Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-18 / 273. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 18., péntek Irány a japán piac(?!) Esélyek A minap úgy hozta a sors, hogy az egyik presszóban, miközben kávémat kortyolgattam, a mellettem ülő asztaltársaság az önkormányzati választás esélyeit latolgatta, elemezte. Egyszerű emberek voltak, munkásruhában ücsörögtek, látszott rajtuk, hogy a „vasaltnadrágosok” beosztottjai. Beszédükből kitűnt, hogy a települést, valamint a jelölteket igencsak jól ismerik. Pillanatok alatt kiderült, hogy tucatnyi várományosról van véleményük. Ez iszik, az szélhámos, amaz modortalan, emez nem ért hozzá... Másokról az volt a véleményük, hogy csak saját pecsenyéjüket akarják sütögetni, s egyeseket a pénz, s nem a tenni akarás motivál. Megmondom őszintén, hogy — önkéntelenül is — de percek alatt olyan információkra tettem szert, amit miskor hosszas utánajárással tudok csak megszerezni. A választási kampány beindult, s ígéretekkel nem fukarkodnak majd a jelöltek. Hogy kik, s milyen pártállásúak lesznek a települések első emberei, képviselői, az engem túlságosan nem érdekel. A lényeg, hogy a megválasztottak legyenek hitelesek, vállalják a település lakosságának gondját, tegyék a dolgukat — azt, amit vállaltak a közért, s azt amivel választóik megbízták. Egy dolog viszont nem hagy nyugodni: néhány település tisztségviselői közül voltak, akik az elmúlt ciklusban le akartak mondani, megelégelték a közszereplést, s most viszont újból, függetlenként vagy (átfestett) pártszínekben ringbe szállnak. Most is megboldogult nagyanyám mondása jut eszembe, mely szerint: „Mindenki olyan virágot szagol, amilyet szakajtóit...” ^ / Diákok és a pályaválasztás Köröstarcsa város címere Hírek Testületi ülés. Köröstarcsa önkormányzata november 22- én 13 órakor tartja legközelebbi ülését. Napirenden szerepel egyebek között a település idei pénzügyi gazdálkodása és a jövő évi költségvetési irányelve. Közgyűlés. A Baráti Egylet Mezőberényért Egyesület éves közgyűlését november 28-án este hat órakor tartja a Petőfi Művelődési Központban. Tájékoztató hangzik el a város közrendjéről és közbiztonságáról, majd négyéves tevékenységéről számol be az egyesület elnöksége és felügyelőbizottsága, majd a jövő évi munkatervét alkotja meg az egyesület. A fülbetegségek ellen. November 19-én, szombaton délután három órától a mezőbe- rényi művelődési központban a gyakori fül- és szembetegségekről rendeznek előadás-sorozatot. Szó lesz az időskori halláskárosodásról, a gyermekkori hallássérülésekről, a korszerű hallásvizsgálati módszerekről, a szürkehályog műtéti gyógyításáról és a zöldhályogról. A programokat fórum, kiállítás és bemutató záija. Szépségtanácsok. A mezőberényi művelődési központban a jövő héten kezdődik a Nők iskolája címet viselő, nyolc foglalkozásból álló sorozat. Ezen a szebbik nem résztvevői elsajátíthatják azokat a — bőrtáplálási, frizuraviselet, sminkkészítési, öltözködési és viselkedési — trükköket, melyekkel még vonzóbbak lehetnek. Egy jelölt Tárcsán. Az önkormányzati választásokon Köröstarcsán eddig egyetlen jelölt — Széplaki Zoltán függetlenként, a jelenlegi polgármester — indul a polgármesteri cím elnyeréséért. A polgármestert támogatja az FKGP, az MDF és az MSZP helyi szervezete. A tizenegy képviselői helyért tizenheten vetélkednek majd. Mezőberény egyik legrégibb szövetkezete a BERÉNYTEX Textilipari Szövetkezet. Jogelődje 1952-ben alakult a szövetkezet mai telepén, majd több átalakulást követően alakult ki jelenlegi profiljuk, vagyis a szövés és a konfekcionálás. A szövés területén elsősorban a háztartási és az egészségügyi textíliák, valamint a frottírtörülközők és a zsűrizett népi iparművészeti termékeik dominálnak. A konfekciórészleg két esztendeje a Puma céggel, annak licence alapján bérmunkában sportruházati cikkeket varr. Az esetleges szabad kapacitásukat e téren nem kell nagyon kiajánlani, ugyanis a hatvantagú szövetkezet minőségi munkájáról messze földön híres. Mezőberény már a századfordulón híres volt téglagyártásáról. Több kisebb üzem is kínálta annak idején ezt az egyik legősibb építőanyagot, melynek kiváló helyi agyagja teremtette meg hírnevét. A Mezőberényi Téglagyártó Kft. néhány esztendeje, a nagy „téglás birodalom” széthullása nyomán jöhetett létre, a régi II. számú téglagyár jogutódaként. A ’20-as években a falazóanyagon kívül itt tetőfedő cserepet is gyártottak, mely utóbbi a második világháború előtti években csendesen elsorvadt, majd meg is szűnt. Napjainkban két nagy termékcsaládja van a cégnek. A hagyományos téglafajták falazóanyaga a B 30-as, a kettős — Szövött áruink többségét belföldön, az újfajta nagykereskedelmi egységeken keresztül forgalmazzuk — mondja Debreczeni János a szövetkezet népi iparművész elnöke. Megtudom tőle, hogy a közelmúltban termékeik részt vettek a New York-i aján- dékshow-n, a frankfurti vásáron, s ezekben a napokban egy oslói bemutatón szerepelnek. — A New York-i bemutató sikeresnek bizonyult, ’95 februárjában egy nagyobb üzletkötésünk van kilátásban, s egy másik bemutató után egy japán cég érdeklődik termékeink iránt, részükre nyolcvan darabból álló kollekciót küldtünk — magyarázza az elnök, aki maga is tervez. Mint méretű B 30-as és a válaszfal- téglák. A másik nagy csoportot alkotják a fokozott hőszigetelő képességű termékcsaládok, vagyis az Uniform, a Thermopor, a HB 36-os és a HB 30-as család. — Mindezek együttesen több mint húsz fajta terméket jelentenek — magyarázza Köti Imre igazgatóhelyettes. Mint mondja, a jó agyagot jó technológiával dolgozzák fel, s az átlagosnál is jobb kemencékben égetik. Náluk úgyszólván csak első osztályú termék készül. — Gyárunk a korábbi építési kedv visszaesése miatt most is fél kapacitással üzemel, 36 állandó és 55 időszakos dolgozónk van, s évente 18 millió kisméretű téglaegységmondotta, igen közel állnak hozzá a lakberendezési dolgok, melyek a népművészeti emlékekre épülnek, s magukon viselik a herényi magyar, szlovák és német hagyományokat, díszítő motívumokat. S hogy milyen az üzleti élet, milyenek a megélhetési lehetőségeik? A BERÉNYTEX Textilipari Szövetkezet elnöke elmondta: pénzügyi gazdálkodásuk stabil, kintlévőségük viszont sok, melynek sorsa bizonytalan. Néhány, jelentős összeggel tartozó korábbi nagykereskedelmi partnerük az utóbbi 3—4 évben tönkrement, s ahogyan telik az idő, egyre kisebb az esélyük arra, hogy megkapják jogos jussukat, pénzüket, járandóságukat. nek megfelelő mennyiségű falazóanyagot értékesítünk — folytatja Kóti Imre. Megtudom tőle, hogy a piac az utóbbi hónapokban fellendülőben van. A korábbi években októberben befejezték a nyerstégla gyártását, az idén viszont a szezont két hónappal megnyújtják, mert termékeik igen keresetté váltak az építőanyag-piacon. A legtöbb téglát Békés, Bács-Kiskun és Csong- rád megyében adják el, s újabban igen sok vevőjük van Pest megyéből és a fővárosból. Az új esztendő első két hónapját a gyárban téli nagyjavításoknak szentelik, hogy azután majd tavasszal ismét gőzerővel folytathassák a tégla gyártását. Megkezdődött a pályaválasztás időszaka a nyolcadik osztályosok körében is. Á másfél évtizedes Mezőberényi 1. Sz. Általános Iskola végzősei körében is mind gyakrabban beszédtéma, hogy ki, hol folytatja majd tanulmányait. — Iskolánknak 631 tanulója van, s közülük a 64 nyolcadikos három osztályba jár. A demográfiai hullám mélypontja az idén bennünket is elért—kezdi Nagy Ferenc, az iskola igazgatója, miközben arról beszélgetünk, hogy „gyermekeiknek” milyen esélyük van a továbbtanuláshoz. Ä végzősök egy része a helyi Petőfi gimnáziumban szeremé folytami tanulmányait, többen készülnek a kéttannyelvű tagozatra. Számottevő az érdeklődés a szakközépiskolák iránt is. Azokkal lehetnek gondok, akik Egy Mezőberényből elszármazott festőművésznek Ibos Éva művészettörténész nyitja meg a kiállítását ma, pénteken délután három órakor a helyi Petőfi Művelődési Központban. Sáli Róza 1947-ben született az akkori községben, s a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz—matematika szakán szerzett diplomát. Cs. Patay Mihály és Fiszakmunkásképzőben szeretnének tanulni: az oktatási törvény változása miatt a gyakorlati képzési helyek száma tovább csökkent. Nagy Ferenc igazgató elmondta: diákjaik közül egyre többen vettek vagy vesznek részt a középiskolák nyílt napjain. Elhangzott az is, hogy a kisebb létszám miatt az idén kevesebb a kiemelkedő képességű nebulójuk, s a lányok továbbtanulási lehetősége szűkült. Megtudtuk, hogy az iskolában működik a testnevelés tagozat is. Az idejáró és a sportban jó eredményeket elért gyerekek iránt mindig volt „kereslet”, a tehetségeseket csábították. Az iskola kosárlabdásait keresik a paksi, a nagykőrösi és a kecskeméti egyesületek, az itt továbbtanulni szándékozókat segítik a sportkörök. scher Ernő voltak a mesterei. A művésznő 1980-tól Pilisbo- rosjenőn lakik. A festés mellett hosszú ideig könyveket illusztrált. Az elmúlt években több hazai csoportos és egyéni kiállításon vett részt. Sáli Róza festőművész kiállítása mától december 2-áig, naponta 9 órától 17 óráig tekinthető meg a művelődési központban. Debreczeni János népi iparművész szövetkezeti elnök a mintadarab Puma melegítőkkel Kelendő a herényi tégla Elszármazott festőművész Közel a minimumrekordhoz Választási nagyüzem Mezőberényben Beindult a választási gépezet, a nagyüzem Mezőberényben is. Vannak, akiknek már összegyűlt a szükséges számú ajánlás, s vannak, akik még gyűjtögetik az aláírásokat, s néhányan a várost járva személyes jelenlétükkel igyekeznek népszerűségüket, ismeretségi mutatójukat javítani. A polgármesteri címre ketten — Cservenák Pál Miklós (most független), négy éve a FGKP színeiben befutott polgármester és Nagy Ferenc (a Mezőberény Nyilvánosságáért Egyesület jelöltje, akit támogat az MSZP és az SZDSZ is) az 1. számú általános iskola igazgatója — aspirálnak, s gyűjtik az ajánló aláírásokat. A tíz választókerületben a jelöltek száma igen változó. Az 1. sz. választókerületben (970 a választásra jogosult lakos) négyen, a 2. sz. vk-ban (938) öten, a 3. sz. vk-ben (927) hatan, a 4. sz. vk-ben (887) heten, az 5. vk-ben (923) hatan, a 6. sz. vk-ben (934) hatan, a 7. sz. vk-ben (1061) ketten, a 8. sz. vk-ben (906) öten, a 9. sz. vk- ben (819) heten és a 10. sz. vk- ben öten szeretnék képviselni a város önkormányzatában szűkebb lakókörnyezetüket. Érdekesség, hogy Cservenák Pál Miklós polgármesterjelölt) valamennyi választó- kerületben egyéni jelöltként is szerepel. Mezőberény kisebbségi ön- kormányzati képviselőjelöltjei is gyűjtik az ajánlásokat. A cigány kisebbségi önkormányzat tizenegy jelöltje már le is adta a szükséges számú ajánlásokat. A német kisebbségnek öt, a szlovák kisebbségnek kilenc jelöltje van. Akik mostanában átmentek a Kettős-Körös felett átívelő hidakon, igencsak meglepődtek az alacsony vízálláson. Sokak szerint emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony a folyó vize, mint ezekben a napokban. A mederben át lehet gázolni az egyik partról a másikra, hatalmas homokszigetek emelkednek ki a vízből. A hét közepén a vízmérce —-109 centimétert mutatott, ami csupán 29 centiméterrel több mint az eddigi legkisebb vízszint volt, amit 1946. október 4-én mértek. S ha már a rekordokról szólunk, hadd említsük meg a maximumot is, vagyis a legnagyobb — 972 centiméter — vizet, ami a mostaninál csaknem tizenegy méterrel volt magasabb 1974. június 15-én. Pálinkás Lajostól, a Kövizig igazgatóhelyettes főmérnökétől megtudtuk, hogy a szokásosnál miért is alacsonyabb a folyó vize? Az elmúlt napokban megkezdődött az ötvenéves békésszentandrási duzzasztó rekonstrukciója, s a munkálatokhoz le kellett engedni a Körösökből a tározott vizet. Megkezdődött a duzzasztómű tábláinak cseréje, felújítása és megerősítése, ami a további üzemeltetéshez elengedhetetlenné vált. A duzzasztó rekonstrukciójával párhuzamosan folynak azok a partvédelmi munkák is, melyeket nyáron a vízzel borított területeken nem tudnak elvégezni. Megtudtuk még, hogy a duzzasztó felújítása jövőre folytatódik, ezért egy év múlva is ilyenkor — amennyiben nem lesz rendkívüli csapadékos időjárás — hasonló alacsony vízszint várható a Kettős- és a Hármas-Körösön. A Kettős-Körös Köröstarcsánál csendesen ballag medrében
