Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-10 / 266. szám

o BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE 1994. november 10., csütörtök s-----------------------------------------------­Ig encsak nehéz esztendőt hagy maga mögött a 2 ezer hektár szántón gazdálkodó békési Vi­harsarok Szövetkezet. A közös gazdaság idestova két éve, az átalakulás során, három nagy termelési egységre, önálló gaz­dálkodású és elszámolású kft.- re tagozódott, melynek a szö­vetkezet is tulajdonosa. A köz­pont az egységek működtetésében a koordináló szerepet tölti be. A nagy gépek üzemeltetését és gépi szolgáltatásokat a Bo- rosgyán Kft. látja el. A földek művelését, a raktározást, a szá­rítást és a takarmánykeverő üze­meltetését a Viharmező Kft. Szombaton délelőtt tíz órakor kezdődött Békésen a reformá­tus templomban a hazai legna­gyobb református gyülekezet lelkészének, Katona Gyulá­nak a beiktatási istentisztelete, melyen dr. Kocsis Elemér püs­pök hirdetett igét, majd Nagy László esperes iktatta be a vá­ros új lelkész házaspárát. A fiatal lelkész házaspár — felkérésre — Túrke véről érke­zett. A férj, vagyis Katona Gyula közelebb került szülő­városához, Gyulához, hitve­sét, Katonáné Nagy Andreát viszont a debreceni Csapó­kertre — ahol gyermekéveit töltötte — emlékezteti a város. — Édesapám ’48 és ’74 kö­zött református lelkésze volt a fürdővárosnak, majd ezután haláláig Gyulaváriban teljesí­tett szolgálatot. Gyulán nőt­tem fel, majd a Debreceni Re­formátus Gimnáziumban érettségiztem. Lelkészi indít­tatásomat nem a családtól kap­tam. Fizikából és kémiából az országos tanulmányi verse­nyen első, illetve harmadik he­lyet szereztem meg, így bár­melyik egyetemre megvolt a „belépőm”. A teológia elvég­zése után két esztendőt Nyír­egyházán segédlelkészked- tem. Innen utam öt évre Gyula­váriba vitt, majd a Nagykunsá­gi Egyházmegye kinevezett előbb Tiszaföldvár, majd ez­után Túrkeve lelkészévé. Bé­késre ismerősként jöttem, Nehéz év után a Viharsarok Szövetkezet Beiktatási istentisztelet Békésen Az új református lelkész házaspár. Katona Gyula és Katonáné Nagy Andrea Három polgármesterjelölt Támogatás gazdagoknak Nehéz évek járnak a magyar mező- gazdaságra. S ahogyan mondani szokták, a szegény embert még az ág is húzza. A minap az egyik szövetke­zet elnöke is dühöngött, amikor összefutottunk. Nehezen állt a szóra, de végül is kibökte, ami a begyét nyomta. Mint mondotta, nem a leg­kedvezőbb körülmények között gaz­dálkodnak, s minden fillért kétszer is meggondolva fizet­nek ki. Az aszály tavaly tovább nehezítette gazdálkodásu­kat. Az elmúlt esztendőben a cukorrépával fürödtek be. Több mint negyven hektár termése ment tönkre, földben maradt a termés. A rendkívüli időjárási körülmények következtében betakarítatlanul maradt az országban 3 ezer 298 hektár cukorrépa. A nyár elején az akkori mező- gazdasági tárca vezetőjének javaslatára az elmúlt évi cukorrépa-termesztéssel kapcsolatos többletköltségek csökkentésére intervenciós támogatásról döntött az akkori vezetés. Mindez azt jelenti, hogy hektáronként tízezer forint támogatást rendelt el — inkább ígért — az akkori miniszter, mely döntése megjelent a Magyar Közlönyben. A szóban forgó közös gazdaság is benyújtotta igényét, a kérelmét időben megkapta az Agrárrendtartási Hivatal. A gazdaságok névsorát tartalmazó lista átkerült vélemé­nyeztetésre az akkori Cukorrépa Terméktanácshoz, mely napjainkban már kamaraként működik. Elnökünk türel­mesen várta a támogatásról szóló értesítést, jnely helyett az elutasító válasz érkezett meg. Történt ugyanis, hogy a mai kamara elődje azon gazdálkodókat javasolta a támo­gatásra, melyek a Cukorrépa Terméktanácsnak tagjai voltak. Ott viszont nem a legcsóróbb szövetkezetek tudták megfizetni a borsos tagsági díjat. Ezzel a kör bezárulni látszik. A rendelet — ezt az élet bizonyítja — a gazdagab­bakat támogatja, a kevésbé tehetőseket tovább sújtja. Vagyis igaz az a közmondás, hogy a kutya is... Közönségsiker a fesztiválon Hírek Testületi ülés. Murony önkormányzata november 28- án tartja legközelebbi ülését. Napirendre kerül a község jö­vő évi költségvetési koncepci­ója és a ’95-ös hatósági vízdíj megállapítása. Napirenden a költségve­tés. Kamut önkormányzata a hónap utolsó csütörtökjén tart­ja ülését. A képviselők tájé­koztatást kapnak az állat- egészségügy helyzetéről, majd napirendre kerül a te­lepülés jövő évi költségvetési koncepciója. Járdaépítés. Kamuton a Széchenyi utcában önkor­mányzati beruházásként el­készült mintegy 250 méter be­tonjárda. A lakók társadalmi munkával segítették a mielőb­bi átadást. Nyugdíjas-értekezlet. November 10-én, vagyis ma délelőtt tíz órától Bélmegye- ren rendezik meg a Békés Me­gyei Nyugdíjas Egyesület ki­helyezett ülését. A művelődési házban megtartandó rendez­vényre 120 nyugdíjast várnak. Nyugdíjasnap. Novem­ber 17-én, csütörtökön a helyi művelődési házban tartja nyugdíjas-, egyben évadzáró napját a bélmegyeri Rózsa Nyugdíjas Klub. A klub tagjai évente kétszer, háromszor ta­lálkoznak nagyobb szabású közös rendezvényen. Fásítás. A bélmegyeri nyugdíjasok vállalták a bél­megyeri művelődési ház park­jának és környezetének fásítá­sát. Az idős emberek hatvan rózsát, tíz facsemetét, tizenöt tuját és négyszáz sövénypa­lántát ültettek el, melynek költségeit a helyi önkormány­zat fedezte. Békésen eddig hárman nyitot­tak ajánló ívet a polgármesteri tisztség elnyeréséért való in­duláshoz: Kiss Ferenc (füg­getlen), Kökéndy József kapta feladatul. A sertéstelep is önálló, az itt dolgozók a Török­sziget Sertéstenyésztő Vállal­kozási Kft. keretében vesznek részt a termelésben. Köztudott, hogy a szövetkezet soha nem rendelkezett a legjobb talaj­adottságokkal. Mindezek elle­nére kalászosokból jó termést takarítottak be. A búza 850 hek­tár átlagában 5 tonnás hoza­mokkal fizetett, a 250 hektár árpa átlagtermése 4,7 tonna volt, a 460 hektár napraforgót 3 tonnás átlagterméssel takarítot­ták be. A 280 hektár rizs átlago­san 5 tonnát produkált, ami igen jó termés. Az 580 hektár kukori­ugyanis elődömhöz régi barát­ság fűz. — Milyen tervekkel érkezett az egyházközségbe? —T úrke vén jól éreztük ma­gunkat. Számunkra ez az állás minőségi előrelépést, na­gyobb feladatokat jelent. A gyülekezet további építését tartom fontosnak, az iskola to­vábbi minőségi javítása a cé­lunk, miközben szeretnénk a város református szellemisé­gét kiteljesíteni — mondotta Katona Gyula. — Jómagam az „ellenkező” (SZDSZ) és Pataki István (MSZP). A városnak az új ön- kormányzata tizennyolc tagú lesz, melyből tízen egyéni lis­táról, heten pártlistáról jutnak ca viszont — betakarítása még folyik, a vége felé tartanak—az aszály miatt csupán három ton­na körüli termést hozott. A szövetkezetben az őszi ve­tésekkel már végeztek, mintegy ezer hektáron juttatták földbe a jövő évi kenyérnek való gabo­nát. A szántással is jó ütemben haladnak, alig 300 hektár várja az ekét. Ami a szövetkezet pénzügyi gazdálkodását illeti, arról Tóbi ./ór.sc/'elnöktől meg­tudtuk, hogy hiteleiket időben visszafizették, tartozásuk nincs, s várhatóan, ha kis nyere­séggel is, eredményesen zárják 1994-et. oldalról érkeztem: voltam út­törő, KISZ- tag és egyéb társa­dalmi szen'ezeteknek is tagja voltam. Érettségi után Or- bottyánban dolgoztam, ahol fogyatékos gyermekekkel foglalkoztam. Innen kerültem a teológiára. Harmadikos vol­tam, amikor összeházasod­tunk, s azóta együtt teljesítünk szolgálatot — mondja Katoná­né Nagy Andrea. Közben meg­tudom: három lányuk van, a legidősebb 15 éves, a középső négy-, a legkisebb kéteszten- dős. a testületbe, melynek a meg­választásra kerülő polgármes­ter is a tagja. A testület száma egy taggal bővülhet, amennyi­ben a cigány kisebbség képvi­selőjelöltje megkapja a szük­séges számú szavazatot. Az elmúlt héten zajlottak Ro­mániában, a Temesvártól ötven kilométerre lévő Lúgoson a II. Nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztivál rendezvényei. A ran­gos seregszemlén a tizenegy ha­zai együttesen kívül színpadra lépett három jugoszláv és egy magyar, nevezetesen a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium III/A osztályából alakult, s Bucsiné Kovács Aran­ka tanárnő által irányított társu­lat is. A békési diákok a Twist Olivér című darab musicalvál­tozatával mutatkoztak be. —Az ötvenötezer lakosú Lú­gosnak van egy csodálatos, klasszicista stílusban épült, ma­gyar nyelvű színháza és amatőr színtársulata. Ebben a színház­ban zajlottak a bemutatók, mi szombaton este hat órakor léptünk közönség elé. Vala­mennyi együttes román nyel­ven mutatta be műsorát, kivéve bennünket: mi magyarul adtuk elő a musicalt — magyarázza a tanárnő.—Úgy tűnik, hogy sok és aktív kapcsolat kezdődött, s van kibontakozóban. Színját­szó társulatunk szereplésre ka­pott meghívást Kolozsvárra. Megtudtuk még, hogy díjat nyertek — az eredményhirde­tést nem tudták megvárni, de hazaérkezésük után faxon kap­ták az értesítést, hogy az előkelő második helyet szerezték meg. Az RMDSZ helyi szervezete programok szervezésével, a 31 tagú békési csoport kalauzolá­sával tette emlékezetesebbé a fesztivált. Egy kedves meghí­vásnak is eleget tettek: a csoport részt vett a magyar tannyelvű temesvári Bartók Béla Líceum gólyabálján. A fesztiválon való részvétel költségeihez hozzájá­rult a Körös-vidéki Drámapeda­gógiai Társaság, a megyei mű­velődési központ, a városi mű­velődési központ és a reformá­tus gimnázium. A kiadások tel­jes fedezéséhez még támogató­kat keres az iskola, ugyanis a költségek egy részét tudta csak magára vállalni az intézmény, amit költségvetéséből megelő­legezett. Sertéstelep mély álomban Nyílt nap az ipari „szakközépben” Az év derekán — korábban reménytelennek tűnő tartozás fejében — a kamuti Béke Szö­vetkezet tulajdonába került a Mezőberény és Békéscsaba közötti út mentén lévő, 1989. december 31-én bezárt sertés­telep. X hétszáz kocaférőhe-' lyes, évente 8 ezer hízósertés kibocsátására alkalmas (egy­koron komplex) telep ma is elhanyagoltan, elárvultán áll, Csipkerózsika-álmát alussza. Az udvart és környékét benőt­te az embermagasságú gaz. Hogy mi van a kerítésen túl? Azt csak kevesen tudják. S hogy mikor lesz ott újból élet? Azt már lehet, hogy valamivel többen. Az utóbbi hónapokban egy­re fogy a hízóállomány. A ser­téstartás mélypontjára zuhant. A kamuti szövetkezet meglé­vő, s üzemelő, hagyományos technológiájú sertéstelepét is jobbára vásárolt alapanyaggal töltötte fel. Nemrégiben felve­tődött annak gondolata, hogy mi lenne, ha az egykori szako­sított sertéstelepet először te­nyészállatokkal kezdenék be­telepíteni, majd fokozatos fel­futással termelésbe állítani a komplexumot, mely egykoron csaknem száz környékbeli családnak adott kereseti lehe­tőséget, az alapító üzemeknek biztos bevételi forrást. A könyv szerint ma 24 millió fo­rintra értékelt telep felújításá­ra 30 millió forint kellene. A tenyészállat vásárlása is több millióra rúgna. Egy biztos: a közgyűlés a szövetkezet veze­tőségének felhatalmazást adott a telep újraindítása feltételeinek megvizsgálására. Annyi biztos: nehéz a döntés, hogy mi legyen a telep sorsa. Eladják vagy fel­újítsák, majd termelésbe állít­sák? Egy biztos: tervezni csak hosszabb távra szabad. Csak melyik irányba? A támogatók tájékoztatása Manapság a különféle gazdál­kodó szervezetek egyre keve­sebb pénzt tudnak a különféle támogatásokra biztosítani. Az iskolákkal kialakult kapcsolata­ik az egyre nehezedő gazdasági körülmények miatt szűkülnek. S mindjárt tegyük hozzá: jobb érzés tölti el azon cégek vezető­it, akik látják a támogatásként adott forintjaik értelmét, ered­ményét. Ilyen aspektusból szer­vezi szakképzési napját holnap délelőtt a Békési Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola és Szak­munkásképzőintézet. Az iskola vezetői meghívták azon cégek képviselőit, akik a szakképzési alap terhére tanulóik évközi és nyári támogatásához, az iskola oktató-nevelő munkájához ily módon hozzájárulnak. A ven­dégek a program keretében is­mereteket szerezhetnek az isko­la mindennapi életéről, tevé­kenységéről egyaránt. A Békési Ipari Szakközépiskola és 636. sz. Szakmunkásképző Intézet november 17-én és 18- án reggel nyolc órától délután négy óráig tartja pályaválasztá­si nyílt napját. A tanintézet szakmunkás- és szakközépis­kolai, valamint gimnáziumi ta­gozata várja azokat a nyolcadi­kosokat, akik ebben az iskolá­ban szeretnének továbbtanulni. Az iskola általános tantervű gimnáziumába elsősorban azok jelentkezését várják, akik kö­zépiskolai tanulmányaik után szeretnének továbbtanulni. A szakközépiskolai tagozaton ál­talános asztalos, fémforgácsoló szakmára, valamint gép- és készülékszerkesztő technikusi szakra vesznek fel tanulókat. A szakmunkás tagozaton gépla­katos, kőműves, bútor- és épü­letasztalos, férfiruha-készítő, nőiruha-készítő, valamint ko­sárfonó és fonottbútor-készítő szakmára lehet jelentkezni. S még valami: az iskola életében igen fontos helyet foglal el az idegennyelvi és a számítástech­nikai oktatás. A szakmunkás tagozatra je­lentkezőket a Vásárszél u. 6. sz., a gimnáziumi és szakközépis­kolai tagozatra jelentkezőket a Kossuth u. 4. sz. alatt várják. mai a díjakat tavaly ítélték oda. A mostani tanévben né­gyen pályázták meg a mező- gazdasági felsőoktatási intéz­ményben való továbbtanulá­suk támogatását, s közülük ketten érdemelték ki a díjat: Bartyik Zsuzsanna, aki techni­kusi oklevelet szerzett, s a DA­TE szarvasi karára, valamint Mester Róbert, aki kitűnő átla­gú érettségi bizonyítvánnyal nyert felvételt Debrecenbe, az agrártudományi egyetemre. Alapítvány a jövő szakembereinek Két éve alakult meg a „Békés Mezőgazdaságáért” Alapít­vány, mely a városból és kör­nyékéről (Kamut, Murony, Bélmegyer, Tarhos) származó és a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskolában és Szak­munkásképző Intézetben vég­zett diákok továbbtanulásának támogatása azok részére, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően a térség­ben kívánnak szakmájukban dolgozni. A nyitott alapítvány — számlaszáma 620-001248 — törzstőkéje 300 ezer forint, mely összeg minden esztendő­ben gyarapodik, kamataiból a kuratórium évente egy alka­lommal dönt a kedvezménye­zett személyeket illetően, a ta­nári testület és a diáktanács által egybehangzóan javasolt tanulók közül. Első alkalom-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents