Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-12-13 / 268. szám

UÉIÍÉS MEGYEI HlRLAP­KÖRKÉP 1994. november 12-13., szombat-vasarnap o Képzés. A békéscsabai Kö­rösi Csorna Sándor Főiskola — a régió legújabb képzési igényé­nek kielégítése érdekében — rendőrtisztek és honvédtisztek számára (a pécsi Janus Pannoni­us Tudomány egyetemmel való együttműködés keretében!) speciális oktatást indított. A csoport tagjai, akik a napokban kezdték el tanulmányaikat, eredményes munkájuk esetén személyügyi szervező főiskolai diplomát kapnak. Cabaré Bonbonniére. Bencze Ilona és Maros Gábor estjét láthatja az érdeklődő kö­zönség november 17-én este hét órától a Jókai Színház Vigadó­jában. Zongorán kísér Gyar- mathy István. Lakossági fórum Fénye­sen. Az Összefogás Békéscsa­báért szervezet, a kisgazdák, az MDF és a kereszténydemokra­ták jelöltjének, Hanó Miklós polgármester- és Takács Péter képviselőjelöltnek a részvételé­vel ma délután lakossági fórumot tart abékéscsaba-fényesi, vegyes­bolt melletti közösségi helyiség­ben, délután 16 órai kezdettel. Hat név. Mezőhegyesen már hatan versengenek a pol­gármesterjelöltségért. Függet­lenként indul a jelenlegi polgár- mester, Kassai Béla, továbbá Agonás János és Badics And­rás; Balogh Máriát az FKGP, Maros\’ölgyiné Gorjanácz Mag­dolnát az SZDSZ, Schummer Ká­rolyt pedig az MSZP támogatja. A képviselőjelöltek listájára való felkerülésért eddig több mint negyvenen vállalták a megmé­rettetést, többségük független jelöltként szeretné elnyerni a választók bizalmát. Súlyos balesetek. Teg­nap a kora esti órákban súlyos közlekedési baleset történt Gyula alatt. Egy eleki lakos ki- világítatlan kerékpárját tolta Csaba felől a városba. A leszálló ködben nem vette őt észre egy Volkswagen Golfot vezető sar- kadi lakos és gépkocsijával elütöt­te az 53 éves gyalogost, akit sú­lyos, életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. Pénteken a kora reggeli órák­ban történt súlyos sérüléssel já­ró baleset Békéscsabán a Beré- nyi—Lenkei út kereszteződésé­ben. M. B-né figyelmetlenül ha­ladt gyalogosan a Berényi úton és jobbról elütötte őt egy Wart­burg kistehergépkocsi, amelyet K. L. vezetett. A gyalogost nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba. Szobrok és eltérők. Szelekovszky László fafaragó munkáiból nyílt kiállítás tegnap Békéscsa­bán, a Vasutas Művelődési Házban. A kiállító dísz-és használati tárgyakat hozott erre az alkalomra, amelyet a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Békéscsabai Szervezete és a Vasutas Művelődési Ház a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány támogatásával rendezett Fotó: Lehoczky Péter Az iskola neveljen, de hogyan? A neveléselmélet, az iskolai ne­velés megújításának igénye fo­galmazódott meg azon a konfe­rencián, amelynek a Körösi Csorna Sándor Főiskola adott otthont a hét végén. A házigaz­dákon kívül a szervezésben még részt vállalt a Békés Megyei Önkormányzat, továbbá a Ma­gyar Pedagógiai Társaság Ne­veléselméleti Szakosztálya. Ez utóbbi elnöke, Zrinszky László professzor szerint a továbblépés szempontjából rendkívül hasz­nos e tudományterületet képvi­selő elméleti kutatók és gyakor­lati szakemberek évenkénti ta­lálkozója, tapasztalatcseréje. Különösen időszerű ez most, amikor az oktatási intézmények nevelési rendszerében az egysé­ges, központi irányítást az önál­lóság, az . új értékek keresése váltja fel. Ez a párbeszéd, az itt megfogalmazott nevelési célok elősegíthetik ezt a törekvést. A tanácskozás első napján Mihály Ottó, az Országos Köz­oktatási Intézet Iskolafejleszté­si Központjának igazgatója szólt az iskolák tartalmi szabá­lyozásának lehetőségéről, sze­repéről. Megtudtuk, a Nemzeti Alaptanterv, mint egyik lényegi szabályozó tényező, kidolgozá­sa lassan a végéhez közeledik. A tervek szerint jövő év január­jában minden iskola és pedagó­giai szakmai szervezet részére megküldik a NAT egy példá­nyát. — A neveléselmélet a pad­lóra került — így összegezte a jelen helyzetet Gáspár László professzor, a Körösi Csorna Sándor Főiskola főigazgató­helyettese. Ezt a helyzetet tar­tós állapotnak kell tekinteni, az a konszolidált társadalom, ami ideális közeg lenne e tudo­mányterület számára, még hosszú évekig csak vágyálom marad. A jelen körülmények között kell újragondolni a ne­veléselméleti kérdéseket. A kétnapos szakmai program foglalkozott még a tanítóképzés és az egyetemi neveléselmélet­oktatás helyzetével, továbbá az általános és középiskolákban tapasztalt időszerű nevelési problémák elemzésével. CsathRóza Felújított ház, új vezető Kaszaperen tavaly év végén adták át a korszerűen átalakí­tott és felújított művelődési házat. Az idén, a korábbi gya­korlattól eltérően, a művelő- désiház-igazgatói állást nem töltötték be, helyette Barta Ju­dit pedagógus, művelő­désszervező végzi a feladato­kat. Változott-e a tartalmi munka? — kérdeztük. — Természetesen, hisz a ki- vőbült irodákkal, könyvtárral és klubszobákkal jóval több a lehetőség a terveink megvaló­sítására. Úgy tapasztaltuk, hogy nyáron — az iskolai szünet miatt — kihasználatla- nabb az épület. Ekkor csak ki­sebb rendezvényekre, vagy éppen a falusi lakodalmakra van igény. Télen a testnevelési órák, a szülői munkaközösségi rendezvények, iskolai ünne­pélyek és a klubfoglalkozások „megtöltik” a termeket. Októ­bertől újra működik a kondi szabadidőklub. a diáksport- kör, a társastánc, 14 éven felülieknek a rap-tánc, vala­mint most törjük a fejünket az ifjúság részére egy padlásklub beindításán. A nyugdíjasklub hetente rendszeresen itt ülése­zik és novembertől indult a díszítőművészeti kör újra­élesztése. A nagyterem jól hasznosítható például külön­féle vásárok, bemutatók szer­vezésére, amit a lakosság is igényel. És hogy el ne feled­jem, a házon belül működik a könyvtár, amely heti két alka­lommal tart nyitva. Vezetője, Kőháziné Patyi Mária most végzi a könyvtárszakot a bé­késcsabai megyei könyvtár szervezésében. A kölcsönzé­sen kívül lehet itt olvasgatni, társasjátékozni, sőt még vide­ózni is. A ház nyitott, bármi­lyen kezdeményezést szívesen fogadunk, hisz a szép környe­zettel, a lehetőségek biztosítá­sával egyaránt a lakosságot szolgáljuk. H.M. Tizenkét éve csökkennek a reálbérek (Folytatás az 1. oldalról) Elhangzott: a Munkástaná­csok Országos Szövetsége már egy korábbi sajtótájékoztatón kinyilvánította, hogy a társa­dalmi-gazdasági megállapo­dásokat jelenleg a szövetség nem írhatja alá. Ennek akadá­lyát legfőképpen abban látják, hogy a kormány sem a hosszabb távú modernizációs elképzeléseit, sem a helyzetér­tékelést mind a mai napig nem készítette el. Ám az egyeztető tárgyalásokat nem szabad megszakítani, legalább rész­kérdésekben mindenképpen meg kell egyezni. Ha ez eset­leg mégsem sikerülne, akkor válik szükségessé a nyomás- gyakorlás eszközének alkal­mazása. Bár az is igaz, az 1990-es taxisblokádhoz mér­hető akció megszervezésére ma a szakszervezetek nem ké­pesek. Ráadásul a hazai gazda­sági kibontakozás sikeréhez nem demonstráció, hanem kellő ambíció, erkölcsi tartás és nemzeti összefogás szüksé­geltetik. (Magyari) Földügyek Biharugrán Nem először írunk már arról a vitáról, amely a biharugrai la­kosok egy része és a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgató­sága között zajlik. Illetve nem is pontos az egyik fél megne­vezése, hiszen a Körös— Maros Nemzeti Park az idén alakult és csak „megörökölte” a Kiskunsági Nemzeti Parktól ezt a rendezetlen, időnként na­gyon elmérgesedő ügyet. A vi­ta azon a földterületen folyik, amely az ugrai határban a nemzeti park része és így vé­dett terület. A helyiek igényt tartanak ezen területek egy ré­szére, mivel ezek aranykoro­nában értékesebbek, mint a még rendelkezésre álló szabad földterületek. Korábban mindkét fél megpróbált „erő­ből politizálni”, a nemzeti park érdemben nem volt haj­landó tárgyalni az ugraiakkal, akik „cserében” akár polgári engedetlenségi mozgalmat is szerveztek volna. Mostanában egyre több a békülékeny hang mindkét ol­dalon. Legutóbb ugyan nagy felzúdulást keltett a faluban, hogy a bizottság által jóváha­gyott földeket a földhivatal nem jegyezte be, mivel az új tulajdonosoknak juttatott föld egy része a nemzeti park által zárolt, természetvédelmileg fontos területeket érintett. Ha­marosan kiderült, hogy a 46 új tulajdonost érintő ügyben is van lehetőség kompro­misszumra. A nemzeti park hozzájárult, hogy a vitatott területek közül a szántó, szőlő, kert és gyümölcsös művelési ágú földek új tulajdonjogát a földhivatal bejegyeztethesse. Ugyanerre gyep, erdő és nádas esetében nincs lehetőség. Kedvező fordulatot jelen­tett az is, hogy a nemzeti park nyitott az ugraiak felé. Ennek bizonysága, hogy minden hé­ten egy nap délelőtt munkatár­saik a vitás ügyekben hozzájuk forduló helybeliek részére fo­gadóórát tartanak a polgár- mesteri hivatalban. Szlovák könyvek és kiadványok Somogyi Józsefné, Békéscsa­ba Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatalának nemzeti­ségi referense nyitotta meg no­vember 11-én, tegnap délután azt a kiállítást, amelyet a bé­késcsabai szlovák könyvekből és kiadványokból rendeztek a Vasutas Művelődési Házban, Békéscsabán. — A könyvkiállítás célja — tájékoztat Somogyi Józsefné —, hogy a közelmúlt kiadvá­nyait, szellemi termékeit, szlovák nyelvű, vagy valami­lyen módon a kisebbséggel kapcsolatban lévő írásokat be­mutassuk. Kevés év volt az elmúlt évtizedekben, amikor ennyi könyvet mutathattunk be, mint most, ezen a kiállítá­son. Harmincöt kiadvány, különböző témakörben: mint a helytörténet, néprajz és az ok­tatást segítő tan- és nyelvköny­veket láthatnak a jelenlévők. Cigány népfőiskola Mezőgyánban Gyermekkorban tanulhatják meg népük nyelvét Tegnap délelőtt a Békés-Bihar térségfejlesztő program keretén belül a Békés Megyei Művelő­dési Központ cigány közéleti népfőiskolát ihdított Mezőgyán­ban. A népfőiskola célja, hogy a Mezőgyánban, Geszten és Zsa- dányban élő cigány lakosság szá­mára olyan időszerű közéleti in­formációkat adjanak, amelyek segítséget nyújtanak a helyi ön- szerveződésben. A résztvevők to­borzásában Mezőgyánban Petri Gábor, Geszten Szerb József mű­ködött közre. Nélkülük — mint azt a megyei művelődési köz­pont munkatársai elmondták — csak egy szép elképzelés ma­radt volna a népfőiskola. A népfőiskola első napján dr. Lúczi József gyulai jegyző ak­tuális választási kérdésekről tar­tott előadást a résztvevőknek. Az előadás utáni kötetlen be­szélgetés során felmerült a kér­dés, vajon hogyan érvényesít­heti érdekeit a kisebbség egy települési önkormányzatban, ha felvetéseit a magyar többség úgyis leszavazza. A válasz az volt, hogy a demokráciát (le­gyen az kisebbség vagy több­ség) mindenki még csak most tanulja Magyarországon, épp ezért nem elkeseredni vagy le­mondani, hanem akarni kell a dolgokat. Meg kell tanulni poli­tizálni, élni a törvény adta lehe­tőségekkel. A másik előadó, Árgyelán György, a mezőkovácsházi mű­velődési központ igazgatója ki­fejezetten a kisebbségi önkor­mányzatok lehetőségéről szólt. Ezzel kapcsolatban a következő kérdés fogalmazódott meg: mi van akkor, ha a jelöltek nem kapnak majd elegendő szavaza­tot, vagyis nem állhat fel a ki­sebbségi önkormányzat. A vá­lasz megnyugtató volt: a tör­vény lehetőséget ad arra, hogy egy év múlva megismételjék a kisebbségi választást. A népfőiskola legközelebbi foglalkozása november 25-én lesz. M.M. A nemzeti közösségek vezetői harmadszor találkoztak novem­ber 11—12-én Békéscsabán, a Magyarországi Szlovákok Szö­vetsége Békéscsabai Szerveze­tének rendezésében. A rendkívül tartalmas elő­adássorozat a kora délutáni órák­ban kezdődött és ma délelőtt folytatódik. Szilágyi Tibomé, a Battonyai Délszláv Óvoda és Ál­talános Iskola igazgatóhelyettese felszólalásában a gyermekkori nemzetiségi anyanyelvi neve­lés lehetőségeiről beszélt. — A gyerekek többsége úgy kerül az óvodába, hogy nem ismeri a nyelvet—mondta töb­bek között. — Szerencsére azonban az óvónők, a tanárok és a dadák anyanyelvi szinten be­szélnek szerbül, s ezzel a gyere­keket szinte rávezetjük a nyelv- használatra. Egyébként zöm­mel szerbül folyik az oktatás, de az élő nyelv mellett kiegészítő­ként videofilm és magnókazetta is segíti a pedagógusok munká­ját. Jól szolgálják a nyári tábo­rok is munkánkat, hiszen évek óta megrendezésre kerül a dél­alföldi nemzetiségi tábor, ahol románok, szlovákok és szerbek találkoznak és szereznek ta­pasztalatokat... A román—szlovák kisebb­ség egymás mellett és a lakóhe­lyi önkormányzat címmel tar­totta előadását Szabó Miklós, Pusztaottlaka polgármestere. A német nemzetiség életéről és hagyományőrzéséről pedig Ambrus Attiláné, Almáskama­rás polgármestere beszélt. Áz esti órákban baráti talál­kozóra került sor. Ma délelőtt a tanácskozás résztvevői a város hagyományaival, értékeivel is­merkednek. Megtekintik —- többek között — a Szlovák Nemzetiségi Házat, a gabona­múzeumot, és ellátogatnak a Munkácsy Múzeumba is. 40 éves a Vízművek Rt. Idén 40 éves a Békés Megyei Vízművek Rt., melynek alkal­mából több olyan programot, pályázatot tervez a vállalat ve­zetősége, melynek segítségé­vel közelebb juthatnak a fo­gyasztókhoz. így többek között nyílt na­pokat szerveznek a megye ál­talános és középiskolás diákjai számára, ahol rendhagyó osz­tályfőnöki órák keretében is­merkedhetnek meg a tanulók a vízművek tevékenységével. Rajzpályázatot hirdetnek álta­lános iskolások részére „Min­dennapi ivóvizünk” címmel. Az arra érdemes pályaműve­ket Békéscsabán, a legjobba­kat pedig Budapesten egy or­szágos kiállításon mutatják majd be. Ezzel a programmal már az 1995. március 22-én megrendezésre kerülő víz vi­lágnapjához csatlakoznak. Ez év decemberében a Hidro­lógiai Társasággal közösen elő­adássorozatot tartanak a megyei könyvtárban. Témái között sze­repel majd a Maros hordalék­kúp, mint a megye legfontosabb vízbázisa és az ivóvízszabvány várható változásai. 1995 tavaszán a jubileumi ünnepség befejezéseként a megye egész területére kiter­jedő nyílt napot szerveznek, melyben többek között kishal­fogó versenyt, úszóversenyt, vízimentő bemutatót és rövid előadásokat terveznek az ivó­vízzel, környezetvédelemmel kapcsolatban. Antal Gyöngyi „SEMMI SEM TESZ INDULATOSABBÁ, MINT A SZELÍD ÉS ELNÉZŐ NEVELÉS.”

Next

/
Thumbnails
Contents