Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-10 / 266. szám

kRRKRS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. november 10., csütörtök Közmeghallgatás. Domb­egyház képviselő-testülete ma, november 10-én 18 órai kezdettel közmeghallgatást tart a közösségi házban. Napi­renden a képviselő-testület 4 éves munkája. A fórumra meghívták a térség országgyű­lési képviselőjét, Tóth Sándort is. v A szakszervezet kérte. Pe­dagógusokkal találkozik ma délután 3 órától Tóth Sándor országgyűlési képviselő Bat- tonyán, a városi könyvtárban. Az aktuális oktatáspolitikai kérdések megvitatását a Peda­gógus Szakszervezet városi bizottsága kezdeményezte. Magyar Fórum-est. Békés­csabán november 12-én, szombaton 17 órától ' a KDNP—Pofosz székházban (Kiss E. u. 8/1.) Magyar Fó­rum-est lesz. Az előadó: Csur- ka István, a MIÉP elnöke. Szezon a faiskolában. Békéscsabán a Csabatáj Mgsz gyümölcsfaiskola-lerakatában a mogyoró és dió kivételével minden gyümölcs-facsemete kapható. A legnagyobb keresleta kajszira van, de sokan keresik a cseresznyét, meggyet és szilvát. Gál Zoltán lerakatvezetőtől megtudtuk, a gyümölcsfacsemeték mellett a dísznövények széles választéka is megtalálható a telepen, ahol szaktanácsadással is segítik a vásárlókat Fotó: Lehoczky Péter Vastagh Pál visszautasította Varga István érvelését Kedden este folytatta a parlament az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvénytervezet vitáját. Hozzászólt a té­mához Varga István (MDF), Békés me­gyei képviselő' is. Az előterjesztés egyik legfontosabb hiányosságá­nak azt tartotta, hogy az változatlanul nyitva hagyja az alapkér­dést: az ügyészség továbbra is az Országgyűléstől függjön, vagy alárendeltje legyen a végrehajtó hatalomnak. A Magyar Demokra­ta Fórum álláspontja változatlanul az, hogy a végrehajtó hatalom nem maradhat eszköztelen a bűnözés elleni küzdelemben, vagyis a kormány alá kell rendelni az ügyészséget. Képviselőnk szerint kilóg a politikai lóláb, amikor a törvény meg kívánja szüntetni az ügyészi tényfeltáró vizsgálat jogintézményét. Ha arra gondolunk, folytatta, hogy az elmúlt évben milyen ügyek­ben végzett az ügyészség tényfeltáró vizsgálatot, megérthetjük, hogy a jelenlegi kormány egyes tagjait zavarják a tények. Hiszen az ügyészi tényfeltáró vizsgálat tényeket állapított meg az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett háborús és népelle­nes bűntettekről, kiderítette, hogy a mosonmagyaróvári, salgótar­jáni és más sortüzeket milyen testületek tagjai adták le, az ártatlan lakosság körében milyen áldozatokkal járt e testületek tevékenysé­ge. Ugyancsak kellemetlen tényeket állapított meg az ügyészség arról, hogy kik, milyen megállapodás keretében hány millió dollárt „gurítottak” Moszkvába. Ezt a jogintézményt azonban mégsem kellene megszüntetni, mert ezzel a további objektív és elfogulatlan vizsgálódások lehetőségét tiltják be. Vastagh Pál igazságügy-miniszter visszautasította ezt az érve­lést. Tájékoztatta az Országgyűlést, hogy semmilyen megfontolás nincsen a megszüntetés mögött, egyszerűen az ügyészi tényfeltáró vizsgálat tárgyának körülhatárolatlansága, eljárásának szabályo­zatlansága támasztott alkotmányossági aggályokat. A miniszter rámutatott, hogy az ügyészség ilyen természetű vizsgálódásaira a büntetőeljárás bőven lehetőséget ad. A támogatási rendszer haszontalan volt A várandósok védelmében Képviselői fogadóóra. Ma­tuska Sándor országgyűlési képviselő 1994. november 10- én este hét órakor fogadóórát tart a zsadányi könyvtárban. Döntött az SZDSZ. Egy fél­reértés tisztázására hívta meg a sajtó képviselőit az SZDSZ Orosházi Szervezete tegnap délután. Mint megtudtuk, nyilvánosságra került egy megállapítás, miszerint az orosházi SZDSZ még nem döntött. A valóság ezzel szem­ben, hogy döntöttek: a párt önállóan indít polgármesterje­löltet, és nem folytat tárgyalá­sokat más pártokkal. Egyéni körzetekben induló képviselő- jelöltjeik közül három az Orosházi Nagycsaládos Egyesülettel közös. A polgár­mesterjelölt egyébként Kocsis L. János, aki 33 éves, nős, mér­nök és közgazdász, az oroshá­zi üveggyárban dolgozik. Há­rom esztendeje a társadalmi alpolgármester posztját tölti be a város vezetésében. „...TISZTELETET NEM KIERŐSZA­KOLNI, HANEM MEGSZOLGÁLNI KELL.” Grácián Az MSZP gerendási polgár­mesterjelöltje, Csizmadia Zoltán és a Választási Szövet­ség Csorvásért polgármester­jelöltje, Szilágyi Menyhért agrárfórumra invitálta tegnap este a szövetkezeti vezetőket, tagokat, mindazokat, akik a mezőgazdaságból élnek. A tá­jékoztatón elsőként dr. Kiss Zoltán, az FM politikai állam­titkára leszögezte: a vidékjá­rást illetően stílusváltást tapasztalhatnak az em­berek. Bevezetőjében elmondta, A napokban tartotta — Berki Imre polgármester szavaival — ünnepinek tűnő ülését Kö- rösladány képviselő-testüle­te. A négyéves ciklus értéke­lését Berki Imre a polgármes­teri hivatal munkájának is­mertetésével kezdte. Több, mint egy órán keresztül ada­tok ezrével „bombázta” egyre lankadó figyelmű képviselő- társait, melynek végkövet­keztetése az volt, hogy az ap­parátus jól kiszolgálta a testületet. Némi élénkséget az keltett, amikor a készülő köz­hogy a piacorientáltság, a tá­mogatási rendszer előrevetí­tette az ágazat jelenlegi hely­zetét. Az árualapok eltűntek, pedig tavaly — csupán sertés­ből — 20 ezer tonnával többet vihettünk volna a jól fizető pi­acokra. mint amennyit képe­sek voltunk előállítani. Sőt! Napjainkban behozatalra szo­rulunk. Eszközállományuk­ban kettősség jellemző: egyik oldalon óriási a pazarlás, az új gazdálkodóknál pedig mérhe­tetlen a szegénység. — A támogatási rendszer ségi krónika számára fotó készült a falu első szabadon választott önkormányzati testületéről, majd folytatódott a négy év eredményeinek részletes és alapos ismerteté­se. A testület tevékenységét úgy értékelte Berki Imre, högy emelt fővel búcsúzhat­nak, sokat fejlődött a falu. Sa­ját munkájáról elmondta, nem elégedett vele, de megpróbált szolgálni, s egyben mene­dzsernek is lenni. A túlzottan is ünnepélyes hangulatot Papp Károly képvi­nem volt jogtalan, csak ha­szontalan — állapította meg az államtitkár, és egy hasonlattal élt: a borzalomnak is van hatá­ra, de ez már horror, ami a mezőgazdaságban zajlik! Tájékoztatójában szólt a várható támogatási módoza­tokról, valamint a rendelke­zésre álló pénzösszegről is. A fórum másik vendége, Vajai László, az FM vadászati, halá­szati főosztályának vezetője lapzártánk után tartotta meg beszámolóját. (csete) selő törte meg, aki arról be­szélt, hogy kevés szó esett ed­dig a falu nagy gondjáról, a munkanélküliségről, amely­nek aránya ráadásul egyre nő. Emlékeztette képviselőtársa­it, hogy a tiszta valóságot kell látni, a négy év alatt elért való­ban nagy eredményeket — te­lefonbővítés, földgázbekötés stb. — a körösladányiak „kiiz­zadták”. A leköszönő testület tagjai végül ajánlásokat fogal­maztak meg a falu jövőjét ille­tően decemberben megválasz­tandó utódaiknak. (Folytatás az 1. oldalról) szágos szülészeti, csecsemő- és gyermek-egészségügyi intéze­tek irányító szakemberei, az or­szágos vezető védőnő, felnőtte­ket és gyermekeket gondozó csa­ládorvosok, védőnők. A szakmai tanácskozás támogatója a csecse­mőtápszereket és gyógyszereket forgalmazó EGIS-NUTRICIA Holland—Magyar Kft. volt, akik minél szorosabb kapcsola­tot szeretnének tartani a gyakor­ló szakemberekkel. Termékeik hatékonyságának, fejlesztésé­nek ez lehet a legpontosabb visszajelzése és garanciája. Délelőtt megyei szakembe­reink számoltak be az anya- és gyermekvédelem helyzetéről. Dr. Kiss Viktória megyei tiszti­főorvos, dr. Jakubecz Sándor megyei szülész-nőgyógyász szakfelügyelő főorvos, dr. Már­kus Vera megyei gyermekgyó­gyász szakfelügyelő főorvos és Komlósi Kálmánná megyei ve­zető védőnő szólt a helyi erőfe­szítésekről, adatokról. Mint megtudtuk, minden szülészeti intézmény (kórház és szülőott­hon) adatait évről évre értéke­lik, elemzik az erényeket és a hiányosságokat. A megelőző munka jelentőségét hangsú­lyozták, de az egészséges kis­gyermekek neveléséhez hozzá­tartozik a várandósok gondozá­sa, a szüléslevezetés, az újszülött­és a gyermek-egészségügyi ellá­tás. A felelősségteljes családterve­zésben segíthetnek a védőnők, de az emberek, a várandós nők életmódja, a korábbi abortu­szok, a szociális helyzet, a szemléletmód mind-mind befo­lyásolják a születendő csecse­mők egészségi állapotát. A vé­dőnők az orvosokkal együttmű­ködve, mégis önállóan és célszerű munkamegosztásban kell, hogy dolgozzanak. Megyénkben 216 állás biztosított, 16 üres, 18-an pedig tartósan távol vannak. Kie­melt jelentőségű feladataik megoldására mégis töreked­niük kell. Ezek: a gyermekek, fiatalok egészséges életmódra ne­velése, felkészítése a szülői sze­repre, a gyermekfogászati mege­lőző munka, a káros szenvedélyek és a HIV-fertőzés elleni felvilágo­sítás, az iskolai ifjúsági oktató­nevelő tevékenység, a várandósok élet- és munkakörülményeinek fokozott figyelemmel kísérése, a csecsemők súlyfejlődésének ellenőrzése, a kizárólagos szop- tatásos táplálás elterjesztése. Jelentős adat, hogy 1992-höz viszonyítva 16,2 százalékkal kevesebb az abortusz megyénk­ben (az országos adat 14%). A 19 éven aluli fiatalok körében 41,1 százalékkal kevesebb ter­hességmegszakításra került sor, mint a korábbi évben. BedeZsóka Amit a körösladányiak „kiizzadtak” A túlélés programja Dániából (Folytatás az 1. oldalról) illetve Kertész János, az isko­laszék tagja, az Autójavítók és Kereskedők Szövetségének elnökségi tagja, a munkáltatók képviselője. Egyénre szabott jövőterv A magyar vendégek minde­nekelőtt azt tapasztalták, hogy Dániában sokkal jobbak a munkaerőpiac személyi és tár­gyi feltételei. Marton József szerint az ott szerzett ismere­tek nálunk a területi adottsá­gok figyelembevételével jól hasznosíthatók. A munka- nélküliek lehetőségeiről fon­tosnak tartotta elmondani: ,,A munkanélküliek még a kirendeltségeken is hozzájut­nak az öninformálódáshoz. Számítógép elé ülnek, ahol megtekinthetik az állás- és képzési lehetőségeket. Dániá­ban sem tudnak mindenki szá­mára állást biztosítani, de rendkívüli gondot fordítanak az egyénre szabott jövőterv ki­dolgozására. Feltétlenül épí­tenek tehát a munkanélküliek önállóságára." A legfrissebb adatok szerint egyébként Dániában 12 száza­lékos a munkanélküliség, ellá­tásban maximum 7 és fél évig részesednek, melynek összege az előző kereset 80 százaléka. Lapunkban is többször emlí­tettük már az AMU Center ne­vét. Molnár György beszél a történetéről: ,A központot 1960-ban hozták létre a foglal­koztatottak továbbképzésére. Aztán a szerkezetátalakítás, a modernizálás után a képzést ki­terjesztették a munkanélküliek­re, akik ma már egyenrangú hallgatóként kapcsolódnak be a rendszerbe.” Az igazgató köve­tendő példaként vázolta az alap­vetően más szemléleti háttérrel létrehozott dániai képzés rend­szerét, amely sokkal szervezet­tebben beépült a gazdasági fo­lyamatokba, a stratégiai meg­valósításba. Sokkal fejlettebb a képző központ, a gazdaság, a szakszervezet kapcsolat- és együttműködési rendszere, ami mindenképpen követendő regi­onális és megyei szinten. Norvégiái próba hálózsákkal A magyarok figyelmét hamar felkeltette az úgynevezett ringlispír módszer, amelynek lényegét Tamásné Lehoczki Aranka foglalja össze: ,A munkaadók Dániában rend­szeresen képezik a dolgozókat. Amikor egy dolgozó hosszabb ideig képzésben vesz részt, a kieső időre munkanélkülit állí­tanak a helyére.” A legérdekesebb, amit az egy hét alatt hallottak a vendé­gek, az a túlélési program volt, melynek célja, hogy a munka- nélkülieket kizökkentsék az apatikus állapotból. A jelent­kezőket először felkészítik ar­ra az egyhetes norvégiai tar­tózkodásra, ahová maguknak kell villát, kést, csajkát, háló­zsákot, sátrat, élelmet készíte­niük, hogy egyáltalán megél­hessenek. Számítógépeken megtervezik az utat, majd egy héten át megmutathatják, mire képesek. Ezzel a programmal még a legelkeseredettebb 40—50 éveseket is felrázzák! Büntetés előtt tanácsadás A munkavédelem és a fel­ügyelet kapcsolatát Kertész János értékelte: ,,Tanulságos, hogy a dán munkavédelmi felügyelőség az egyes munka­helyeken mindenekelőtt tájé­koztatókkal igyekszik ösztö­nözni a munkáltatókat a biz­tonságos munkavégzés felté­teleinek a megteremtésére. Erre kellő időt hagynak, s csak akkor büntetnek, amikor visszatérve nem tapasztalnak változást. A szankciót tehát megelőzi egy segítő fázis, a tanácsadás. Összegzésképpen idézzünk még néhány gondolatot beszél­getőtársainktól, akik a tapaszta­latok magyarországi, közelebb­ről Békés megyei „honosítását” célszerűnek tartják. Marton József: — Nagyon fontos a munkavédelemben megtalálni a közös érdekeltsé­get munkavállaló és tulajdo­nos között. A kiindulópont mindig az legyen, hogy az üzem jóléte biztosítja a dolgo­zó jólétét. Tamásné Lehoczki Aranka: — Egyik legfontosabb felada­tunk, hogy rádöbbentsük a munkanélkülieket: saját sor­suk alakításáért ők a felelősek, nekik kell megkeresniük és megtalálniuk a számukra megfelelő munkahelyet, el­dönteniük, a lehetséges válto­zatok közül melyik úton indul­nak el. A munkaügyi központ­nak természetesen ehhez a döntéshez minden segítséget meg kell adnia, ezért szorgal­mazzuk többek között az in­formációs centrumok feltéte­leinek a megteremtését. Molnár György: — A ren­delkezésre álló erőforrások felhasználásának ésszerűbb megosztását javasoljuk a fog­lalkoztatottak és a munka- nélküliek képzésében az előb­biek arányának növelése érde­kében. Indokolt a szakmai és a munkaköri képesítések egyen­rangú elismertetése, igények szerinti alkalmazása. A regio­nális képző központok intenzí­vebb részvétele szükséges a vállalatok humán stratégiájá­nak kidolgozásában, megva­lósításában. László Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents