Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-26 / 253. szám
Biharugra címere Az oldalt szerkesztette: Gila Károly Telefon: (66) 371-139. Az oldal fotóit Balogh László készítette Hírek Megújult a daráié. Körösnagyharsányban nemrég fejeződött be a daráló építése, melyet az önkormányzat vállalkozásba adott ki. A régi, elavult épület helyén új épült, amelynek a berendezése is új. Kevesebb kisiskolás. A tavalyi tanévhez képest csökkent az általános iskolai tanulók száma Körösújfaluban. Jelenleg 68 diák van az előző évi 72-vel szemben, ám például ötödikes gyerek egyáltalán nincs. Szabadság Kupa. Október 23-án került sorra Szeghalmon a helyi SZDSZ által szervezett, immár hagyományos kispályás labdarúgó-tornára a Szabadság Kupáért. A torna fővédnöke dr. Pelcsinszki Bo- leszláv, a régió korábbi országgyűlési képviselője volt. Füzesgyarmat, művelődési ház. Október 29-én öt település nyugdíjasainak klubtalálkozója. No.vember 18-án tánciskolái vizsgabál. Szeghalom, művelődési központ. November 14-én fél háromkor és 15-én fél tízkor a Szegedi Miniszínpad gyermekelőadásai. November 14- én este héttől „Őszi bál” lesz. Vésztő, Sinka István Művelődési Központ. Október 29- én felvonulásai egybekötött szüreti bál lesz. SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 26., szerda „Összeköt bennünket egyfajta emberi kötelék” New York-i tanárnő Körösladányban Ha csak a száraz tényeket nézzük, akkor az „mindössze” annyi, hogy a körösla- dányi általános iskolások angol nyelvtudását új pedagógus csiszolja tovább, Kimberly Maybar személyében, aki az Amerikai Békeszolgálat képviselőjeként érkezett New Yorkból. Kérdéseinkre készségesen válaszolt. — Miért döntött úgy, hogy a Békeszolgálat tagjaként — akár a föld másik oldalán—az angol nyelvet oktassa? — Brooklynban születtem és egyetemi tanulmányaim kezdetéig ott is éltem szüleimmel és két testvéremmel. Tízéves lehettem, amikor egy reklámfilmet mutattak be az Amerikai Békeszolgálatról, ennek hatására nővéremmel együtt elhatároztuk, hogy mi is tagjai leszünk a szervezetnek. Az ő élete másként alakult, én azonban kitartottam gyermekkori ábrándom mellett. Az egyetemet New Yerseyben végeztem spanyol— politológia szakon, ám diplomám átvétele után 17 nappal már Magyarországon voltam. — Hogyan fogadta a hírt, hogy az állomáshelye Magyar- ország lesz? Még tudok gyerekfejjel gondolkodni — Őszintén szólva Afrikába szerettem volna kerülni, de már a jelentkezéskor tájékoztattak, hogy valószínűleg egy közép-európai országra számíthatok. Amikor megtudtam, hogy ide jövök, a kíváncsiságon kívül mást nem éreztem. A távolságot már volt alkalmam megszokni, mivel egyetemi éveim alatt fél évet töltöttem Londonban és Chilében. Korábban Magyarországról csak annyit tudtam, hogy egy Ausztriával határos volt, szocialista ország, a fővárosa Budapest. Ja és hogy a magyarok szeretik a gulyást! — Idegen országban, 21 évesen nyelvet tanítani nem egyszerű dolog. Milyenek az első tapasztalatai? — Akadnak kihívások, de ezeket igyekszem megoldani. A munkatársaimmal a nyelvi nehézségek ellenére is jól megértjük egymást. Társalgást tanítok és fiatal korom miatt még tudok gyerekfejjel gondolkodni és közvetlenebb, oldottabb kapcsolatot teremteni. — Végezetül, ha most, 5 hónap után hazamenne, mit mesélne rólunk azon kívül, hogy szeretjük a gulyást? — Ami a legjobban szíven ütött ezalatt a néhány hónap alatt az az, hogy különbözzék bár a kultúránk, hitünk, eszméink, mégis összeköt bennünket egyfajta emberi kötelék. Ha most vissza kellene mennem az Államokba, ez lenne a legfontosabb dolog, amit érzékeltetnék a barátaimmal és a családommal. Kiss Károly Ványai graffiti Dévaványán a Körösladányi úti általános iskola falát „ismeretlen művészek” graffitivel pin- gálták tele. Az újonnan kőporozott épülettel ocsmány módon bántak el, idegen hangzású feliratok, szlogenek és rajzok „ékesítik”. A helybeliek egyik újsága, a Ványai Hírmondó legutóbbi számában a lakosság segítségét kérte a tettesek felkutatásához, ám a felhívás eddig nem vezetett eredményre. Az is kiderült, hogy nagy az érdektelenség, hiszen sem az iskola, sem az önkormányzat nem tett feljelentést a rendőrségen. A ványai rendőrök természetesen tudnak az esetről, amely szerintük nem egyedi eset, hiszen az ilyen jellegű rongálások sajnos meglehetősen gyakoriak. Ők készek az együttműködésre, ám sókat segíthetne a lakosság is. K. Sz. Z. Aranylakodalom. Nemrég ünnepelte Zsadányban ötvenedik házassági évfordulóját Fekete Károly és neje. Szilágyi Irén. A férj 42 évi közszolgálat után ment nyugdíjba, felesége a helyi étterem vezetője volt. A családi megemlékezésen együtt ünnepelt hét gyerekük és tíz unokájuk is. További sok boldogságot, jó egészséget, Feketéék! Fotó: Balogh László Magad uram... Panaszkodnak a cseppnyi falu lakói, borzasztó, mik történnek náluk, mármint a faluban. A „vezetőség” négy év alatt semmit sem tud felmutatni, hacsak azt nem, hogy elüldözték előbb az állatorvost, majd a falu népszerű „dokiját” is. Eziel szemben benn a,,hivatalban” ...és már szedik is le a keresztvizet az ott dolgozókról, de megkapják a magukét a képviselők is. Mikor egy kicsit lélegzethez jutok, elmondom, itt a lehetőség, decemberben válasszanak jobbat a régieknél. Csakhamar kiderül, nemigen törik magukat a helybeliek, hogy tisztséget vállaljanak, aki meg mégis, attól meg az ég mentien meg. Kezdek zavarba jönni. Ha a régiek alkalmatlanok, az újak meg csak a hatalomra vágynak, de ők sem jobbak, akkor ki lesz itt, aki megoldja gondjaikat?! Egyikük keserűen megjegyzi, itt mindenkit csak a saját érdeke vezérel, a saját pecsenyéjét sütögeti a falu „krémje” is. Az egyszerű embereket már annyiszor becsapták, hogy nem hisznek senkinek és senkiben, nem is igazán érdekli őket a választás sem. Szomorúan hallgatom őket és azon tűnődöm, mit is mondhatnék nekik. Csak közhelyeket, amik azonban az őesetükben fájóan igazak. Saját sorsukat csakis maguk tudják jobbra vagy rosszabbra fordítani, csakis magukra számíthatnak. Ha nem érdekel senkit a falu négyéves jövőjét eldöntő választás, akkor négy év múlva még sokkal több elégedetlen lesz a településen és fogja szidni azokat, akik helyett most—esetleg—tudott volna jobbat is választani. Tehát kizárólag maguk — hölgyek és urak — dönthetnek saját sorsukról, tessék jól meggondolni! Q^JsLBolt a falu legszélén Ez az üzlet a bogárzóiaké! Bucsa szélén, ahol a házak véget érnek, található Hegedűs György és neje üzlete. Tulajdonképp nem is egy üzlet, hiszen egymás mellett van a kocsma és a vegyesbolt is. A környékbeliek bogárzóiaknak vallják magukat és nem is kicsit büszkék arra, hogy „saját” boltjuk van. Ez persze kevés ahhoz, hogy Hegedüséknek érdemes legyen a boltot fenntartani, ám a férj nem panaszkodik: —Talán azért tudunk megélni és három alkalmazottat foglalkoztatni ezen a szegény vidéken is, mert az áruösszetétellel a vevők igényeihez alkalmazkodunk, vagyis elsősorban olcsóbb árukat szerzünk be. Lehetőséget biztosítunk akciós kedvezménnyel megvenni az alapvető élelmiszercikkeket, például cukrot, lisztet stb. Sajnos, szinte napról napra csökken a vásárlóerő, ezt először a kocsmai forgalom húszszázalékos visszaesése jelezte. Mi bízunk abban, hogy jobb idők is jönnek, ezért évről évre fejlesztjük tovább a két üzletet, legutóbb a kuglipályát építettük meg. Szeghalom középületei A községházától a polgármesteri hivatalig Ma már nem használjuk a községháza elnevezést, de bizonyára az 1711-ben végleg idetelepült lakosságnak is volt egy háza, ahol hivatalos ügyeit intézte. Jó lenne tudni, vajon hol volt?! Annyit sikerült kideríteni, hogy „1849—56 között felépült az új köségháza”. Van, aki úgy hallotta, a mai pékség helyén volt, mások szerint a templom mellett, ahová az „új” épült. A toronygömbben talált 1858-as emlékiratban olvasható: „Simay János a köség javát méltóképpen szívén viselte, folyamatos hat évi erélyes bíróságában építtette, ...a mára már romba dülendett egyszerű köségháza helyett ugyanennek templom felől lévő udvarán... a köség- házát.” Készítői Mold Jánosi?), Fried Ferenc és Simon József helybeli ácsok voltak. Sajnos, erről a Kossuth téri épületről sem fénykép, sem rajz nem maradt fenn. A következő változásról Kovács Gyula községi főjegyző 1910-es emlékiratából értesülünk: „ 1884-ben korszakot alkotó és történelmi nevezetességi esemény adta elő magát a község életében, ugyanis megvásárolta az uradalomtól a regálét az összes jogokkal együtt, s a regáléval együtt kapta a község a községházát. 1885 évi október 1 -én költözött át az elöljáróság a régi helyéről gr. D’Orsay Emil féle díszes kastélyba.” Abban az időben a mai Nagy Miklós utca házaiból alig egy- kettő állt. Érdekes, hogy 1928- ban gondoltak egy emeletes községháza építésére a Schil- linger bolt helyén, ez azonban nem valósult meg. 1945 után is ez volt a községi tanács épülete, az ötvenes években azonban az öreg épület állaga egyre romlott. 1969-ben a községi tanács a járási tanács helyére költözött, a mai Nagy Miklós utcai épületbe. Ezt az tette lehetővé, hogy még 1966-ban döntés született egy új járási tanács épület felépítésére, melynek alapozása 1967-ben kezdődött meg a Szabadság téren. A munkát az ÉM Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat végezte és 1969 közepére készült el! A háromemeletes épület átadására 1969. augusztus 19- én került sor. 1976-ban megszűntek a járási tanácsok, majd amikor 1984-ben Szeghalom városi rangot kapott, a régi épületből ide költözött a városi tanács és jelenleg is itt van a polgármesteri hivatal. A modem épület nem egyedi terv, a hatvanas évekre jellemző módon tervezőcsoport munkája. Az épület a várossá fejlődő Szeghalom képében jelentős, nevezhetjük a stílust racionalistának, funkcionálisnak. Az utókor majd ítélkezik az esztétikai értéke felől. A XX. századi építészet merészség és ötletesség dolgában csodálatra méltó. A szeghalmi polgármesteri hivatal épületének formája egyszerű, zárt, Európa nagyvárosaiban már a század elején építettek hasonló tömböket. Szarka Sándorné, a Sárréti Múzeum igazgatója Szüreti bál Okányban Az okányiak szüreti mulatságáról már hírt adtunk, ezúttal egy, a bálban felolvasott, Fekete Zoltán által rímbe szedett vidám rigmussal és egy fotóval emlékezünk meg róla: Kedves közönségünk, hogy senkinek ne lógjon az orra, minden szüretkor Vas Berti gondoskodik róla. Álljon itt példának a következő eset ami Bertivel hetente többször is megesett. Tudjuk, hogy ő a Sport utca kígyója mert éppoly cikkcakkban közlekedik haza. Láttam a múltkor az árok mélyén alva, egy kóbor kutya pedig épp a száját nyalta. Elkapta Berti a hatalmas nagy agárt, azt hitte, hogy nő és nyalta fülét-farkát. Amikor felébredt, verte az eb fejét mert nem viszonozta csókjai özönét. Perdül a szoknya, ropja öregje, fiatalja
