Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-24 / 278. szám
Anikónak Sötét utca hallgtja lépteim, fájó könnycseppek őrzik emlékeim. Utam céltalan, a magány körülvesz, minden életet most némaság övez. Alszik a város, néptelen az utca, árnyékom hosszan elkúszik rajta, s a csillagoknak gyenge fényében úgy tűnik, a homály végtelen. Végtelen, akár a szomorú magány, mint átélt érzések után a holtvágány, s ha segíteni akarsz, Adj fényességet, ha Tudod, Szakítsd meg a sötétséget! Fehér Szegfű Az én doktorkámnak! Emlékszel még a június 17-ei hajóútra? Szívem azóta is egyre jobban fáj, Te vagy az egyedüli, aki meggyógyítanád. Szeretnék találkozni veled, Kérlek, írd meg, mikor mehetek. A LÁZAS BETEG *** A „szavak forgatójá”-nak Újkígyósra! Kedves! Nagyon sok idő telt öl azóta, és sok minden történt Veled is, Velem is! Én még mindig szeretlek, és szerintem ez kölcsönös. Ha így van, ha nem, kérlek, írj a Szívküldibe, nov. 30-ra! „Jó barátod!” *** Matyelka családnak Ne sírj, ha belül fáj is Ne sírj, ha látod szívedbe váj is Ne sírj, ha érnek csalódások S elf oszlanak a gyönyörű álmok Légy mindig KEDVES és SZERESS! De ne sírj, mert sírni nem érdemes Szerető lányotok, M. Melinda Pesterzsébeti Pimpili Pannának Az életben mindig jó egy ilyen szuper barát. Angyalföldi Sziszegő Sziszi! U. Évának Medgyesre Sok-sok örömteli boldog keresztanyaságot kíván Angyalföldi Öcsi! TARKA OLDAL Akkor kezdett gyanakodni, amikor a cseperedő csöppség nem hasonlított rá Nem Stallone a gyerek apja? Stallone a monzai Forma-1 versenyen legújabb szerelmével jelent meg. A 47 éves sztár mint egy friss fuvallatot emlegeti a 22 éves Andrea Wieser modellt. Most jöttél az igazi boldogság, Sly? A filmvásznon Rockyként vagy Ramboként legyőzhetetlen. A magánéletben azonban úgy ismerik Sylvester Stallonet, mint akit könnyű átejteni és megkopasztani — persze csakis a gyengébbik nem legszebb képviselőinek. Legújabban Janice Dickin- sonnak sikerült kicsalnia a neves filmcsillag zsebéből 300 ezer dollárt. A 48 éves világsztár tavaly szűrte össze a levet a 37 éves modellel, aki idén februárban egy kislánnyal örvendeztette meg. Sly annyira örült a hír hallatán, hogy elhatározta, fogadalma ellenére feleségül veszi gyermeke anyját. Természetesen ő fizette az orvosi és biztosítási költségeket, havi 20 ezer dollár zsebpénzt adott Janice-nek, sőt, még egy igen drága fotósfelszerelést is ajándékozott menyasszonyának, aki úgy gondolta, megpróbálkozik a fényképezéssel. A kemény öklű Rambo akkor kezdett el gyanakodni, amikor a gyerek kissé megnővén, egyáltalán nem hasonlított rá. „Valaki megsúgta, hogy nem az én gyerekem. Erre megcsináltattam az apasági tesztet, ami negatív eredményt hozott. Biztos akartam lenni a dolgomban, ezért még kétszer megcsináltattam, és mindig ugyanaz derült ki. Janice az egész világ előtt a bolondját járatta velem. Soha, senki ilyen fájdalmat még nem okozott. Nagyon drága lecke volt.” Tegyük hozzá: nem is az első. Az 1985-ben lezajlott válása első felségétől, Sashatói, két fia anyjától csekélyke 20 milliójába került. Második felesége, a dán szupermodell, Brigitte Nielsen „csupán” 6 millió dollártól szabadította meg, ebből 3 milliót csak azért kellett kifizetnie, nehogy a bosszúéhes, hűvös szépség leleplező könyvet írjon házasságukról. Stallone ezután fogadta meg, hogy soha többé nem hősül meg. Ezt a fogadalmát nem is szegte meg, de úgy látszik, a nőkkel mégis mindig megégeti magát. Ennek ellenére azt reméli, egyszer talán megtalálja majd az igazit, aki szeretni fogja és gyermeket szül neki. Pegazus—posta Verselése túlmutat generációján Rovatunkba elsősorban fiatal, kezdő toliforgatók irodalmi próbálkozásait várjuk. A legjobb alkotásokból — lehetőségeinkhez mérten — közlünk. Török Béla — aki jelenleg Békéscsabán jár középiskolába — szerkesztőségünkhöz eljuttatott versei egy ígéretes költői pálya kibontakozásának lehetőségeiről árulkodnak. A nagyváradi származású fiatal a lényéből fakadó eredetiséggel figyeli a világot, képei tömörek, sokat- mondóak és meglepően kifinomultak. A tehetséges tollforgató lelkében mély barázdát szántott a szülőföltől való elszakadás, s az ezzel kapcsolatos belső civódá- sokat gyögyörű lírai képekben vetíti elénk. „Tudtam hogy fájni fog ha! kitépnek belőle ha elfolyok mint! a magzatvíz időnek előtte! tudtam! hogy egyszer emlék leszel és mindörökké! az egyetlen valóság! zötyögökl pörgők/ kattogok! feléd" — hangzanak az Érdély című költemény kezdő sorai. Ám Török Béla témavilága nem pusztán csak a távoli szülőföld élményanyagából tápláko- zik, költői horizontja magába foglalja a mindenséget: „ahogy lassan emlék lesz a hó! mert sötétedik! kedvesem! ahogy a neonfényben bennünk! folytatódik a! havazás! csillogunk egymásnak szép! szemekkel mert! még igen! ahogy lassan megszül minket! az Isten megszüljük! mi is őt". Török Béla a tizenévesek körébe tartozik, viszont érett verselése túlmutat generációján. Úgy is mondhatjuk: tehetségével a költői pálya felé halad. 1994. november 24., csütörtök Az értelem tükröződése a kézírásban 2. Nagyobb szellemi befogadó képesség jellemzi azt, akinek írásában fellelhető a jobbradőlés, a felső zóna hangsúlyozása, kötetlen írás, vékony és könnyed vonalvezetés. Az értelem megítélésénél nagy szerepet játszik az írás kötöttségi foka. A kötött írás utal arra, hogy az írója gyors gondolkodású, sokszor az írás alig tud lépést tartani a gondolkodásával, nem hagyja magát elveszni a részletekben, gyorsan halad a végcél felé, gondolatainak gyors lerögzítése felé. Ezért írás közben alig vannak szünetek. A túlságosan kötött írás azonban azt is jelentheti, hogy az illető gépiesen cselekszik, kész sablonokat alkalmaz. Lassú gondolkodásra vall, ha sok a szünet az írásban, sok a meditálás. A feltalálók nagy többsége is kötetlenül ír, de ezeknél fellelhető szaggatottság ötletességre, koncentrált figyelemre, elmélyült gondolkodásra utal. A gyors gondolkodású, lényegre törő ember gyorsan ír. Amennyiben a gyorsaság túlzott, gyakran a felületes gondolkodást jelzi. Jelentős tulajdonság az absztraháló képesség, melyet a fejlett felső zóna, kötött és gyors írás, sovány, könnyed és merőleges írás jellemzi. Szegényes gondolkodást mutatja a kötött írás mellett a bő hurkolások a felső zónában, éles, vékony írás, iskolás duk- tus, szabályos írás. Butaságra, értelmi képesség csökkenésére utaló jelek: változó betűnagyság és szélesség, ellaposodó vonalvezetés, túlzottan mázolt, balra dőlt, vékony írás. Az előforduló díszítések csúnyák, amelyek megbontják az írás egységét. Az értelmi képességre utaló egyéb jelek is ismeretesek. Nehéz rangsorolni őket, mert egyes esetekben a jelentéktelennek tartott írásjel erősítheti meg egy-egy tulajdonság meglétét, amely mindig az egyéntől függ(Vége) Dr. Lépold Józsefné grafológus szakértő Gina, a szakácsnő. A Baule-i filmfesztivál zsűrielnöke Gina Lollobrigida volt. Felvételünkön is látható, hogy a 60-as éveiben járó csillag ma is gyönyörű. A filmeseknek Gina olaszos ajándékkal kedveskedett. O maga ízesítette a spagettit, amit a vendégek nagy kedvvel fogyasztottak el FEB-fotó Mese gyerekeknek Ezen a földön, ahol a hunok megtelepedtek, valamikor, réges régen egy Rád nevű király uralkodott. Óriási termetű, gonosz ember volt, aki a szomszédfejedelmek országait sorra elfoglalta, hol erőszakkal, holfurfanggal. Most is egy szomszéd király ellen készült háborúba, és szövetségesül meghívta Csörszöt, az avarok szép, ifjú királyát. A két szövetséges sereg a Tiszánál találkozott. Ráütöttek az ellenségre, és úgy elsöpörték, mint árvíz a gátat. A csata után a két király áldomást ivott, aztán a harci zsákmányt akarta volna Rád megosztani Csörsszel. De Csörsz így szólt: —Nem kell nekem a zsákmányból semmi, Rád király. A nyert csata jutalmául add nekem feleségül szépséges lányodat, Délibábot! A gonosz Rúdnak azonban fájt a foga Csörsz birodalmára is. Nagyon szerette volna az ifjú avar királyt is kiszorítani a Tisza mosta szép országból. Csakhogy tegnapi szövetségesének és barátjának nem lehetett mára ilyen hirtelen és nyíltan árulója. Tervét, hogy az avar birodalmat is hatalmába keríti, későbbre halasztotta. Esze ágában sem volt tehát, hogy Csörsz királynak odaadja a leányát feleségül, hogy vejévé tegye azt, akit országából el akar űzni. Ezért fortélyos ésszel így szólt: — Nem bánom, Csörsz király, legyen leányom menyasszonyod. De feleséged csak akkor lesz, ha a Tiszától idáig akkora árkot ásol, hogy rajta hajón viheted haza Délibábot. Mikor Csörsz megértette Rád király kívánságát, rögtön hazavágtatott a Tiszához. Nemsokára egész népe, apraja-nagyja izzadott a munkában. Ezer meg ezer kéz törte a Tisza füzeseinél a gyepet. Haladt a mély árok a munkásseregek keze nyomán, szemlátomást haladt. Csörsz éjjel-nappal ott volt, és ha lankadtak emberei, folyvást biztatta, serkentette őket. Délibáb meg várta, egyre várta Csörszöt. De hónapok teltek, évek múltak, és Csörsz még mindig nem érkezett meg. Egyszer álmában úgy tetszett a leánynak, mintha vőlegényét látná, ahogy aranyos hajón közeledik az árokban hömpölygő víz habjain. De bizony Csörsz nem jöhetett meg soha. Akkor éjjel, amikor Délibáb őt látta álmában, megint ott nyargalt az árok mentén, és fáradt népét munkára buzdította. Zivataros, sötét éjszaka volt. Egyszerre az ég tüzes villáma lecsapott, és agyonsújtotta a szerencsétlen királyt. A kifáradott nép pedig tüstént hazatért, az árkot örökre elátkozta. Mikor Délibáb hírét vette vőlegénye halálának, fájdalmában megtébolyodott. Szüntelenül csak azt beszélte, hogy Csörsz ott várja őt az árok vizének mélyén, aranypalotával, gyémántos kerttel. Egyszer megszökött hazulról, egyenesen nekiment a víznek s odaveszett. Az árok nyomát még sokáig lehetett látni Heves és Borsod megye határán a sík vidéken, s Borsodban az árok tövénél még most is áll Ároktő; azon a helyen pedig, hol az ároknak vége szakadt, s népek szálltak meg, épült Arokszállás. (Magyar monda) Miért haragszik a disznó a kutyára, a kutya a macskára, a macska az egérre? A disznó egyszer kapott valami kutyabőrös írást, szabadságlevelet. Őrizte, mint a szeme fényét, éjjel-nappal magával hordta; egyszer azonban el kellett neki menni messze útra, nem vihette el a szabadságlevelet. Gondolkozott rajta, mit csináljon vele, utoljára is arra határozta el magát, hogy odaadja a legjobb komájának, a kutyának, majd megőrzi az, míg ő odajár. Őrizte is a kutya hűségesen jó ideig, de egyszer neki is dolga akadt. Neki is el kellett menni. Az írással mit volt mit tenni, nem volt más ismerőse a macskánál, annak adta oda őrizni. Egy ideig őrizte is a macska, de biz ő hamar megunta, szeretett volna egy kicsit átmenni beszélgetni a szomszédba. Gondolkozott rajta, hová tegye az írást? Már nem volt . senki, akire bízhatta volna; kapta magát, felvitte a padlásra, eldugta a gerincgerenda mellé; azzal mint akinek rendben van a szénája, átment a szomszédba. Estefelé hazament, kereste az írást, de biz azt egészen összerágták az egerek. Mikor a kutya hazament, nem tudott vele elszámolni, se aztán a kutya a disznónak. Ettől az időtől sohase tudott a disznó jó szemmel nézni a kutyára, se a macskára, se a macska az egérre. (Arany László) Csörsz árka
