Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
1 CSABAI NAPLÓ 1994. november 15., kedd | o Békéscsaba város címere Hírek Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Fábián István, Magyari Barna, Szabó Zsuzsa, Takács Mariann, Vass Márta. Fotó: Kovács Erzsébet. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az ol- * dalon Sarkadról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Szülésre felkészítő tanfolyamot indít a Lencsési Közösségi Ház november végétől. A nyolc foglalkozásból álló képzés keretében szakemberek tematikusán készítik fel a szülésre a jelentkező kismamákat. Az első összejövetelt november 28-án 18 órakor tartják, melyre várják a leendő anyukák jelentkezését. Reiki-hétvége. A Lencsési Közösségi Házban november 19-én, szombaton és 20-án, vasárnap Medovarszky Pál Tamásné mestertanár vezetésével reikiképzést szerveznek. Ér- deklődéni a Féja Géza tér 1. szám alatt vagy telefonon a 456-177-es számon lehet. Jelentkezéseket november 16-áig fogadnak el. Programelözetes. A Meseházban november 25— 26—27-én reinkamációs hétvégét szerveznek, Kássa László vezetésével. December 2—3—4-én fényadó kurzust vezet Biegelbau- er Pál. Mindkét program esetében jelentkezést csak előzetesen fogadnak el a 326-370-es telefonon vagy személyesen a Békési út 15. szám alatt. 25 éves a békéscsabai Ifjúsági Ház Negyed század nagy idő még egy művelődési intézmény életében is, márpedig ez a ház hamar kultúrcentruma lett a megyeszékhelynek. S ugyanakkor több gyermek- és ifjú nemzedék második otthonává, ahova szórakozni, számtalan dolgot tanulni, elsajátítani jártak. Papírok, műsorfüzetek, képek, plakátok, sok-sok dokumentum őrzi a múltat, s most ezeket forgatjuk Bencsik Ilonával, aki a nyitástól: 1969. november 22-től 1981 nyaráig volt a ház igazgatója. De hogy és mint is volt az a kezdet? Az átadási ünnepséget 22-én délután tartották, este az avatóbál volt, a Sygma zenekar közreműködésével. Másnap már a nemzetközi táncverseny színhelye volt a nagyterem. És egész héten keresztül a kicsiktől a nagyobbakig mindenki bálozott, de belefért még a programba a nagy balettest is, melynek főszereplői Kun Zsuzsa és Havas Ferenc voltak. Mikulás napján meg az Előre sportbálja volt a nagy esemény. És mindjárt az elején gomba módra alakultak, szaporodtak a klubok és a szakkörök. A legelsők: a Tízek, Fiatal alkotók, Fiatal utazók. A legendás Tízek, hosszú évekig Hevesi József vezetésével szinte fogalommá vált, mint kulturális fórum a városban. Film, színház, irodalom, képzőművészet híreseit hívták meg, s legelső kiállításaikon ők mutatták be Koszta Róza, Gaburek Károly és Lipták Pál képeit. Az első pillanattól kezdve szoros kapcsolat alakult ki a ház és a művelődési központ, a Filharmónia, a Jókai Színház, a múzeum, a könyvtár és a TIT között. Gyümölcsöző együttműködés lett belőle. Mindig nagy sikere volt a divatos zenekaroknak, sokat járt itt a Ber- gendy, a Sirius, a Neoton és a többiek. Hónap nem múlt el irodalmi est nélkül, leginkább valamelyik klub rendezésében léptek föl Bicskey Tibor, Rutt- kai Éva, Major Tamás, Latino- vits Zoltán, Béres Ilona, Koncz Gábor és még oly sok más híresség. S csak ízelítőül az író-olvasó találkozók kezdeti névsorából: Moldova György, Jobbágy Károly, Mocsár Gábor, s a gyerekeknél Csukás István, Jani- kovszki Éva,Lázár Ervin... A különböző cégek divatbemutatói hamar közkedveltek lettek, a legnagyobb szám azonban évente négyszer az Okisz Labor-é volt, amelyre hetekkel előbb két nap alatt elkelt az ezer jegy, azaz két telt ház. Nyilván, hisz látni akarta a közönség Kabost, Rátonyit, Túrái Idát például. De ugyanakkor nagy siker a TIT-tel közös Természettudományos Szabadegyetem is, melynek 12 előadását mind egyetemi tanárok tartották és jó felvételielőkészítésnek bizonyult. Ám nyáron sem volt uborkaszezon, mert már első évben létrehozták a ligeti Ifjúsági Parkot. Fellépés előtt Bicskey T ibor és Hevesi József beszélget Archív kép S oly sikeresen működött, úgy megkedvelte a fiatalság, hogy az első év hasznából vették meg az alakuló úttörő-zenekar első hangszereinek jó részét. Az első szabadtéri gyermek- rajz-kiállítást is a ház rendezte meg a Kossuth téren. Hosszan lehetne folytatni a sort a számtalan szakkör működésével. Kicsik, nagyobbak, sőt felnőttek is jártak a fotó-, a film-, a rádió- és egyéb szakkörbe, vagy a különböző tanfolyamokra. Szóval az ifiház minden helyiségében zajlott az élet, s ehhez sok-sok népművelő és pedagógus adott segítséget, sőt nem egy vállalat is. Hogy óvodáskoruktól fogva gyermekek és fiatalok özöne művelődve szórakozhasson. Jó helyen töltse az idejét. Egy, a számtalan sok rádiós szakköri foglalkozásból, melynek a vezetője több mint 20 évig a képen szereplő Székelyhídi Pál volt Archív kép Fényes (is) segítségért kiált! Az ötvenes évekbeli állapotokra ma már kevesen emlékeznek; a „főutca” térdig érő kátyúira, az épp nem petróleumlámpás Ma- tyas-kocsmára, a majdnem tanyavilágra. Az egykor sokaknak útravalót adó fa- tornyos iskolából a plafon alatt terepszínű díszlettel hangulatosított diszkó lett. A választási kampány okán meghirdetett falugyűlés kezdetben öt, később félszáz részvevője iskoláért nem kiált, de a húsz éve ígért óvodáért, a telefonért, a jobb útért, a vasúti megálló áthelyezéséért (miért a prérin áll meg?) annál inkább. Ha már az előző képviselőt személyesen meg sem ismerhették, a jövendőbelitől várják: tudja hol van Fényes, amely éppen olyan szerves rész a 3. választókerületnek, mint a Lencsési ABC környéke. Ideje lenne, ha a város vezetése nemcsak akkor tudná, hogy Békéscsaba részei, amikor a súlyadót kivetik. Takács Péter képviselő- jelölt és Hanó Miklós polgármesterjelölt (támogatóik: kisgazdapárt, MDF, KDNP) a bemutatkozás után szorgalmasan jegyez és figyelemre méltó, hogy nem tesznek felelőtlen ígéreteket, mondván „megválasztásom esetén...” A később szintén szót kapó — a „véletlenül” betoppant másik képviselőjelölt, Klampeczky Károly (pár- tonkívüli — SZDSZ-támo- gatással) is úgy véli, hogy bárkit tüntet ki a 600 ittlakó bizalma, a fényesiek gondjai egytől egyig jogosak és nem is teljesíthetetlenek. Azon ugyan kisebb vita alakul ki, szerencsésebb-e, ha a januártól a Szabadság térről induló (jobb lenne ha a vasút lenne a másik végállomás!) 18-as helyi járatot veszik igénybe vagy helyközi járatot indítanak. A valamivel többe kerülő helyközi járathoz vállalati támogatást kapnának. Végül abban maradnak: a most kézbe került menetrend-tervet optimálissá formálva — egy lépéssel közelebb kerültek a városhoz s nem csupán a térképen. Nem fogadják el többé a bűvös mondatot: „Pénz az nincs...” Sok szó esik az (most már egy időre elnapolható) önállóvá válásról, de az úgynevezett részönkormányzat bevezetése ezt helyettesíthetné. Magdika, a szervező a végén újfent összefoglalja, mit ne felejtsenek a vendégek. A Kígyós felőli sarokra nagyon kell nyilvános telefon (a másik kettőt sem ártana karbantartani) és a 44-es út átépítéséhez földet hordó nagyautók nagyon nem kívánatosak Fényes főutcáján, mert az amúgy sem igazán teherbíró út hamar szétmállik. Ajelöltek hazafelé még megnézik a vasút * melletti, esténként „beinduló” nagyon környezetkárosító telepfélét, amelyről amúgy senki sem tud semmit, csak annyit, hogy gyakran riasztóan elkezd „kojtolni”. Felmentették a Csabakábel Kft.-t Döntött a versenyhivatal Mint lapunk június 30-i számában hírül adtuk, a Csabakábel Kft. ellen Adamik Tibor és társai feljelentést tettek a Versenyhivatalnál, a társaság tevékenysége, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt. Körültekintő vizsgálat után pénteken a Versenyhivatal budapesti székházában került sor a tárgyalásra, melyen részt vett a versenyhivatal főtanácsosa, a kérelmező Adamik Tibor jogi képviselője és az eljárás alá vont kft. vezetője és jogi képviselője. Az ügyben határozat is született: a gazdasági hivatal versenytanácsa a Csabakábel Kft. tevékenységében nem állapított meg gazdasági visszaélést, ezért a felperes keresetét elutasította, és a perköltségek megtérítésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. Az utcában eredeti szépségű házakat is építettek már a régiek mellé A Radnótiban mind megtalálhatók Csabai séták Gutenberg utca A belvárosi séták látogatott helyszíne. Az utca névadója bizonyára sokak előtt ismert: Gutenberg János, a mozgatható betűkkel történő könyv- nyomtatás feltalálója. A név- választáshoz az ötletet a Gu- tenberg-ünnepségek adhatták. A közeli virágbolt egyik dolgozója az élő koszorú nyersanyagát szállítja az ottani üzletbe. Arrajáró asszonyokat szólítok meg: — Milyen gondok foglalkoztatják Önöket mostanában? — Kevés a nyugdíjunk, a napról napra emelkedő árakat a kilenc-, tízezer forintos jövedelemből nemigen tudjuk mát követni. Anyagi gondokkal küzdünk. Egy idős bácsi kedvetlenül szól: — Özvegyember vagyok. Nem érdekelnek a világ dolgai, nem foglalkoztat semmi. A „Rózsi boltja” ismert és népszerű errefelé a környékbeli vásárlóközönség előtt. Az üzlet a háztartásban szükséges dolgokat árusítja, valamint az élelfniszeripari termékek széles skálájával áll a vásárlók rendelkezésére. Az utcakép vegyes, néhány házfalon omladozik a vakolat és helyenként az aszfaltburkolat is javításra szorul. Az utóbbi időben több helytörténeti könyv is megjelent Békéscsabával kapcsolatban. Sokan kérdezik, hol lehet ezeket a kiadványokat megvásárolni? Olvasóink érdeklődésével Komái- Máriát, a Radnóti Könyvesbolt (mely jó pár hónapja az Andrássy út 32. szám alá költözött) vezetőjét kerestük meg. — Önök milyen békéscsabai vonatkozású helytörténeti kiadványokkal várják a könyvek szerelmeseit? — kérdeztük a boltvezetőt. — A még 1991-ben kiadott Békéscsaba története a kezdetektől 1848-ig című monográfián kívül, a közelmúltban megjelent valamennyi kiadvány árusításával foglalkozunk. Tehát a Békéscsaba néprajza (ez a csabai monográfia második kötete), a Békéscsaba fotóalbuma, a Csoda Csabán, A magyarországi szlovákok néprajza (ez a mű szlovák nyelvű) és a Csabai tájszótár című könyvek üzletünkben mind megtalálhatók. Sőt én még a helytörténeti művek közt említeném Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-től 1956-ig című levéltári kiadványát is, amelyből szintén tartunk példányokat. — A korábban tapasztaltak alapján hogy látja, mikor érdeklődnek a legtöbben a helytörténeti könyvek iránt? — Ezek a kiadványok elsősorban a közvetlen megjelenésük után a legkeresettebbek. Például a békéscsabai monográfia első (1991-es) kötetének piacra kerülése után a könyvből viszonylag rövid időn belül több száz példányt eladtunk. Most pedig karácsony közeledtével reméljük, hogy a helytörténeti kiadványok után (is) növekedhet a kereslet.
