Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-03 / 260. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. november 3., csütörtök Földink volt. Jankó János festő'és rajzoló 1833-ban ezen a napon született Tótkomlóson, és Budapesten halt meg 1896- ban. Szarvason már gimnazista korában rajzíanítással foglalkozott. Pesten állüotta ki első életképeit. 1864-től a bécsi akadémián tanult, ahol csakhamar felfigyeltek karikatúráira. A magyar élclapok hívására 1866-ban Pestre jött, s rajzait ettől kezdve a bécsi Kikeriki, valamint a pesti Bolond Istók és Üstökös közölte. Tipikus és közkedvelt karikatúra-figurái (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.) főként a Borsszem Jankóban jelentek meg. Rajzainak számát mintegy 70 OOO-re becsülik. A tanárnő rendezte. A magyar általános iskola felső tagozatos tanulóinak munkáiból rendezett kiállítást Nagy- né Kocsis Éva Battonyán a városi könytárban. Az érdeklődők november 10-éig tekinthetik meg a gyermekek rajzait, festményeit és szobrait Tóbiás mester. Zenés, díszletes mesejátékot láthatnak a szabadkígyósi gyerekek a helyi művelődési házban, november 4-én 13,30 órakor. Az első előadás címe: Tóbiás mester meséi. Kustár Zsuzsa müvei. Füzesgyarmaton, a MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat oktatási központjában ma 15 órakor nyílik az Olajipari Galéria következő rendezvénye: Kustár Zsuzsa iparművész kiállítása, „A magyar népmese, monda- és balladavilág képi jelzésrendszere” címmel. Ugyanitt 18 órakor kezdődik a Művészeti Műhely beszélgetése, a téma: A szimbolikus álomfejtés. A Műhely vendége Kustár Zsuzsa. Ezüst György békéscsabai származású festőművész kezdeményezése Szlovák kortárs galéria lehetősége a megyében A csallóközi Dunaszerdahe- lyen nemrég megnyílt a Kortárs Magyar Galéria első bemutatkozó kiállítása a múzeum kiállítótermében, ami több mint hetven magyar festőművész ajándéka a Szlovákiában élő magyar nemzetiségnek. Ezt a páratlan, több millió korona értékű gyűjteményt ünnepelte a megnyitó közönsége magyarországi ajándékozó művészek, szlovákiai művészek, a kulturális és közéleti személyiségek jelenlétében. A kiállítást megnyitó dr. Milan Jankovszky, a Szlovák Köztársaság kulturális minisztériumának műemlékeket, múzeumokat, galériákat felügyelő szekciójának igazgatója hangsúlyozta, hogy a kultúra az egymáshoz közeledés fontos eszköze, a szlovák nép Európához való közeledésének záloga az idegenforgalommal együtt. Szűrös Mátyás, äz Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke, a megnyitó ünnepi szónoka kiemelte, hogy a Kortárs Magyar Galéria kezdeményező gesztus a két nép barátságának elmélyítése érdekében, és örömmel üdvözli a szlovák festőművészek hasonló elhatározását magyarországi szlovák nemzetiségi területen. Ennek kezdeményezője Ezüst György, békéscsabai származású festőművész, aki felhívással fordult a szlovák művészekhez: ők építsék meg a híd másik pillérét, hogy egymás megismerése, segítése ezen az úton könnyebbé váljon. Ezt a nyilatkozatot a kiállítás megnyitóján aláírták a szlovák és magyar művészek, s így megteremtődött a szlovák kortárs magyar galéria lehetősége Békéscsabán, Szarvason vagy Tótkomlóson. A két galéria a művészek kölcsönös cseréjével tovább bővülne és magához vonzaná a világ más táján élő magyar és szlovák művészek munkáit is. Megkérdeztük dr. Szabó Ferencet, a megyei múzeumok igazgatóját, mit szól a kezdeményezéshez? — A gondolat jó, a megvalósítás kereteit kell megteremteni — mondta. — A szlovák kortárs magyar galéria méltó párja lenne a du- naszerdahelyinek, hiszen Szlovákiában kitűnő képzőművészek dolgoznak, többük munkáit láttuk már megyénkben. Ami a helyszíneket illeti, úgy gondolom Békéscsaba lenne a legszerencsésebb , választás, mivel itt van az álföldi szlovákság szellemi központja. A város vezetése részéről nem nagy fogékonyságot sejtek, a közönség körében annál nagyobbat. Méltó helyet kellene találni a város központjában, talán a volt népfrontszékház lenne a legalkalmasabb, de ebben a város az illetékes. Reméljük, előbb-utóbb átérzik e kezdeményezés művészeti és nemzetközi jelentőségét, s így nemes célra hasznosítanák az említett épületet. A múzeum a gondolatot nemcsak üdvözli, hanem minden szakmai segítséget megad a megvalósításhoz. S.F. A Bárdos-híd. Egv esztendeje, hogy elhunyt a Gyulán élő Koszta Rozália festőművész. Koszta Rozáliát mindenki tisztelte és becsülte. A művésznőre emlékezik Szakáll Sándor is, aki 25 évig élt Gyulán, aztán a sorsa Gyomaendrődre sodorta. Sokat tanult Koszta Rozáliától, aki otthonában is fogadta az amatőr művészt. Szakáll Sándor most saját tusrajzával emlékezik Rózára, mégpedig a művésznő egyik kedvenc témájával, a gyulai Bárdos-híddal Képzések a Pedagógiai Intézetben Vezetőképzés, szaktárgyi és módszertani, illetve speciális például számítógépkezelési, egészségnevelési ismeretet adó tanfolyamok — ősztől e három területen szervez önköltséges továbbképzést a megye pedagógusainak a Békés Megyei Pedagógiai Intézet — tudtuk meg Hévízi Esztertől, az intézmény igazgatóhelyettesétől. A foglalkozások időpontjai a csoportok igényéhez igazodnak. Újdonságnak számít, és nemcsak pedagógusoknak szól a középfokú végzettséget adó képzési forma. A jelentkezők iskolatitkár, óvodatitkár, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, könyvtáros, idegenvezető, munkavédelmi képviselő, munkavédelmi technikus, továbbá IBM-PC számítógép kezelő képesítést szerezhetnek. A tanfolyamokon a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott tematika és követelményrendszer alapján folyik a munka. Hévízi Eszter elmondta: az iskolák alkalmazottainak lehetősége nyílik a kívánt végzettség megszerzésére, így egy magasabb közalkalmazotti besorolás elérésére. Ugyanakkor a fiatalok munkához jutási esélyét is növeli, ha elsajátítják ezen szakmák egyikét. Mindkét képzési körről a Pedagógiai Intézet (Békéscsaba, Luther u. 5/1.) munkatársai szolgálnak bővebb felvilágosítással. A falu egészségűre Véletlen találkozás során ismerkedtem meg Barátimé Ro- sanacker Veronika, medgyes- bodzási védőnővel. A puszta- ottlakai polgármesteri hivatalban jártam, amikor Baráthné megérkezése után a már megszokott rutinnal mérte meg minden bentlévő dolgozó vérnyomását. Felkínálva a lehetőséget ezt nem hagyhattam ki. Talán valami járvány fenyeget? — érdeklődtem. — Á, dehogy! Ez a megszokott körutam egyik állomása, ugyanis hetente kétszer 8 órában Pusztaottlakán teljesítek szolgálatot. Az önkormányzati dolgozók vérnyomását — megegyezéssel — minden alkalommal megmérem és útközben hasonló indokkal sok családhoz bekopogtatok. Úgynevezett családgondozást végzek, mert miközben mérem a nagymama, az apuka, az anyuka vérnyomását sok más probléma is előkerül. Ha szükséges, orvoshoz irányítom a beteget. — Csak itt végez ilyen munkát? — Medgyesbodzáson vagyok főállású védőnő, ami azt jelenti, hogy itt részmunkaidőben dolgozom. Ez önálló munkakör, így ellátom például az anya-gyermekvédelem területén a terheseket, a csecsemőket, az iskolásokat, miközben gondozást is végzek. Havonta egyszer a nőgyógyászati szak- rendelésben f segédkezem, amit Ottlakán a polgármesteri hivatal finanszíroz. Elmondanám, hogy most 8 csecsemő van a községben, 10 kisgyermek és 11 óvodás. Pusztaottlakán elég jónak mondható a születési arány. A többi településen is hasonlóak a feladataim. —Mekkora területet lát el? — Tulajdonképpen ha Tökfalut és Gábortelepet külön- külön számolom, akkor négy településrészt kell hetente bejárnom. Nyáron segédmotorral, télen busszal közlekedem. Minden településen van egy szolgálati bicikli, amivel az utcákat járom. Nem panaszként mondom, de jó pár kilométer benne van az izmaimban. Régebben nehezebben ment az ellátás, mert sok tanya volt a területen, ma már legtöbben beköltöztek a faluközpontokba. Huszonegy éve végzem ezt a munkát. Nagyon szeretem. Ezáltal, úgy érzem, én is fontos vagyok az embereknek és mint egészségőr vigyázok másokra. H.M. Aki fizet - annak pötyögtetnek Az oszlop ott állt a telek kellős közepén. A telek, amelyre új tulajdonosai házat álmodtak, szóval, a telek magántulajdont képez, az oszlop pedig közüzemi oszlop volt. Na mármost, az építkező gazda, aki a nappali közepére nem álmodott oszlopot, elballagott tervrajzával, papírjaival a közüzemhez, és megkérte őket, ugyan helyeznék már odébb az oszlopukat! Szó szót követett, végül foghegyről odavetették neki: adja be írásban, a központnak címezve a kérelmét! A törvénytisztelő, ámde érzelmeit nehezen leplező férfi azon nyomban közölte, úgy odébb hajítja azt a nyomorult oszlopot, ha nem intézkednek, hogy legfeljebb a papírgyártáshoz lehet majd használni a darabjait. Ha már az építkezésnél tartunk: a városszéli hatalmas telken szolid lakóház építését határozta el a család. Ma már tudják: mégis jobb lett volna kész lakást venni, mint ilyen őrült vállalkozásba kezdeni. Az ilyen-olyan engedélyek ügyében illetékes éppen szabadságát töltötte. Közben emelkedtek az építőanyag- árak, elestek az áfa-visszatérítéstől, és megfogadták, legközelebb jobban megnézik, kikre szavaznak. Merthogy a polgármester — akitől segítséget kértek, nem foglalkozott velük. Az engedélyt végül sikerült megszerezni — a családfő ugyanis szelíd, de elszánt hangon bejelentette, egy tapodtat nem mozdul, sőt, az íróasztalt is rájuk borítja — ami pedig súlyos ígéret, vaskos préselt pozdorja „szocreál” stílusú bútordarabról lévén szó. A ház azért végre tető alá került—a hatalmas üres telek egyik sarkában szorong, a fürdőszoba ablakából szinte át lehet nyúlni a szomszéd disznóóljába. De hát így szabályos. A téma kimeríthetetlen, a példa rengeteg: a közszolgáltatást végző kis cég, feltehetően anyagi gondjai miatt hipp-hopp tudatta a település lakóival, hogy felemeli a közüzemi díjat—ha lúd, legyen kövér: visszamenőleg is. Azután itt van egy másik oszlop-ügy is, egy másik közszolgáltató cég jóvoltából. A tulajdonos, akinek a háza mellé telepítik, rövid úton megkapja az íróasztal mögött ülő „valaki”-tői: ha nem tetszik, mehet pereskedni, azzal eltelik jó pár esztendő, különben is így szabályos, slussz-passz. Kutya ugat, karaván halad, éljen a szabály és a hivatali szellem. A szabály nem lehet rossz, a hivatal (kiváltképp a magát hivatalnak képzelő cég) nem törődhet a polgár személyes problémáival, a valós helyzettel, különben is, a szabály egyenlő az igazsággal. Egy kis utca lakói saját közvetlen környezetük alakulásába próbáltak beleszólni, komolyan vették ugyanis, hogy az adófizető polgárnak léteznek efféle jogai, és hogy az ő pénzükön hivatalban ülők az ő érdekeiket képviselik. A levélre, amit valamennyi lakó aláírt, választ se kaptak. Hírlik, az ügyben bennfentes hivatalnok (aki mindenkor benfenntes volt, van és lesz), eldöntötte, miként is épüljön-fejlődjön a település, természetesen „a lakosság érdekeinek messzemenő szem előtt tartásával” , nos, az illető színes ironnal tett ironikus megjegyzéseket a főnökéhez címzett levél margójára, aminek a lényege egészen tömören nagyjából ennyi: egy frászt ezeknek! Az állampolgár fizet. Fizet adót, vízdíjat, biztosítást, tömeg- közlekedést, közszolgálati díjakat, tv-előfizetési díjat, telefont, betegbiztosítást, nyugdíjjárulékot, lakásrészletet, gázszámlát, villanyszámlát, csatorna-díjat, ...Szóval, fizet, mint—nem mint a katonatiszt, mert az lassan kalapozásra használja az egyen- sapkáját — tehát fizet, mint egy gazdag ország módos polgára. Ezenközben az ország is, meg a polgár is lassan a templom egerétől kér kölcsön. ,Aki fizet, az pötyögtet.” Egyszer talán nálunk is. Pillanatnyilag inkább igaz, hogy az pötyögtet, az ugráltat, „idomít”, leckéztet bennünket, akinek fizetünk. Amíg ki nem potyog a rostán. Mert az állampolgár, előbb-utóbb csak megelégeli a packázást, és kézbe veszi azt a rostát. UHUÉBA ÉHÉ IMII lA P 41TÜMI JnA ijíiém? inntt áuásrnm MRS MEGYEI HÍRLAP 36 éves, 3 hónapja munkanélküli, érettségizett nő munkát keres Vésztőn és környékén. Rendelkezem: gépírói tanfolyammal, számítógépkezelő szakmai képesítővizsgával, jogosítvánnyal, pénzügyi jártassággal, telefonnal. Minden ajánlatot szívesen veszek! 06 (66) 478-133, du. és esti órákban. Műszaki technikusi végzettséggel, közvetlen vezetői és ügyintézői gyakorlattal, középkorú, megbízható férfi nem ügynöki munkát vállal Mezőberény- ben vagy környékén. Ajánlatokat: „Technikus” jeligére a kiadóba. Németül középfokú szinten tolmácsolást vállalok. Érdeklődni: telefonon, 322-690, 8—20 óráig. Fiatal férfi udvaros vagy bármilyen könnyebb munkát keres. Telefon: 455-146-os telefonon, 14 órától. Munkát keresek cserépkályha, kandalló, kemenceépítés területén, de elvállalnék betanított asztalos, esetleg tanyagazda vagy segédmunkás állást is. Bármilyen megoldás érdekel. „Szarvas” jeligére a kiadóba. Modellező szabász 20 éves gyakorlattal üzemvezetői, kereskedelmi, áruterítői ismerettel, B kategóriás jogosítvánnyal állást keres. Ajánlatokat: „Precíz” jeligére Gyula, Városház u. 18. szám alá kérem. Tóth Ibolya
