Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

1994. november 8., kedd CSALÁDI OLDAL Mini recept Hajdúkáposzta. Hozzávalók: 50 dkg hor­dós káposzta, 10 dkg füs­tölt szalonna, 20 dkg fő­zőkolbász, 20 dkg főtt füstölt hús, őrölt bors, kis- kanálnyi pirospaprika. A szalonnát kis kockára vágjuk, kiolvasztjuk, rá­dobjuk a jól kifacsart hor­dós káposztát és meg­hintjük a pirospaprikával. Belerakjuk a kis kockára vágott füstölt húst meg a karikára vágott kolbászt, és lefedve, időnként megkever­ve puhára pároljuk. Végül, a fedőt levéve az egészet meg­hintjük őrölt borssal és ala­posan megpirítjuk. Ajánla­tos pirítás közben időnként megkeverni. Fahéjtekercs bor­mártással. Hozzáva­lók: a tekercshez 4 tojás, 4 evőkanál finomliszt, 4 evőkanál porcukor, 2 evő­kanál vaj vagy margarin, 2 teáskanál őrölt fahéj, 1 mokkáskanál só, 5 evőka­nál sárgabaracklekvár, 3 dl édes bor, a bormártás­hoz: 1 teáskanál vaníliás pudingpor, 11/2 dl tej, 1 dl édes fehérbor (ízlés sze­rint), 1 mokkáskanál őrölt fahéj, egy csipet só. A tekercshez a tojássár­gákat a cukor felével és a sóval fehéredésig ke­verjük. A tojásfehérjékből habot verünk, majd a liszt­tel felváltva hozzáadjuk a cukros sárgáját és az ol­vasztott, de már nem me­leg vajat. A masszát egy közepes nagyságú, kikent vagy papírral bélelt tepsi­re kenjük, és az előmele­gített sütőben 10—12 perc alatt megsütjük. Ezután nedves konyharuhára bo­rítjuk, és szorosan össze­csavarva, a konyharuhába be is csomagoljuk. Ebben hagyjuk kihűlni. Közben elkészítjük a mártást. A pudingport simára ke­verjük a borral, majd a fel­forralt tejbe keveijük, és nagyon kis lángon, folya­matos kevergetés köze­pette sűrűsödésig főzzük. Beleszóljuk a cukrot és a fahéjat. A tűzről félrehúz­zuk. A közben kihűlt te­kercset egész terjedelmé­ben bekenjük a borral ken- hetővé kevert lekvárral, és a tekercset ismét összete­kerve, alufóliába csoma­goljuk. A hűtőszekrény­ben legalább fél napig hűtjük, majd szeletekre vágva, a mártással meg­öntözve tálaljuk. Hogyan győzzük le rossz hangulatunkat? Sokan azt mondják, hogy a rossz hangulat legyőzé­sének legjobb módja, ha alaposan kibeszéljük ma­gunkat. Persze nem mindig akad, aki meghallgat. A modern gyógyszeripar egy csomó nyugtatót ajánl. Azt viszont nem túl sokan tudják, hogy a tudósok felfedeztek néhány módszert, amelyek gyógyszerek nélkül is javítják a hangulatot. Tornászás Hangulatjavításra leghatáso­sabbnak tartják a tornát. A tu­dósok megállapították, hogy a testgyakorlás jótékony bioké­miai és más hatásokat kelt a szervezetben. Viszont a ház­tartási munka fáradtsága miatt sokszor nem látszik az ered­mény. Leghatékonyabb a fu­tás, a kerékpározás és az úszás, vagyis minden, ami serkenti a szívműködést, a vérkeringést és fokozza a szervezet oxigén- ellátását. Elég hetente két­szer—ötször húsz percet szen­telni a testmozgásnak. Színek A szín az agy számára ugyan­olyan hasznos lehet, mint a vitaminok a szervezetnek. íme néhány jó tanács. Amikor az ember dühös és ingerlékeny, kerülje a vörös színt! Ha meg akar szabadulni a depressziótól, ne viseljen olyan színű ruhát és ne vegye magát körül olyan színű tár­gyakkal, amelyek bánatot árasztanak. Ilyen például a fe­kete és a sötétkék. A meleg, élénk színek jobb hangulatot keltenek. Lazításra jó hatásúak a sem­leges színárnyalatok. így a lágy kék szín, amelyeket a pá­ciensek megnyugtatására a kórházakban is alkalmaznak. Zene A zene segítségével gyógyító orvosok hangulatváltozásokat érnek el pácienseiknél. Előbb meg kell találni az adott han­gulatnak megfelelő zenét. Az­tán változtatni kell a zenét és vele együtt változik a hangulat is. Fény Az Egyesült Államok Nemzeti Pszichoterápiái Intézetének munkatársai megállapították, hogy számos ember úgyneve­zett téli depresszióban szen­ved, amelyet emocionális sze­zonbetegségnek neveztek el. Oka az elégtelen fény. Az átla­gos villanyégő fénye tízszer gyengébb, mint napsütötte na­pokon a fa árnyékában a fény. Ha a téli depresszióban szen­vedők két-három órát töltenek erős műfényben, hangulatuk romlik. Akikre ilyen hatással van a fény, azoknak ajánlatos télen több időt friss levegőn tölteni. Alvás Javíthatja a hangulatot és meg­szünteti a fáradtságot. Az ál­mokkal kísért alvás egyik leg­régibb formája a pszichoterá­piának. Számos kutató szerint függetlenül attól, hogy emlék­szik-e az ember az álmára vagy sem, hangulatszabályo­zó és megszabadítja a felesle­ges feszültségektől. A nem túl­ságosan komoly problémáktól meg lehet szabadulni egyetlen éjszaka alatt, és reggel jó han­gulatban ébred az ember. Kellemes dolgokra kell gondolni. Az emberek gyak­ran azért esnek depresszióba, mivel negatív a gondolkodá­suk. Meg kell tanulni megsza­badulni a depressziós gondol­kodástól. Ne okozzunk ma­gunknak szorongó érzéseket! A rossz hangulat leggyakoribb oka az irreális gondolkodási mód. Jó dolgokra kell gondol­nunk és kellemesen fogjuk érezni magunkat. (A Reader’s Digest nyomán: sz) Bűnös: a bakancs és a magas sarok Szemtől szemben a tyúkszemmel Lábunkon az egyik leggyakoribb, nyomásra, ütésre éles fájdalommal reagáló elváltozás a tyúkszem. Sokan szenvednek tőle, mert ez a bőr olyan sajátos megvastagodása, amely mind fölül a felszínen, mind pedig a bőr alatt úgyne­vezett centrális kúp-alakú magban végződik. A bőr alatti csúcs nyomja az idegvégződést, s ez okozza a sokszor kínzó fájdalomérzetet. Két típusa gyakori: a kemény tyúkszem —- ez első­sorban a lábujjízületek fölött vagy a talpon—és a lágy tyúkszem, amely a lábujjak között jelenik meg. Keletkezése egyértelműen a nem megfelelő lábbelik rovására írható. A hölgyek szívesen hordják a magas sarkú, a láb szép vonalait valóban kiemelő cipőket, ezek azonban termé­szetellenes pózba kényszerítik, szorítják, nyomják a lábfejet. A férfiaknak pedig többnyi­re a kemény, nem túl „passzentos” csizmákkal, bakancsokkal gyűlik meg a bajuk. A bőr ugyan­is vastagabb hámréteg képzésével védekezik az ismétlődő dörzsölődés, szorító nyomás ellen. Ha egy ponton éri ilyen sérelem, tyúkszem, ha nagyobb felületen, akkor bőrkeményedés kelet­kezik. Mint minden kellemetlen elváltozás, a tyúk­szem ellen is legjobb módszer a megelőzés: a kényelmes, normális sarokmagasságú lábbeli viselése. Ha a tanács már megkésett, akkor előbb a fájdalom enyhítése, majd a tyúkszem, bőrkeményedés eltávolítása jelent csak megol­dását. Forgalomban vannak úgynevezett tyúk­szemvédő pámakorongok, amelyek az érintett felületre ragasztva enyhülést adnak. A tyúk­szemtől reszelők, bőrgyaluk segítségével is megszabadulhatunk, sokkal hatékonyabbak azonban a gyógyszeres tapaszok, folyadékok, illetve gyógykenőcsök. Ezeknek szalicilsavas hatóanyaga fölpuhítja a bőrelváltozást, így a tyúkszem, a bőrkeményedés egyszerűen, könnyen eltávolítható. A közhiedelemmel el­lentétben a tyúkszemeknek nincs gyökerük, te­hát maguktól újra nem nőnek ki. - ptt ­Ferenczy Europress Ismerje meg önmagát Lenthár Márta rovata Szüksége van hányingerre? (8.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a beteg­ség kell Önnek? Aki valóban szeretne megsza­badulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunk­kal a tünetek jelentésének megfejtésében sze­retnénk segíteni olvasóinknak. Gyakran érezzük, hogy étvágytalanok vagyunk, nincs kedvünk enni, vagy éppen egy falatot sem tudnánk lenyel­ni még legkedvesebb ételünkből sem. Bizony az étvá­gyunk igen nagy mértékben függ a mindenkori lelki állapotunktól, a tudatunkban vagy tudat alatt jelen lévő gondjainktól. Már korábbi fejezeteinkből is kitűnt, hogy a nyelvünk beszédesen árulkodik a pszichés szituációk testi üzeneteiről, így nem is szorulnak különösebb magyarázat­ra a következő szófordulatok: teljesen elment az étvá­gyam, elfog a hányinger, ha csak rá gondolok, rosszul vagyok a puszta látásától is, és így tovább. A felsorolt megfogalmazások mind-mind valamilyen kellemetlen pszichés szituációról, kapcsolatról árulkodnak és nem arról, hogy gyomorbetegek lennénk. Az étvágytalanság azzal kezdődik, hogy valamit nem tudunk lenyelni. Enni, nyelni azonban kell (a helyzetek megkívánják), ezért iszunk a falatra egy kortyot, hogy jobban csússzon. Nagyon gyakran az alkoholizmus mö­gött éppen ez húzódik meg. Az illetőnek nyelni kell valamiért vagy valakitől, s hogy a helyzet elviselhetőbb legyen, iszik rá. A legtöbb alkoholista éppen azért issza a sört, a bort vagy a pálinkát, mert van valami az életében, amit nem bír lenyelni, nem bír megemészteni. Neki is és a krónikusan étvágytalan embernek is meg kellene kérdez­nie önmagától, hogy melyik az a helyzet az életemben, amit nem tudok, esetleg nem is akarok lenyelni. Aki mégis lenyeli ázt, ami bizony egyáltalán nem kedvére való, annak a probléma idővel megfekszi a gyomrát. Ekkor jelentkezik a hányinger, ami mindig az elutasításról szól. A drasztikus elutasítás, a pánikszerű ellenállás formája már az egész testet megviselő hányás. Ekkor már nemcsak arról van szó, hogy valamit nem tudunk lenyelni, meg­emészteni, esetleg émelygünk tőle, hanem hevesen tilta­kozunk a befogadásától, sőt minden erővel igyekszünk megszabadulni a számunkra elviselhetetlentől. Érdemes a hányingerről szólva külön kitérni a jól ismert terhességi hányásra. A gyermekvárás örömteli időszak, a fentiek olvastán joggal merülhet fel a kérdés, hogyan értelmezhe­tő ebben az esetben a hányinger. Bizony itt sincs másról szó, mint arról, hogy a kismama a helyzetével kapcsolat­ban valamit nem tud elfogadni, lelke mélyén elutasítja. Ilyenkor vagy a megszületendő gyermekkel, vagy az apjával szembeni tudattalan elhárítás okát kell megkeres­ni. Az is előfordulhat, hogy a leendő anyukának női szerepével, esetleg közelgő anyai feladataival van gondja. Érdemes mindezeket a férjjel, esetleg pszichológus bevo­násával még a kicsi megszületése előtt tisztázni, mert később a teendők sűrűsége erre már kevésbé ad lehetősé­get, az elhárítás viszont csak elfojtódik, de nem szűnik meg, s idővel más úton keres magának megnyilvánulást. (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak Repülj, öreg páva A Lencsési öreg fák is kíváncsian figyelték a nagy nyüzsgést. Bé­késcsabán, a ruhaipari szakközépis­kola előtt november 5-én megele­venedett a parkoló, egymás után érkeztek a buszok. Az utasok kö­zött elvétve egy-két fiatal arc, a többség bizony már erősen őszbe csavarodott. A nagyterem bíbor függönyén egy stilizált páva nézte sokszínű pávaszemmel a közönséget és a szereplőket, akik a Békéscsabai Nyugdíjas Egyesület és a Békés Megyei Nyugdíjas Szövetség meghívására részt vettek a Bé­kés megyei nyugdíjas pávakö- rörk találkozóján. Szilágyi Menyhért, a megyei önkormányzat alelnöke megnyi­tó beszédében idézte a Kodályi- gondolatot, hogy: „A zene min­denkié” — és a dal a bölcsőtől a sírig elkísér bennünket. Nagy Józsefné műsorvezető bemutatta az együtteseket; remél­ve, hogy ez egy hagyományteremtő találkozó lesz: „Nemcsak a ruhánk — a szívünk is ünneplőbe öltö­zött” — mondta és kezdetét vette műsor. A műsor végeztével egyórás szünetre került sor, azaz került volna, ha... ha fel nem csendül a színpadon egy csodálatosan szép tiszta szoprán: — Este ha lefek­szik, álmodozzon rólam... Farmosiné Szarka Rozika, a dévaványaiak üdvöskéje dalolt szépen, szívet szorítóan... Megkérdeztem: — Hol tanul­ta? —- Sehol — válaszolta — apám, anyám gyönyörűen dalolt, talán örököltem... ha egy új dalt tanulok... előbb megsiratom... hi­szen az én kis életem összes ke­serve van benne... a szívem fáj a boldogságtól, ha egy szép nótát eldalolhatok... Három citerás pattant a szín­padra és folytatódott a műsoron kívüli műsor — vidám, sőt pajzán dalokkal, és a közönség együtt éne­kelt, tapsolt és nevetett... ezt nem lehetett megrendezni. Az eredményhirdetés követ­kezett: a zsűri tagjai Széplaki Endréné, Surinásné Tóth Olga énektanár és Nagy András, a nyugdíjas egyesülettől meghozta a nem könnyű döntést. Az első díj megosztva Füzesgyarmat és Csorvás között. A második díj: Békés és Mezőkovácsháza kö­zött megosztva. Harmadik díj: a Vésztői Barátság Nyugdíjas Klub. Különdíj: Békéscsabai Szlovák Pávakör. „, Sárközi Gyula A Békéscsabai Szlovák Pávakör különdíjat kapottá megyei találkozón Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents