Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-18 / 273. szám

1

GAZDASÁG

1994. november 18., péntek M

A kamatokkal igenis lefelé kell menni!

Egy szolnoki rendezvényen találkoztunk Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnök- helyettesével, Szarvas város volt országgyűlési képviselőjével, ott válaszolt lapunk kérdéseire.

Hírek

Az útalapból. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal közösen döntött arról, milyen arányban osztja szét az Útalapból származó 250 millió forintos infrastrukturális fejlesztéseket szolgáló pályázati keretösszeget — tájékoztatta a KHVM tegnap az MTI-t. Elmondták: a második félévre benyújtott 448 pályázat 5,4 milliárd forint értékű beruházást irányoz elő, s ehhez 3,6 milliárd forint támogatást igényelnek. A pályázatok közül 288 útépítésre (4,5 milliárd forint értékben), 11 hídépítésre (177 millió forint értékben), 18 csomópont kialakítására (208 millió forint értékben), 131 pedig járda létrehozására (508 millió forint értékben) vonatkozott.

A tárcaközi bizottság a pályázatok elbírálásánál figyelemmel volt az önkormányzatok kiemelt fejlesztéseire, s. végül is mintegy 105 település részesült különböző mértékű támogatásban az Útalapból.

Henkel Kft. A Henkel Magyarország Kft. az idén 6,5 milliárd forintos forgalomra számít, ebből mintegy félmil- liárd forintot tesz ki az export. Jövőre 7 milliárd forintos forgalmat terveznek, s ezen belül a kivitel 700 millió forint körül alakul. A forgalomarányos nyereség ebben az évben 5-8 százalék között alakul. A társaság tulajdonosai az osztalékot nem viszik ki az országból, hanem azt a cég további fejlesztésére fordítják.

Előadása után valaki megjegyezte, ilyen csendben figyelni hallgatóságot utoljára a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyén látott. Beszélgetésünk azzal kezdődik, hogy Fekete János közli, nem doktor. Érdekes, hiszen a magyar pénzvilág egyik legbefolyásosabb emberének életút- jából adódna a következtetés, hogy e cím tulajdonosa. Az első kérdés is összefügg a kivívott tekintéllyel.

— Miért vállalta el a tanácsadói szerepkört a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója mellett? Egyáltalán igaz-e a hír?

— Amiért korábban elvállaltam a LEUMI Bank-ügyet, amelynek most elnöke vagyok, annak oka az, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok húsz éven keresztül nem léteztek, mert nem volt diplomáciai viszony, s amikor megkerestek, hogy segítsek, arra gondoltam, hogy van egy 200 ezres magyarul beszélő kisebbség ebben az országban, kamatoztathatók a gazdasági kapcsolatok. Az MBFB-t azért vállaltam, mert a magyar gazdasági helyzetben komoly bajokat látok, és így gondoltam, mindegy, hogy milyen címen, orvoslásáért dolgoznunk kell.

— Vannak már konkrét elképzelései a tanácsadói szerepkörrel kapcsolatban?

— Nézze, nekem jó barátom Medgyessy Péter, a bank elnök-vezérigazgatója, neki vannak elképzelései, amelyek megvalósításában szívesen részt veszek. Ez egy hiánypótló pénzügyi intézmény. MaA közbiztonságtól például nem kell sajnálni a pénzt — mondja Fekete János

gyarországon egy vállalkozónak, aki valamilyen javaslattal jelentkezik, középlejáratú hitelt forintban szereznie szinte lehetetlenség. Talán devizában meg tudja szerezni, de abban van egy csomó kockázat, leértékelés, egyebek. Az, hogy egy országban saját nemzeti valutában ne lehessen 5—10 éves lejáratra hitelt kapni, tűrhetetlen helyzet.

— Az előadásában meglehetősen sokszor kritizálta a kormányt.

— Nekem van egy álláspontom. Az ország három éven át „mínusz-növekedést” produkált, és összesen 20 százalékkal visszaesett a GDP-je, ehhez képest az adósság többnek tűnik, a kamat többnek tűnik. Szerintem a kibontakozás útja, hogy ebből a helyzetből kikerüljön; kizárólag a gazdasági növekedésben rejlik. Amíg egy olyan pénz- és hitelpolitikát folytatunk, hogy ezt a növekedést nem támogatjuk, hanem visszafogjuk, addig én ezzel nem értek egyet. Ez az én vitám a pénzügyi szervekkel. Ez annyit jelent, hogy nem szeretem a magas kamatokat, mert az túlzott. Ha azt állítjuk, hogy 20 százalék lesz az infláció, akkor nem lehet az alapkamat 25 százalék, nem lehet a repokamat 31, s nem lehet az adóstól 35 százalékot kérni, mert ez megöli a vállalkozást. A kamatokkal igenis lefelé kell menni. Az adókulcsokkal lefelé kell menni, s akkor megélénkül a gazdaság. Szóval a pénzügyi vonallal nem vagyunk szinkronban.

—Mondta az előadásában, hogy volna tippje a bevételek növeléséhez...

— Szerintem ahol leghamarabb lehetne biztosítani a gazdaság növekedését, az a mezőgazdaság és az infrastruktúra. Ezeknél a beruházások nagyon hamar eredményt hoznak. A mezőgazdaság egy év alatt termésben már vissza tudná adni a befektetést, erre hitelt kellene adni, rövid és középlejáratút. Nem elég földet adni, ahhoz szerszám is szükséges, műtrágya s egyebek. A másik, az ország akkor tud fejlődni, ha az infrastruktúra, a háttér ehhez biztosított, ha az utak, a telefonok rendben vannak. Az utóbbinál történtek érdemleges lépések, azonban ide tudatosan kell „betenni” a pénzeket.

— Ha netán a parlamenti széksorokban ült volna, miként szavaz az expóra ?

— Most én is azt mondtam volna, hogy már késő. Annak idején nem voksoltam volna arra, hogy úgy legyen világkiállítás, hogy csak 15 milliárd forintot ad rá az ország. Vagy mondjunk igent és akkor adjunk 100 milliárdot, vagy ne csináljunk semmit. Ez azt jelentette a külföldinek, hogy ne gyertek ide, nem lesz itt semmi, mert ő tudja, hogy ennyi pénzből nem lehet megcsinálni tisztességesen egy ilyen expót.

—Mit szól Békési pénzügy- miniszter brüsszeli híréhez, vagyishogy nincs pénz?

— Én egy pénzügyi tárgyalásnál, ha hitelről van szó, mielőtt kimegyek és tárgyalok, megtudom a partnerektől, hogy mi lesz a válasz...

— Ez egy meglehetősen kemény kritika a tárca szakértői gárdájára nézve.

— Engem soha olyan meglepetés nem ért, hogy kértem egy hitelt, s azt mondták: nem.

Én előtte tisztáztam az igent, s akkor kértem. Olyan előfordult, hogy mást kértem és mást adtak, de hogy fogadóképesek-e, azt előtte tisztázni kell.

— Említette, volna tippje az államháztartási költségek csökkentésére vonatkozóan is.

— Nagyon helyeslem például, hogy megszüntetik a köztársasági megbízotti hivatal intézményét. Személy szerint alkotmányellenesnek tartottam. Ebben az országban tulajdonképpen két szuverén testület van, amit a nép választ, a parlament és az önkormányzat. Én egyszerűen nem tudom elfogadni azt, hogy a kettő közé lehet kinevezni embereket, olyanokat, akik az önkormányzat felett vannak. Ez az alkotmány szellemével nem passzol össze. De hát van egy csomó hasonló dolog, vannak itt olyan hivatalok, amelyeknek igencsak lehetne a létszámát csökkenteni. Aztán van ez a rengeteg alap, céljaik igazán nem ismeretesek, de igen komoly pénzekkel bírnak. Ha ilyen alapokba tesszük a pénzeket, s azon keresztül finanszírozunk dolgokat, akkor elvész a parlament ellenőrzési lehetősége. Átláthatóbbakká kell tenni őket. És hát vannak dolgok, amikre viszont oda kell adni a pénzt. Ilyennek tartom például a közbiztonságot. Ennek fenntartásához meg kell fizetni azokat, akik kockáztatják a bőrüket, az életüket azért, hogy megvédjék az állampolgárokat. Ettől nem szabad sajnálni a pénzt. Nem itt kell megtakarítani a forintokat.

Hajnal József

183.8%

Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet engedélyének száma: 20217/94; kelte 1994. november 3.

I 1994. november 14.-december 12.

! Árendás Részvény jegyzési idő

I 1995. január 1-től március 20.

! Adóvisszaigénylés

I 1995. március31 .-május 15.

! Árendás részvény 15%-a (foglaló)

kifizetése

I 1997. május 31.

! Árendás Osztalék fizetése

O 1998. március31.-május 15.

í Árendás Részvények eladása

168.8% -on számítjuk be kárpótlási jegyét, ha Árendás Részvényt vásárol. Az Árendás Részvények vételára a törvény szerint az adóalapból leírható. Az Árendás Részvénytársaság a kárpótlási jegyért vásárolt részvényeket 1998. március 31. és május 15. között megvásárolja. Az Árendás Rt. biztosítja továbbá, hogy a részvény tulajdonosával 1995. mácius 31. és május 15. között a tplajdonjog fenntartásával adás-vételi szerződést

köt, és a foglalót (a részvények névértékének 1 5% át)

ezzel egyidejűleg készpénzben kifizeti.

Az Árendás Részvény jegyzésének részletes feltételeit a jegyzési helyeken ismerheti meg.

Jegyzési idő: 1994. november 14-től december 12-ig

FELVILÁGOSÍTÁS: 06/1/175-2009

A Mezőbank Értékpapír és Befektető Rt. szervezésében a Mezőbank Rt. fiókjai:

1028 Budapest, Patakhegyi u. 83-85. 1055 Budapest, Bajcsy-ZsiIinszky út 74. 1111 Budapest, Budafoki út 20.

5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2.

5800 Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 53. 5700 Gyula, Városház u. 16.

5530 Vésztő, Wesselényi u. 2.

6000 Kecskemét, Batthyány u. 10-12.

Takarékszövetkezetek:

Alsójászsági Takarékszövetkezet 5054 Jászalsószentgyörgy, Fő u. 66. Túrái Takarékszövetkezet 2194 Túra, Bartók tér 31.

Tompái Takarékszövetkezet 6422 Tompa, Szabadság tér 16.

JEGYZÉSI HELYEK:

C0-NEXUS Értékház Rt.

1013 Budapest, Roham u. 1.

1052 Budapest, Semmelweis u. 21. 9024 Győr, Batthyány tér 23.

4026 Debrecen, Kálvin tér 2/A.

Az idén jól fizetett a napraforgó

Étolajjal főz a zsír helyett egyre több háziasszony, ennek az ipari növénynek tehát van jövője

Budai István bucsai vállalkozót — mint napközben bármikor — munka közben zavarjuk meg néhány percre, hogy gazdaságáról szót váltsunk. A ház 'udvara tele van káposztával, melynek egy része azonnal a piacra kerül, a többi megy sa- vanyítóba. Először a kezdetekről kérdezzük a gazdát.

— Ha arra kíváncsi, mióta foglalkozom bulgárkertészke- déssel, akkor azt kell hogy mondjam, hogy gyerekkorom óta, hiszen az apám is ez volt. A legtöbb dolgot még tőle tanultam. Több mindennel foglalkoztam, még Németországban is dolgoztam három évig, majd 1990 óta vagyok itthon mezőgazdasági vállalkozó. Van három hektár kertem, ahol fóliázok, és még mintegy hatvan hektár szántóm. Ennek egy részén az idén napraforgót, búzát vetettem. Most a napraforgó volt a jobban fizető áru, búzám egy részét még nem adtam el. Az őszi vetés megtörtént, 27 hektár árpa és 33 hektár búza vetőmag már a földben van. A kelés sajnos nem volt egyenletes, de hátha ez a mostani esős idő még segíthet rajta. A fólia alatt hideg hajtatással paprikát, paradicsomot, karfiolt termelek, amelyeket általában egy hónappal hamarabb tudom piacra vinni, mint a kinti termelők.

— Milyen gondjai vannak ma egy termelőnek?

— Ami leginkább foglalkoztat az az, hogy komoly bajok vannak a mezőgazdasági támogatási rendszerrel. A tavasszal én is pályázni akartam gépvásárlásra, de akkor rengeteg volt a dolgom, elkéstem a benyújtással, nem is kaptam semmit. Ez nem bosszantana

annyira, ha nem látnám, hogy olyanok viszont nyertek, akiknek eszük ágában sincs a mezőgazdasággal foglalkozni. Egyébként is úgy látom, rossz ez az egész támogatási rendszer, az kapja a legkevesebbet belőle, aki a legtöbbet dolgozik. Tudja, ezt csak szívvel- lélekkel lenne szabad csinálni, úgy, ahogyan apámtól láttam annak idején. Emlékszem, amikor a szántóföldön elveszett egy boronafog, fél napig kerestette velünk, annyira meg volt becsülve a munkaeszköz.

—Hányán dolgoznak a gazdaságban?

— A fóliázással csak a feleségem meg én foglalkozunk, a

nagyobb munkákhoz baráti alapon összefogunk. Én jó árut akarok termelni, ezért a legjobb vetőmagvakat veszem, paradicsomból például holland fajtákat. A legnagyobb gondom az, hogy nincs tárolási lehetőségem, nem tudom az árut addig tartani, amíg a leg- kevezőbb árat el lehet érni vele. A piac is bizonytalan, tavaly ősszel például 500 mázsa káposztám ment tönkre. Az idén viszont — úgy látszik — jó ára lesz a káposztának is. De hát ez a piac törvénye, aki termel, az ennek ki van téve. Meg kell próbálni alkalmazkodni hozzá, hogy talpon maradhasson az ember. Gila Károly