Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-01-02 / 232. szám
„Nem az arcomat, a szívemet varrták fel...” A varázslatos B. B. hatvanéves Valamikor úgy kellette magát a kamera előtt, hogy férfiak százezreinek okozott álmatlan éjszakát. Az ötvenes és hatvanas évek szőke szexbombája azonban hosszú évek óta egészen más értelmét találta meg az életének — harcolj az állatkínzás ellen. Brigitte Bardot — aki szeptember 28-án ünnepelte 60. születésnapját — ennek a harcnak áldozza vagyonát, és engedi, hogy vadászok és állatkereskedők szidalmazzák és nevetségessé tegyék őt. Tiltakozásul egy vadászkongresszus megrendezése ellen nem régen otthagyta szeretett otthonát, Saint Tropez egykori halászfalut a Cote d,Azureon. Új lakhelyén, a Párizstól nem messze fekvő BaA filmnek hátat fordított már 21 éve zoches-sur-Gayonneban egy kis tanyán él kutyájával, macskájával és 35 birkával együtt. Saint Tropez-be csak akkor hajlandó visszatérni, ha a jelenlegi polgármester már nem lesz hivatalban. Híres tengerparti villáját, a „La Madra- gue”-t már 1991 -ben egy állat- védelmi alapítványra hagyta örökül. B. B. 21 esztendeje hátat fordított a filmnek. Fénykorában állítólag több devizát hozott filmjeivel a francia államnak, mint a Renault autógyár. Varázslatos egyéniségének titkát sokan próbálták megmagyarázni. De Gaulle tábornok úgy vélekedett a neki bemutatott filmcsillagocskáról, hogy „ez a fiatal hölgy maga a természetesség”. A nőket megvető költő, Jean Cocteau szer rint Bardot „szfinx — tökéletes formákkal”. Naivan ható vámp-imázsát világszerte tizenévesek millió utánozták. Sztárt későbbi első férje, Roger Vadim csinált belőle. Válásuk után Brigitte Bardot 1959-ben Jacques Charrier filmszínészhez ment feleségül. Ebből a házasságból fia született, Nicolas, akit a szülők válása után apja nevelt fel. Bardot harmadik házassága Gunther Sachs német nagyiparossal három évig tartott, 1966-tól 1969-ig. A 45. filmje után, 39 évesen, egyszer s mindenkorra hátat fordított a rivaldafénynek és szakított addig mozgalmas életével. Letett sztárszokásairól, egyszerű életet élt és meg- győződéses vegetáriánus lett belőle. Az idők folyamán gyakorlatilag minden vagyonát az állatvédelmi alapítvány céljaira fordította, amelyet hosszú harc után közérdekűnek ismertek el. „Ameddig az emberek leöl- dösik az állatokat, addig egymást is meg fogják ölni. Aki szenvedést vet, az nem arathat örömet és szeretetet.” A görög filozófusnak, Pitagorasznak ez a bölcsessége határozza meg azóta a gyakran félreértett Brigitte Bardot életét. Két évvel ezelőtt, 58 évesen, nem kis meglepetést okozott az őt ismerőknek: Norvégiában — ahol egyetlen fia él — titokban negyedszer is házasságot kötött, férjhez ment a tehetős francia üzletemberhez, Bernard d, Ormale-hoz. Bardot választottját szoros barátság fűzte Jean-Marie Le Penhez, annak a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak a vezetőjéhez, amelynek tagjai közt sok a vadász. „Én Bemardhoz mentem férjhez, nem a Nemzeti Fronthoz” — hárította el Bardot a bírálatokat. Az új férj pedig nem tart otthoni perpatvartól párt hovatartozása miatt, mivel — mint mondotta: „Brigitte konzervatív beállítottságú”... És a 60. születésnapjára készülő Brigitte Bardot a legjobb éveihez mérhető formában állt a sajtófotósok kamerái elé. „Bemardnak köszönhetem, hogy megint 20 éves vagyok. Nem az arcomat, hanem a szívemet varrták fel” — nyilatkozta nevetve. MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM 1994. október 1-2., szombat-vasárnap Élt-e Kohán Orosházán? A titokzatos első feleség és a dokumentumok Kohán Györgyről eddig megjelent életrajzi írásokban mottóként visszacseng: „Kohán György életútjának alakulásában Gyula, Vásárhely és Budapest alkotott sajátos háromszöget”. A kétségbevonhatatlan igazsággal nem áll szemben az az igény, hogy Kohán életútjára vonatkozó életrajzi Több, mint másfél száz levelet írt Bártfay Ibolyának (Archív fotó) adatok teljesebbé tételéhez életének Orosházán megélt része is hozzátartozik. Kohán György életrajzírói nem sok teret szenteltek Kohán Orosházán töltött éveinek. Olyannyira nem, hogy Mold- vay Győző: „Eroica” (Kohán György életútja) 1985-ben megjelent kismonográfiája említést sem tesz róla. (E sorok írója „Eroicáról” megjelent recenziójában emlékeztetett e hiányra.) Moldvay Győző egyébként jó könyvének figyelmes elolvasásakor több utalásból kiderül, hogy annak végleges szövege csak 1984-ben állt össze. Ekkorra már a Békési Élet 1976/1. számában hozzáférhető volt Koszorús Oszkár: „Kohán György és Orosháza” című írása, melyből többek között az is kiderül, Kohán pályakezdő éveiben, 1935 őszétől 1940 nyaráig Orosháza is jelentős szerepet játszott. Az Új Auróra 1979/3. számában ugyancsak Koszorús Oszkár: „Kohán György Bártfay Ibolyához írt leveleiből” tett közzé érdekes válogatást. Kohán 1940-től 1947-ig, több mint másfél száz levelet, levelezőlapot írt Bártfay Ibolyához Orosházára. Az egyébként zárkózott Kohán ezekben a levelekben oldottan vall önmagáról, akkori mindennapjairól. Ismét Kohán életrajzíróit kell idéznem, kiderül, miért? Moldvay Győző Kohán és leendő feleségének megismerkedését Hódmezővásárhelyre teszi, közelebbről Till Viktor fényképész műtermébe: „Itt dolgozik tanulóként, egy elvált asszony, leánynevén Balló Margit... Felkelti a művész (Kohán) érdeklődését. A dologból nem sok idő múltán házasság lesz...” Marik Dénes ugyanezt az eseményt Orosházára teszi. E változat szerint Kohán gyakran járt át Vásárhelyről Orosházára, ahol képeit értékesítette: „Orosházán ismerkedett meg Balló Margittal, aki egy pedagógus elvált felesége, két gyermek anyja.” Megint más forrás szerint: „Balló Margit iparművész”. Olyan forrásra is akadtam, ahol nevét Ballóról Balóra módosították. Kohán első feleségére vonatkozó adatok pontatlansága, különbözősége a kutatás hiányára utal. Koszorús Oszkár már idézett (Kohán György és Orosháza) munkájában még Balló Margit adataira támaszkodhatott. Eszerint: „Az orosházi származású Balló Margit iparművésszel való ismeretség Budapesten kezdődött...” Balló Margit valóban elvált asszony volt, nem két, hanem három gyermek: Géza, Zsuzsa, József édesanyja. Borpataki Ernő és József Dezső Kohán életrajzi adatainak felsorolásában 1935-nél azt olvashatjuk: „1935 és 1940 között több ízben lakik huzamosabb ideig Orosházán feleségével.” Mindössze ennyit! Kézenfekvőbbek az 1936. február 10-én alakult orosházi Szépmíves Céh anyagai. A művészeti szakosztály még az alakulás évében rendezett egy nagysikerű grafikai, ex-libris és iparművészeti kiállítást, melyen a helyi művészek közül: Maronyák József, Kohán György, Fáber József, Rajki József, R. Molnár Lajos szerepeltek. Ezen a kiállításon Kohán 19 kréta, tus és ceruzarajzot állított ki, melyekkel sikert aratott. A 84. évében járó Csáki-Maronyák József festőművész a Szépmíves Céhhel kapcsolatban a közelmúltban feltett kérdésemre a következőket válaszolta: „Tagja voltam a Céhnek, mint sokan mások az orosházi művészek közül. Rajki József, R. Molnár Lajos és Kohán is a Céh tagja volt. Jómagam és Kohán a képzőművészeti szakosztály választmányának is tagjai voltunk. Nehéz idők jártak akkor, Kohán is olyan nyomorban élt, hogy gyakran festéket sem tudott vásárolni. Felesége varrt, abból a keresetből vettek néha egy kis szalonnát”. Kohán életének ismerői tudják a legjobban, Kohán György „sokáig járt ai élet árnyékos oldalán”. Kohánék több helyen is laktak orosházi tartózkodásuk idején. Szerencsére Orosházán is voltak, akik vásárlásokkal és kölcsönökkel igyekeztek segíteni Kohán boldogulását. „Kohán Orosházán tért át valójában a tájképfestészetre”. Jómagam sem művészettörténész, sem Kohán-kutató nem vagyok, mindössze ösztönzést érzek arra, hogy Kohán György orosházi tartózkodásának általam ismert mozzanataira ráirányítsam a figyelmet. Talán nem lenne érdektelen Dömötör János: „Emlékforgácsok Kohán Györgyről” című sorozata után e lap hasábjain Koszorús Oszkár: „Kohán György és Orosháza” című munkájával is megismertetni az olvasóközönséget. Verasztó Antal Anyám a szekrény előtt. (Festmény) Klezmer - Budapesttől Párizsig A jó zenének is kell menedzser Klezmer — kevesen ismerik ma ezt a szót Magyarországon. A 20—30-as években járták Kelet-Európa falvait, városait néhány hangszerrel a klezmer-zenészek. Játszottak esküvőkön, búcsúkon, a legkülönbözőbb ünnepeken. Szerették és ismerték ezt a zenét zsidók és nem zsidók egyaránt. Aztán jött a II. világháború, a zsidók üldözésével egyre kevesebben merték játszani a kedvelt és igen hangulatos dallamokat. így volt ez az egész világon majdnem 45 évig. Aztán Amerikában már a nyolcvanas években újraéledt és egyre népszerűbb lett. Ennek hatására határozta el Jávori Ferenc, az együttes mai vezetője, hogy hazánkban is újraéleszti a zsidó ünnepek, esküvők zenei hagyományait. Megszerezte Beregovszkij- gyűjteményét, újrahangszerelte, feldolgozta a dallamokat. Keresett hozzá néhány profi zenészt, akik leginkább kedvtelésből, egyszerűen hangulatból összefogtak és 1990-ben megalakították a Budapester Klezmer Bandet. Az elmúlt négy évben egyre népszerűbbek lettek, bejárták az országot, fél Európát és Izraelt, nem régen Békéscsabán adtak sikeres hangversenyt. Jávori Ferenc ekkor külföldön tartózkodott, így helyettesét, Kohán Istvánt kértük meg, hogy mutassa be az együttest: — Van köztünk zsidó is, keresztény is, én éppen sváb vagyok. Valahol ez is a célunk, bebizonyítani, hogy a legkülönbözőbb vallású, nemzetiségű emberek is tudnak együtt élni, zenélni. — Elfogadja ezt a külvilág is? Nem érték még támadások az együttest a zsidó zene miatt? — Négy éve koncertezünk, az Almássy-tértől Párizsig nagyon sok helyen, de még mindenhol szeretettel fogadtak bennünket. Sokan, akik esetleg évtizedek óta nem hallgathattak ilyen dallamokat, meghatva és elérzékenyülve ülnek egy-egy koncerten. De olyan is volt már, hogy félredobták a székeket és táncra perdültek. — A külföldön történt merényletek miatt a legtöbb zsidó rendezvényt, eseményt a rendőrség biztosítja. Az együttes kért-e valaha hasonló védelmet? — Kérni sohasem kértünk, de volt már, hogy koncert előtt még a klarinétomat is szétszedték a biztonsági szakemberek. Ez a négy év alatt talán háromszor fordult elő. — Említette Párizst. Gyakran járnak külföldre? — Igen, az utolsó koncertünk is külföldön volt, éppen Párizsban. De részt vettünk már Izraelben is egy fesztiválon, jártunk Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Prágában.-— Jut idő Magyarországra is? — Idő az jutna, de nem nagyon hívnak. Budapesten az utolsó teljes estét betöltő koncertünk 1992-ben volt. Sokat járunk vidékre, de egyre kevesebb pénz jut a művelődési házakban ilyen rendezvényekre. Gondot jelent az is, hogy nagyon hiányzik az együttes mellé egy jó menedzser. Ma már ez nélkülözhetetlen. Mindegyikünk főállásban valahol pénzt keres. Zenélni tudunk, de szervezni, alkudozni, reklámozni magunkat — arra nincs időnk. —A jövő tervei? — Mindenképpen szeretnénk bővíteni a zenekart, nagyon hiányzik egy hegedűs még a^ csapatból. Talán tavasszal sikerül egy újabb kazettát is kiadnunk. — Békés megyében mikor láthatjuk újra Önöket? — Bármikor, amikor valahonnan elhangzik a hívó szó. Nagyon hálás közönségünk volt a könyvtárban, feltétlenül szeretnénk még találkozni velük, és úgy gondolom, hogy ez a kívánság kölcsönös. Antal Gyöngyi A Budapester Klezmer Band az elmúlt években egyre népszerűbb lett Fotó: Such Tamás
