Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-25 / 279. szám

ÍRÉKÉS megyei hírlap KÖRKÉP 1994. november 25., péntek Az érdekvédelem a beteget is megilleti Az orvosi kamara nemrégi­ben történt újjászervezése milyen lehetőségeket teremt a hazai orvostársadalom szá­mára? Melyek a célok, a legsürgetőbb feladatok? Ezek a főbb kérdéskörök kerültek szóba Békéscsabán a Garzon Szállóban azon a teg­napi tájékoztatón, ahová a Magyar Orvosi Kamara Bé­kés Megyei Szervezete invi­tálta a sajtó képviselőit. Dr. Szabó Mihály, a megyei szer­vezet elnöke szerint egyik legfontosabb a kamarának az a törvény adta joga, ami lehe­tővé teszi, hogy az egészségü­gyet, illetve az orvosokat érintő döntések előkészítésé­nek ezentúl aktív részese le­gyen. Az egészségügy rövid és hosszú távú fejlesztési kon­cepcióját már elfogadta az Országgyűlés. Szervezetükre vár a feladat, hogy a további­akban a megyére nézve minél kedvezőbb döntések szüles­senek. Biztatónak érzik a Népjóléti Minisztérium ré­széről megnyilvánuló érdek­lődést, együttműködési haj­landóságot, amivel a helyi problémákat jól ismerő me­gyei kamarák felé fordulnak. Lehetővé vált az is, hogy a megyei mellett helyi kama­rák alakuljanak, szám szerint négy helyen: Békéscsabán, Békésen, Gyulán és Oroshá­zán. Ezek a kötelező kamarai tagság révén összesen 956 or­vos érdekeit képviselik. Szó esett arról is, a kama­rák céhszerűen kívánnak mű­ködni, ami az érdekvédelem biztonságán túl a folyamatos szakmai kontrollt is jelenti. Mind országos, mind megyei szinten szaporodnak az etikai perek. A választott etikai bi­zottság feladata, hogy határo­zottan büntesse a vétséget el­követőket, ugyanakkor kőke­mény védelmet is nyújtson tagjainak. Elvük, az érdekvédelem nem csak a gyógyítókat, ha­nem a lakosságot, a betegeket is megilleti. Hogy ez a párbe­széd megvalósuljon, fórumot kell biztosítani számukra, ahol elmondhatják az egész­ségügyi ellátással kapcsola­tos észrevételeiket. Csath Róza A kezdő vállalkozások segítésére Inkubátorház Békéscsabán Tóth Sándor: Az agrárexportot ösztönözni kell! Szerda esti parlamenti fel­szólalásában Tóth Sándor (MSZP) nyomatékkai emelte ki az agrárágazat támogatá­sának szükségességét. — Képviselő úr, miért érezte fontosnak, hogy ezt bi­zonygassa? Akad, aki ezzel nem ért egyet? — Ezt szükséges bizonygatni, főleg most, az 1995-ös költségvetés kapcsán, amikor egyes ágazatok költségveté­si támogatási szintje csökken, másoké, ha nem is csökken, de nem emelkedik. Akik nem a mezőgazdasággal foglal­koznak hosszabb ideje, és nem összefüggéseiben látják ezt a kérdést, azok egy kicsit fenntartással fogadják el az agrárágazat kiemelt támogatását. Nem túl hangosak ezek a hangok, de azért érezhető. Pedig még ennél is jóval nagyobb támogatásra lenne szükség. Nyugaton, de tulaj­donképpen az egész világon a mezőgazdaság mindenütt támogatott ágazat, egyedül Magyarország és Új-Zéland volt az, ahol a mezőgazdaság költségvetési befizetőként szerepelt. Ahhoz, hogy ne csak a biztonságos hazai élelmi­szerellátásra törekedjünk, hanem tényleg megvalósuljon a 2,5—3 milliárd dolláros exportbevétel, mindenképpen exporttámogatás szükséges, hiszen a világpiacra csak így tudunk kilépni az agyontámogatott, esetenként 48—56%- os exporttámogatást élvező árukkal szemben. Hadd említ­sem a holland példát. A holland mezőgazdaság évi 40 milliárd dolláros exportbevételt tud realizálni. Mi pedig kétszer nagyobb területen, nagyon jó adottságok mellett megcélozzuk a 2,5—3 milliárdot... Mindenki a saját me­zőgazdaságát félti a Közös Piactól, és a Közös Piac is félti a saját mezőgazdaságát a mi agrártermékeinktől. Nagyon meg kell célozni, hogy mi« a termékskála, amivel egyáltalán beférhetünk. : Megyénkben nőtt a közúti balesetek száma Elhunyt Fónay Márta. Nyolcvanéves korában, no­vember 22-én elhunyt Fónay Márta Jászai Mari-díjas, érde­mes művész. Fónay Mártát a Fővárosi Operett színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Településtörténeti ki­állítás. Szeghalmon tegnap délután a Sárréti Múzeum Kos­suth téri kiállítótermében meg­nyílt a településtörténeti tárlat. A várossá nyilvánítás tízéves évfordulójának megünneplésé­re szervezett ünnepségsorozat kiemelkedő állomása a kiállí­tás, amely Kele József értő munkáját dicséri. Árufuvarozói konfe­rencia. A Magánvállalko­zók Nemzetközi Fuvarozó Ipar- testülete Békés Megyei Irodája árufuvarozói konferenciát ren­dez november 26-án 9.45—18 óráig Békéscsabán, a Hotel Tró- feában. A jövő évre vonatkozó­an áttekintik a nemzetközi fuva­rozás helyzetét, továbbá a köz­lekedési engedélyek elosztási rendszerének alakulását. Szó esik még a nemzetközi fuvaro­zásra vonatkozó vámrendelet módosításairól, és a belföldi fu­varozás szabályzó rendszeré­nek módosulásáról is. Istentisztelet. November 25-én és 26-án este hat órától, valamint november 27-én tíz és délután öt órától a békési baptis­ta imaházban evangelizációs is­tentisztelet lesz. Igét hirdet a kanadai Barry Moore. Énekes szolgálatot ad az Art Perri, köz­reműködik a gyülekezet ének­kara. Galambkiállítás. A Bé­kési Galambtenyésztő Egye­sület november 26-án és 27-én a King és Mondén Klub résztvé- telével területi galambkiállítást rendez a Szántó A. u 3. sz. alatt, a Dübögő mellett. A kiállítás szombaton nyolc órától fél ötig, vasárnap nyolctól két óráig te­kinthető meg. Nyílt küzdelem. Gyula polgármesterjelöltjei a város egyik kulcskérdésének számító témában mérkőznek meg egy­mással december 2-án 17 óra­kor, az Erkel Gyógyszállóban. A fórumon a Gyulai Idegenfor­galmi Kamara szervezésében a turizmussal kapcsolatos elkép­zeléseiket, programjuk ezzel összefüggő elemeit ismertetik a szakma képviselői, illetve a nagyközönség előtt. Tegnap ünnepélyes keretek kö­zött adták át Békéscsabán a Két- egyházi úton Délkelet-Magyar- ország első úgynevezett inku­bátorházát. Domokos László alpolgár­mester köszöntőjében elmond­ta, hogy ez a beruházás az ön- kormányzat jól átgondolt gaz­daságfejlesztési stratégiájának fontos részeként szerepelt. Ez­zel az intézménnyel kívánták megalapozni és hosszú távon elősegíteni a vállalkozások tá­mogatását, a kis és közepes gaz­dasági társaságok működésé­nek elősegítését, és ezen ke­resztül új munkahelyek létrejöt­tének támogatását. Üzemelte­tőjét, a Békéscsabai Vállalko­zói Centrum Kft.-t 1992 végén a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Econo- mix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság alapította. Az inkubátorházban lehetőség van irodák, műhelyek, raktárak — a piaci ár alatti, igen kedvez­ményes —bérlésére. Az átadott épületben 487 négyzetméternyi iroda és üzlethelyiség, 1288 négyzetméternyi műhely- és alatt végezte el a felújítási, szak- szerelési munkákat. A műszaki átadás 30.-án lesz, utána meg­kezdhetik a bolt berendezését. Bo- donyi József, a Csemege Julius Meinl Rt. képviselője elmondta, hogy ez az üzlet az országban a 160. boltjuk. Nem titkolt szán­dékuk, hogy minden megyében járva írta össze az elvetett területek és a kapott termésát­lagok mennyiségeit. A bizott­ság beszámolója szerint igen nagy szóródás mutatkozik az egyes földterületeken termelt mennyiségek között. Többek között elhangzott, a gyenge termés egyik okaként róható fel, hogy a vezetés nem a jó gazda gondosságával viselte­tett a közös területek iránt. A bizottság számítása szerint 644 négyzetméternyi raktárhe­lyiségen kívül tárgyalóhelyiség és vállalkozói iroda áll a vállal­kozók rendelkezésére. A vállal­kozói irodában rendelkezésre áll telefon, telefax, másolási le­hetőség, titkárnői szolgáltatá­sok, gépíiás, fordítás, tolmácso­lás, üzletviteli tanácsadás és tulaj­donképpen minden, amire egy vállalkozásnak szüksége lehet. Az épületben máris több iro­dába, műhelybe beköltöztek, de természetesen még várnak to­vábbi jelentkezőket is. Antal Gyöngyi —Megyénkben november 22- ig bezárólag 782 közúti bal­eset történt. Ez a tavalyi egész évben bekövetkezett balese­tek számánál mindössze néggyel kevesebb — tájékoz­tatta a megjelenteket Balta Já­nos rendőr alezredes a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon tegnap megtartott Bal­esetmegelőzési bizottsági ülé­sen. További összehasonlításo­kat téve: a tavaly novemberi adatokhoz viszonyítva, 1994- ben ezidáig 3-mal több halá­los, 37-tel több súlyos és 44- gyel több könnyű sérüléssel já­ró baleset és 43-mal több szár­mazik az ittas vezetésből. A baleseti okok között első helyen az elsőbbségi jog meg nem adása áll, majd a gyors hajtás, szabálytalan kanyaro­dás és az előzés következik. A balesetek több mint fele a gép­kocsivezetők hibájából követ­kezett be. A balesetmegelőzés felté­telrendszerét számba véve, ja­vult az úthálózat minősége, vi­szont a közlekedési fegyelem és a gépjárművezető-képzés komoly kívánnivalót hagy ma­ga után, csakúgy mint a jármű­vek műszaki állapota. A közúti balesetek előfor­dulási száma tekintetében Bé­késcsaba, Gyula és Békés ve­zet, a főútvonalak közül pedig a 44-es és a 47-es. Elhangzott, a rendőrség balesetmegelőzési tevékenységében eddig is igen eredményesnek bizonyuló Delta, illetve Tranzit fedőne­vű akciókat a továbbiakban is folytatják. Cs.R. Csemege Julius Meinl a megyeszékhelyen Lázas munka folyik Békéscsa­bán az Andrássy úton a volt Kakas ABC helyiségében: de­cember 7-én—a Mikulás aján­dékaként — a Csemege Julius Meinl itt nyitja meg első Békés megyei áruházát. A 6 millió fo­rintos beruházás kivitelezője a Politerm plusz Kft. alig hat hét Falugyűlés számadatokkal Végegyházán második alka­lommal hívta össze az önkor­mányzat a földtulajdonosok kezdeményezésére a falugyű­lést tegnap estére a művelődé­si házba. A tanácskozás célja az előző fórumon felvetődött, a helyi termelőszövetkezetben termelt kukorica vitás termés­átlagának és költségeinek tisz­tázása volt. A tagok által alakí­tott hattagú bizottság a két fó­rum közti időben házról-házra jelen legyenek. Az üzletben a speciális Meinl termékeken kívül minden lesz, ami egy hagyomá­nyos üzlettől elvárható. Szeretnék eloszlatni azt a tévhitet, hogy a Meinl üzletek a drága boltok közé tartoznak, ezért már induláskor akciókkal várják a vásárlókat. A.Gy. ugyanis a termésátlag nem 20, hanem 33 mázsában számol­ható el. Hová lett a különbö­zet? —kérdezték többen. A sze­mélyeskedésektől sem mentes vitában szóba került még a mé­rések ellenőrzése, a földtulajdo­nok kérdése, a beművelési költ­ségek időbeni befizetése, vala­mint az esetleges egyenlő elosz­tás elve. Lapzártakor a vita még tartott. H.M. „MI IS TUDTUK VOLNA, MIT KELLENE TENNÜNK; DE CSELEKEDTÜK AZT, AMI LEHETSÉGES VOLT.” (JÓKAI MÓR) Mit kell tudni a gépkocsiátírásokról? Ballépés bizalommal A forgalmi engedély személyi lapját juttassak el az illetékes rendőrkapitányságra Fotó: Lehoczky Péter (Folytatás az 1. oldalról) így a területileg illetékes Gyu­la Város Polgármesteri Hiva­talának Gazdasági Osztálya az 1987-ben eladott autóra vetet­te ki az adófizetési kötelezett­séget. Az eladás tényét az idős há­zaspár továbbra sem tudja iga­zolni, márpedig nincsenek olyan helyzetben, hogy mások használata után is ők adózza­nak. Ráadásul a krisztusi kor felé tendáló Zastava személy­autó (mely az akkori huszon­kettőre, 1987 óta újabb hét évet öregedett) már aligha koptatja a hazai utakat. A sze­rény nyugdíjból élő Rózsáék nem értik, miért nem lehet va­lamilyen úton-módon törölni nevükről azt az autót, amelyet több mint hét éve már nem is láttak? Hisz ennek hiányában nem élvezhetik azt a jogot, amit a törvény biztosít a moz­gáskorlátozott gépkocsitulaj­donos részére: az adómentes­séget. — Mit lehet ilyen esetben tenni? — kérdeztük Bokor Gyula őrnagyot, a Békéscsa­bai Rendőrkapitányság Közle­kedési Osztályának a vezető­jét. — Az akkor érvényben levő 1/1976-os BM rendelet módo­sított 9. paragrafusa 4. bekez­désének b) pontja kimondja: „a gépjármű tulajdonosa a rendőrhatósághoz köteles be­jelenteni a gépjármű tulajdon­jogában beállott változást — az új tulajdonossal együtt — tizenöt napon belül”. Ezt saj­nos az idős házaspár nem tette meg, mint ahogy a vevő nevét és pontos címét sem kérte el. Az esettel több alkalommal foglalkoztam, de a vevőt (aki­ről egyáltalán nem bizonyoso­dott be, hogy valaha is a rend­őrség kötelékéhez tartozott) ennyi idő után és adat nélkül sajnos nem tudtuk megtalálni. Az az ismeretlen, aki 1987­ben megvette az autót, a rend­számot mind a mai napig nem adta le. Tehát a gépjármű el­méletileg még ma is részese lehet a közúti forgalomnak. Bármennyire is megértem a gyulai házaspárt, amíg a rend­szám leadásra nem kerül, saj­nos a nyilvántartó szerint ők a tulajdonosok. Rózsáék hiába bizonyítják tanúval, hogy évek óta nem használják az autót, a jog ezt nem fogadja el. Esetleg azt tudom javasolni, hogy méltányossági kérele­mért a területileg illetékes ön- kormányzathoz forduljanak. Ez az eset nagyon tanulsá­gos, ezért úgy gondolom, a je­lenleg érvényben lévő rende­letet is érdemes megemlíte­nem. A közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 20/1990-es BM rendelet kimondja: „a gépjármű tulaj­donában bekövetkezett válto­zás bejelentését a régi tulajdo­nos a forgalmi engedély sze­mélyi lapjának a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapi­tányságra történő eljuttatásá­val, az új tulajdonos a gépjár­mű tulajdonában bekövetke­zett változást igazoló okirat és a forgalmi engedély (törzslap) bemutatásával köteles teljesí­teni. Tulajdonosváltozás ese­tén a forgalmi engedélyt — az adásvételtől számított tizenöt napig — az adásvételi szerző­déssel, vagy a számlával sze­mélyi lap nélkül is érvényes­nek kell tekinteni.” — fejezte be a tájékoztatást Bokor őr­nagy. Jogorvoslat tehát nincs, probléma viszont annál in­kább. Rózsáéknak 1992. janu­ár 1-ig visszamenőleg kellene adót fizetniük azért, mert vala­ki hét éve bizalmukkal vissza­élt. Adómentességi privilégiu­mukat meg lehet már életük folyamán soha többé nem tud­ják gyakorolni. Magyari Barna

Next

/
Thumbnails
Contents