Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-07 / 237. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1994. október 7., péntek „Mire a falevelek lehullanak..” Vilmos császár magabizto­san kijelentett, de be nem teljesült jóslatát választotta az I. világháború nyolcvana­dik évfordulója kapcsán a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeum október 7-én nyíló kiállítása címéül Mázán Má­tyás történész, a kiállítás ren­dezője. —Valóban úgy gondolta 1914 nyarán a császár, hogy mire a falevelek lehullanak, véget ér a háború? — kérdeztük a visszaemlékezésnek helyet adó nagyteremben a rendezőtől az elhelyezésre váró, egyelőre szanaszét heverő kordoku­mentumok között. — A korabeli kincstári op­timizmus, a mesterségesen szított lelkesedés egész pon­tosan arról szólt, hogy őszre győztesen térnek vissza a ka­tonák a frontokról. A hétköz­napi történések azonban né­hány héten belül csalódottsá­got, elkeseredést, sőt kétség- beesést eredményeztek. — Időben és térben mennyit mutat be a kiállítás az eseményekből? — A háborút megelőző bé­keéveket idéző dokumentu­mokkal találkoznak majd először a látogatók, melyeket Ady szavaival ajánlunk ven­dégeink figyelmébe: „Még magasról nézvést / Megvolna az ország”, de a millennium­tól 1914-ig terjedő időszak­ból is a monarchia militáns jellegét kívánjuk bemutatni. Ebben a részben a katonaság­ról szóló törvény mellett lát­hatóak lesznek korabeli kato­nai térképek, Ferenc Ferdi- nánd trónörököst ábrázoló új­ságok, vagy éppen a 12 évi katonai szolgálat teljesítését igazoló végelbocsátó leve­lek. Ezt a részt a háború különböző szakaszait bemu­tató képek, tárgyak, doku­mentumok követik a győzel­mek sorától az első, Len­gyelországban elszenvedett kudarcig. Az összeomlást követő időkből felidézzük az őszirózsás forradalom, a Ta­nácsköztársaság és a román megszállás eseményeit, el­jutunk Trianonig, s a háború utóéletének megmutatásá­val zárul a visszatekintés. Utóbbi részben a katonai kitüntetésektől a háborúról megjelent művészeti alkotá­sokig a legkülönbözőbb kor­dokumentumokkal találkoz­hatnak majd vendégeink, mert ebben a világégésben a fegyverek közt nem hallgat­tak a múzsák. Ezért is hív­tunk segítségül a kor bemu­tatásához oly sok írót, költőt, hiszen nem kisebb egyénisé­gek emelték fel szavukat az értelmetlen öldöklés ellen, mint Móricz Zsigmond, Ba­bits Mihály, Gyóni Géza vagy a már idézett Ady End­re. A záró részben pedig ott találjuk Ratkó József és Si- monyi Imre visszaemléke­zéseit is. Térben természete­sen elsősorban Békés megyé­ben gondolkoztunk, így a ké­zifegyverek mellett a megyé­ből elindult katonák fényké­peivel, leveleivel, emléktár­gyaival ismerkedhetnek meg vendégeink. — Az 1. világháború a ma élő emberek számára már nem emlék, csupán történe­lem. Miről szól ez a kiállítás az idelátogatóknak? — Az első nagy világégés óta a harmadik generáció vált felnőtté. Magyarországon ez a harmadik generáció szeren­csére semmilyen háborút nem élt át annak ellenére, hogy valahol mindig ropog­tak a fegyverek, A szarajevói merénylet színhelye napja­inkban is félelmetes tűzfé­szek. A visszaemlékezés leg­főbb célja: elgondolkoztatni a látogatókat, hova vezet az, ha népek, népcsoportok kö­zötti problémákat háborúval akarnak megoldani. A Munkácsy Mihály Mú­zeum emlékkiállítását Ko­máromi István, a Rózsa Fe­renc Gimnázium igazgatója nyitja meg október 7-én, pén­teken délután 16 órakor. Lenthár Márta Újratelepítik az útmenti fákat Őszi randevú Földink volt. Karacs Te­réz pedagógus, író, aki 1808- ban Pesten született, 1892- ben ezen a napon halt meg Békésen. Magasabb fokú mű­veltségéhez állandó önkép­zésseljutott. Az 1830-as, 40-es években szépirodalmi folyó­iratokban tűnt fel versekkel, fordításokkal, pedagógiai és politikai eszméit hirdető cik­keivel. Az 1846-ban megala­pított miskolci nőnevelő inté­zetet vezette 1859-ig, majd a kolozsvári városi felső leány­iskola igazgatója. 1863-tól a Teleki családnál nevelőnő. 1885-ben, betegsége miatt költözött Békésre. Leányne­velési törekvéseiben Teleki Blankához csatlakozott, de demokratizmusában megha­ladta, lehetővé tette a magas iskoláztatást a polgári rétegek számára is. Gyermekmise. Gyer­mekmisét tartottak a múlt va­sárnap a végegyházi római ka­tolikus templomban. Közpon­ti gondolatát a keresztény erkölcsön alapuló házasság kötése, megélése, valamint a gyermekek Isten házába veze­tése képezte. Ha gyermekkor­ban nem köttetik meg a barát­ság a Teremtővel,’felnőttként már nehezebben megy — kö­zölte gondolatait a hívekkel Ormai Zsigmond esperes. Nagy a szülők felelőssége ab­ban, hogy Isten igéi eljuthassa­nak a számára legkedveseb­bekhez. Megható színfoltja volt az istentiszteletnek a vég­egyházi hittanos ^gyermekek közreműködése. Ok éneklés­sel, bibliai idézetek felolvasá­sával adtak tanúbizonyságot önmaguk és Müllerné dr. Be­öthy Zsuzsanna (Cecília nő­vér) hitoktató munkájáról. Igazgatói pályázat. Békéscsabán az Egészségügyi Alapellátási Intézmény igaz­gatójának megbízása ez év vé­gén lejár, ezért a közgyűlés az állást újra meghirdeti. Az igazgató feladata az egész­ségügyi alapellátás feladatkö­rébe tartozó gyógyító-megelő­ző, valamint bölcsödéi terüle­tek irányítása, szervezése. Az állást a pályázat elbírálása után január elsejével lehet be­tölteni. Évekkel ezelőtt a 44-es főúttól a kétsopronyi faluközpontba vezető utat hatalmas fák sze­gélyezték, melyek a nagy me­legben nemcsak kellemes ár­nyat adtak, de a puszta látvá­nyuk is üdítő volt. A nyolcvanas évek elején a területileg illetékes Békés Me­gyei Közúti Igazgatóság szak­emberei balesetveszélyesnek találták a száradásnak indult fákat, s csakhamar mindet ki­vágták. így az út ismét megfe­lelt az előírásoknak, viszont a látvány lehangoló. A csaknem ezerötszáz lé­lekszámú falu lakói a bekötőút mentén mielőbb ismét fákat szeretnének látni. Kérésük a helyi önkormányzatnál is meghallgatásra talált. A két­sopronyi képviselő-testület a csütörtöki ülésen a fásítás megvalósítása mellett döntött. Az útmenti terület ma is a közúti igazgatóság tulajdonát képezi, ám ettől a cégtől csupán a terep faültetésre való előkészí­tését kérik, az ültetést a falu végzi. Amennyiben a terület előkészítése hamarosan meg­történik, akkor a faültetést még ezen az őszön elkezdik. Ha nem, akkor a munkálatok kora tavaszra maradnak. Jól sikerült rendezvényt tudhat maga mögött az Új Mezőhe­gyes Bt. Egy kellemes őszi ran­devún vettek részt mindazok, akik elfogadták a szíves meghí­vást. A szeptember végi szom­bat esti programot Badics And­rás, a városi lap főszerkesztője nyitotta meg. Ezt követően An­tali Zoltán országosan elismert táncpedagógus tanítványai táncbemutatót tartottak. A pezsgős pohárköszöntőt Tóth Sándor országyűlési képviselő mondta. Az ízletes vacsora után Horváth Margit és Mészáros Mihály színművészek szóra­koztató műsorát hallhatták, lát­hatták a vendégek. Z. G. Fogukat csikorgatják tehetetlenségükben a csabai polgárok, ha a konzervgyár privatizációs dolgairól hallanak. Ámulatból bódu­latba esik a rádiózó, amikor azt kénytelen hallani, hogy a privatizálás nagy folyamatában mindössze etikai vétségek for­dultak elő imitt-amott, egyébként minden mindig a legnagyobb jogszerűséggel folyt. Talán már több mint egy éve foglal­koznak hivatalosan az olajügy bonyolult összefüggéseivel, és még napjainkban is szinte za­vartalanul folynak a szőkítés munkálatai. Nem azért diplomata a diplomata, hogy egyenes választ adjon arra, mi is történt a diplomata-lakások adás-vétele körül. Haláli pontos számítógépes nyilvántartásaink világában, az összes hivatalos engedély, bankszámla, meg ki tudja meg­mondani azt, hogy mi minden birtokában szabadon garázdálkod­hatnak a fantom kft.-k és bt.-k szerte az országban. Nem folytatom tovább, pedig hasábokat lehetne megtölteni azokkal az ügyekkel, mikről — mondjuk csak az utóbbi két hétben — olvashattunk a lapokban. Hát még azok száma mennyi lehet, melyek „egyelőre” sehol sem szerepelnek a médiumokban. Leg­újabban itt a paprikaügy. Az egész országban lefojtott felháborodás észlelhető e dolog hallatán, és az ügy „kezelése” láttán. Addig csak eljutottunk nagy nehezen, hogy ha már titkolni nem lehet a nagyobb disznóságokat, akkor megjelenik egy-egy visszafogott, hézagos felépítésű, homályosan fogalmazott írás a lapokban. Igaz, hogy már ezek is éppen eléggé borzolják az állampolgár más okokból megviselt (pl. árspirál) idegeit. Azt persze később sem lehet megtudni, hogy mi is történt az esetlege­sen őrizetbe vett „ártatlanokkal”. Maradjunk az ünnepi paprikásunknál. Láttam a televízióban, hogy a szabolcsi etnikum néhány tagja miként hangoskodott a gyanúsítgatás ellen. Meg az előzetes letartóztatások miatt. Pedig szerintem is ott a helyük. Mármint a rács mögött. Mert mekkora aljasság, lelkiisme­retlenség kellett ahhoz, hogy a részleteket előre pontosan kitervelve, milliárdos adócsalásokat is belekalkulálva, az egész országot beterítsék a szép színű, olcsó nemzeti fűszerünkkel. Amiért azonban fel vagyok paprikázva, az az a dolog, hogy ezt is velem akarják megetetni' az urak. Egyébként hiszékeny ember vagyok, de azt már nekem is sok hallani, hogy néhány cigány származású kutyulta volna össze a putrisoron a tonnányi paprika­halmazt, majd az irdatlan mennyiséget még a kereskedelembe is becsempészte volna. Meg azért is paprikás vagyok, hogy még véletlenül sem lehet az igazi, a nagy bűnösök nevét olvasni. Az esetleges büntetésről még soha sem hallottam. Ja, persze. Joghézag lehet. Ezen könnyen lehet segíteni. Erről hozzanak gyorsított eljárásokkal törvényt. Amiről meg van már — ha nem is teljesen korszerű —, azt napolják el tisztább időkre, amikor már nincs paprikás hangulatban a nép. Fel vagyok paprikázva Ki alkalmas tanítónak és ki nem? A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán már évekkel ezelőtt bevezették a tanítókép­zői kar nulladik évfolyamát. Itt olyan érettségi előtt vagy után álló fiatalok tanulhatnak, akik szeretnék elvégezni a tanító­képzőt, de még nem tettek fel­vételi vizsgát. Ha a nulladik év­folyamon valamelyik tantárgy­ból sikeres vizsgát tesznek, ak­kor abból a tárgy bél felvételi nélkül kerülhetnek a főiskola első évfolyamára. Újdonság, hogy az idén a nulladik évfo­lyam részeként bevezették az úgynevezett próbaalkalmassá­gi vizsgát. Ez azt jelenti — tud­tuk meg Dobóvári Bélánétól, a nulladik évfolyam szervezőjé­től —, hogy a tanítónak készülő fiatalok már itt megtudhatják, alkalmasak-e egyáltalán a pá­lyára. A próbaalkalmasságin megvizsgálják a fiatalok ének-, zene- és sportképességeit, a tér­és színlátásukat, a logikájukat, a pedagógiai képességeiket és a kiejtésüket. Mivel a hivatalos alkalmassági vizsgák áprilisban vannak, addig a pályára készülőnek lehetősége van a bí­rálatok ismeretében javítania saját képességein. Amennyiben a próbaalkalmasságin olyan hi­bát szűrnek ki, amely abszolút kizárja az egyén számára a taní­tói mesterséget, akkor a fiatal­nak marad ideje más irányban gondolkodni. A csabai főisko­lán az első ilyen próbaalkalmas­sági vizsgát október8-án, szom­baton 10 órától tartják.----RIA S zlovák kulturális nap Nagybánhegyesen A nagybánhegyesi önkor­mányzat, valamint a szlovák nemzeti és etnikai kisebbsé­gek körében érintett bizottsá­gok és szervezetek anyanyelvi kulturális napra hívják október 8-án a megyében élő szlovák lakosságot. A nagybánhegyesi művelődési házban megren­dezésre kerülő egész napos program sok színes, érdekes eseményt kínál az érdeklődők­nek. Délelőtt 9 órakor Sztankó István polgármester és Mata Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének el­nöke megnyitója után a Röpülj Páva Kör 15 éves történetének bemutatása következik. Tíz órakor nyitják meg CsarejsJá- nosné naiv festő kiállítását, majd az amatőr művészeti cso­portok műsorán szórakozhat­nak a jelenlevők. Közben fó­rum lesz a kisebbségi önkor­mányzatok szerepéről, válasz­tásairól, a szlovák szerveze­tek, és egyesületek program­jairól. A fakultatív programok mellett 11.30 órakor költők- olvasók találkozóját tartják a ház klubtermében, ami dél­után a felnőtt- és gyermekcso­portok bemutatójával folyta­tódik. Este vidám táncházzal fejeződik be a program, ahol a résztvevő zenekarok szolgál­tatják a talpalávalót. H. M. Ifi ".egyszerűen minden • IMF: leértékelték Magyarországot? • Ez a bal az a bal? • Szabad e kompra ülnünk? • Közalkalmazotti fizetések: miből? Petőcz Károly A tinta felitatására szolgáló, egykor itatóspapírral oevont toppért egy magyar hadifogoly faragta — minden oizonnyal a majdani használat reményében Fotó; Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents