Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-25 / 279. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1994. november 25., péntek Évforduló. 90 évvel ezelőtt ezen a napon született Nádasdy Kálmán Kossuth-dí- jas operarendező, kiváló művész- Négy évtizeden át volt az Operaház főrendezője, s évekig igazgatója. 1948-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelynek 1964—74 között főigazgatója, illetve annak rektora is volt. Munkássága során sokat tett Bartók és Kodály — akinek tanítványa volt korábban — művészetének, a magyar zenének a megismertetéséért. A realista operajátszás meghonosítója volt Magyarországon, de sikerrel rendezett a milánói Scalában és a bécsi Staatoperben is. Prózai színházi előadásokat, operetteket, sőt filmeket is rendezett. Az ő munkája az első teljes egészében színes magyar film, a Ludas Matyi, valamint a Föltámadott a tenger. Felvételi vizsgákról. A békéscsabai pedagógus klub december 1-jén 15 órától tartja soron következő ülését a Kossuth Zsuzsa kollégiumban. A találkozón a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola oktatói a szóbeli felvételi vizsgák tapasztalatairól beszélnek, különös tekintettel a magyar, a történelem és a mate- metika tárgyakra. A klub várja mindazokat az iskolaigazgatókat, pedagógusokat, akiknek iskolájukból rendszeresen felvételiznek diákok a csabai főiskolára. Ma: Rinaldó gróf Békéscsabán „A magyar operett tiszta és értékes műfaj” M. Konti Gábor (Mr. George Adam), Kővári Judit (Helén) és Csizmadia Éva (Rózsika) Fotó: Kovács Erzsébet Háromnegyed évszázad múltán újra szólhat a Kalifomia-dal, felcsendülhet Szirmai Albert gyönyörű zenéje: a Rinaldó gróf című operettnek — 1918-as fergeteges ősbemutatója, néhány esztendős országos sikertuméja és több évtizedes álma után — ma lesz a premierje a Jókai Színházban. Hosszú kényszerpihenő, feketelistás letiltás, akár ősbemutatónak is nevezhetjük ezt a mostani színháztörténeti eseményt. A darab előéletéről és az operett műfajáról Gergely László ügyvezető igazgatóval, a békéscsabai előadás rendezőjével beszélgettünk. —Nemcsak Rinaldó gróf története romantikus, hanem a mai premier előélete is. — 1918. november 7-én a Király Színházban volt az ősbemutató Ko- sáry Emmyvel, Rátkay Mártonnal, Király Ernővel és Lábass Jucival a főbb szerepekben. Az előadás óriási sikert aratott, 1922-ig járta az országot, utána teljesen eltűnt a színpadokról. Legfeljebb néhány slágert énekelgettek még később, de a darabot soha többé nem játszották, nem játszhatták. — Nyilván tartalmi, politikai okok miatt. — Persze. Az operett a politikai nyomás áldozata lett, évtizedeken keresztül nem szólhattak a dalok. „Kaliforniába vágyom, hol kék vizek felett szívem bút és fájó szerelmet elfeled”. Vagy: Sír a szél lágyan, nem visz el vágyam, itt vagyok, s hervadok Bánatországban.” ' . — Hogy került most mégis elő a darab? — Véletlenül. Két kottát találtunk a színház kottatárában, nagyon tetszett, tovább kutattunk és megtaláltuk az egészet. Böhm György átdolgozta, és az előkészületek alatt arra ügyeltünk, hogy tiszta, szép operettet adjunk elő. —Népszerű, de költséges műfaj... — Kiállítását tekintve valóban költséges, ha a saját gárda mellé vendégeket is kell hívni, ha nincs például zenés tag. Meghívtuk M. Kontz Gábor magánénekest Szegedről, Kővári Judit ismét színpadra lép, gondolom, ennek nagyon örül a csabai közönség. Kereszthy Kálmán gróf szerepében Vajda Károlyt láthatják Veszprémből, illetve a Vidám Színpadtól. Faragó Józsefet hívtuk táncos komikusnak. A 21 tagú színházi zenekarban 15-en játszanak a csabai szimfonikusok közül. Az operettet mint műfajt komolyan vesszük és szeretnénk visszahozni a színházba, ahol tíz éve nem játszottak operettet, csupán zenés játékok kerültek színre. —1 Mit jelent az, hogy komolyan veszik az operettet? — Mint műfajt tisztán kezeljük, nem akarjuk „megfejelni”, maivá tenni, látványban és játékban meghagyjuk a romantikát, amire mindannyiunknak szüksége van. Ne hazudjunk egymásnak, ne legyen átirat, operett legyen! Természetesen zenés játékok is színpadra kerülnek, ilyen lesz Eisemann Mihály zenés vígjátéka, Én és a kisöcsém, és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical. — Melyek a zenés játék és melyek az operett műfaji jellemzői? — A zenés játékra nagy a közönségigény, ez a próza megzenésítése, sokkal könnyedebb műfaj játékában, mondandójában egyaránt. Az operett viszont egy adott korszellemet tükröz, a Rinaldó a 20-as, 30-as évekre jellemző, érzelmeiben felvállalja a romantikát. Összetettebb színészi játékot igényel. A magyar operett sajátos és értékes műfaj, nem véletlen, hogy a világon mindenhol merik játszani... Niedzielsky Katalin Aranykapu a város szívében Családfa-tabló pályázat Törökszentmiklós Város ÖnkorEgy békéscsabai elkeseredett vállalkozó keresett fel a szerkesztőségben. Arról panaszkodott, szeretne a karácsonyi vásárra kipakolni, de nem biztatták azzal, hogy helye lesz az aranykapuban. Baczovszki Pált, az Agora- Csaba Rt. ügyvezető igazgatóját, a vásár szervezőjét kértük, hogy adjon egy rövid tájékoztatást a vásárral kapcsolatban. — Azt hiszem, nincs miért aggódnia a vállalkozónak, mert véleményem szerint mindenkinek lesz helye a december 10—23 között megrendezésre kerülő vásáron. A tavalyi helyzettel megegyezően pakolhatnak ki a vásározók a Kinizsi utcától a Jókai utcáig terjedő szakaszon. — Valóban nincs már helyük az aranykapuban? — Való igaz, lassan kirakhatnánk a „megtelt” táblát, de azért 2-3 üres helyet még tudunk biztosítani. — Biztosítanak-e bejárást azoknak az üzleteknek, boltoknak, amelyek az Andrássy úton találhatók? — Azt hiszem, ezzel már tavaly sem volt probléma. Most is meghagyunk legalább négy métert az üzletek előtt. Ha már ennél a témánál vagyunk, megjelent az Önök újságjában egy hirdetés, ahol fedett helyet kínálnak az aranykapuba. Ez egy magánakció, amitől mi elhatároljuk magunkat. B. V. mányzata, a Művelődési Központ és a Nagycsaládosok Egyesülete Országos Családfa-T abló Pályázatot hirdet, melynek fővédnöke: dr. Czeizel Endre. A pályázat célja: a családok, a gyermekek fényképekről is ismerjék meg gyökereiket, őseiket, a hozzájuk fűződő történeteket, elbeszélések, legendák alapján. A pályamunka elkészítése: a családi albumokban, fiókok mélyén, hagyatékokban fellelhető eredeti fényképekből állítsák össze a családfát, a jelenlegi családtól mindaddig visszamenőleg, amíg fényképeken bemutathatok őseik. Fényképkeretben helyezzék el a családfa fényképeit — minden fénykép alatt írógéppel vagy nyomtatott nagybetűvel tüntessék fel a család nevét, a fotózás évét. Külön kategória: Családfa — esküvői képeken. Díjazás: Nívódíjjal. A pályamunkák beküldési határideje: 1994. december 3. Helye: Városi Művelődési Kpzpont, Törökszentmiklós, Kossuth u. 135. Díjazása: I. díj 5000 Ft; EL díj 4000 Ft; III. díj 3000 Ft és a támogatók által felajánlott Nívó-díjak. Egy túlélő a sarkadi zsidóság emlékének megőrzéséért Káldor Sándor életének tíz — Van egy pár nap az életemben, amit sohasem felejtek el — mesélte találkozásunkkor Káldor Sándor, a hajdani sarkadi zsidóság 78 esztendős képviselője. Káldor Sándor 1947 óta Budapesten él, de évente egykét alkalommal hazalátogat szülővárosába, ahová 1926-ban az édesapját temették. — Tudja, nem akarok sem hivalkodni, sem panaszkodni a múltra — folytatta. — Örülök, hogy ma már minden másként van, mint akkoriban. Örülök, hogy máig is nagyon sok segítőkész barátom él Sarkadon, és számomra ez a legfontosabb. Ezért nézhet ki úgy a zsidó temető, ahogy kinéz. Ma már egyetlen zsidó sem él Sarkadon, de a város és a barátaim segítségével mégis rendbe hoztuk a zsidó temetőt, az egyetlen kézzel fogható emléket, amit a zsidóság Sarkadon hagyott. — Huszonegy éves voltam, amikor az iparoskor helyiségében a zsidó templom felépítésének 100. évfordulóját ünnepeltük. 1937-et írtunk. Az ünnepségen nem csak a zsidóság vett részt, hanem az összes többi sarkadi felekezet képvi„Máig is nagyon sok segítőkész barátom él Sarkadon, és számomra ez a legfontosabb..." Fotó: Kovács Erzsébet selői is. Egyetértés és béke volt közöttünk, mindenki örült a másik örömének. (Itt jegyzem meg, hogy ez a templom már nincs meg, a háború után lebontották.) A következő nap, amely meghatározta az életünket, az első zsidótörvény megjelenésének napja volt 1938-ban. Ekkortól kezdett leépülni a korábban virágzó sarkadi zsidó hitélet. Két év múlva megkezdődött a munkaszolgálatos behívás. Ijró'södött a félelem és a pánikhangulat a városban. Engem ekkor mégnem hívtak be. Ismét két év múlva megkezdődött az általános mozgósítás. Most már nem úsztam meg. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 1944-ig munkaszolgálatban telt az időm. A bátyámat is behívták a keleti.frontra. Éppen otthon voltam szabadságon, amikor 1944. június 7- én reggel csendőrök ébresztettek bennünket. Közölték özvegy édesanyámmal, hogy csomagoljon magának kétnapi hideg élelmet, mert velük kell mennnie. Ekkor láttam őt utoljára. Először a hírhedt nagyváradi gettóba vitték őket, majd Auschwitzba kerültek. Engem visszavittek munkaszolgálatra. Összesen 220 zsidót hurcoltak el így vagy úgy, akik közül 25-en tértünk vissza a háború után. Káldor Sándor életének 1945. június 5-e volt az egyik legszebb napja. Egy osztrák munkatáborban érte ez a reggel, amikor az amerikai csapatok végleg kiűzték az SS-kato- nákat a városból. A munkaszolgálatosok ekkorra már úgy pusztultak, mint a legyek. Tinapja zenhétezer ittlévőből kétezren maradtak életben. Őket is tífusszal és skorbuttal szállították kórházba szinte az utolsó pillanatban. 1948. július 18-a volt a következő emlékezetes napja beszélgetőpartneremnek. A háborút túlélt sarkadi zsidóság az áldozatok tiszteletére emlékművet állított a zsidó temetőben. Több mint 100 név került fel az emlékhelyre, köztük olyanok is, mint Grósz Manó, Sarkad egykori rabbijának a neve. A sarkadi zsidó temetőbe utoljára 1979- ben temettek, a többiek elköltöztek a városból. Káldor Sándor azonban a távolból sem nyugodott meg, amíg rendben nem tudta a sarkadi zsidóság utolsó örökét, a zsidótemetőt. Először 1967-ben, később 1979-ben szorgalmazott felújítást a temetőn. Az 1979-et követő évtized alatt azonban tovább romlott a temető és a környék állapota. Káldor Sándor és a sarkadi vá- rosszépítők gondolata találkozott, amikor szóba került az ismételt felújítás. így kerülhetett Káldor Sándor „életnoteszébe” az 1994. november 6-ai dátum, a felújított sarkadi zsidó temető átadásának ünnepnapja, m. M. n Kizárt, hogy ne találjon rá kedvenc ízére. Kedvenc ízek a Cerboná'tol ajándék-tárgy várja gazdáját. 1994. november 28. és december 31. között 10% árengedménnyel várják Önt termékeink a boltokban. Gondolja meg: Mikulás, karácsony, szilveszter! Vágja ki a Cerbona snackek zacskóinak emblémáit, és 3 darabot összegyűjtve küldjön el címünkre 1995. január 12-ig egy lezárt borítékban: Cerbona Rt. 8000 Székesfehérvár, Váralja sor 1-3. A borítékra kérjük ráírni: Snack akció! A sorsolás ideje: 1995. január 16-án, természetesen közjegyző jelenlétében. A nyereményeket 1995. január 25-ig postán küldjük ki. A játékban a Cerbona Rt dolgozói és hozzátartozóik nem vehetnek részt.
