Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-21 / 275. szám

1994. november 21., hétfő MEGYEI KÖRKÉP/SOROZAT Megtakarítások. A la­kossági nettó megtakarítások 230,3 milliárd forinttal nőttek október végéig a Magyar Nem­zeti Bank előzetes adatai sze­rint. Ez azt jelenti, hogy a lakos­sági nettó megtakarítások érté­ke elérte az 1325,8 milliárd fo­rintot, ami 23,3 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel korábbi szintet. Reálértékben ez 4 szá­zalékos emelkedést jelent. A fo­rintbetétek állománya októberben kismértékben csökkent, míg a de­vizabetétek állománya 7,6 milli­árd forinttal nőtt. A forintbeté­tek tízhavi növekménye — az időarányos kamatjóváírást is fi­gyelembe véve — az egy évvel korábbival közel azonos mértékű, azaz 63,2 milliárd forint volt. Kárpótlási jegyek. A Bristol ’94 Nemzetközi Idegen- forgalmi és Befektetési Rt. 165 százalékos árfolyamon számít­ja be a kárpótlási jegyeket rész­vényei jegyzésekor. Az új kibo­csátású részvények igénylése november 23-án indul, és de­cember 7-ig tart. A részvények jegyzésére fordított összeg le­vonható az adóalapból, annak 30 százalékáig. Az E sorozatú, összesen egymillió forint név­értékű szavazatelsőbbségi rész­vényeket az alapító, az FLM ,94 Szálloda Kft. jegyezheti. Az 1000 forintos névértékű A soro­zatú papírok minimum 9 millió, legfeljebb 890 millió forint név­értékben jegyezhetők, darabon­ként 1650 forint készpénzért, vagy egy 1000 forintos címletű kárpótlási jegyért. A kárpótlási jegyet a jegyzési helyen kész­pénzre — egy darabot 1650 fo­rintra — váltják, ha a pénzt a befektető Bristol-részvény vá­sárlására költi. A Bristol-rész- vények a New York Bróker Bu­dapest Kft.-nél, a Mezőbank Ér­tékpapír-kereskedő és Befekte­tő Kft.-nél, valamint a Cooptou- rist irodáiban és a Konzumbank fiókjaiban jegyezhetők. Csabacsőd 70 esztendeje önálló község Csabacsűdpuszta önálló község lett — tudatta a Ma­gyar Királyi Belügyminisz­térium 1924. november 21- én megjelent Budapesti Közlönyének 254. száma el­ső oldalán. A település 70 éves születésnapját a hét vé­gén ünnepelte Csabacsűd la­kossága. Frankó János polgármes­ter köszöntötte a jelenlévő helybelieket, az ebből az al­kalomból hazalátogatókat és Szöllősi Istvánné ország­Orosháza irányában lévő 600 hold földjét ajánlotta fel ingyen és bérmentve, hogy itt épüljön fel a falu. Mások ragaszkodtak ahhoz, hogy a 44-es számú főútvonal men­tén, a vasúthálózat mellett építsenek lakóházakat. A vi­ta demokratikusan dőlt el, 15:7 arányban a képviselők az utóbbi javaslatot fogad­ták el. 1924. november 21-* én hozta meg a Királyi Belügyminisztérium a dön­tését és nyilvánította Csaba­település neve Csabacsűd lett, mert a helyi vasútállo­másnak is ez a neve. Azóta hivatalos okiratban is ezt az elnevezést használták — mondotta Frankó János pol­gármester a születésnap körüli időkről. Az előadó a továbbiakban napjainkig sorolta fel azokat a fordulópontokat, amelyek meghatározták a község fej­lődését, arculatát. Ezt köve­tően a mai feladatokról, ten­nivalókról, elképzelésekről tartott tájékoztatót. Csaba­csűd utcáinak 40%-át szi­lárd burkolatú út borítja. Je­lenleg az ivóvízvezeték­rendszer kiépítése a legfon­tosabb feladat. Napjainkban a gázellátás megteremtése köti le az önkormányzat energiáját. Ássák az árkokat s helyezik el a gáztartályo­kat a falu több pontján. Gon­dot jelent Csabacsűdön a nagyarányú munkanélküli­ség, mert az állami gazdaság megszűnésével, a tsz felszá­molásával együtt sokan ve­szítették el állásukat. A ke­reskedelmi ellátás a község­ben megfelelő, az áfész és a magánkereskedők üzletei gazdag áruválasztékot kí­nálnak a lakosságnak. Álta­lános iskolába 144 gyerek jár, óvodába pedig 90. A te­lepülés nagyságához ez jó­nak mondható. Az eseménysorozatot szí­nesítette az általános iskolá­sok ünnepi műsora, amely a szűkebb haza szeretetéről és egymás megbecsüléséről szólt. Az eseményhez szoro­san kapcsolódott Szöllősi Istvánné országgyűlési kép­viselő köszöntője, aki fon­tosnak tartotta megemlíteni, hogy minden település ön­magának teremti meg az együvé tartozás érzését, múltjának tiszteletben tartá­sával. Papp János Helytörténeti kiállítást rendeztek a csabacsűdi művelődési házban a település megalakulásának 70. évfor­dulója alkalmából. Ide került egy hajdani helységnévtábla is Fotó: Lehoczky Péter gyűlési képviselőt. A pol­gármester ünnepi beszédé­ben felidézte a község 70 éves múltjának főbb állomá­sait. — Ifjú Litauszki Mihály és több társa 1922. szeptem­ber 26-án fogalmazták meg a kérvényt, hogy Csaba­csűdpuszta önálló település legyen. Egy földbirtokos az csűdpusztát önálló te­lepüléssé nagyközség jel­leggel. Innentől kezdték épí­teni a községházát és a jegy­ző lakását. A falu első jegy­zője Demcsák János volt, akinek nagyon sokat kö­szönhetnek a csabacsűdiek. Rendkívüli közgyűlésen, 1925. április 22-én döntött úgy az elöljáróság, hogy a Kápolnaavatás Mezőkovácsházán A szertartás ünnepi pillanatai az új egyházi épületben Fotó: Such Tamás November 19-én hálaadó szentmisére gyűltek össze a katolikus hívek Mezőkovács­házán. Elkészült ugyanis az az épület, amely egyaránt alkal­mas hitoktatásra, egyházkö­zségi gyűlések megtartására és hétköznapokon misézésre. Egyházi segélyszervezetek adományából kezdődött el az építkezés, amelyet a püspök­ség faanyaggal, helyi iparosok és támogatók önzetlen munká­val támogattak. A Priskin Zol­tán tervezte kápolnát Ormai Zsigmond esperes szentelte fel. „Hálatelt szívvel nézem őseink fellobbant templom­építő hitének eme szép példá­ját, amely azt üzeni min­dannyiunknak: minden ember Isten gyermeke és ez összetart bennünket. Hitünk legfőbb pa­rancsa ez: a másik ember is élni, boldogulni akar. A közös­ségért önzetlenül tenni pedig a legszentebb feladat. Á nagy találkozáskor is ezt kéri majd rajtunk számon az Úr” — hir­dette az igét. A közeljövőben az emeleti helyiséget ifjúsági játszóhely­nek kívánják berendezni. Áz ünnepet együtt elfogyasztott, jó hangulatú ebéd zárta. Kálmán János Orgonaest Békéscsabán A Bartók Béla Zeneművészeti Alapítvány II. bérleti hangver­senyét november 22-én, ked­den este 7 órakor rendezik meg Békéscsabán, a római katoli­kus templomban. A hangver­seny első felében orgonamű­sort hallhatnak Révész László orgonaművész és a szegedi Kardos Pál Női Kar közremű­ködésével. Révész László Lehotka Gá­bor tanítványaként végzett a Zeneakadémián. A diploma után a kecskeméti Kodály Zol­tán Zeneművészeti Szakkö­zépiskola orgonatanára. Kon­certezett Finnországban, Hol­landiában, Angliában és Olaszországban. 1983-ban a Liszt Ferenc-orgonaverse- nyen 3. helyezést ért el. A mű­sor második részében Brahms és Mendelssohn kórusműve­ket hallhatnak. Vezényel Or- dasi Péter, a békéscsabai Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola igazgatója. Az év botrányköve: Két éve jelent meg Andrew Morton brit újságíró leleplezd könyve az angol trónörökös feleségéről „Diana igaz története” címmel. Most újabb köny­vet írt róla. A „Diana új élete” még a korábbinál is nagyobb vihart kavart. A királynő azzal vádolja Mortont, hogy „önös érdekből, tendenciózusan csoportosította a másod- és harmadkézből származó pletykákat”. A könyvslágert azonban lázasan olvas­sák az alattvalók, hogy még jobban megismerjék Dianát, a lelkileg mélyen megsebzett asszonyt. A Fe- renczy Europress sorozata az év botrányának kereszt- metszetét nyújtja—Morton tollából. Öngyilkossági kísérlet a királyi repülőn Amikor két évvel ezelőtt ki­derült, hogy nincs rendben a trónörökös pár élete, Diana négy kemény hangú levelet kapott Károly apjától. Fülöp herceg kijelentette: nem te­kintheti menyét ártatlannak a házasság szétzilálásában. Ne­hezére esne — írta az após —, hogy elítélje legidősebb fiát, amiért vigaszt keresett barát­nőjénél, Camilla Parker Bow- lesnél. Hiszen a házasságot végül is Diana huzamos beteg­sége és ingerlékeny természe­te ásta alá. Károly barátai is véleményt formáltak a történtekről. Arra próbálták rávenni a herceget, hogy azonnal adja ki Diana útját, akit „klinikai esetnek, cselszövőnek” neveztek. Ne­vetségesnek állították be Dia­na öngyilkossági kísérletét, amely úgymond nem volt egyéb „gyermeteg melodrá­mánál”. Hogyan történt? A királyi légierő, a RAF egyik támaszpontjáról repült a trónörökös páros Balomralbe, mert Károly ragaszkodott hoz­zá, hogy ott együtt töltsék a vakációt. Diana hevesen tilta­kozott, majd felugrott ültéből, és bezárkózott a vécébe. Ami­kor nem sokkal később vissza­tért, mindkét karjából csöpö­gött a vér, amellyel összekente a falakat és az üléseket. Mi ez, ha nem „egy bolond lány pró­bálkozása, hogy felhívja magára a fi­gyelmet?” — mondták Ká­roly barátai, közöttük Konstantin, a volt görög ki­rály. Diana egy darabig úgy hitte, hogy Camilla férje, Andrew Par­ker Bowles beadja a váló­pert, és indok­ként Károlyt fogja felhoz­ni. Ám csalód­nia kellett, s ennek elmara­dását barátai­nak azzal ma­Diana és a trónörökös — az eljegyzési kép FEB fotó g y a r á z t a , hogy a Buckingham-palota nyomást gyakorolt Parker Bowlesra. így akarták elejét venni annak, hogy a botrány megrendítse a királyságot. 1992 őszén Diana, a félig- meddig elbocsátott hercegnő azonban ellentámadásba lendült, amikor rájött, hogy mint Wales hercegnője tekin­télyre és a közvélemény fi­gyelmére tarthat számot. Nem bizonyult rossz húzásnak. amikor bekapcsolódott az AIDS elleni harcba, ami fel­keltette a külföld érdeklődését is. Befolyásos hívei segítségé­vel kiépítette külön udvarát, ami segítette a Buckingham- palota elleni harcában. Mo­solyoffenzívájának részeként lapszerkesztőkkel, könyvki­adókkal, tévés nagyságokkal és más befolyásos személyisé­gekkel találkozott. (Folytatjuk) „Diana új élete” 1. Vésztő a beruházók számára vonzó település kíván lenni Vésztő polgármestere Kaszai János, akivel a település elmúlt négy évéről beszélgettünk a mi­nap, a ma esti olvasói ankét bevezetőjeképpen. — Polgármester úr, ön idő­közi választáson lett két éve Vésztő első embere, mégis arra kérjük, a négy évet értékelje! — Ez nem lesz nehéz, hiszen előtte jegyzőként már részt vet­tem a munkában. Ha nagyon tömören kellene fogalmaznom, akkor azt mondhatom, hogy óri­ásit fejlődött Vésztő. Csak né­hány szám ízelítőül: négy év alatt 503 millió forint értékű bemházás valósult meg, köztük olyanok, mint a 109 milliós ivó­vízprogram, a 74 milliós szennyvíztisztító, a 162 milliós földgázprogram. Mindehhez az utolsó három évben a legkülönbözőbb pályázatokon 59 millió forintot nyertünk. Másként megfogalmazva — és talán ez a lényeg — van egész­séges ivóvizünk, vezetékes gáz több, mint 800 családnál, távhí­vásba kapcsolt telefon 900 he­lyen, korszerű, energiatakaré­kos a közvilágításunk. Az ön- kormányzat anyagi helyzete stabil, erre egyetlen adatsor: 1990-ben a költségvetésűnk végösszege 108 millió forint volt és ehhez 36 milliós hitel társult, addig ugyanez most: 320 millió áll szemben 45 milli­óval. — Ezek valóban szép fejlő­dést mutatnak. Tehát minden rendben van Vésztőn? — Távolról sem, van gon­dunk is bőven. Ezek között az első a munkanélküliség, amely hivatalos adatok szerint 22 szá­zalékos. Mindent meg kell ten­ni, hogy Vésztő vonzó legyen üzem-, gyártelepítésre, munka- lehetőséget teremtve. Ennek egyik feltétele a megfelelő inf­rastruktúra, melyet ma már biz­tosítani tudunk. A következő évek feladata a szennyvízcsa­torna-hálózat bővítése, új utak építése, melyeket társulások formájában, állami támogatás­sal tudunk megvalósítani. —Napjaink szomorú szenzá­ciója, hogy ismét a megszűnés veszélye fenyegeti a környék vasútvonalait. Erről mi a véle­ménye? — Mindenképpen meg kell menteni a vasutat, és nemcsak azért a négyszáz emberért, aki ott dolgozik, hanem mert lét- fontosságú a környék települé­sei számára is. Ez az ügy annyi­ra fontos, hogy szükség esetén még a polgári engedetlenség szervezésétől sem riadnánk vissza, de remélhetően erre nem kerül sor. Gila

Next

/
Thumbnails
Contents