Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

fBRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 22., kedd Szarvas város cfmere Hírek Felhívás. Aláírásgyűjtés a Cervinus Rádió fennmaradásá­ért! A november 18-ai hivatalos közlemény szerint a sok éves szakmai előkészítés ellenére Szarvasra ismét elfelejtettek szabad frekvenciát mérni. Tilta­kozásul a rádió szerkesztői aláí­rási mozgalmat kezdeményez­tek. A támogató aláírásokat Szarvas, Szabadság út 12. szám alá várják a rádió szlovák és magyar hallgatóitól. Össze­gyűjtésük után még ez év de­cemberében átnyújtják a petíci­ót a Magyar Országgyűlés elnö­kének. Öt jelölt. Kondoroson a pol­gármesteri tisztségért öten ver­sengenek: dr. Kovács Sándor (polgármester), dr. Kondé Gá­bor, Mokran János, Opauszki György és Thúry György. Kardos. A község polgár- mestere, dr. Sutyinszki István mellett Brlás János is jelölteti magát polgármesternek. Csak egy jelölt. Örmény- kúton Bohrát Sándor polgár­mesternek egyelőre nincs ve- télytársa, más nem indul polgár­mesterjelöltként. Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Szerkesztette Papp János. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450. Dr. Deme­ter László polgár- mester az utolsó pil­lanatig ki­várt, s csak nemrégi­ben vállal­ta el a pol­gármesterjelöltséget. —Amíg nem éreztem ma­gam mögött a négy párt támo­gatását (Fidesz, FKGP, KDNP, MDF) addig vártam. Kíváncsi voltam arra is, hogy a jelenlegi képviselők közül hányán indulnak újra. Velük szívesen dolgoznék tovább. Ez a csapat négy év alatt összeverődött, s örömömre szolgál, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik önkor­mányzati képviselő újra indul. Rendkívül nehéz négy évet pár sorban összefoglalni. Az elért eredményeket persze le­het számszerűsíteni, de a szá­mok mögött sokkal fontosabb az, hogy mindez az embere­kért történt és így már nem is lehet pénzben kifejezni mit ér egy megmentett emberélet, az egészséges ivóvíz, egy lakha­tóbb, szebb város. És az alkotó nyugalom, mert mégis sze­mély szerint a legnagyobb si­keremnek azt tartom, hogy 19 képviselőt sikerült egy irány­ba — a városért — vezetnem. Az eredményekből így engem 1/19-ed rész illet meg, de a Kálló Ferenc emlékére Politikacsinálás Vajon ki lesz a polgármester, s kik alkotják majdra testület tagjait? A kérdés napjainkban igencsak gyakran elhangzik. A választ még pontosan nem lehet tudni, de lehet tippelni, s találgatni. A döntés a választó- polgáré. Persze csak akkor, ha ezzel a jogával él is a polgár. A parlamentáris demokrácia szerves része a képviselők megválasztása. Egyik településen sem lehet mindegy, hogy kik lesznek majd a helyi politikaformálói. Kik kapnakjogosít­ványt négy évre szólóan a helyi hatalom megjelenítésére. Aki most nem megy el december 11-én szavazni, az egyben lemond állampolgári jogáról, s arról is, hogy beleszólhasson képvise­lője útján a helyi ügyek gyakorlásába. Utólag nincs helye reklamációnak. Aki nem szavaz, nem mondhatja majd, hogy miért ez lett a polgármester, s miért nem amaz. Nem lesz erkölcsi alapja arra, hogy kritizálja a képviselő-testület munkáját, más oldalról nem él azzal a lehetőséggel, hogy véleményével segítse szőkébb környezeté­nekmindennapi munkáját. S mégis úgy tűnik, az állampolgár nemegyszer közömbös. Orménykúton például úgy kell agitál­ni az embereket, legyenek önkormányzati képviselőjelöltek. Nincs annyi vállalkozó szellemű lakos, mintamennyi képvise­lői hely. Csak akkor van értelme a választásnak, ha az ott lévők aktív közreműködésükkel, s vállalkozó szellemükkel részt kívánnak venni a politikacsinálásban. P< U Élen a magas vérnyomás Szarvason a Kossuth Lajos ut­cai volt római katolikus iskola emléktáblája alatt a következő szöveg olvasható: „Ebben a házban nevelkedett Kálló Fe­renc római katolikus esperes, aki az üldözöttek védelmében 1944-ben mártírhalált halt. Élete örök példa marad szá­munkra. M.D.P.” Ki volt ő valójában? Kálló Ferenc 1894-ben született Szegeden. Édesapja, Kálló Gyula tanító először a Ti­sza fővárosában tanított, majd csaknem négy évtizedet töltött Szarvason a római katolikus népiskola és az ipari tanonc is­kola katedráin. Ferenc öt testvé­rével együtt Szarvason nevelke­dett. 1905-től 1913-ig a városi evangélikus főgimnáziumban tanult. Jeles diák lévén a nagy­váradi papneveldébe jelentke­zett, ahol 1917. június 15-én szenteltették pappá. Szolgálati ideje alatt megyénk több te­lepülésén is hirdette az igét. 1927-ben tábori főlelkész lett főhadnagyi rangban az I. számú Csabacsűd neve először 1844- ben olvasható a történeti doku­mentumokban. Ekkor mint Csabacsűdpusztát emlegetik. De 1579-ben már ötven föld­műves család él azon a környé­ken, amely jelenleg is lakott. A história szerint a népesebb fa­luk közé tartozott, s Szelimén török vezérnek fizetett adót. A XVII. században, mint Gyula város hűbérbirtoka ismert. A XVIII. században a szentand- rási birtokhoz csatolják. A tör­ténelem mai tanúja Csabacsűd legidősebb polgára Veres Ká- rolyné, aki 1899-ben született. Több korosabb társával együtt a község születésének 70 éves évfordulójára nem tudott el­jönni, így őket a képviselő­Kálló Ferenc (1894—1944) tábori főesperes mártírhalálá­nak 50. évfordulójára emlékez­tek Szarvason Vegyes Dandárparancsnokság lelkészi hivatalában. Folya­matosan képezte magát, s egy­re magasabb méltóságot töl­tött be. AII. világháború köze­ledtével bekapcsolódik a Tör­ténelmi Emlékbizottság szer­veződésébe. Röpcédulákat terjeszt, prédikációt tart a há­ború ellen. Lelki vigaszt nyújt a honvédkórházakban. 1944- ben a Nemzeti Ellenállási Mozgalom budai csoportjának vezetője lesz. A nyilasok testület nevében Frankó János polgármester levélben kö­szöntötte. A középkorosztály nevében Zántonyi Pál tanár úr szólt, aki ünnepi beszédében szívhez szólóan fejtette ki, mit jelent csabacsűdinek lenni. S arra kérte az ifjúságot, legyen hű községéhez. A fiatalok hűsé­gének tanújelét is láttuk a hely- történeti kiállításon. Kasik László általános iskolai tanuló figyelemre méltó dolgozatá­ban örökíti meg szülőfalujá­nak értékeit. Egy település éle­te, s ezen belül az emberek lokálpatriotizmusa attól is függ, miként tisztelik múltju­kat, s becsülik önmagukat. Csabacsűd kitett magáért. Nemzeti Számonkérő Széke már ekkor kimondja a halálos ítéletét. Ötven évvel ezelőtt lázas betegen fekszik, amikor a ko­pogtató nyilas azzal az ürüggyel, hogy haldoklóhoz viszi, kicsalogatja hivatalából Kálló Ferencet. Jól tudták, hogy a szolgálatot utolsó ere­jével is szem előtt tartó pap szó nélkül követni fogja, a kínzó­helyre viszik. A szobában az utolsó kenet helyett erőszak vár rá és kínvallatás. Ekkor szombat este van, s másnap, vasárnap a Hűvösvölgy felé viszik, egy tisztáson kiszállít­ják a gépkocsiból, mintha sza­badon bocsátanák. Még né­hány lépést tett, s fegyverek ropogtak. Holttestét másnap zsidó munkaszolgálatosok ta­lálják meg, nem messze a bu­dakeszi szanatóriumtól az út­menti árokban. Ő volt Kálló Ferenc tábori főesperes, kinek nevét Budapesten utca és em­léktábla, Szarvason szintén emléktábla őrzi. Kudarc A nyár végén lapunk hasábjain szóvá tettük, hogy Szarvason megszűnt a tejbegyűjtő hely. Később arról írtunk, hogy a kö­zel száz gazda kérését meghall­gatva a falugazdász megoldotta a kérdést. Uj tejcsamok nyílt, melyet egy vállalkozó banki hi­telből szerelt fel. Ahhoz, hogy megérje a gyulai tejporgyámak összegyűjteni a tanyasorról a te­jet, mintegy napi 1000 literre van szükség. Harminc tehéntar­tó gazda egynapi szállítmányá­nak felel meg ez a mennyiség. Szarvason és környékén 220 te­jelő tehenet tartanak nyilván. A vállalkozás mégis csődbe ment, mert a gazdák időközben meg­gondolták magukat. Kimérik a tejet otthon, így több pénzt kap­nak érte. Örménykúti képviselők előtt adott számot a község egész­ségügyi helyzetéről dr. Búcsú Tibor háziorvos és Csík József- né védőnő. Utoljára az egész­ségügyről 1993-ban tárgyalt a testület, így időszerű volt ismét áttekinteni e témakört. A háziorvos jelenleg 847 be­teget lát el. Ebből Orménykúton 547, Csabacsűdön 247, Kardo­son 21 beteg van. Az említett időszakban két ellenőrzés tör­tént. Az első alkalommal nem sikerült minden betegről a törzskartont felvezetni, mivel a betegek többszöri kérés ellené­re sem jöttek el a vizsgálatra. Dr. Búcsú Tibor szerint nem veszik igazán komolyan az örménykú- tiak egészségük megőrzését. A második ellenőrzés az elmúlt hónapban volt, s ekkor már min­den karton megtelt a betegek jellemző adataival. A háziorvos az egészségügy­ről általánosságban szólva el­mondta, hogy jelenleg kisebb megfázási hullám tapasztalható a községben. Körülbelül 26 be­teghez jár ki rendszeresen. Na­gyon sok a községben a moz­gásszervi megbetegedések szá­ma, így többen kérték a közle­kedési támogatást. A megszigo­rítások miatt az elutasító első fokú szakvéleményt többen meg­fellebbezték. A betegek túlnyomó többsége magas vérnyomásban szenved. Rájuk fokozottan jel­lemző, hogy nemigen tartják be az orvos utasításait. A szakrendelőt naponta átlagosan 26 beteg ke­resi fel, ez havi bontásban mint­egy ötszáz vizsgálatot jelent. Ja­vult a műszerezettség, vettek egy cukorszintmérőt és egy hő­sugárzót. Gondot jelent, hogy az orvosi rendelő huzatos, s nincs különálló helyiség, ahol a betegek öltözni-vetkőzni tud­nának. Kellene az injekciók, gyógyszerek tárolására egy új hűtőszekrény is. Egy évforduló margójára Szarvas város polgármesterjelöltjei csapatszellem kialakításában, bízom benne, szerepem volt. Vonatkozik ez a városházára, mint munkahelyre és a testületre, mint a legfőbb dön­téshozóra Szarvason. Béke volt, mert dolgozni csak így lehet! A következő négy évben kevesebb lesz a külső segít­ség. Nagyobb figyelem jut a nem látványos, de fontos dol­gokra. Az értékmegőrzés, a korszerűsítés, a tatarozás, a ja­vítás kerül előtérbe. Mit ígér­hetek, ha újraválasztanak és bízik bennem a város lakossá­ga? Kizárólag azt, hogy ilyen szellemben folytatom a mun­kát, és akkor már ebben benne van az a fontossági sorrend is, amit eddig képviseltem: az if­júság és az idősek helyzetének kiemelt kezelése, a város job­bá és szebbé tétele, a vagyoná­val való eredményes gazdál­kodás, meglévő lehetősége­ink jobb kihasználása és fej­lesztése, a vállalkozók segíté­se a munkahelyek megtartásá­ban és bővítésében. Ezen fela­datok részletes bemutatásával indulok újra, nem a polgár- mesteri székért, hanem ezen feladatok megoldási lehetősé­géért. Ha erre felhatalmaz is­mét Szarvas város lakossága, azt is tudni fogja — mit kell majd számon kérni rajtam 1998-ban — mondotta dr. De­meter László. Dr. Réthy Vilmos az SZDSZ polgármes­terjelöltje: Szarvason születtem 1948. júli­us 18-án, szüleim öt fia közül másodikként. Édes­apám az államosításig a Réthy-féle ecetgyárat és ke­reskedést vezette. Nyugdíjas­ként csak három évet élt. Édes­anyám nyugdíjas pedagógus. A katonai szolgálatomat leszá­mítva mindvégig Szarvason él­tem. Az ősi Petőfi utcai házból jártam a 2. sz. általános iskolá­ba, majd a Vajda Péter Gimná­ziumba, ahol 1966-ban érett­ségiztem. Tanulmányaimat a Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán folytattam, ahol jogi diplomát szereztem. Pályámat a szarvasi járási hi­vatalban kezdtem, majd a Szarvasi Városi Tanács igaz­gatási osztályát vezettem. 1981 -tői jogtanácsosként, me­zőgazdasági nagyüzemekben dolgoztam. 1992-ben pályázat útján elnyertem a Szarvasi M- Termék Kft. ügyvezetői állá­sát. Polgármesterré választá­som esetén a város és a válasz­tópolgárok érdekében az aláb­biakra helyezném a fő hang­súlyt: Miért fontos a helyi demok­rácia fejlesztése? Azért, mert minden, az állampolgár életét befolyásoló jónak és rossznak a forrása a helyi hatalom. A helyi politizálás és döntésho­zás demokratizmusát a politi­kai kultúra, a civil társadalom szervezettsége és ereje, az ál­lampolgári részvétel erősítése eredményezheti. Legyen el­képzelésünk Szarvas közeli és távoli jövőjéről! Ne csak a na­pi gondokkal foglalkozzunk. Az évi beruházások, fejleszté­sek egy -r- idők folyamán mó­dosítható — 10—15 évre mé­retezett jövőképet szolgálja­nak. Ennek feltétele az egyéni-, csoport- és közérdek egyensú­lyának megtalálása. Áz ér­dekütközésekből születő meg­oldások rendszerint jók! Ho­gyan ösztönözhető a helyi gaz­dasági fejlődés? Elsősorban Szarvas város környezetének vonzóvá tételével. A jó hírköz­lés, közlekedés, megfelelő la­kókörnyezet, a jó munkaerő­választék, jó közbiztonság, amelyeket egy-egy vállalko­zás feltétlenül igényel. E mel­lett adókedvezmények, ked­vezményes — beruházásra al­kalmas — telkek is csábítóak lehetnek. Neveljük a jövő pol­gárait...! Az oktatás stratégiai ágazat helyben is. A város jö­vője lakóinak szellemi tőkéjé­től függ, ennek gyarapítása hosszú távú, jó befektetés. Az ehhez vezető út a minőségi, versenyképes oktatási rend­szer — vázolta fel elképzelé­seit dr. Réthy Vilmos. F ö 1 d e s i Zoltán 1959. júli­us 24-én született. Nős, fele­sége a Szi­rén Ruhá­zati és Há­zi i p a r i Szövetkezet minőségellenőre. Szülei nyugdíjasok. Az általános iskolai tanul­mányait követően szakmát szerzett a szarvasi 611. Számú Ipari Szakmunkásképzőben, majd érettségizett, később Debrecenben tanítói diplomát szerzett. A Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezetben mint varrógépműszerész dol­gozott. Ezt követően különböző vá­lasztott KISZ-funkciókat töl­tött be az üzemben, később a városi KISZ-bizottság munka­társa, majd titkára lett. 1990— 94. között az MSZP szarvasi körzeti irodavezetője volt or­szággyűlési képviselővé tör­tént megválasztásáig. Gyer­mekei elvesztése óta szinte ki­zárólag a közéleti munka élte­ti, hallatlan energiával, máso­kért viselt őszinte odaadással és felelősséggel végzi minden tevékenységét. Országgyűlési képviselővé — ez év nyarán — az MSZP megyei listájáról nagy több­séggel választották meg. Földesi Zoltán minden te­kintetben abszolút közösségi ember, szerény, közvetlen, rendkívül jó kapcsolatteremtő képességgel. Bármilyen tisztsége is volt eddigi pályafutása során, so­hasem felejtette el, hogy hová tartozik, kik segítették munká­ját, s voltak támaszai, amikor életében nagyon nehéz perió­dusok voltak. Nincsenek anya­gi természetű ambíciói, ki­egyensúlyozott egzisztenciá­val rendelkezik, csupán a köz­életben kíván — szolgálni, másokért dolgozni. Életeszménye a szolidari­tás, nehezen viseli az erősza­kot, az arroganciát, a védtelen, kiszolgáltatott emberek ki­használását. Eddigi közéleti szerepvál­lalásaiban ezekre hívta fel a figyelmet, dolgozott azért, hogy a demokratikus átalaku­lás kárvallottjai minél keve­sebben legyenek. Különösen érzékeny a fiata­lok gondjai, életkezdése és az idősek, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, épp ezért kiszol­gáltatott emberek problémái iránt. Elítéli a korrupciót, s azt vallja: a közéleti munka szol­gálat, s onnan ki kell zárni az egyéni haszonkeresést. A fentiek alapján kéri az MSZP szarvasi szervezete a város választópolgárait, támo­gassák Földesi Zoltán jelölé­sét, majd megválasztását a vá­ros polgármesterévé.

Next

/
Thumbnails
Contents