Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-11 / 267. szám
Új helyen a szakrendelők Békéscsabán A hét végén a megyeszékhelyen a Luther utcai rendelőintézetből több szakrendelő új helyre költözik. (4. oldal) Elkergetett fuldoklásrohamok A családi asztmaprogramok végrehajtósára szakembereket képeznek. Dr. Fodór Irén a program irányítója. (10. oldal) Petróczki Zsombor ezüstérmes Kínában, a világbajnokságon kitűnően szerepelt a gyulai búvárúszó, Petróczki Zsombor. (16. oldal) ÁRA: 16,30 FORINT 1994. NOVEMBER ll.,PENTEK A sínek a semmibe futnak? Teljes a bizonytalanság a vasútvonalak ügyében XLIX. ÉVFOLYAM 267. SZÁM Megnyílt a Csillag Áruház. Orosházán tegnap átadták d felújított áruházat. A Tibeka Super Market élelmiszerosztálya több mint 15 milliós árukészlettel várja vevőit (Cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Lehoczky Péter Répatermelői és a cukorpiaci harc Mint arról többször beszámoltunk lapunkban, a külföldi érdekcsoportok harcot indítottak a még magyar tulajdonban lévő cukorgyárak, így a mezőhegy esi és a sarkadi felszámolásáért. Előző számainkban olvasóink megismerhették a gyárak vezetőinek és dolgozóinak véleményét, hangot adtunk a megyei és a települési önkormányzatok tiltakozásának is. Most néhány répatermelő nyilatkozatát adjuk közre. Kaszai János vésztői polgár- mester volt a szervezője annak a tanácskozásnak, amelyet azért hívtak össze, mert ismét napirendre(?!) került a térség vasútvonalának megszüntetése. Bevezetőjében utalt rá, hogy szinte kétévente téma a Vésztő—Körösnagyharsány, a Vésztő—Kötegyán, sőt újabban a Gyoma—Vésztő közötti vasútvonal felszámolása vagy a közlekedés szüneteltetése. Nagy a bizonytalanság a kérdésben, Kaszai János bemutatott két térképet is a megszüntetésre szánt vonalakról, amelyek még egymással sem voltak szinkronban, noha mindkettő minisztériumi anyag (igaz, két különböző minisztériumé). A meghívott vendégek közül sem a minisztérium, sem a MÁV vezérigazgatóságának képviselője nem jött el, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára ellenben ötoldalas — csak általánosságokat tartalmazó — levélben fejtette Egymásnak feszültek az indulatok a végegyházi falugyűlésen, amelyet a földtulajdonosok kezdeményezésére tegnap estére hívott össze az önkormányzat a helyi művelődési házba. A fórumra a helyi Szabadság Termelőszövetkezet 5 vezetője kapott személyes meghívást a tagok által sérelmezett földhasználati díj, a beművelési költségek és a kukorica termésátlagának tisztázása érdekében. A vitában főként ez utóbbi paprikázta fel a hangulatot. „Hogy lehet, hogy a közösben csak 20 mázsa kukorica termett, míg a maszeknál 40 mázsás a termés? Nem vámot akarunk a pénzünk után, hanem megérdemelt haszki véleményét. Ennek alapján csak annyi vált nyilvánvalóvá, hogy nincs még döntés a megszüntetések ügyében, most folyik egy „nagyon intenzív szakmai munka” a megoldások keresésére. A MÁV Szegedi Igazgatóságának képviselője, Kacsari János ezen vizsgálatok tényét megerősítette, elmondta, mindenképpen biztosítani kell a MÁV-nak a gazdaságos üzemeltetést. Szavai szerint meg szeretnék menteni azokat a vasútvonalakat, ahol a személy- és teherszállítás „közel gazdaságos”. Ha a vizsgálat elkészül, akkor az érintett térség vezetőivel további tanácskozásokat folytatnak majd. Matuska Sándor, a régió országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy az egyébként is fokozottan hátrányos helyzetű vidék felzárkózási esélyeit nem szabad azzal tovább rontani, hogy megszüntetik a sok településnek létfontosságú vasutat. (Folytatása3. oldalon) not. Hova tették a kukoricánkat? A költségekkel is számoljon el a vezetőség.” — röpködtek az indulatos megjegyzések a téeszvezetők felé. Az ügy onnan pattant ki, hogy a tagok nem értik: a „közösbe” bérbe adott földeken miért lett veszteséges a kukoricatermés? Néhány felszólaló a szomszéd téeszeket hozta fel példának, sőt volt, aki egyenesen lopással vádolta a meghívottakat. Többen a szakmai hozzáértés megkérdőjelezése mellett törtek pálcát, míg mások a vezetők összejátszásában látták a probléma gyökerét. A vita lapzártakor még tartott... H.M. Hírek Félbeszakadt. Eredménytelenül zárult a Vasúti Érdekegyeztető Tanács első ülése, amelynek napirendjén a vasutasok kollektív szerződésének módosítása szerepelt. A tárgyalás félbeszakadt, mivel a MÁV Rt. képviselőinek nem volt elegendő felhatalmazásuk a lényeges döntések meghozatalához —mondta el Bor- sik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke. Miniszteri látogatás. Szombaton délelőtt Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke fogadja Kovács Pál népjóléti minisztert, aki ezen a napon tájékozódik megyénk egészségügyi helyzetének alakulásáról. Gyulán részt vesz a fiatal onkológusok fórumán, majd ellátogat a Pándy Kálmán Megyei Kórházba. Békéscsabán a megyei egészségügyi gyermekotthon munkájával és a PHARE-programban betöltött szerepével ismerkedik. A délutáni órákban a megyében működő egyházi alapítványok és magánfenntartású szociális otthonok vezetőivel találkozik a békéscsabai evangélikus szeretetotthonban. Döntésre várva. Az ellenzéki pártok frakcióvezetői kifejezték elvi készségüket, hogy az Országgyűlés már az idén döntsön az 1995-ös költségvetésről, illetve az ahhoz legszorosabban kapcsolódó adótörvényekről. E kérdést a közeli napokban a törvényhozás valamennyi frakciója megvitatja. A Házbizottság elé egyébként egy másik verzió is bekerült, eszerint a jövő évi büdzséről januárban határozna a Ház. Erről Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke adott tájékoztatást a testület ülése után. Dán Istx’án, az orosházi Agrár Szövetkezet elnöke: — Az idén 237 hektáron termeltünk cukorrépát, hektáronként 40 ezer forint tiszta nyereségre számítunk. A föld megtartóképességének megőrzése érdekében szükségünk van a répára. A mezőhegyesi cukorgyárral korrekt a kapcsolatunk, meghitelezi a tavaszi vetést, gondoskodik a vetőmag- és vegyszerellátásról, betakarításkor gépekkel is segít bennünket. A hús-, a hűtő-, a konzerv- és a malomipar után most a cukoripart akarják tönkretenni? Nem engedjük! JócsákIstván, a Mezőhegyes Térségi Cukorrépa-termesztők Szövetségének elnöke: — Mezőhegyesen és környékén 7-8 ezer hektáron termelnek cukorrépát. Ezt a menny iséget elszállítani Kabára vagy Szolnokra: hosszú távon képtelenség! Tehát az itteni gyár bezárásával együtt járna a termőterületjelentős mértékű csökkenése. Pedig az érintett mezőgazdasági nagyüzemek Békésben is, Csongrádban is megfelelő technikával rendelkeznek. A korábbi időszakban a vetéstől a betakarításig minden munkafolyamatot gépesítettek. Ezek a gépek másra nem használhatók. A répatermesztés visszaesése azt jelentené, hogy a nagy értékű gépsorok veszendőbe mennének. A mezőgazdaság jövedelmezősége tovább csökkene, nőne a munkanélküliség, újabb családok kerülnének súlyos helyzetbe. Folytatódna a térség leépülése, hiszen komoly ipari üzem (leszámítva a mezőkovácsházi baromfifeldolgozót) a Makó—Orosháza—Békéscsaba vonaltól keletre jószerével már csak Mezőhegyesen található. A Békés megyei cukorgyárak helyzetéről szó esett a Sarkad és a Mezőhegyes Térségi Cukorrépa Termesztők Szövetségének tegnapi ülésén is, amelyet Békéscsabán tartottak. Á két szövetség elnökségének és ellenőrző bizottságának az volt az egyhangú véleménye, hogy a megyében élő cukorrépa-termelőknek is épp olyan fontos a két megyei cukorgyár talponmaradása, (Folytatás a 3. oldalon) Tetemre hívott szövetkezeti vezetők Időjárás Borult, párás idő várható, egyre többfelé esővel, záporesővel. A déli, délkeleti szél megélénkül. A hőmérséklet éjszaka és napközben egyaránt 5 és 10 fok között valószínű. Félelem a város felett A rettenetes bűntényt nehéz elfelejteni, a gyilkosságról beszél még napok múltán is mindenki. A félelem és a rettegés benne van a levegőben. Megtörténhetett volna velem is, veled is, bárkivel, valamennyiünkkel... A köz- tiszteletben álló építész, a 62 éves férj, édesapa véletlenül lett áldozat. Nem üzletelt, nem nyerészkedett, nem állt a maffia útjában. Gyilkosa nem szemelte ki jóval korábban, a veszély csak néhány napja leselkedett rá, és a szerencsétlen ember nem is sejtette. A tetthely a belváros szívében álló családi ház kertje, a szomszédságában épületek, az utcán forgalom! Hátborzongató. S nincs mit tenni, csak újból és újból megnézzük az ajtókat, hogy bezárkóztunk-e alaposan, ellenőrizzük a riasztókat a lakáson és az autón, hogy rendben vannak-e, figyeljük a kutyát, mert ugatásával talán éppen most adja le a vészjeleket. Zárak és biztonsági berendezések között kell üldögélni és aggódni épségünkért, gyermekeink nyugalmáért, értékeinkért?! Igen. Hová jutottunk?! Ma már nemcsak bűnügyi ponyvákból és tévés krimikből folyik a vér, hanem a valóságból is. Ki állítja meg végre az erőszakot? Azt a munkanélküli fiatalt, aki néhány száz forint és egy hamburger reményében (talán az autóért) képes volt hidegvérrel megtámadni és megölni az idős urat, majd elítélik néhány évre. Ha „jól” viselkedik a börtönben, akár hamarabb szabadulhat. Megjavul vagy ott folytatja, ahol abbahagyta? Sarkadon halálra gázoltak egy kislányt, Békéscsabán szintén, és a tettesek azóta is itt jámak-kelnek közöttünk. Lassú a vizsgálódás, elnéző az ítélkezés. Nincs vigasz, nincs igazságszolgáltatás? így nem marad más, mint az áldozatok hozzátartozóinak a még kín- zóbb fájdalom, az őrület, nekünk a félelem, a rettegés. Niedzielsky Katalin Világkiállítás helyett millecentenáriumi rendezvények Expó nélkül is megtarthatók a Békés megyei programok A napokban döntött a parlament az 1996. évi expó sorsáról, amely megerősítette a kormány korábbi álláspontját, azaz nemmel szavazott a világkiállításra. Milyen következményekkel számolhatunk megyénkben, mi lesz azokkal a pályázatokkal, amelyeket az expó vidéki rendezvényeiként nyújtottak be a budapesti irodához? — kérdeztük tegnap Klaukó Mátyástól, a megyei önkormányzat hivatalának főtanácsosától. — A világkiállítás elő-, utó- és kísérő rendezvényei keretében 14 pályázatot nyújtottak be Békés megyéből, amelyeket el is fogadtak azzal, hogy jól szolgálhatják a célt, hogy minél több ember ismerje meg Magyarországot — válaszolta a főtanácsos. — Az expó lemondása a Békés megyei pályázatok, elképzelések elvetését is jelenti, vagy megtarthatók a programok a kiállítás nélkül, esetleg a millecente- nárium rendezvényeiként? — Döntő többségük illeszthető az eleink bejövetelének 1100. évfordulója tiszteletére meghirdetett programsorozatba, hiszen olyanokról van szó, amelyeknek szép hagyományai, értékes múltja van, mint például a Tarhosi Zenei Napoknak, a Sárréti Pikniknek, a (Folytatás a 3. oldalon)
