Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-19-20 / 274. szám
Volt egyszer egy gálaest Nyeremények a Fixír show-ban Tizennégy magyar művész vette át a minap Szolnokon a Szigligeti Színházban rendezett Vili. Erzsébet-díjkiosztó gálán a magyar Oscart, és a velejáró — fele dollárt, fele forintot tartalmazó — borítékot. Nyolc év alatt 110-en kapták meg a díjat. A gálaműsort, amely több szempontból kuriózum, ma este sugározza a televízió az egyes csatornán. (6. oldal) Öt héten keresztül szavazhattak olvasóink a népszerű Fixír show hölgyversenyzőire, a héten pedig lezárult az első forduló. A lányokra összesen 159 szavazat érkezett, közülük a legtöbbet Dobó Mariann kapta, összesen harmincegyet. A játékos- kedvűek tovább játszhatnak, de ezúttal nem ők, hanem a versenyzők nyerhetnek. (9. oldal) festik. Az a harmadnapra megavasodó természetes kis teavaj tiszta étel!” — rombolja illúzióinkat Ilcsi néni. Mert ugyebár a zselatin egyeseknél pattanásokat, másoknál gyulladásos bőrbel- változásokat, és sorolhatnánk mennyi kellemetlenségeket okoz. Nem szabad elfelejteni: minden bőr más tájszólásban beszél. Évtizedekkel ezelőtt a szép, fiatal Ilcsike Vemét és Jókait olvasott, hiszen kedvenceinek regényeiből rengeteget megtudhatott a természettudományok, a fizika világából. Nagyon szerette a fizikát, meg a növényeket. S ebből a szerelemből nőtt ki az a megszámlálhatatlan „Ilcsi” gyógynövény-készítmény, amellyel dolgoznak a kozmetikusok szerte az országban, s a világ távoli vidékein, még Los Angelesben , , , . „ . . .. , , , , ... i . ' is. Ilcsike szeretett rajzolni, divatterve,,A nagy Ggy&njogúsagban a no olvosztottG kívánatosságai, titokzatosságai zésrői álmodozott, majdnem elment tanulni Németországba, de édesanyja lebeszélte. (Amennyiben lányának Németországban fiúgyermeke születik, az német állampolgár lesz — olvasták a német iskolából írt levelet, s ezzel el is Ilcsi néni életfilozófiája „Nagyon rosszul tudja érezni magát az ember a bőrében.” Nos, mielőtt bárki azt hinné, némely bukott politikusról esik szó a következőkben, bátran biztathatjuk: folytassa az olvasást. (Különben is, még egyetlen bukott politikus sem panaszkodott, hogy rosszul érezné magát a bőrében.) Nehéz szavakat találni, hogyan fogalmazzunk, amikor Ilcsi nénit, azaz Molnár Dánielnét szeretnénk bemutatni. Kozmetikus? Végzettsége szerint igen. Ámde felsorolni is nehéz lenne, mi mindennek a mestere, művésze még. Kiválóan ismeri a fizika, a kémia, a bőrgyógyászat, a biológia világát, évtizedek óta gyárt gyógynövény-készítményeket, s azonnal reagál az emberi lélek valamennyi rezdülésére. Ilcsi néni egyéniség, sőt jelenség a szakmáján, hivatásán kívül is. Nemrégiben volt az ötvenéves érettségi találkozója, negyven éve kozmetikus. Két fia közül az egyik, ifjabb Molnár Dániel, a neves rádiós sportriporter. ilcsi néni, azaz Molnár Dánielné ' «[•> ' 1 #1 ÄT1 F'.yM. I'N'.v. .v. . ■■^wwSJwwwvflvvv.-.. /.‘.vA. .v.'.'..1.'. ■,.'.v.iJJIillllM v . .• .- ■ y. - - t-"* '-"•'* —’..v.'..Ilcsi néni a békéscsabai 635>ös szakmunkásképző iskola kozmetikus növendékeivel. A vendég Csicsely Judit mesterkozmetikus, az intézet oktatója meghívására érkezett Békéscsabára Fotó: Kovács Erzsébet Ilcsi néni a közelmúltban Békéscsabán járt, kozmetikus hallgatókat kápráztatott el lebilincselő előadásával és megragadó személyiségével. Mit is mond a fiatalokról? Tvisztelve fényesítette a parkettát — Ha az ember fel tudja kelteni az érdeklődésüket, és valóban megoldást talál a kínzó problémájukra—mert az ember bőre nagyon sok gondot okozhat —, rengeteget segíthet még idejekorán. —Soha ennyire érzékeny, gyulladásos bőr nem volt, az én fiatal koromban egyáltalán. Természetesebb életformát követett az ember, sokat mozgott, kondícióban tartotta a fizikai munka. A tvisztkorszakban, amikor a nagyobbik fiam vígan tvisztelt, én magam a parkettát kefével tviszteltem fényesre, az is fizikai munka volt. Azóta nagyon megváltoztunk, és elkanyarodtunk a természetes életvitel teil, jobban keresünk, többet táplálkozunk, kevesebbet mozgunk, és ez mind ártalmas. Pláne, ha az ember oda se figyel, mit eszik, csak azt veszi észre, hogy egyre rosszabb és rosszabb az ábra. Amikor arra hivatkozunk, hogy máraz őseink is ették a húst, mégsem volt bajuk... hát tudja, arra én befizetnék, mennyit futott a mamutért az ősember, míg a maga faragta bun- kócskával az óriási állatot leütötte... Sokkal inkább magokat gyűjtött, s a legtöbbször azt ette. A másik elgondolkodtató tény, hogy a hozzánk legközelebb álló emésztésű állat az emberszabású majom, ő köztudottan gyümölcsevő ugyanolyan fogazattal, hasonló emésztőrendszerrel. Mi pedig már a reggelit virslivel kezdjük, azt esszük tízóraira, húst fogyasztunk ebédre. Csodálkozunk ezután, hogy negyvenéves férfiak szívinfarktust kapnak, el- meszesednek, cukorbetegséggel küszködnek, s mindezt nem ellensúlyozzák mozgással. — Ön ezek szerint meggyőződéses vegetáriánus... — Hát nagyon! A szakmámban is nagy konokság van bennem. Borzasztóan nem bírok eredménytelenül dolgozni. Jobban bántott, ha nem tudtam eredményt produkálni egy-egy bőrnél, mint annak a tulajdonosát. O lemondott volna róla, kért, hogy Jlcsi, hagyjuk már, majd csak lesz valami". Mondom, olyan nincs, hogy majd csak lesz valami! Sok esetben adtam ultimátumot a húsmentességre, tehát vagy megtartja, vagyaiékor jobb,ha nemjárhozzám.Nem küszködök, hogy tisztítom másfél órán át, és nincs eredményem, mert legalább azt akarom: egyszer lássa, hogy igazat beszélek. A margarin ártalmai Nem győzzük hallgatni, Ilcsi néni mi mindent kínlódott, míg kiszűrte, milyen élelmiszerek tartalmaznak zselatint, s a végén kiderült, hogy szinte minden, mert azzal lehet felfújni az ételeket. „Zselatin van a ketchupban, a kész majonézben, a Túró Rudiban, a margarinban. A margarin tiszta műétel, ízesítik, illatosítják, keményítik, dőlt: Ilcsike itthon marad.) A divat, a szépség azonban változatlanul érdekelte Hcsikét, így lett belőle kozmetikus. Mennyit fejlődött évtizedek óta a kozmetika? — Talán modernebbek lettek a készülékek, de a csírája mindenfajta kezelésnek, eljárásnak megvolt. Van egy nagyon régi tankönyvem, amelyben olyan elektromos gépeket ismertetnek, amiket ma még nem is használnak. Például a szolenoid egy fémketrec, amelybe szigetelt székre ültették a vendéget, és bekapcsolták a gépet. Végeredményben elektromágneses erőtérben ült az ember, energiával töltötték fel, fokozták a vitalitását, ezáltal sokkal gyorsabban gyógyultak a bőrbetegségei. Mi, a becsapás áldozatai S lássunk csodát. Ilcsi nénitől tudjuk, hogy a világon mindenütt dolgoznak magyar kozmetikusok. Az, hogy világszerte kozmetikai kezelések léteznek, nagyrészt a magyar kozmetikusoknak köszönhető, illetve a románoknak meg a lengyeleknek. Mi is következik ebből? Ezen is megdöbbenünk. Hallgassuk csak Ilcsi nénit! — A francia kozmetika említésre sem méltó. Tésztekkel mutatták ki, hogy az olcsóbb termékek sokkal több ható- és természetes anyagot tartalmaznak, minta drágák. A drágáknál a reklámot kell megfizetni, hiszen az nagyon sokba kerül. Ezen kívül ezek nagy gyárak, a világon valamennyi ugyanazt az anyagot használja fel, mert az automata gépsorokba csak ez tölthető. Színezik, illatosítják, némi kis hatóanyagot tesznek bele, és gyönyörűen csomagolják, de gyakorlatilag valamennyi dobozban ugyanazt találjuk. — Akkor mi egy becsapás áldozatai vagyunk? —Bizony, nagyrészt igen. Mi kell a játékban? — Ilcsi néni! Az elmúlt negyven év alatt mennyit, s előnyére, vagy hátrányára változott a nő? —Devalválódott, és ezt nagyon szo- morúnak találom. Ebben a nagy egyenjogúságban csökkent a nő értéke. Én például nem csinálnék koedukációt, mert a nő vonzereje a kívánatossága, a titokzatossága. Önmagukat devalválják a nők, hogy ráakaszkodnak a fét fiákra. Már az általános iskolában megunják a fiúk a lányokat. Még a primitív népek is tudják, hogy tízéves korában szét kel! választani a fiúkat meg a lányokat ahhoz, hogy a nő megőrizze a kívánatosságát, a titokzatosságát, ami mindig kell a játékban. Röpke félóránk adatott meg Ilcsi nénivel beszélgetni, de a végén nem hagyhatjuk ki, hogy megkérjük, foglalja össze életfilozófiáját. íme: — Hát igen, ezt az öregség hozza meg. Egyrészt szeretni kell a szépet, mert a legősibb emberi ösztön a szép szeretete. A másik: miután emberekkel bántam, és sokszor lestrapálton, idegesen, rosszkedvűen kér estek fel, bennem kellett, hogy legyen a segíteni akarás. Harmadsorban borzasztó kíváncsiság kell, s természetesen egy életfilozófia, ami nagyon hiányzik az emberből. Tudnom kell, ha gonosz, szemétláda alak vagyok, visszakapom a következő életemben. Ha tönkre eszem az alakomat, figyeljem meg, hogy legközelebb Etiópiában éhező gyerek leszek. Kedves Ilcsi néni! Kívánjuk, hogy még sokáig élvezhessük mestersége „gyümölcseit”, és köszönjük a beszélgetést! László Erzsébet
