Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPSARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 15., kedd Méhkerék, határátkelő Év végi programok. A sarkadi Sweet Night diszkóklubban november 19-én a Republic együttes vendégszerepei, akik legújabb lemezükről játszanak. November 26-án a Helló Team érkezik hozzájuk, december 10-ére pedig a népszerű énekesnőt, Friderikát szeretnék meghívni a klubba. A Hevesi Tamás rajongóknak december 17-én kell a Sweet Nightba látogatni, mert a klub ekkorra várja a népszerű énekest. December 25-én az FLM, 26-án pedig a Carpe Diem lesz a klub vendége. Az év utolsó napjára a budapesti Soho Partyt hívták meg a sarkadi szervezők. Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária Fotó: Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc Segítségre vár az ifjú templom Sorozatunkban a helyi lelkészek segítségével igyekeztünk valamennyi Sarkad térségi templom rövid történetével megismertetni Olvasóinkat. Ezúttal a „legifjabbat” mutatjuk be: az újszalontai református templomot. Amint azt a felvételünkön is láthatják, ez a templom olyannyira ifjú, hogy még el sem készült. Építését az újszalontai hívek szorgalmazták, akik templom híján a polgármesteri hivatalba járnak istentiszteletre. Adakozásuk, valamint az önkormányzat jelentős anyagi támogatása által tavaly megtörténhetett az alapkőletétel. Az önkormányzat az idén tovább finanszírozta az építkezést, így felhúzhatták a falakat, és ha az időjárás engedi, a tetőszerkezet is a helyére kerül. Sajnos a további munkálatokra már fogytán a pénz, így a szalontai református egyház jó szívvel venné a további adakozást, hogy a hívek mielőbb birtokukba vehessék az új építményt. A református egyház számláját a sarkadi OTP kezeli, s ha valaki pénzt szán erre az ügyre, a 634- 168-as számla javára megteheti azt. Akik ringbe szálltak A települések polgármesteri hivatalaiban kifüggesztették azoknak az állampolgároknak a neveit, akik már elhatározták, hogy indulni szeretnének a polgármester választáson, vagy akiket a helyi lakosok egy része indítani szeretne a település-vezetői megmérettetésen. Számukra a hivatalokban ajánlóíveket nyitottak, s folynak a jelöltségükért az aláírásgyűjtések. Természetesen a lista még nem lezárt, hiszen arra még november 21-éig akár nyilvánosan, akár titkosan fel lehet kerülni. Ezen oldal lezárásáig a következő személyek számára nyitottak ajánló ívet .Sarkad térségében. (A zárójelben az indító vagy a támogató párt neve olvasható): Sarkad. — Bondár Sándor (független), Jakó István (független), Puskás Lajos (MSZP) és Tóth Imre (SZDSZ, Fidesz, MDF, KDNP, Köztársaság Párt és a helyi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete által létrehozott választási szövetség). Geszt — Szabó Sándor (MDF, FKgP) és Szerb József (független). Kötegyán. — Bujdosó Lajos (független) és Pallag Sándor (független). Méhkerék. — Dr. Rúzsa György (független) és Vecsernyés István (független). Mezógyán. — Szabó István (MSZP). Sarkadkeresz- túr. — Földesi Géza (SZDSZ) és Nagy Mihály (független). Uj- szalonta. — Kiss Zoltán (független). A kisebbségek pénze Sarkad közelebbi térségében három településen is jelezték, hogy kisebbségi ön- kormányzatot szeretnének felállítani. Nevezetesen a méhkeréki románság, a sarkadi és a mezőgyáni cigányság jelentette be a törvény által megszabott határidőn belül ez irányú szándékát. Mivel Méhkeréken a kisebbség van többségben, ezért várható, hogy a nemzetiségként induló képviselők lesznek többségben a testületben is, így annak csak kisebbségi önkormányzattá kell nyilvánítania önmagát, és máris kész a működőképes testület. Mivel lényegében csak „átnevezésről'' lesz szó, a pénzforrások, a központi normatívák továbbra is a megszokottak szerint csordogálnak majd a településre. De vajon milyen pénzügyi hátteret tud biztosítani a kormány a kisebbségben lévő kisebbségi önkormányzatok számára? Vajon a jó szándékot nem fojtja-e meg a kellő pénzalap hiánya? Hol kelünk át Romániába? A november 1 -jei városoldalunkon a sarkadi polgármesterrel készült interjúban megjelent egy mondat a térségben épült határátkelővel kapcsolatban. Neveztesen: „Mint Tóth Imre elmondta, vezérszerepet vállaltak (értsd önkormányzat) a Sarkad és Nagyszalonta között megépült határátkelőhely világra segítésében is.” Dr. Rúzsa György, Méhkerék polgármestere ezzel kapcsolatban a következő észrevételt tette: „Tavaly decemberben a magyar szakaszon elkészült az új nemzetközi Méhkerék— Nagyszalonta határátkelő. Igazán nem akarom senkinek ebben az érdemét elvenni, de ennek a határátkelőnek a hivatalos neve Méhkerék(I), és nem Sarkad. Hogy ebben kinek mennyi a vezérszerepe, azt úgy gondolom, a tények alapján az olvasóra kellene bízni. Én nem veszem el senkinek az érdemét ebben, de az a sportszerű, ha más sem veszi el azt, ami nem az övé. Ez mindenkire vonatkozik. Igaz, ezért, és minden más eredményért is van bőven irigyünk, de én úgy gondolom, ez nem baj.” Polgármesterek az elmúlt négy évről A legutóbbi városoldalunkon arra kértük Sarkad polgármesterét, foglalja össze röviden, milyen négy évet zárnak ez év decemberében településükön. Most ugyanezért kopogtattunk be Geszt, Kötegyán, Méhkerék, Mezógyán, Sarkadke- resztúr és Újszalonta polgármestereihez. íme a hat település- vezetó' tájékoztatója: Ingyenes szolgáltatások A geszti ön- kormányzat egyik legnagyobb problémája az volt — hang- súlyozta Hanzéros Já- , nos polgár- H a n z e r o s mester — Janos hogy dment a gazdálkodási előadó, és miután a hirdetéseinkre sem jelentkezett senki, különféle kényszermegoldásokhoz kellett folyamodnunk. Nehézségek árán, de a hivatal dolgozói végül megoldották a feladatot. A másik nagy gond az volt, hogy a központi állami támogatás mértéke távolról sem fedezte az intézményeink működtetését, így fejlesztésekre egy fillért sem tervezhettünk. Ennek ellenére Geszt mégis fejlődött. Hogyan? — A törvények lehetőséget adtak a hátrányos helyzetű települések számára hiányt pótló pályázatok benyújtására — válaszolta a polgármester. — Önkormányzatunk minden évben sikerrel pályázott, így négy év alatt 25 millió forintot hoztunk a településre. Ezen kívül is több nyertes pályázatunk volt, amiből elkezdtük a kastély felújítását (6,5 milliót költöttünk rá), mikrobuszt vásároltunk vagy éppen a rossz állapotban lévő lakóházak felújításához nyújtottunk segítséget. Mint a polgármester elmondta, a legtöbb kritika a segélyek elosztásával kapcsolatban érte a hivatalt, holott a nyilvántartásokból kimutatható, hogy segélyt csak a valóban rászorultak, köztük is főleg a több gyermeket nevelő családok kaptak. Az önkormányzat két alkalommal is osztott ingyenes élelmiszercsomagot, valamennyi nyugdíjasnak ingyen szállítja haza a tüzelőt. Az egész lakosságot érinti a »háztartási szemét ingyenes elszállítása, sőt Geszten a disznószállításért sem kell fizetni. Kevés pénzből szerényen Bújdosó Lajos, Kötegyán polgár- mestere úgy ítélte meg, hogy az ön- kormányzatuk gazdálkodása a négy év alatt kiegyensúlyozott volt. A nagyon kevés szabad pénzeszközt beruházásokra és felújításokra fordították. Mint a polgármester elmondta, egyetlen olyan önkormányzati épület sincs a községben, amelyik ne szorult volna javításra. így került sor az idősek napközi otthonának, a művelődési háznak, az iskolának, óvodának és a vágóhídnak a tatarozására. A legfontosabb beruházásaik a következők voltak: az intézmények gázfűtéssel való ellátása, számítógéppark kialakítás, kövesútépítések, traktorvásárlás vagy a második világháborús emlékmű befejezése. A szerény saját pénzforrások mellett néhány millió forintot pályázat útján is sikerült a községbe hozni. így tudták létrehozni például a kislabort vagy elkezdeni a volt moziépület tornateremmé alakítását. Az elmondottakon kívül Bujdosó Lajos fontosnak tartja azt is, ha egy kistelepülésre fiatal szakembert sikerül szerződtetni. Örömmel említette, hogy a védőnői állás betöltésére az ön- kormányzat társadalmi ösztöndíjat kötött. Segíts magadon... A méhkeréki önkormányzat 1990-ben 3,7 millió forintos hiánnyal vette át az irányítást a korábbi tanácsrendszertől. Ennek ellenére nem kényszerültek bezárni egyetlen intézményt sem, sőt igen komoly mértékben javították az intézményeik tárgyi feltételeit — tudtuk meg dr. Rúzsa György méhkeréki polgármestertől. — Az az igazság, hogy — hála Istennek — felsorolni is hosszú azt a fejlődést, amely Méhkeréken történt az utóbbi négy esztendőben — mondta a polgármester. És valóban. A felsorolásnak vége-hossza nincs. A teljesség igénye nélkül egy-kettő ezek közül: új tornaterem, új nemzetiségi óvoda, új házasságkötő terem, tanterembővítés, energiatakarékosabb közvilágítás, diszkont-bolt, idősek otthona, hangosbemondó-hálózat, információs iroda, új buszmegálló, új emlékmű a második világháborúban elesettek emlékére, ipari gáztársulás létrehozása. A polgármestert és a képviselő-testületi tagokat is valamennyi döntéshelyzetben a következő mondás motiválta: Segíts magadon, az Isten is megsegít. így kerülhetett közel 80 millió forint plusz pénz (pályázatok útján!) a településre az utóbbi évek alatt. A kultúra területén a Nyisz- tor György Hagyományőrző Néptáncegyüttesre a legbüszkébbek, akik a televíziós Ki mit tud? versenyen országos másodikok lettek, a sport területén meg a focicsapatra, amely megyei harmadikból második helyre került. a faluban Mezőgyán helyzetét jelentősen nehéz í t e 11 e , hogy az ön- kormányzat az önhibáján kívül működésképtelen önkormányzatok közé tartozik, így folyamtosan kiegészítő állami támogatásra szorul. — Szerencsére az ezzel kapcsolatban beadott pályázataink mindig sikeresek voltak — mondta Szabó István polgármester. — Igaz, hogy az idén pénzellátási zavaraink voltak, így másfél milliós hitelfelvételre szorultunk, de a kiegészítő állami támogatás elnyerése után ezt visszafizettük. A település legnagyobb gondja a munkanélküliség. A munkaképes lakosság 28—30 százaléka munkanélküli, s közülük száznak már az a jövedelempótló támogatás jár, amelynek 50 százalékát az ön- kormányzat köteles fizetni. — A korábban szociális gondoskodásra fordított összegből tehát ma milliókat visz el a munkanélküliség — szögezte le a polgármester. — Nagy segítség a rászorulóknak a községben működő szociális földprogram, amelynek pénzügyi alapját a CERES (Földisten) Alapítvány adja. Községünkben minimális költségtérítés ellenében az idén 83 család kaphatott ötezer négyzetméter területű kukoricát, amelynek termésével kedvükre gazdálkodhattak. Bújdosó Lajos Rúzsa György Földisten Szabó István A polgármester szerint a következő testület egyik legkiemelkedőbb feladata lesz a község gázhálózatának kiépítése, valamint a meglévő útalapok lezárása. felül is A sarkadke- resztúri ön- kormányzat óriási előnnyel kezdhette meg munkáját 1990-ben a környező településekhez képest, ugyanis kedvező gazdasági és infrastrukturális állapotokat örökölt. Ekkorra kiépült a gázhálózat, az utcákban már csak 20 százaléknyi volt a földutak aránya, a regionális ivóvízhálózatra rákötötték a két külterületi települést, Kisnyéket és Varsányhelyet. Mindemellett stabil volt a község pénzügyi helyzete is. Nagy Mihály polgármester az eltelt négy esztendő összegzésekor abból indult ki, hogy mit ígért a képviselő-testület 1990-ben a lakosságnak. ígérte az addig fenntartott intézmények további működtetését, a kábeltévé-hálózat teljes kiépítését, a második világháborús emlékmű átadását, a járdahálózat felújítását és a földutak megszüntetését. Mint a polgármester elmondta, a járdahálózat teljes felújításán kívül ebből minden valósággá vált. Sőt, jó néhány olyan dolog is megvalósult, amiről akkoriban még álmodni se nagyon mertek, nemhogy ígéretbe foglalják. Néhány dolog ezek közül: a külterületi földutak (közel 50 kilométer hosszúságban) kátyúzása társadalmi munkában, a közvilágítás korszerűsítése, az idősek klubjának felújítása, a varsányhelyi gázprogram megvalósulása, a református templom felújítása, amelyet jelentős összeggel támogatott az önkormányzat. A polgármester a legnagyobb gondnak a 35 százalékos munkanélküliséget tartja. Mint mondta, a település az elmúlt negyven év során nem fizetett ki annyi segélyt, mint az utóbbi négy évben. A község számára 1994 volt a legkritikusabb a gazdálkodás szemponjából, amikor is kiegészítő állami támogatásért kellett pályázatot benyújtaniuk. Az így nyert ötmillió forint tette lehetővé, hogy az idén is biztonságos gazdálkodás folyhat a településen. Önállóvá váltak — A rendszerváltás következtében vált Uj- s z a 1 o n t a önálló községgé — mondta Szabó Lajos polgármester. — Azelőtt 1974-től Kötegyán társközsége volt, ami meglátásom szerint visszafejlődést jelentett a településünknek. A munkahelyek megszűnése további komoly elvándorlást hozott magával, amit a mai napig sem lehetett megállítani. A rendszerváltozás óta az idejáró normatívákból gazdálkodott az önkormányzatunk. Ahhoz, hogy az élet meginduljon, rendbe kellett tenni a romos községházát és a környékét. Megvásároltuk az áfésztól a szolgáltató épületeket, felújítottunk két kilométer járdát (a meglévők balesetveszélyesek voltak), emlékművet állítottunk a második világháborús áldozatok számára, felújítottuk a düledező általános iskolát. Jelenleg egy református templom épül a községben, amit három éven keresztül 400—400 ezer forinttal támogat az önkormányzat. Szerettük volna, ha megépül az út Mezőgyán és Újszalonta között, ez azonban megfelelő támogatás hiányában ez idáig elmaradt. Ezen túlmenően tervezzük még a község vezetékes gázellátását is. Szabó Lajos
