson ismertetik meg velük a terhesség különféle fázisait, a magzat fejlődését. Videóról lepergetnek előttük szüléseket, sőt előre megismerkednek magával a „misztikus” helyszínnel, a szülőszobával is. —A szülés gyötrelmeivel birkózó anyának jelent-e valami könnyebbséget párja jelenléte? Nem vált ki viszolygást, kiábrándultságot a férjből asszonya testifeltárulkozása, kiszolgáltatottsága? — Az apa közelsége egyértelműen jobban elviselhetővé teszi a szülő nőnek a nehéz perceket. Kivált a vajúdás idején jelent sokat, ha férjét maga mellett tudja, s fájdalmai közben bátorító szót, szeretetet, együttérzést kap tőle. Sokszor férj és feleség szinte együtt lélegzik, együtt küzd az új kis életért, s a babával közösen valóságos kis csapatot alkotnak. Amikor hagyományos körülmények között 12-18 órai vajúdás után születne meg a pici, az apás szülés folyamata gyakran 6-8 óra alatt lezajlik. Úgy látjuk, hogy a szülés misztériumába való beavatottnek katartikus közös élménye nemhogy lazítaná, hanem szorosabbá és bensőségesebbé teszi a házastársak közötti kapcsolatokat. A tapasztalatok szerint az apás szülés meghosszabbítja a magzati időszak pozitív ingereit. A csöppség a meleg biztonságból zajos, rideg környezetbe érkezik. Az apás szülés után nem különítik el: az anya szívverését hallva, az apa hangját megismerve gyorsabban megnyugszik. Olyasmit érezhet, hogy visszatalált az otthonosság világába... Boros Erika Utókezelés emlóműtét után A nők leggyakoribb daganatos betegségének—az emlőráknak kezelése ha lehetséges, műtéttel kezdődik. Műtétre akkor kerül sor, ha az előzetesen elvégzett kivizsgálás során a betegség csak az emlőben mutatható ki, vagyis a rendelkezésre álló vizsgáló módszerekkel távoli áttét nem bizonyítható. A műtét jellegét — csak daganateltávolítás vagy emlőeltávolítás — az emlőben kialakult csomó mérete, elhelyezkedése, környező szövetekhez való viszonya, valamint műtét alatt végzett szövettani vizsgálat eredménye határozza meg. —Miért van szükség emlődaganat miatt végzett műtét után minden esetben onkológiai utókezelésre? — Azért, mert az emlőrák gyakran már kezdeti stádiumban is távoli, mikroszkopikus méretű, így kivizsgálással nem kimutatható távoli áttéteket képez, valamint hajlamos a helyi kiújulásra. Az esetlegesen már kialakult, mikroszkopikus áttétek élpusztítására gyógyszeres kezelést alkalmazunk, míg a helyi kiújulás megelőzésére sugárkezelést végzünk. A gyógyszeres utókezelés jellege függ az emlődaganat méretétől, a daganat és a hónaljból eltávolított nyirokcsomók szövettani vizsgálatának eredményétől, valamint a beteg életkorától. Hormonálisán aktív korban levő — menstruáló — hölgyek esetében (általában 50 éves kor alatt) körülbelül 6 hónapig citosztatikus (daganatellenes gyógyszeres) kezelést végzünk. Ha a daganat igen kicsi volt, és az eltávolított hónalji nyirokcsomókban áttét nem mutatható ki, a kemoterápiától eltekinthetünk. Idősebb életkorban az esetek többségében csak hormonális típusú utókezelésre kerül sor, 2 évig Zitazo- nium szedését javasoljuk. Műtét utáni sugárkezelés során emlőmegtartó-műtét után a megmaradt emlőre, illetve eltávolítást követően az emlő helyére, a mellkasfalra adunk sugárkezelést. A hónalji és kulcscsont feletti árokban elhelyezkedő nyirokcsomókat minden esetben besugarazzuk. — Sokan kérdezik, hogy megéri-e elvégezni, és elviselni a műtét utáni utókezelést? — Vállalni a kemoterápiát gyakran kísérő panaszokat, hányingert, étvágytalanságot, rossz közérzetet, valamint a sugárkezelést kísérő, leégéshez hasonlító panaszokat, bőrpírt, késői sugárreakciókat. Igen nagyszámú — több tízezer — beteg adatait értékelő nemzetközi statisztikák azt mutatták ki, hogy a csak műtéttel kezelt emlőrákos betegeknek csak 40— 50 százaléka gyógyul meg véglegesen, míg 50—60 százalék esetében a betegség hosszabb- rövidebb idő múlva visszatér. Megfelelő komplex utókezelés — sugárkezelés, kemoterápia és/vagy hormonális kezelés — után a betegség csak az esetek 25—35 százalékában tér vissza hosszabb-rövidebb idő múlva, vagyis a betegek 65—70 százaléka végleg meggyógyul. Dr. Pintér Tamás ONKOLÓGUS FŐORVOS í á Jöf Ismerje meg önmagát! • Lenthár Márta rovata Szüksége van a cukorbajára? (11.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsege üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésének megfejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Sorozatunk beköszöntő írásában kihangsúlyoztuk, hogy okfejtéseink nem lesznek kényelmes olvasmányok, hiszen olyan őszinte szembenézést várnak el tőlünk, amelyek bizony megrengethetik az önmagunkról bennünk élő képet. A megrázkódtatásért cserébe viszont esélyünk van a gyógyulásra, s ezért talán érdemes vállalni egy átmeneti kiborulást. Sajnos a cukorbaj nemcsak testi, de lelki szinten is a legnehezebb betegségek közé tartozik, feldolgozása egyedül szinte lehetetlen. Egy jó pszichológus azonban átsegíthet a nehézségeken, s a végeredmény: az élet örömtelivé válása. Először nézzük meg, hogy milyen lelki probléma jelenik meg testünkben cukorbaj képében. Már utaltunk arra, hogy nyelvünk gyakran árulkodik a bajok valódi gyökeréről. A cukorbajt eredetileg curkorhúgyárnak, cukorhasmenésnek nevezték. A betegség orvosi elnevezése, a diabetes szó a görög diabeinein-ből származik, melynek a jelentése: átvetni, átmenni. A cukor tehát átmegy az emberi szervezeten, s belőle a vizelettel távozik. Nem tud beépülni a sejtekbe. Az orvosok tájékoztatják is betegeiket a rendellenesség élettani okairól, mi most nézzük a lelkieket. Egy korábbi fejezetünkben már tisztáztuk, hogy az édesség és a szeretet életünkben analóg fogalmak. Az édesség utáni fokozott vágy a be nem teljesült szeretet iránti sóvárgás jelképe. A cukorbetegek esetében arról van szó, hogy édesség formájában hiába próbálják csillapítani szeretet- vágyukat, a cukrot nem képesek beépíteni sejtjeikbe. A folyamatot értelmezve éz azt jelenti, hogy be nem vallott szeretetvágyuk párosul a szeretet befogadásának a képtelenségével. Sajnos a folyamat itt nem áll meg, mert aki nem tudja a szeretetet elfogadni, átélni, azt sem tudja, hogyan kell szeretetet adni. Cseppet sem csodálkozom azon, hogy a leírtak ellen a legtöbb cukorbeteg első olvasásra tiltkozik és bizonygatja, hogy ő mennyire szereti például a gyermekeit és milyen sok embertől kap szeretetet. Nem is szabad ezzel vitatkozni, hiszen a felszínen legtöbben valóban ezt élik meg, de gondoljanak csak arra, hogy mennyi keserűséget hordoznak magukban, s milyen ritkán élnek meg örömtelinek egy-egy pillanatot. Louise L. Hay: Éld az életed című könyvében megfogalmazza a leggyakoribb betegségek lelki okait, s azokat a pozitív gondolatokat, amelyek segítenek megváltoztatásukban. Szerinte a legtöbb cukorbetegre jellemző gondolkodás, magatartás: „Sóvárgás az után, ami talán lehetett volna. Visszafogottság. Mély fájdalom. Csak keserűség maradt.” Mindezt a következőkre kellene felcserélni: „Örömteli ez a pillanat. Kész vagyok megélni a jelen édes örömeit.” Sok sikert hozzá! (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak Egy kis segítséggel, ha lehet! Elnökválasztó közgyűlés Orosházán A minap az adóhivatalban voltam ügyeim intézése végett. Az információnál előzékenyen és a lehető legkedvesebben fogadtak, s a lehetőségekhez képest választ is kaptam kérdéseimre. Azonban tudott dolog, hogy az adózással kapcsolatban sok olyan tudnivaló van, amit nem lehet egyszeri olvasás, vagy elmondás után megjegyezni, az adóív kitöltése is napokba kerül a gyakorlatlan állampolgárnak. A mellettem lévő ablaknál egy nénike érdeklődött. A kárpótlási jegyeiért kapott kis föl- decskéje után kap pár ezer forintot, 6—7 ezer Ft közötti összeget, mivel a földet művelésre bennhagyta a tsz-ben. Az elszámolási jegyzéken ez az összeg adókötelesnek van feltüntetve. A néni segítséget kért, ki tudna neki tanácsot adni, mit tegyen. Kevés a nyugdíja, nem érti miért kell adózzon. A válasz az volt: „nem tudom, tessék megkérdezni, egy jogászt vagy egy adószakértőt”. Ha ezt megteszi, biztos, hogy ellenszolgáltatásért kapja meg a választ. De az adóívet is ki kell tölteni, s ez sem egyszerű, ehhez is segítség kell. Mire mindent kifizet, még az adót is, nemigen marad a néninek az összegből. Felmerült bennem a gondolat; az adóhivatal foglalkoztathatna nyugdíjas jogászt, aki ingyenesen adna tanácsot a rászorulóknak, az adófizetők pénzéből biztos fúrná erre is, s netán az idős embereknek segítene az adóbevallás kitöltésében is. Ezzel a hivatal a saját munkáját is elősegítené, nem lenne annyi helytelenül kitöltött elszámolás, s jóval kevesebb volna a postaköltség és a bosszúság. Talán így az állampolgárok sem éreznék olyan nagy tehernek az adózást. A idősebb korosztály nevében remélem az illetékesek elgondolkodnak a megoldáson. Ez azért is aktuális, mert itt az év vége. A Nyugdíjasok Orosházi Városi Érdekvédelmi Szövetsége novemberben közgyűlést tartott. A jelölő bizottság elnöke, Hol- linger Miklós javaslatot tett a megüresedett tisztségekre. A városi szövetség elnökének Plenter Lajost javasolta. A közgyűlés egyhangú szavazattal megválasztotta őt. Az ellenőrző bizottság elnökévé Máté Györgynét választották. A városi szövetség elnökségébe javasolta a városi központi nyugdíjasklub elnökét, dr. Násztor Sándort. A közgyűlés egyhangúan elfogadta. A közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. Pankotai István megyei elnök, az országos szövetség alelnöke. Tájékoztatót adott a nyugdíjas érdekvédelem aktuális kérdéseiről. Felhívta a figyelmet a helyhatósági választások fontosságára és az azon való nyugdíjas részvételre. Plenter Lajos hozzászólásában az elkötelezett nyugdíjas érdekképviseleti munkáról beszélt Élmondta: országosan változások történtek a nyugdíjasszövetség tevékenységében. A korábbi kormányzat nem igényelte a szövetség segítőkészségét. Jelenleg képviselőik vannak az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban, az országgyűlés szociális bizottságában, a Népművelési Minisztérium Szociális bizottságában. Orosházán és a megyében a nyugdíjasok képviselőik útján részt kívánnak venni a városi önkormányzatban, a megyei közgyűlésben, hogy a városban minél több klubközösség működjön, hogy figyelni tudjanak egymásra, hogy a közérzetük jobb legyen. Sokkal nagyobb anyagi támogatást várnak el a városi képviselő-testülettől már 1995-től. Nem mondanak le a városi nyugdíjasház megvalósításáról. Ami a választásokat illeti nincsenek megelégedve a városi képviselő-testület munkájával, annak leváltását javasolják — zárta hozzászólását Plenter Lajos.
