Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-14 / 243. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SPORT 1994. október 14., péntek Dr. Molnár Péter elköszönt... „Nyitnak” a taekwon-dósok Az immár öt esztendeje eredményes sportmúlttal rendelkező Békéscsabai Chon-Ji W. T. F. Taekwon-do Szabadidős Sportegyesület sikerei országhatárainkon túl is elismerést váltott ki az irányzat legnagyobbjaitól is, hogy csak a koreai An Hen Ki és Pang Van Nam vagy a holland Louis Pardoel mesterekre gondoljunk, akik személyesen is meggyőződhettek az itteni munka színvonaláról, amelyet dr. Molnár Péter kétdanos mester irányításával végeztek a fiatalok. Nos, a vezetőedző nemrégiben megvált a klubtól, s tanítványa, Kállai József, egydanos mester, kétszeres magyar bajnok vezetésével folytatódik a munka. A minap a fiatal, eredményes sportemberrel és Bartyik Jenővel, a békéscsabai klub elnökével beszélgettünk a hogy an továbbról. A klub néhány fiatalja bemutatót tartott a Garabonciás Napok keretében a Kemény Gábor Szakközépiskolában, amely immár az egyesület új otthona is Dávid Ferenc igazgató úr támogatása révén. A műsorukból kitűnt, hogy mesterien sajátították el a technikai fogásokat, s látványos produkciójuk méltán váltott ki tapsot a jelenlévőkből. — Ezúttal már mesterünk, dr. Molnár Péter nélkül folytatjuk a felkészülést, így az ilyen bemutatókat is — kezdi Kállai József, majd így folytatja: — Megfelelő állásajánlatot kapott Szegedről, amelyet elfogadott, így rám esett a választás, hogy irányítsam a klub szakmai munkáját. Ezzel együtt természetesen tovább folytatom a Chon-Ji 2. Klub teendőinek ellátását is, ahol a kezdőkkel, a legfiatalab- bakkal foglalkozom. De felügyelem a hozzánk tartozó klubokat is, így a salgótarjánit, a tótkomlósit és a békésit is. Molnár Pétertől azzal váltunk el, hogy megpróbál klubot nyitni a Tisza-parti városban, így velük bővülnénk, s ezzel továbbra is tartanánk a kapcsolatot. Egykori versenyzőnk, Varga János testnevelő tanár is klubszervezésen töri a fejét, s ha ez megvalósul, akkor velük is szaporodunk majd. —Tehát van perspektívája a sportágnak? — Igen, mert kellemes hírről számolhatok be, miszerint olimpiai sportág lesz 2000-ben a W. T. F. taekwon-do, így nagyon várjuk a ’96-ot, amikor bemutatkozhatunk Atlantában. Ez további ösztönzést ad, s próbálunk felnőni a többi olimpiai sportághoz. — Visszatérve az edzőváltásra, mennyiben jelent könnyebbséget vagy nehézséget számodra az, hogy éppen mesteredtől, dr. Molnár Pétertől vetted át a stafétabotot? — Természetesen ugyanazt a fegyelmet, ugyanazt a megszokott munkát folytatjuk továbbra is, de például a versenyeztetés, az edzésmódszerek tekintetében másként gondolom a dolgokat. Azt tervezem, hogy az elkövetkező évben, ahol lehet, minden versenyen részt veszek, legyen az taek- won-do, kick-box vagy bármilyen hasonló küzdősportág, ugyanis szeretném, ha a különböző irányzatok által közelítenének egymáshoz a klubok, az egyesületek. Úgy vélem, nem válik kárunkra, ha más irányzatú harcművészet felé nyitunk. Bartyik Jenő, a sportegyesület elnöke a következőképpen vélekedik a feladatokat illetően: — Mindenképpen bővíteni szeretnénk a tevékenységi körünket, egyrészt több klubot szeretnénk nyitni a megyében és megyén kívül is a klubhálózat egységes irányba való segítése érdekében. Edzeni, versenyezni, utánpótlást nevelni, s a különböző szintű versenyeken minél jobb eredmény elérése a célunk, hogy bebizonyítsuk: nem véletlenül választotta soraiba a NOB a W. T. F. taekwon- dót. Szeretnénk a megyében minél több bemutatót tartani, s akinek erre igénye van, s szeretné jobban megismerni a sportágat, akkor mi szívesen megyünk, ha időnk engedi. Persze, hogy most már hivatalosan is olimpiai sportág lett a miénk, szívesen fogadnánk mindazok támogatását, akik látnak fantáziát bennünk, mert még mindig anyagi nehézségekkel küszködünk. — Mennyire érte váratlanul az egyesületet a vezetőedző távozása, sikerül-e pótolni az ő kiesését? — Igazából nem volt meglepő a távozása, mert néhányszor felvetődött már, hogy ő elsősorban a szülész-nőgyógyász szakmájának kíván élni. Persze továbbra is tartjuk a kapcsolatot, hiszen bíráskodásai alkalmával találkozunk is, s számítunk az ő szakmai tapasztalatára. Meggyőződésem azonban, hogy jó kezekbe került az egyesület vezetőedzői posztja. Ügyan egy kicsit más Kállai József stílusa, de szerintem ugyanolyan eredményes, sőt, eredményesebb is lehet, ugyanis van egy nagy előnye Molnár Péterrel szemben: hogy sokkal fiatalabb, s még aktív versenyző, ezért sok mindent belülről lát, amiből profitálhatnak sportolóink. Gyurkó Mihály A megyei kézilabda-bajnokság állása Férfiak: l.Gyomaendró'd 5 4 . 1 79—75 8 2.Csaba Előre KC II. 6 3 1 2 146—132 7 3. Kondoros 6 3 1 2 134—126 7 4.Mezőberény 5 32 118—103 6 5. Mezőhegyes 5 32 121—117 6 6. Gyula 5 32 103—105 6 7. Orosházi Eötvös * 5 1 1 2 99—94 4 8. Köröstarcsa 5 1 1 3 96-T-106 3 9. B.csabai Sportcsarnok 66 118—158Utánpótláskorúak: 1.Újkígyós 6 6 _ 114—84 12 2. Békés 5 41 104—60 8 3. Csaba Előre KC 6 42 121—:117 8 4. Köröstarcsa 5 32 94—81 6 5. Kondoros 6 24 97—109 4 6. Gyula 5 23 77—91 4 7.Gyomaendrőd 5 14 55—72 2 8. Mezőhegyes 5 14 90—111 2 9. Orosházi Eötvös * 5 14 37—59 • 1 1.Békéscsabai NKC II. Nők 8 8 186—14316 2. Békési SE 8 7 1207—14615 3.Gvula 8 6 1 1 144—11313 4. Orosházi Eötvös 8 62 168—12412 5. Doboz 8 4 1 3 153—150 9 6. Kamut 8 44 138—157 8 7. Székkutas 8 3 1 4 142—132 • 7 8.Gerla 8 3 1 4 137—145 7 9. Békéscsabai Jamina 8 2 2 4 96—104 6 10. Békésszentandrás 8 35' 129—140 6 ll.Mezőberény 8 2 1 5 118—155 5 12. Mezőkovácsháza 8 26 131—165 4 13. Nagyszénás 8 17 146—177 7 14. Békéscsabai Főiskola 8 17 141—175 2 Utánpótláskorúak: 1. Kondoros 7 7 102—52 14 2. Békéscsabai NKC 6 6117—61 12 3.Kétsoprony 7 52 140—91 10 4.Medgyesegyháza * ó 51 81—49 9 5. Békésszentandrás 7 43 129—89 8 6. Doboz 7 43 114—113 8 7. Mezőkovácsháza 7 34 113—92 6 8.Csorvás * 7 34 104—98 5 9. Székkutas 7 25 97—142 4 lO.Gyula 7 16 71—123 2 11.Kamut* 7 16 46—86 1 12. Orosházi Eötvös 77 36—146* = egy büntetőpont levonás ki nem állás miatt. Kosárlabda Két békési vereség DKSK-Sem II.— Békési ÁFÉSZ 124:40 (61:14). Miskolc, 100 néző. V.: Mérkőy, Czokoly. Békés: Sárközi (22), Bányai (10), Vári (3), Tóth (2), Simonyi (2). Cs.: Szabó (1), Polgári. Edző: Békési Mihály. Hiába küzdöttek derekasan a békésiek egy amatőr és profi csapat nincs egy súlycsoportban. JHK K.E. Miskolc— Békési ÁFÉSZ 81:56 (38:24). • Miskolc. V.: Jobbágy, Dem- jén. Békés: Bányai (18), Var- gáné (14), Sárközi (8), Békési (7), Simonyi (5). Cs.: Gonda .(2), Tóth (2). Edző: Békési Mihály. Az egykor NB I-ben játszó hazaiak nagy rutinjukkal nyertek. Kropkó rajtra kész A négyhetes arizonai magaslati edzőtáborozás után Kropkó Péter megérkezett a triatlon őshazájába. Hawaii szigetére, ahol október 15- én, szombaton kezdődik az Iron- man-viadal. Az állóképességi sportok egyik legkeményebb versenye 3.8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és 42.2 km futásból áll, s ennek teljesítésére 17 órát adnak a versenyzőknek. Az 1981 óta hagyományos Iron- man-viadalon 35 ezren szerettek volna rajthoz állni, de csak 1500-an kaptak rá lehetőséget. A legfiatalabb induló 18 esztendős, a legidősebb pedig már a 77. életévén is túl van. A versenyzők a Kailna-öhöl 26 fokos vízében úsznak, s a fekete lávasivatagon kerékpároznak keresztül. A futásnál a tűző nap és a 40-50 fokos hőség lesz a legnagyobb ellenfél, az útvonal itt is érinti a sivatagot. A legnagyobb esélyesek a finn Pauli Kiuru és az ausztrál Greg Wels, de győzelmi reményekkel vág neki a távnak Kropkó Péter is. Sarkadi edzővel a svédországi rádiós tájékozódási vb-n Molnár, aki futásra adta a fejét Egy „éterversenyen", ahol rádiós összeköttetéseket kellett teremteni a világ különböző pontjaival. (Nagy Béla középen) A 7. rádiós tájékozódási futó világbajnokságot az idén Svédországban rendezték meg. A most- már háromévenkénti vb-re 27 ország nevezett, köztük olyanok is, mint Japán, Ausztrália vagy Új-Zéland, ahol eddig kevésbé volt ismert ez a sportág. Magyarország teljes csapattal utazott ki az északi országba, hiszen mind a négy (ifjúsági, felnőtt, női és öregfiúk) kategóriában együttest tudott indítani. Az éremtáblázat összesítése szerint a magyar válogatott az oroszok után a második helyezéssel térhetett haza. Betekintés a kulisszák mögé Mostmár mindenki elismeréssel szól a magyar eredményekről, pedig a vb előtt még a kiutazás is kérdéses volt. A „kulisszák mögötti” körülményekről Nagy Béla technikai edzőt kérdeztük, aki a magyar válogatott egyetlen Békés megyei „szereplője” volt. A hajdani rádiós sportolót (akinek eredeti foglalkozása molnár és elektrotechnikai műszerész) sarkadi lakásán kerestük meg. — A rádiós tájékozódási futás szabadidős sportnak számít — mondta —, ezért számunkra mindig is az anyagiak jelentették a legnagyobb gondot, és hát sajnos csak lelkesedésért nem vesznek fel a repülőgépre. Szerencsére a budapesti Huszti Kft. tulajdonosa szponzorálta a kiutazásunkat, így jelen tudtunk lenni a svédországi versenyen. — Úgy tudom, a hetvenes évek közepén Sarkad három válogatott kerettagot is tudott küldeni a világbajnokságra. Most nemcsak hogy Sarkadot, de a megyét is egydül Ón képviselte ezen a versenyen.., — Sarkadon valóban jelentős múltja van az amatőr rádiózásnak, Jelenleg 18 adóengedéllyel rendelkező amatőr rádióst tartunk nyilván a városban, de sajnos, a szervezett munka már nem folyik közöttünk. Ennek elsősorban az az oka, hogy két éve ki kellett költöznünk a volt MHSZ azon épületrészéből, amelyet annak idején mi hoztunk létre a városi rádióklub számára. Egy adószoba, egy tanterem és egy raktárhelyiség van benne. Amikor a rendszerváltás kezdetén az Állami Vagyonügynökséghez került az épület, fenntartási költséget kellett fizetnünk. Egy darabig össze is kapargattuk rá a pénzt, de mivel ennek fejében senki sem gondozta az épületrészt, és a végén már otthonról hordtuk a tüzelőt a klubba, feladtuk. „Sohasem hagyták, hogy elszálljon a kedvem ” —Ön mégis kapcsolatban maradt a rádiózással, sőt a tájékozódási futók hazai válogatottjával is... — Ez így igaz. Én még 1968-ban kezdtem a rádiós tevékenységet. Olyan tanító- mestereim voltak, mint Tóth Lajos vagy Gajdos Emil, akik folyton biztattak és sohasem hagyták, hogy elszálljorí a kedvem. A rádiózás egy szakmát jelentett számomra, a futás pedig egy komoly fizikai sportot. Mindkettőbe beleszerettem. Emlékszem, magamtól kezdtem el az edzéseket saját edzésterv alapján. Bevallom, egy darabig eredmények nélkül maradtam, mire 1973- ban megszületett az első siker. Vérszemet kaptam, és még jobban rákapcsoltam. Még ugyanebben az évben bekerültem a magyar válogatottba, ahol aztán egymás után jöttek a sikerek, mígnem 1985-ben, az országos bajnokságon megsérültem, és az orvosom tanácsára abbahagytam az aktív sportot. Ekkor kértek fel az edzői szerepre, ekkor bővült világszintűvé az addig csak Európában népszerű rádiós tájékozódási futó verseny. Úgy éreztem, maradnom kell. És ez a kapocs a mai napig is tart. Szeretném, ha Sarkad visszanyerhetné a régi hírnevét — Visszatérve Svédországhoz. Kik voltak a legkeményebb ellenfelek ezen a versenyen? — Ennek a sportágnak a legnagyobb hagyományai az egykori szocialista országokban vannak. Közülük is az oroszok, az ukránok, a kínaiak, a csehek és a szlovákok a „legveszélyesebbek” ránk nézve. Az eredmények is ezt igazolják. Az oroszok lettek az elsők, mi a másodikok és a szlovákok a harmadikok. A leggyengébbek — érthető módon — azok az országok voltak, amelyek nemrégen kapcsolódtak be a rádiós futásba: Ausztrália, Új- Zéland és Japán. Ez utóbbiaknak kiváló a technikai felszereltségük, de szerencsénkre, a győzelemhez ez még kevés. —Mika tervei a rádiózással kapcsolatban? — Szeretném, ha Sarkad visszanyerhetné a régi hírnevét ebben a sportágban, ezért nagyon fontosnak tartom az utánpótlás megszervezését. A 2-es iskola igazgatójával már meg is állapodtunk egy rádiós szakkör elindításában, csak pénz kellene egy ehhez szükséges épületrész átalakításához. Ezentúl még egy dolog motoszkál bennem. A válogatottban többen is javasolták, térjek vissza az aktív spothoz az öregfiúk kategóriában. Talán újra kezdem ezt is... Magyar Mária Nagy Béla több mint tíz évvel ezelőtt egy csehszlovák versenyen a cél előtt.
