Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-04 / 234. szám
Kitüntetettek. Az ENSZ négy évvel ezelőtt javasolta, hogy október 1-jét nyilvánítsák az idősek világnapjává. Magyarországon 1992. október 1 -jén az idősek világnapjának első országos rendezvényét Sarkadon tartották. Most, a harmadik országos rendezvényen, amelyet ezúttal Szek- szárdon tartottak, ismét felszínre került Sarkad neve. A Göncz Árpád köztársasági elnök fővédnökségével megszervezett országos találkozón nyolc olyan polgármestert tüntetett ki a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége, akik az elmúlt négy esztendő alatt kimagasló, példaértékű tevékenységet végeztek településük nyugdíjasai körében. A nyugdíjas-szövetség elismerő oklevelét megyénkből két polgármester vehette át: Tóth Imre sarkadi és Szilágyi Menyhért csorvási polgármesterek. Szalmonella! Az elmúlt héten több kollégista rosszullét- re panaszkodott a mezőberényi középiskolai diákotthon lakói közül. Az orvosi vizsgálat során kiderült: két lány — a hétvégi hazautazásuk során, otthonról — „hozta” a kollégiumba a fertőző vírust, amit később egy fiú is megkapott. A beteg gyerekeket hazaküldték, miközben az ANTSZ megkezdte a megbetegedések okának kiderítését. A tisztiorvosi szolgálat a különböző előírásokkal egy időben a kollégiumba felvételi zárlatot rendelt el. Később költözik. Nemrégiben foglalkoztunk a békéscsabai gyermekügyelet gondjaival. Ekkor Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatala arról nyilatkozott, hogy reményeik szerint az ügyelet október 1 -jén visszaköltözhet régi helyére. A kivitelezői munkák azonban elhúzódnak, ezért a határidő módosult: a gyermekorvosi ügyelet 1994. október 13-ától kerül vissza a Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet (Békéscsaba, Gyulai út 18.) főépületébe. Jelenlegi, átmeneti helye: Lencsési út 13. Gyermek háziorvosi rendelő. Telefonszáma: 457-531. Hangverseny. A zene világnapja alkalmából — a Helios Alapítvány, a Petőfi Művelődési Központ, az Orosházi Madrigál Kórus és a Liszt Ferenc Zeneiskola rendezésében hangversenyt tartottak Orosházán a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében tegnap este. Felcsendültek Pitoni, Dowland, Mozart és Bárdos művei az Orosházi Madrigál Kórus előadásában. Petrás Mária moldvai népi énekes csángó népdalokat énekelt, majd a Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei léptek közönség elé. Halálos baleset Gerlén. Békéscsaba-Gerla belterületén tegnap a déli órákban E. B. gyulai lakos járműszerelvényével elütötte az út szélén kerékpárja mellett álló A. J. gerlai lakost, aki kórházba szállítás közben sérüléseibe belehalt. A rendőrség a vizsgálatot szakértők bevonásával folytatja. „AMIT TOLLAD LEÍRT, FEJSZE NEM VÁGJA KI.” (Gorkij) KÖRKÉP Veszélyben a kerékpárosok Tovább romlott a közlekedési helyzet Békés megyében A közlekedők számára figyelmeztető — és elkeserítő —, hogy szeptemberben megyénkben 56,9 százalékkal emelkedett a balesetek száma a tavalyi adatokhoz képest. A legtöbb baleset okozója, illetve résztvevője kerékpáros volt, s ez ugyancsak elgondolkodtató körülmény. A Közlekedéstudományi Egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján hangzottak el az említett tények, mindenekelőtt azonban Balta János kettős minőségében, a Fékút a Gyermekekért, a Közlekedők Biztonságáért Alapítvány kuratóriumának elnökeként, illetve a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetőjeként tájékoztatta a jelenlévőket. Mint már korábban beszámoltunk róla, az alapítvány elindított egy mozgalmat, melynek nyomán újra megjelentek az iskolák környékén az ifjú közlekedési rendőrök. Az alapítvány 300 ezer forintot fordított a gyerekek számára készített kék színű, impregnált, vízhatlan pelerinek, emblémával ellátott baseballsapkák, jelzőtárcsák vásárlására. A pelerine- ket a mozgalmat támogató textilipari szakközépiskolában készítik, s először a 2-es, illetve a 9-es iskola közelében lévő gyalogos átkelőhelyeknél láthatók ifjú közlekedési rendőrök. Az elmúlt hónap baleseti helyzetét elemezve Kárpáti Béla kiemelte, hogy míg tavaly szeptemberben egy, most három halálos baleset történt megyénkben. A súlyos balesetek száma 33-ról 45-re (36,4 százalékkal), a könnyű sérüléseseké pedig 31-ről 54-re (74,1 százalékkal) emelkedett. Az első kilenc hónap statisztikája is sokkal rosszabb a tavalyi hasonló időszakénál; 27-ről 34-re nőtt a halálos esetek — két életveszélyes sérültet jelenleg kórházban ápolnak — 238-ról 276-ra a súlyos sérüléssel végződött, 307- ről 338-ra a könnyű sérülé- ses balesetek száma. A közúti igazgatóság beszámolója a vasúti átjárók biztonságával kapcsolatos információkat, illetve a jelzőlámpák telepítésével, programjaik módosításával összefüggő híreket foglalta össze. Mint elhangzott, a vasúti átjárók előtt hanghatáson alapuló burkolatfestéssel kívánják felhívni a figyelmet a veszélyre, illetve Szeghalom belterületén piros színű viakolor burkolatot festettek, amely ugyancsak hanghatással jelzi az átjáró közelségét. Sokan észlelhették, hogy a megyében működő jelzőlámpák alatt a közúti igazgatóság szakemberei kicserélték az aszfaltot műgyantával, cementtel, ily’ módon stabilizálták a felületet. Békés és Mezőberény új lámpákat kapott, Békéscsabán, a Kossuth téren pedig módosult a jelzőlámpák programja (itt forgal- mirend-változás is történt). A megyeszékhelyen a Tulipán utcában új forgalmi csomópontot alakítottak ki. A Bartók Béla úton a zöld hullámból két csomópont „kilóg”, ezeket csak jövőre tudják összehangolni a többi jelzőlámpa programjával. A tájékoztatón elhangzott, hogy megnyílt Békéscsabán, az Andrássy út 6. szám alatt a Békés megyei közlekedésbiztonsági információs és szolgáltató iroda, amely a jövőben közvetlen kapcsolatot kíván kialakítani a közlekedőkkel. (Az iroda céljáról, feladatáról a közeljövőben részletesen beszámolunk.) L. E. Dagad a parkbotrany Nincs vége Gyulán a Honvéd utcai lakótelep parkjában épült ház ügyének. Á képviselő-testület egy tagja — dr. Al- bel Andor — a lakók megbízottjával karöltve levélben kereste meg a köztársasági megbízott hivatalvezetőjét. E szerint a legkedvezőbb vásárlási formával a köztéri parkból (igen olcsón) úszótelket vásárolt egy kft. Az ott lakók (385 lakás) nevében áz ügy részletes kivizsgálását kérték. Indokaik szerint a terület még ma is a város forgalom- képtelen törzsvagyonában szerepel, márpedig az adásvétel megtörtént. Az eladásról szóló határozat viszont nem jelölte meg sem a terület, sem a ráépítendő épület nagyságát. A kft. testület elé kerülő kérelme ugyan tartalmazott ilyen adatokat, azonban később sem ő, sem az engedélyező hatóság nem tartotta ezt magára nézve kötelezőnek. Az eltérés nem jelentéktelen: az utcai homlokzat például 18-ról 26 méteresre nőtt. Az épület térfogata és alakja ugyancsak komoly átalakuláson ment át. Egyelőre nem világos, hogy mindebből mi az, ami az építési hatóság engedélyével valósult meg, s mi anélkül. Az is furüsaságszámba megy, hogy a nagyobb épülethez szükséges további területet már nem is a testülettel engedélyeztették, hanem a Gazdasági Koordinációs Bizottsággal. Kérdés az is, hogy kivonható volt-e a területhasznosítás a pályáztatás szabályai alól? Szépséghibaként jelenik meg a levélben, hogy a lakótelepieket a döntés előtt senki sem tájékoztatta, véleményüket nem kérték ki. K. A. J. A bizonytalanság... (Folytatás az 1. oldalról) szociális partnerektől, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikát központi költségvetési támogatás nélkül finanszírozzák. A szünetben sajtótájékoztatón vetettük fel lapunk nevében Békés megye hátrányos helyzetét, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdők gondját. Kérdéseinket az államtitkár a legérzékenyebb területeknek minősítette, de valóságos megoldási javaslatot nem tudott mondani. Véleménye szerint a regionális fejlesztésekkel és a Munka Törvénykönyve módosításával, valamint a szakszervezetek közreműködésével olyan munka- szerződések, a dolgozók érdekét is szolgáló biztosítékokat beépítő munkahelyteremtő beruházások, alapvetően a helyi gazdaság fejlesztését célzó intézkedések hozhatnak némi javulást. B. Zs. Üzletszerzés a megyeszékhelyen // Avagy: hogy kerül a gyulai ÁFÉSZ Békéscsabára? Azt mondja a békéscsabai Mokri-lakótelepen lakó ismerősöm: nem akarja elkiabálni, de reménykedik: lesz még jó ABC-je a környéknek. Történt ugyanis, hogy a lerobbant, lepusztult Elésker-boltot több más csabai ABC-vel együtt megvásárolta a gyulai ÁFÉSZ. Márpedig ismerősöm hallomásból tudja, hogy a gyulai szövetkezet jó üzletpolitikájával évek óta nyereségesen gazdálkodik. __ — Hogy kerül a gyulai ÁFÉSZ a megyeszékhelyre? — kérdeztük Hegedűsné Bordás Máriától, az Afész számviteli főosztályának vezetőjétől. — Azt hiszem, idáig mi vagyunk az egyetlenek az országban, akik állami cégtől üzleteket vettünk meg. A napokban kaptuk a hírt, hogy a Békés Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat hét egységére kiírt privatizációs pályázatot megnyertük. Ez öt ÁBC-áruház és két nagykereskedelmi raktár tulajdonjogát jelenti. így lett a miénk néhány békéscsabai, gyulai, szarvasi és orosházi üzlet. Kapcsolatba léptünk a Kereskedelmi és Hitelbank gyulai fiókjával, amely Egzisztenciahitel biztosításával hozzájárult a sikeres pályázathoz. így aztán folyik az üzletek átvétele, az ott dolgozókkal sikerült megállapodnunk a további foglalkoztatásról. Nagy lépés ez a szövetkezet életében, mert ezzel az eddigi működési területünket léptük át, hiszen így a megyeszékhelyen is érdekeltséget szereztünk. — Nem sérti ez a ,,nagyfogás" a tagok érdekeit? — Egyáltalán nem, hiszen a hatezer-ötszáz tagunknak minden évben meghirdetjük az akciókat. Ez évben például vásároltunk 12 számítógép alapú pénztárgépet, amely vonalkód leolvasására is alkalmas. Tagjainknak elkészítettük a vonalkóddal ellátott kártyákat, amelyek kiosztását folyamatosan végezzük. Ezek birtokosai minden vásárlás alkalmával kedvezményben részesülnek. — Jelentős ez a kedvezmény? — Egyelőre csak egyszázalékos kedvezménnyel indítunk, de anyagi lehetőségeinkhez képest ez kedvezőbben is változhat a jövőben. B.V. 1994. október 4., kedd Ma nem vonulnak ki A mai napon meg fogják szavazni a képviselők a nyugellátások és a baleseti nyugellátások egyösszegű, visszamenő- leges emelésének kifizetését. Aki szeptemberben kapott emelést, annak novemberben kiutalják az emelési összeg nyolcszorosát az 1994. januártól augusztusig terjedő időre. Ezzel megvalósul a nyugellátások 25 százalékos — az aktív dolgozók várható nettó keresetnövekedéséhez igazodó — éves átlagos emelése. A vitában csak ellenzéki képviselők szólaltak fel. Bár kinyilvánították, hogy igennel fognak szavazni az előterjesztésre, volt néhány megjegyzésük. Elsősorban azon töprengtek, hogy vajon miért csak most dönthet a T. Ház a visszamenőleges emelésről, amikor az ellenzéki pártok ezt már júliusban javasolták, de a kormány akkor kitolta a döntést október 15-ig. Persze, így a hárommillió nyugdíjas az ön- kormányzati választások előtt egy-két héttel fogja kézhez kapni a jóságos kormány adományát. Több felszólaló ezért nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem a kormány döntött az emelésről, nem kell hálásnak lennünk, hiszen semmi más nem történt, mint hogy betartják a törvény előírásait. Kis Gyula (MDF) a kormány szemére vetette, hogy spóroltak: az utólagos emelést nem kapják meg a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, a rokkantsági járadékban, az átmeneti járadékban, a vakok rendszeres szociális segélyében, az egészségkárosodási járadékban, valamint központi szociális segélyben részesülők. Egy elhessegethető röpke félmondat erejéig ugyan elhangzott, hogy a visszamenő- leges, egyösszegű kifizetéshez szükséges 21 200 millió forint egyelőre sem a központi költségvetésben, sem a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat kasszájában nincs meg, no de választások előtt ki merné azt mondani^ hogy ne adjunk, mert nincs rá pénz? Adunk hitelből, amit a többivel együtt majd az unokák fizetnek meg kamatostól. S.Á. Vállalkozásba adták a mezőkovácsházi szakrendelőt A körzeti járóbeteg-ellátás jövőjét érintő, sorsdöntő egészségügyi kérdésben született válasz a mezőkovácsházi ön- kormányzat tegnap délutáni ülésén. Az országban egyedülálló módon vállalkozásba adták a városban a ’70- es években épült, s azóta működő — az idén felújított — szakrendelőt. Az előzményekhez tartozik, hogy a körzeti rendelő működtetésére, azaz a helyi önkormányzat e témában szeptember 10-éig hatályos pályázatára, két orvoscsoport nyújtott be igényt. Az intézmény sorsa hetek óta foglalkoztatja a lakosságot, ami különféle találgatásokra adott okot. A pályázat elbírálásának tétjét jól érzékeltették az ülésen felszólaló dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos intelmei, amely szerint szabályozatlan a törvényi háttér, és az országban még senki nem mert e járatlan útra lépni. Felhívta a figyelmet a dolgozók jogviszonyának rendezetlenségére, a társadalombiztosítással kötendő szerződés buktatóira, valamint a jövőbeni fejlesztés nehézségeire. Ugyancsak a megfontolás kérdését vetette fel dr. Szabó Mihály, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezetének vezetője, aki a folyamatos orvosellátásért aggódva szólt a vállalkozás ma még rendezetlen gazdasági hátteréről. Ezt követően Var- gáné dr. Magony Margit jegyző elmondta, hogy a pályázat kiírásakor minden illetékes szakmai fórumot felkerestek, és a jelenlegi szabályozás keretei között — éppen a dolgozók érdekében — a legoptimálisabb lehetőségeket választották. Bár a feladat nehéz, de nem látja akadályát a vállalkozásnak. A vélemények elhangzása után a képviselő-testület először a privatizáció tényét szavazta meg, majd 8 igen és 3 tartózkodás mellett a rendelő munkatársaiból összeállt team, azaz a helyi orvoscsoport mellett tette le a voksát. H.M. Lábra tervezett gyermekcipők. Sok szülőnek okoz gondot a megfelelő gyermekcipő kiválasztása. Az üzletek árukészletének túlnyomó részét a műanyag felsőrészből készült lábbelik teszik ki, amelyek nem épp megfelelőek és tartósak a sokat mozgó gyermekek számára. A Savaria Cipőgyár a gyerekek igényeihez alakította ki Siesta néven közismert cipőit, melyeket a megyében elsőnek nyitott márkaboltjukban találhatják meg a vásárlók Békéscsabán, a Luther u. 10. szám alatt. A jó minőség mellett még vonzó a szülők számára a kedvező ár is Fotó: Such Tamás
