Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-18 / 246. szám
1994. október 18., kedd CSALÁDI OLDAL Cukor, mint az első számú közellenség? Édesszájú öregek, szigorú diéták A kedveli tortáról, az édességről idős korban sem kell lemondani. Csak tudni kell a mértéket Minireceptek Libaaprólék gazdaságosan. A kacsa-, libaapróléknak ez a leggazdaságosabb elkészítési módja, hiszen egy teljes ebédet varázsolunk belőle. Hozzávalók: 1 kacsa(li- bajaprólék, 1/2 kg leveszöldség, 25 dkg rizs, 1 fej hagyma, 1 cikk fokhagyma, a levesbe levestészta, só, őrölt bors, apróra vágott petrezselyemzöld, 1 leveskocka. Az aprólékot 2,5 1 vízben egészen puhára főzzük, közben megsózzuk, belerakjuk a leveszöldségeket, sót, fokhagymát, hagymát. A rizst közben kacsazsíron (amit az aprólékról leszedtünk) megfuttatunk, felengedjük a húslé felével, fedő alatt puhára pároljuk, lassú tűzön. Beletesszük a húst apróra vágva, a szívet, zúzát felszeletelve. Hozzátesszük a leveszöldség felét is karikára vágva. Törött borssal, apróra vágott zöldpetrezselyemmel ízesítjük. A maradék levesbe levestésztát főzünk, és kész a teljes ebéd. Káposztás zsemle. Hozzávalók: 1 kisebb fej fehér káposzta (kb. 50-60 dkg), 4 zsemle, 2 dl tejföl, 2 tojás, 4 evőkanál olaj, 1 evőkanál kristálycukor, 1 mokkáskanál borsikafű (csombor), 1 mokkáskanál törött fekete bors, ízlés szerint só. A káposztát lereszeljük vagy nagyon apróra összevágjuk. Ráöntjük az olajat és 4 evőkanál vizet, majd befedve addig pároljuk, amíg zsírjára nem sül. Ezután a fedőt levesszük a káposzta tetejéről, és folyamatosan kever- getve sárgásbarnára pirítjuk. Közben megsózzuk, megcukrozzuk és megborsozzuk. Közben a zsemléket kettévágjuk, a zsemlebelet kiszedjük és apróra vágjuk. 4 fél kivájt zsemle üregét megtöltjük a káposztával, majd kis tepsibe rakjuk. Mindegyik megtöltött zsemle tetejére rárakjuk a „kalapját”, és hústűvel összetűzzük. A megmaradt káposztát összekeverjük a felvert tojásokkal, a tejföllel, végül hozzáadjuk a borsi- kafüvet is. A zsemlék tetejét bekenjük a káposztás keverékkel. A megmaradt keveréket beleöntjük a tepsibe, előmelegített forró sütőbe toljuk, és addig pirítjuk, amíg a zsemlék teteje szép piros-ropogósra sül. A közhiedelem, de maga a táp- lákozástudomány is számos öregkori betegség előidézőjének vagy legalábbis egyik okozójának tartja a cukrot. Sokak szerint bűnrészes szinte minden gyakoribb civilizációs ártalomban: a szív- és keringési megbetegedésekben, a zsíranyagcsere-zavarokban, a cukorbajban, a vércukorszint csökkenésében, az elhízásban és a vitaminhiányban. Ennek nyomán a szigorú dietetikusok azt ajánlják, hogy legjobb már 50-60 éves kortól tilalmi listára tenni az édességeket. A legújabb kutatási eredmények azonban nem igazolják a cukorral szembeni előítéleteket. A civilizációs betegségekért sokkal inkább a különféle rizikótényezők: a dohányzás, a stressz, a mozgáshiány, az alkohol és az örökletes adottságok felelősek. Amerikai és német kutatók a közelmúltban azonos következtetésre jutottak: az egészséges étkezés szempontjából az a döntő, hogy a szervezet milyen arányban jut tápanyagokhoz. Az édességek azért is a vádlottak padjára kerültek, mert bennük látták az időskori egészségtelen súlygyarapodás fő okát. Ez azonban minden mértéktelenül fogyasztott élelmiszerre igaz. Ráadásul az édességek a szervezet átlagos energiafelvételének csupán 4-5 százalékát teszik ki — ez sem indokolja tehát azt, hogy idős korban Aki evés közben televíziót néz, életének tíz évét teszi kockára. A páduai egyetem vizsgálata azt bizonyítja, hogy azok a tv- nézők, akik evés közben sem kapcsolják ki a készüléket, emésztőszerveik, valamint szív- és vérkeringési rendszerük súlyos megbetegedéseit idézhetik elő és ezzel megrövidítik az életüket. Az egyetem táplálkozásszakértője, Olivero Sculati professzor hosszan tanulmányozta a jelenséget, s meghökkentette az az egyszerű tény, hogy konyhákban, ahol olyanok főznek, akik a bekapcsolt televízió előtt esznek, sokkal több erős, az egészségre ártalmas fűszert használnak, mint azokban, ahol nincs televízió. le kellene mondani például a süteményekről, a kekszekről vagy a pralinéról. Az öregkori túlsúlytól nem a cukor tilalmi listára tételével, hanem általában kevesebb energiafelvétellel és mozgással, az életkori sajátosságoknak megfelelő sportolással lehet megszabadulni. Az a vád sem igazán állja meg a helyét, hogy az édességek magas zsírtartalmuk miatt első számú közellenségei az öregedő szervezetnek. Egy, a közelmúltban végzett felmérés azt mutatta ki, hogy az elfogyasztott zsiradékoknak általában csak 2-3 százaléka szárA professzor egy hat hónapig tartó tesztsorozatot indított el. Száz gyermek és felnőtt evett felügyelet mellett különböző körülmények között, zenét hallgatva, újságolvasás közben és a televízió előtt. Az eredmény meglepő volt. Az erős fűszerek túlzott használata iránt egyértelmű vonzalmat figyeltek meg azoknál, akik a televíziót étkezéskor bekapcsolva hagyják. A másik tapasztalat az volt, hogy különösen sok sót és cukrot használnak az emberek a tv- készülékek előtt ülve, mégpedig ötször nagyobb mennyiségben, mint azok, akik soha sem esznek, ha televíziót néznek. Még lefogyni kívánó nők is 11 - szer gyakrabban engednek a mazik cukorból, vagy valamilyen cukrászati, édesipari termékből. Sokkal nagyobb „szállítók” a hentesáruk: a szervezetbe jutó zsiradék mintegy30 százalékát hús- és kolbászfélékkel fogyasztjuk el. Mindez nem jelenti azt, hogy az édességek iránti — idős korban gyakran fölerősödő — igényt korlátlanul elégítsük ki. A mértékletesség alapfeltétele az egészség megőrzésének. De az a következtetés levonható, hogy a kedvelt ízes-édes falatokról az öregeknek sem kell lemondaniuk.- PTK - FERENCZY EUROPRESS csábításnak és fogyasztanak túlzottan cukrozott ételeket a tv előtt, mint azok a nőtársaik, akik evés közben lemondanak a televíziózás nyújtotta örömökről. Az emésztőrendszer jelentékeny zavaraival is számolhatnak azok, akik a televízió előtt rendszeresen táplálkoznak függetlenül attól, hogy milyen programokat néznek a legszívesebben. A vizsgálatsorozat „mellék- terméke”, hogy az is kiderült: a zenehallgatás (még a klasszikus zene is) a fűszerek túlzott fogyasztását vonja maga után, bár kisebb mértékben, mint a televíziózás. Viszont a beszélgetés és az újságolvasás evés közben sem hat károsan az egészségre. FEB / Art a szívnek, emésztésnek Ne nézzünk televíziót evés közben! Ismerje meg önmagát! Lenthár Márta rovata Szüksége van az influenzájára? (5.) Dehogy van rá szükségem, fogalmazódik meg bennünk a válasz, pedig a tiltakozást egyre inkább fel kellene váltania a gondolkozásnak, hiszen hazánkban is mind több orvos teszi fel páciensének a kérdést: miért éppen ez a betegség kell Önnek? Aki valóban szeretne megszabadulni nyavalyáitól, annak először is meg kell értenie betegsége üzenetét. Sorozatunkkal a tünetek jelentésének megfejtésében szeretnénk segíteni olvasóinknak. Itt van az ősz, s ahogy egyre intenzívebben hullanak a fákról a levelek, úgy vásároljuk egyre szorgalmasabban a papírzsebkendőket, mert tele van az orrunk — magyarul: elegünk van valamiből. Már csak arra kell rájönnünk, hogy miből. Akik olvasták sorozatunk második, a gyulladásokkal foglalkozó fejezetét, talán emlékeznek rá, hogy a gyulladás egy lelki szinten meg nem oldott konfliktus testi lefolyása. A nátha is gyulladásos folyamat, s minden esetben olyan krízisszituációban jelentkezik, amelyből legszívesebben küépnénk, de ez vagy nem tudatosul bennünk, vagy nem vagyunk rá képesek. Ebben az esetben ne gondoljunk az egész életünket megrengető válságokra, inkább a mindennapok apróbb, de a személyiségünket mégis érezhetően megterhelő helyzetekre. Az üzenet ilyenkor arról szól, vonjuk ki magunkat az élet forgatagából egy pár napra, s ne foglalkozzunk semmi mással, csak magunkkal. Ám miközben buzgón csepegtetjük orrunkba az orrcseppeket, érdemes lenne elgondolkoznunk azon, hogy miből is van elegünk, ki elől vagy mi élői akartunk néhány napra elvonulni, kit vagy mit akartunk magunktól távol tartani (hogy meg ne fertőzzük!), s miért szereztünk be a nátha mellé még egy jó kis torokfájást is, ami a legminimálisabb kommunikációs kapcsolattól is mentesít minket. Sajnos nagyon sokan hagyják figyelmen kívül ezt az üzenetet is, s úgymond „kihordják lábon” a megfázást. Ok majd kénytelenek lesznek a szövődmények — akár egy egész életre szóló — leckéivel bíbelődni. Elképzelhető, hogy a jelenleg is náthával kínlódók közül most többen keresni kezdik a tünet lelki okát, de hiába faggatják magukat arról, hogy miből is van elegük, nem találnak elfogadható okot. A nátha esetében is sokunknál ugyanaz a válasz: fittyet hányunk a természet rendjére. A természet világában fölváltva követik egymást az aktivitás és a teljes pihenés időszakai. Ahogy a tevékeny nappalt felváltja az alvásra való éjszaka, ugyanúgy követi a pezsgő, érlelő nyarat a pihentető tél. Amikor még nem a városi életforma volt az általános, az emberek nyáron és télen egyaránt a Nappal keltek és feküdtek. A technicizált világ őrületei által irányított ember nyáron megy szabadságra, télen hamarabb kel és jóval később nyugszik le, mint az aktivitáshoz fényével energiát adó Nap. Csoda hát, ha a szervezetünk ősszel és télen legalább néhány napnyi pihenésért esdekel? Miközben télen a növényvilágnak még a nedvkeringése is szünetel, az állatok alig tesznek egyebet, mint esznek és alszanak, mi kizsákmányoljuk a szervezetünket. Miközben az a „buta” medve még vígan téli álmát alussza, mi már majd bele pusztulunk az úgynevezett tavaszi fáradtságba. Nos, a szabad választás joga most is a miénk: pihenünk néha egy pár napot influenza nélkül, vagy már most elkezdjük beszerezni papírzsebkendő- és C-vita- min-adagjainkat... (Folytatjuk) Nyugdíjasoknak Aranylakodalom. Szeles István és felesége, Farkas Mária békéscsabai lakosok, október 9-én ünnepelték házasságuk 50. évfordulóját családjuk körében. Gratulálunk! Szép lett volna, de... A szeretet ajándéka Nem vagyunk nyafogó öregek. Képesek vagyunk a szeretette, az összefogásra, az alkotásra. A község művelődési háza ad otthont az okányi nyugdíjasklubnak. Taglétszámunk hatvan fő. A Békés Megyei Nyugdíjas Közösségek Kulturális Egyesületéhez tartozunk. Talán nem túlzók, ha azt állítom, mi a szeretet ajándékát adjuk egymásnak versben, dalban. Nálunk szól a citera, az ének, a szavalat. A nyáron sikerrel szerepeltünk a Nagyszénáson rendezett Ki mit tud? vetélkedőn. És a közelmúltban Gyulán megrendezett gálaműsoron. Dicséret illeti Jávorcsik Bélát, a megyei egyesület titkárát, akinek odaadó tevékenysége megmentett bennünket attól, hogy kulturális zsákutcába jussunk... Hiszem, ha egyvalaki is elolvassa, nem írtam hiába. Fazekas Gáborné, Okány Lassan már hagyománnyá válik az ENSZ 1991-ben született döntése, hogy október 1- seje az idősek világnapja. A Békéscsabai Nyugdíjasegyesület az ifjúsági házban rendezte meg az ez évi ünnepséget. Pap János, városunk polgármestere szép és igazán emberközeli köszöntőjében a költőt idézte: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet”. Megköszönte ennek a generációnak az elmúlt évtizedek alkotásait. — Városunk mai fejlettsége jórészt ennek a korosztálynak köszönhető. Még ma is igénybe vesszük tudásukat, tapasztalataikat, véleményüket. Nemcsak a család, de a tágabb közösség, a város és az ország sem nélkülözheti tevékenységüket — hangoztatta a polgármester. Az egyesületünkről szólva megállapította, hogy: a legkevésbé támogatott, és a nyugdíjasokért legtöbbet tevő egyesület a miénk. Az ünnepség műsorral folytatódott. Amikor Bellái Judit, a Jókai Színház művésze a színpadra lépett, a nézőtér férfitagjai körében élénk szemüvegtörölgetés kezdődött. No, nem a meghatottságtól, hanem hogy jobban lássanak. Az operett- és magyamó- tacsokor most is nagy sikert aratott. Az Örménykúti Nyugdíjas Pávakör Emlékeink című népi játéka (magyarul és szlovákul) csudaszép volt. A régi tanyasi (na salasi) élet örömeit, bánatait játszották el szívhez szólóan. Tulajdonképpen a saját fiatalságukat, hiszen közülük többen a 80. évüket is megélték. Legszebb talán a Kriska Zsuzsa balladája volt —a szegény kis summáslány a cséplőgép dobjában fejezte be rövidke életét... Majd egy vers hangzott el Szabó Mariann előadásában, utána a Rábai Néptáncegyüttes fiataljai robbantak be a színpadra. Szép volt, nagyon szép... köszönjük. Éz lett volna a támogatók helye. A „de” azt jelzi, hogy mégsem volt olyan szép ez a nap. Hogy miért? Azért, mert az öregeken és a polgármesteren kívül a kutya sem törődött velünk. Azért, mert jólesett volna, ha az unokák, egy óvoda vagy iskola szervezésében köszöntenek bennünket. Azért, mert még egy rongyos bombariadóra sem érdemesítettek bennünket. Hát igen. Ez egy kicsit rosszul esett. Sárközi Gyula
