Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-26 / 253. szám
jjjtKfc MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ 1994. október 26., szerda Békéscsaba város címere Hírek Küldöttankét. Csütörtökön délután 16 órakor a Békéscsabai Lakásszövetkezet vezetői küldöttankétot szerveznek a lakásszövetkezet Hunyadi téri székházában, azoknak az épületeknek a képviselői számára, akik ebben az évben nem csatlakoztak a szövetkezet által indított fűtéskorszerűsítési programhoz. Az ankéton részt vevő küldöttek tájékoztatást kaphatnak arról, hogy lehetőségük van-e még idén megrendelni esetleg a szükséges műszereket, illetve jövőre milyen feltételekkel kapcsolódhatnak be a programba. Iskolanap. A hét végén a megyei művelődési központ kézműves szakiskolájában, a Tégla Közösségi Házban iskolanapot szerveztek. Vetélkedő, táncház, egészségügyi felvilágosító előadás az AIDS- ről és a drogról szerepelt a programban. Patai-kiállítás. Pataj Pál festőművész-tanár mutatkozik be alkotásaival október 28- án 16 óra 30-kor a Békéscsabai 3. Számú Általános Iskola aulájában. A képzőművészeti kiállítás november 4-ig látható hétköznap 8-tól 16 óráig. Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. Munkatársak voltak: Antal Gyöngyi, Dóczi Magdolna, Mitykó Mónika. Fotó: Such Tamás. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450. A megye többi településén ma ezen az oldalon Szeghalomról és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk különoldalt. Több szociális otthon kellene I. Az idősekkel való törődés a társadalom kiemelt feladata kellene hogy legyen. Gyakran halljuk ezt olyannyira, hogy már közhelynek tűnik. Erre a problémára komolyan oda kell figyelnünk, mert nagyon sok idős ember anyagi okok miatt lakását sem tudja már fenntartani, vagy éppen az egészségi állapota miatt szorul támaszra. — Békéscsaba város a szociális ellátás keretében milyen segítséget tud nyújtani az időseknek?—Erről kérdeztük Valastyán Pálnét, az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjét. — A feladatunk a Békéscsaba város területén élő idősek, illetve felnőttek szociális ellátása — válaszol. — Négy alapvető formában dolgozunk: a házigondozás, a szállásbiztosító idősek klubjainak, az idősek klubjainak és az időskorúak szociális otthonainak fenntartása és működtetése. — Sokan a házigondozást tartják a legjobb megoldásnak... — A város minden pontjára eljutunk, ahol igény van rá. A fizikai ellátást tudjuk biztosítani: a bevásárlást, takarítást, az élelmezést. Ez utóbbi napi egy-kétszeri alkalomra korlátozódik. Térítési díjat fizetni kell a nyugdíj összegétől függően. Ingyenes az ellátás abban az esetben, ha a jövedelem nem éri el a minimumnyugdíjat. Amennyiben a gondozási idő a havi negyven órát meghaladja — ami tevékenységenként percben meghatározott, más gondozási formára van szükség az idősek egészségi állapotától függően. —A szociális ellátásnak mi a következő fokozata? — Szállásbiztosító idősek klubja három van a városban, összesen negyvenöt férőhellyel. A gondozott teljes ellátást, minden tekintetben segítséget kap a nap huszonnégy órájában. Lakását továbbra is fenntartja, a háziorvosa jár hozzá, szükség esetén kórházba utalja. A térítési díj 210 forint naponta, de havonta maximum a nyugdíj hatvan százaléka lehet. — A bentlakást nem nyújtó idősek klubja hogyan működik? — Tíz klubunk van. Kulturáltak, szeretik az emberek ezt az ellátási formát. Ide azok járnak, akiknek nehezére esik a bevásárlás és a főzés. Innen hordják ki az ebédet a gondozónők a házigondozásban lévő időseknek, akikkel élő, mindennapos kapcsolatuk van. (Folytatjuk) Ez a néni jól érezte magát egy otthonban, körülötte a családi képek Archív kép Dolgozik a Csabakábel Kft.? Békéscsaba belvárosából telefonált egy olvasónk, panaszolva, hogy tudomása szerint nem kötöttek szerződést a Csabakábel Kft.-vei, a szerelők mégis napok óta dolgoznak, fúr- nak-faragnak a házban. Ha pedig már dolgoznak, miért nem sietnek jobban. Úgy látja, hat emberből csak egy dolgozik, a többi csak nézi. Valyuch László, a Csabakábel Kft. ügyvezetője válaszában elmondta: Budapest, Keleti pályaudvar. Mindenki rohan, kivéve egy középkorú házaspárt. Ok alszanak. A földön. Előttük tányér, abba gyűjtik napi betevőjüket. Középkorú férfi halad feléjük, szakadt, mocskos ruhában. A tányért felkapja, gyorsan zsebébe önti az aprópénzt, s már szalad is tovább. A pár keserű sorsában keserű — Nem kötünk minden lépcsőházzal külön szerződést, hiszen ezt már megtettük a lakásszövetkezettel annak idején. Az ő engedélyük alapján kezdjük meg a munkákat a lépcsőházakban, a lakásokba pedig csak akkor megyünk be, ha a szerelőknél lévő íven aláírja a lakás tulajdonosa, hogy beleegyezik a munkák elvégzésébe. Ha az előzetesen megtartott lakógyűlésen a lépcsőház úgy dönt, hogy az új rendszerKoldulunk? ébredés lesz ez. Hányán látták az esetet, de szólni senki nem mert! * Békéscsaba, vasútállomás, idősebb férfi sétálgat, egy szemetes kukához érve lehuppan rá. Odakiált a mellette elhaladó fiatalembernek: — Rosszul vagyok, jöjjön ide, segítsen! A fiú már nyújtja kezét, hez csatlakozik, akkor a régit kikapcsoljuk a munkák befejeztével. Aki nem engedi be a szerelőket, az a régi kábelen így nem fog jelet kapni. A szerelési munkákat alvállalkozókkal végeztetjük, akik teljesítménybérben dolgoznak, tehát nekik is az az érdekük, hogy minél gyorsabban haladjanak. Ha nem így teszik, az csak nekik okoz kárt, hiszen pénzt csak a bekötött lakások száma után kapnak. hogy segítsen felállni, amikor az öreg megszólal: — Nincs pénzem, adjon! A fiú karja lehanyatlik, csalódottan háborog: — Miféle mocskos csel ez?! A Viharsarok sok mindenben lemaradt Budapesttől, de úgy tűnik legalább koldulási módszereinkben elértük már a fővárosi szintet. Köztéri szobrok Győri Dezső: Ifjú mérnökök Az ifjú mérnököket ábrázoló műalkotás Békéscsaba legidillikusabb utcájában, a Deák utcában található Gyakran megyünk el köztéri szobraink mellett anélkül, hogy akár csak egy pillantást vetnénk rájuk. Nem szabad hogy közömbösek legyünk irántuk, hiszen nekünk, értünk készültek. Sorozatunkban Flender Mariann főiskolai hallgató szakdolgozata nyomán látogatjuk végig köztéri műalkotásainkat. Városunk Ifjú mérnökök című köztéri szobrát Győri Dezső készítette. 1908ban, Törökszentmiklóson született a művész és 1979- ben hunyt el Budapesten. Speciális területe a történelmi portré és a sportábrázolás volt. Több szobrát állították fel köztéren. Békéscsaba egyik legidillikusabb utcájában, a Deák utcában található az ifjú mérnököket ábrázoló műalkotás. 1951 -ben készült a mű, s 1957-ben került Békéscsabára, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola szomszédságába. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium személyzeti főosztályának oktatási osztálya ajándékozta a technikumnak. A nagyméretű, kétala- kos kompozíció az iskola tanulóit és törekvéseit képviseli. Mérnökök, technikusok kőbevésett jelképe a fiatal leány- és fiúalak. Lenge, nyárias öltözékben állnak, s kezükben tartják munkaeszközeiket. A fiú jobb vállához támasztja a híd- és vízműépítők egyik legjellegzetesebb eszközét, a teodolitot. Alaposság, igényesség jellemzi a szobrot. Lágy plasztikai megoldás és a részletek rendkívül érzékeny kidolgozása figyelhető meg. A finom vonások ellenére mégis markáns, magabiztos műszaki embereket láthatunk. Az egyenes testtartás és a kilépő testhelyzet is vitalitásukat, céltudatosságukat fejezi ki. Az alkotást nézve az élet és annak művészi megnyilatkozása tárul elénk. Iránytű a világhoz Új szerkezetű iskolaegység alakult, tavaly szeptember 1- jétől Békéscsabán, a Jókai utcai Általános Iskola Speciális Szakiskola és Szakmunkás- képzőben. Jelenleg kőműves, szobafestő, zöldségtermesztő, virágkötő, parkgondozó, tejtermékkészítő és segédápoló szakmában folyik képzés. Az iskola nevéből is kiolvasható, itt speciális tanításról van szó. Elsősorban azokat a speciális tantervű általános iskolában végzett tanköteles fiatalokat várják ebbe az intézménybe, akik valamilyen oknál fogva más középfokú iskolába nem nyertek felvételt. Nagy István igazgatóhelyettest kérdeztük e képzés lényegéről. — Olyan fiatalok tanulnak itt, akik hátrányos helyzetűek, fejlődésmenetük eltér a hasonló korú társaikétól. Alapvető célunk a tanulók képességeinek optimális fejlesztése. Ne legyen olyan gyerek, aki valamilyen szakképesítés nélkül hagyja el az iskolát. A tanulót el kell juttatni arra a szintre, hogy minden nehézség nélkül be tudjon illeszkedni a társadalomba. Az átlagtól eltérő fejlődésmenet nem jelentheti azt, hogy a fiatal kizárja magát a társadalomból. Az élet ezt már bizonyította, hiszen voltak olyan tanulóink is, akik szakmunkásvizsgát tettek vagy leérettségiztek (1977-től folyik az átlagtól eltérő fejlődésmenetű tanulók képzése a speciális szakiskolában.) Nagy öröm számunkra, ha látjuk azt a fejlődést, változást, amin ezek a fiatalok átmennek az itt töltött évek alatt. Milyen volt és milyen lett? Iránytűt kapnak a világhoz. Megpróbáljuk a helyes utat megmutatni számukra. Ez a mi feladatunk. Az eredmény eléréséhez nem elég „csupán” a pedagógusok és szakoktatók áldozatos munkája. Külső segítségre is szükségünk van és volt. A szakképzést segíti még a Békéscsabai Egyesített Szociális Intézmény és a Sárréti Tej Rt. békéscsabai üzeme. Szoros az együttműködés a városgazdálkodási vállalattal is, amelynek volt irodaháza iskolánk jelenlegi épülete. Ezt a házat tanulóink alakították iskolává. Ez ■S Békéscsaba! A városszéli kertekben szorgalmasan végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. Képünk Jamina szélén, az Illyés Gyula útvégében készült
