Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-07 / 237. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE A végcél Grönland volt Norvégiában látta meg az éjféli Napot Í5 Orosháza 250 éves Fehér Kígyó. Orosházán a Fehér Kígyó Gyógyszertár­ban folytatódik a tudományos előadások sorozata. Október 12-én 17 órai kezdettel bemu­tatkozik a Glaxo, Medovarsz- ki Gyöngyi tudományos mun­katárs jóvoltából. Dr. Sztan- csik Zsuzsanna a Békés Me­gyei Asztma Ambulancia ve­zetője az asztmás betegeknél a Serevent-tel szerzett tapaszta­latairól számol be. Október 19-én 17 órakor az EGIS Gyógyszergyár mutatja be ter­mékeit. Dr. Medgyaszai Lász­ló az M-Eslon kapszulát, dr. Vájná Annamária a Coverex tablettát mutatja be. Évkönyv. Gádoroson a Né­máim Valéria Általános Iskola — immár harmadik alkalom­mal —- jelentette meg évköny­vét. A tanév fontosabb adatait, krónikáját tartalmazó kiadvány célja, hogy ne vesszen a feledés homályába a — remélhetőleg nem csak az iskola számára — sok fontos esemény, a hangula­tos diákdolgozat, a szakszerű nevelői referátum. Centenárium. Orosházán a József Attila Általános Iskola centenáriumi rendezvényeinek sorában október 13-án 17 óra 30 perckor a Petőfi Művelődési Központban ünnepi gálaműsor kezdődik. Október 14-én 19 órakor pedig centenáriumi jóté­konysági bál helyszíne lesz a Hotel Alföld étterme. Zárszámadás. Kardos- kút képviselő-testülete napi­rendre tűzte az idei év költ­ségvetési gazdálkodásának első félévi teljesítésének végrehajtásáról szóló be­számolót. Ramasz Imre pol­gármester az önkormányzat pénzügyi helyzetét megfele­lőnek, a gazdálkodást kielé­gítőnek minősítette. Véle­ménye szerint az igaz ugyan, hogy a kiadások a korábbi évektől eltérően alakultak, meghaladták az időarányo­sat, de ezt a bevételek mérté­kének jelentősebb mértékű emelkedése ellensúlyozta. Az oldalt írta és szerkesztette Csete Ilona. A világ 90 országában járt már a 71 éves orosházi utazó, Kra­usz Imre. Az idén nem kisebb útra vállalkozott, mint eljutni Grönlandra. Az 52 napos utat a nyáron tette meg, a napokban arra kértük a nyugdíjas világ­járót, számoljon be élményei­ről. — Vonattal, busszal és ha­jóval közlekedtem, az utamba kerülő összes kedvezményt igyekeztem kihasználni. Szükség is volt a spórolásra, mert Skandináviában — még északabbra pedig — nagyon drága a megélhetés, a minden­napi kenyér. Az útvonal így alakult: Szlovákián, Csehor­szágon, Németországon ke­resztül jutottam el Svédor­szágba, ahol nagyon rossz idő fogadott. Egy rövid pihenő után — ami nem heverészés- ből állt, hanem a nagyobb vá­rosokkal való ismerkedésből — Norvégiába indultam. Ott ismertem meg a rénszarvas A mézes búzát egy korty cit­romfűteával öblítettem le, majd munkához láttam. Az igazság viszont az, hogy szívesebben kóstolgattam volna tovább az Orosházi III. Számú Általános Iskola által az „Egészséget test­ben, lélekben” című program keretében bemutatott finomsá­gait. A látvány mellett már csak az ízek voltak fantasztikusab- bak! Az ételbemutatót—ahogy azt már megszoktuk, így ősz Ribár János igazgató lelkész folytatta előadássorozatát az orosházi Darvas Társaságban. Ezúttal a halálközeli élmé­nyekről beszélt. Életről, halál­ról elmélkedve felsorolta azo­kat a lehetséges variációkat, amelyek az emberek hozzáál­lását fejezik ki ezekhez a kér­désekhez. Taglalta, milyen közös élményekkel térnek vissza a klinikai halál állapotá­ból visszahozott emberek. Mennyire másként gondol­kodnak megrendítő élményük után életről és halálról, húsából készített szalámit. Narvik érintésével — ahol a nemzetközi kikötőt csodál­tam meg — az ország legésza­kibb sarkában kötöttem ki, mert kíváncsi voltam a nyári napfordulóra. Itt láthattam az éjféli Napot — meséli a térké­pen vezetett útvonal segítsé­gével a legfrissebb élménye­ket Krausz Imre. — Oslóból indultam Izlandra, kétnapi ha- jóúttal értem át erre az elkáp­ráztató szigetre, ahol egy cen­timéter vasútvonal sincs. Minden busszal közelíthető meg. E kopár világ az ellenté­tek országa. A hazánknál na­gyobb területen sok természe­ti jelenség kápráztatja el az idegent. Szinte mindenütt gej­zírek fortyognak. Mint megtudtuk, Grönland­ra csak éppen átrepült az oros­házi vándor, meggyőződött ar­ról, hogy amit a filmek mutat­nak az már csupán nosztalgia, az eszkimók is éppen úgy öl­elején — az iskola lelkes peda­gógusai és természetesen szülői segédlettel a gyerekek készítették el. Pénteken dél­előtt a Petőfi Művelődési Köz­pont előcsarnokában a kicsik és a nagyok megismerkedhet­tek a korszerű táplálkozás for­télyaival, finomságaival. Volt ott vegyes gyümölcssaláta, csicsókaturmix, túrótorta és szendvics. A főzés iránt ked­vet érző gyerekek azt is meg­mennyire másképp látnak mindent. Az előadás utolsó ré­sze a gyász lélektanáról szólt, arról, hogy a gyászoló milyen nehezen, több fázison ke­resztül képes feldolgozni a fel- dolgozhatatlant: szerettei ha­lálát. Az előadás után az előadó és a hallgatóság osztotta meg saját tapasztalataiból merített megdöbbentő élmé­nyeit. A következő előadás témája egyébként az álom lesz. SÉ töznek a városokban, mint az európai emberek. Az idegenek kedvéért persze bemutatják ősi mesterségeiket, a jégkuny- hóépítést, a jegesmedve vadá­szatot, de ez olyan, mint ná­lunk a hortobágyi csikósbe­mutató. — Öt réteg ruha volt rajtam július közepén, de még így is nagyon fáztam — eleveníti fel a fagyos napokat beszélgető- partnerünk, aki visszafelé más irányt választott magának. Skócián át Írországot vette célba (itt megúszott egy robbantást), majd Wellsen keresztül Angliába ért. Londonra már csak négy napja maradt, majd irány haza! A békéscsabai TEMPO To­urs Utazási Iroda megbízta Krausz Imrét a távoli tájak „felfedezésével”, feltérképe­zésével, mert a jövőben ide is szeretnének szervezni utakat. Az orosházi utazó teljesítette küldetését. tudhatták, hogy készülnek a szójafalatok, a pástétomok, mi kell a zöldségből előállított ivólevekhez. Míg a tanulók némelyike kóstolgatott, a többség dr. Csá- nyi Ágnes gyermekgyógyász jóvoltából a betegségek meg­előzéséről, az elhízásról, a pár- választásról, a divat „vadhaj­tásairól”, a védőoltásokról hallgatott előadást „Egészség egy életen át!” címmel. A fürdőigazgató Második alkalommal, került „terítékre” Gyopárosfürdő igazgatói állására kiírt pályá­zat. Ékkor nyolcán pályáztak, miközben bepillantást nyer­tek a fürdő napi tevékenysé­gébe. A beérkezett pályázatokat a bizottságok értékelték. A je­lenlegi struktúra kisebb vál­toztatásai mellett tették le a voksukat a jelentkezők. A leg­konstruktívabb elképzelések­kel Bencsik János pályázó jelentkezett, így a testület őt választotta meg — határozat­lan időre — a fürdő igazgató­jának. Csicsókaturmixot kóstolgattak Előadás a halálról Városi klub alakult nyugdíjasoknak Az elmúlt héten megalakult Orosházán a nyugdíjasok szövet­ségének városi klubja. Az alakuló gyűlésen Plenter Lajos alelnök köszöntötte a megjelenteket, majd megválasztották a vezető­ség tagjait (elnök: dr. Násztor Sándor) és megbízták őket a működési szabályzat és a prog­ramtervezet elkészítésével. A beszélgetések során a je­lenlévők hangsúlyozták, hogy a jelenlegi és a várható súlyos gazdasági, szociális viszonyok hatványozottan érintik a nyug­díjas társadalmat, ezért határo­zott érdekvédelemre, önszerve­ződésre van szükség. Az idős ember is ember, aki — ha korlátozott mértékben is — alkotó munkára, közösségi, közéleti tevékenységre képes és jogosult. — Ennek biztosítása sem­miképpen nem jelenti azt, hogy kegyet gyakoroljanak felénk, mert ez a nemzedék volt építője annak, ami ma itt van, beleértve a városházát is, ahol megalázó 10 ezer forintot szavaztak meg erre az évre az ezer fős nyugdíjas-szövetség­nek. Nincs háza, otthona a sok ezer nyudíjasnak, ahol össze­jöhetne — hangzott el a talál­kozón. A városi klub hívja a nyugdí­jas társakat—ne bízzák a vélet­lenre sorsuk alakulását —, ve­gyenek részt a klub tevékenysé­gében! Ugyanakkor kérik Oros­háza minden segíteni tudó és akaró tényezőit, az önkormány­zatot, szervezeteket, gazdasági egységeket, magánszemélye­ket, támogassák a klubot! A piacról Orosházi kereskedők kére­lemmel fordultak az önkor­mányzathoz, hogy a heti pia­cok rendjében változást érje­nek el — a hétfői piacot he­lyezzék át szombatra. Bizottságok tárgyalták meg a felvetett kérést és arra a meg­állapításra jutottak, hogy a hétfő mellett a szombatot is nyilvánítsa a testület heti piaci nappá. (Ez azt jelentené, hogy a Könd utca érintett szakaszát szombati napokon is le kellene zárni a járműforgalom elől. A piac fenntartási költsége to­vább emelkedne ezzel, viszont a bevételek is arányosan nőné­nek.) A testület nem módosította eddigi rendeletét, minden ma­rad a régiben. A szennyvízről Nagyszénáson az Orosházi út mellett épült meg a napi 175 köbméter kapacitású szenny­víztelep, amely teljes biológi­ai tisztításra képes. Jelenleg 100—110 köbméter szenny­víz tisztítását végzi naponta. A telep tovább bővíthető, ha (egyszer) megépül a nagyköz­ség teljes szennyvízhálózata, megfelelő technológia alkal­mazásával képes lesz a meg­növekedett feladatok ellátásá­ra is. A hálózat tanulmányterve már korábban elkészült, de a rendkívül magas bekerülési költség úgy látszik, megtorpe­dózza a fejlesztést. Viszont biztató, hogy különböző pá­lyázatokon akár a költségek 80 százalékát is elnyerheti az ön- kormányzat. 1994. október 7., péntek Ötletadó terjesztők A Békés Megyei Hírlap kézbesítőivel találkoztunk—dr. Tóth Miklós, a Népúj­ság Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Arpási Zoltán főszerkesztő, Körtvélyesi Csaba terjesztési vezető és jómagam — a na­pokban. Az orosházi ügynökség vezető­je, Pataki Antal—aki meghívta a meg­beszélésre a helybeliek mellett a nagy- szénási, a kardoskúti, a pusztaföldvári, a gádorosi, a szentetornyai, a rákóczitele- pi terjesztőket is — elöljáróban elmondta, milyen eredmé­nyeket értek el munkatársai a területen, hogy emelkedik a Békés Megyei Hírlap előfizetőinek a száma. A kézbesítők tolmácsolták az olvasók kéréseit, javaslatait —amit ezúton én szeretnék megköszönni—, majd tapasztala­taikról meséltek. Kiderült, még mindig előfordul Orosházán, hogy a lépcsőházakba képtelenség bejutni. A hajnalban hazatérő discós ifjúságot is jobb kikerülni, mert bizony a korán kelő kézbesítőknek meggyűlhet velük a bajuk. A belvárosi gondok mellett természetesen jelentkeztek a márjól ismert kutyás esetek. A területfelelős újságírót pedig arra kérték a terjesztők, hogy az újság hasábjain keresztül hívja fel a gazdák figyelmét az alábbiakra: négylábúikat kössék meg, tartsák a kerítés mögött az orosháziak és a környező települé­seken lakók. Aki pedig eddig nem szereltette fel a laptartót, vagy a ládát, tegye meg, mert esős időben elázik az újság. Azt már csak emlékeztetőül írom ide, hol lehet hirdetéseket feladni a Békés Megyei Hírlapba Orosházán: a Szabó Dezső utca 4. szám alatt, az Inform Stúdióban, a PIÉTA Temetkezési ÜzletMzban. Együtt egy évszázadot éltek Számunkra egy nagyon ked­ves olvasói levelet hozott a postás a minap. Pusztaföldvár­ról Jakóné Varga Edit küldte e szavak kíséretében: „Kislányom, Jakó Viktória augusztusban töltötte be har­madik életévét. Ez nem lett volna olyan nagy esemény, ha üknagyanyja is nem ebben a hónapban lépett volna 97. évé­be. így az ükunoka és az ük­nagymama, özvegy Molnár Ádámné együtt egy évszáza­dot éltek. Kettőjükről küldök egy fényképet, s ha említésre méltónak tartják, kérem, kö­zöljék újságjukban!” Természetesen örülünk, ha olvasóink megosztják lapunk­kal családi élményeiket, a Ja­kó családnak ezúton is kívá­nunk sok boldogságot, további jó egészséget! Öt generációja él, a Jakó családnak Pusztaföldváron. Képünkön özvegy Molnár Ádámné és Jakó Viktória Wiedersehen, Münster! Már javában „tombol” az ősz, ilyenkor jól esik felidézni a legkedvesebb nyári élményei­met. Münsterben tölthettem két hetet, az Orosházi II. Szá­mú Általános Iskola szervezé­sében a 22 fős csoport tagja­ként. Házigazdáink Eckhard Koch és a Schneider házaspár voltak. Az első napunkon vá­rosnézés szerepelt a progra­munkban, délután pedig egy játékos vetélkedő. Érdekes formát választottak vendéglá­tóink a város megismertetésé­re: egy térképpel a kezünkben és 1 márkával a zsebünkben kellett a leírás alapján a cél­pontot megtalálnunk. A többi nap sem telt unalmasan. Jár­tunk az autómúzeumban, ke­rékpár- és gyalogtúrán, planetá­riumban, állatkertben, fürdő­ben, parasztmúzeumban. Es­ténként késő éjszakáig beszél­gettünk, táncoltunk, reggel vi­szont időben kellett felkelnünk, mert magunknak kellett elké­szíteni a reggelit. A német nyelvtudásnak nagy hasznát vettük a kirándulásokon, mert előfordult, hogy a házigazdá­inktól kapott 10 márkával gaz­dálkodnunk kellett. Meglátogattunk egy iskolát is Németországban. Érdekes volt látni, hogy milyen kötet­len ott a tanítási órák hangula­ta, és mennyire közvetlen a tanárok és a diákok közötti vi­szony. Élményekben gazdagon tértünk vissza Orosházára az­zal a gondolattal, hogy „Visz­lát Münster!”. Ezúton is hálá­val gondolunk kísérőinkre, Nagy Sándomé Klárika nénire és Jantos Istvánná Ilike nénire. Lukovics Rita diákújságíró

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents