Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-13 / 242. szám

1994. október 13., csütörtök CSALÁDI OLDAL RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Jó, ha tudja Tigrisbalzsant. A ké­szítmény természetes erede­tű, gyógyszerkönyvi minő­ségű illóolajakat tartalmaz. A Szingapúrból származó tigrisbalzsam — tekintettel magas mentol- és kámfor­tartalmára — gyulladásgát­lóként és fájdalomcsillapí­tóként alkalmas ízületi be­tegségek, ideggyulladás, fi­cam, rándulás, zúzódás és sportsérülések kezelésére. Ezenkívül hatásos háziszer lumbágó, rovarcsípés, visz­ketés, fejfájás ellen is. A bal­zsamot a beteg testfelületre egyenletesen rákenjük és miután bedörzsöltük, mele­gen tartjuk. Orvosok, mérnökök, termé­szettudósok, szociológusok, jogászok, közgazdászok és más szakterületek képvise­lőinek összefogásával meg­alakult az Egészségesebb Életért Európai Egészség­gazdasági Együttműködési Alapítvány. A budapesti székhelyű alapítványt a Ma­gyar Orvostudományi Tár­saságok és Egyesületek Szö­vetsége, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetségi Kamarája és Somody Imre, a Pharmavit vezérigazgatója mint ma­gánszemély hívta életre. Az alapítvány első és legfonto­sabb feladatának az embe­rek egészségi állapotának és a jövőbeli alakulását befo­lyásoló — orvosi, gazdasági, szociológiai szempontokat egyesítő—tényezők komplex megismerését tűzte célul. Pollenjelentés. A pol­lenszezon a vége felé köze­ledik, a 39. héten a parlagfű pollenjének (Abrosia) lég­köri koncentrációja is legin­kább alacsony volt, ritkán haladta meg, a 10 db/ köbméteres értéket. Mini­mális koncentrációban még az üröm, libatopfélék és a pázsitfüvek pollenje is de­tektálható. Ezzel szemben az allergén gombák légköri koncentrációja igen jelen­tős, valamennyi állomásról nagyon magas Altemaria szintet jelentettek és a magas Cladosporium koncentráci­ók sem voltak ritkák. Ez a helyzet enyhe, csapadékos időjárás esetén várhatóan nem fog változni. Egzotikus gyümölcsök Sok olyan gyümölccsel találkozhatunk olvasmányokban vagy külföldi utaink során, melyek otthon nem kaphatók. Összeállításunkban három olyan egzotikus gyümölcsöt mu­tatunk be képes ismertetővel, amelyek lassan megvásárolha­tók lesznek az európai piacokon is. Mangó. Hasonló íze van, mint az őszibaracknak, éppoly lé­dús, édes gyümölcs. Nem csu­pán desszertnek fogyasztják, hal- és baromfiételekhez kivá­ló körítésnek is. Lichee. Licsinek ejtik, ró­zsa illatú és édes-kesernyés ízű. Különböző saláták egzoti­kus összetevője lehet, de nem csak gyümölcssalátákénak. Koktélokba is kiváló. Papája. Ez a körte formájú, rostos gyümölcs desszertnek vagy húsokhoz körítésnek szolgálható fel. Hosszában szeljük fel kétfelé, magozzuk ki, azután kanalazzuk ki a gyümölcs húsát. Amikor a horkolás rizikófaktorrá válik Uj terápiák az éjszakai légzéskihagyás ellen Az amerikai kutató dr. Terry Young nemrég közzétett ta­nulmánya szerint minden ti­zedik 35 év feletti férfit érint az éjszakai alvás alatti légzés­kihagyás problémája. Aki ezt a betegséget nem kezelteti, az tíz vagy annál is több évet kockáztat az életéből; az in­farktus veszélyének teszi ki magát, a hirtelen szívhalál klasszikus rizikócsoportjába kerül. A légzéskihagyás majdnem mindig horkolással párosul, s ezért bagatelizáljuk. Dr. Mar­tin Huppmann, a bécsi Will­helm kórház Tüdőosztályának és alvással foglalkozó labora­tóriumának főorvosa szerint: „Inkább a férfiakat érinti ez a betegség, mint a nőket, s első­sorban is a túlsúlyos férfiakat. Feltétlenül szükséges, hogy fi­gyeljünk ezekre az alvás alatti légzéskihagyásokra. Ha egy órán belül több mint 20 hosszabb légzéskihagyás tör­ténik, az már súlyosan veszé­lyezteti az egészséget, ugyanis gyakran eredményez fenyege­tő mértékű oxigénhiányt. Az oxigénhiány pedig erősen megterheli a vérkeringést és lehetetlenné teszi az alvás alatti regenerálódást.” Az éjszakai légzéskihagyás legfontosabb speciális szimp- tómái: nappali fáradtság, amely a volán melletti elalvá- sig is vezethet, a koncentráló képesség gyengülése, megma­gyarázhatatlan passzivitás, magas vérnyomás. Aki ilyen tünetekkel küzd, feltétlenül kérje meg partnerét, hogy ne csak a rendszertelen horkolás­ra panaszkodjon, hanem a nyugtalanító légzésszünetekre is figyeljen és ne bagatelizálja őket. Figyelmeztető jel: a lát­szólag akut ok nélkül fellépő hosszan tartó nappali fáradtsá­got mindig úgy kell értékelni, mint az éjszakai légzéskiha­gyásra utaló tünetet. Egy al­vással foglalkozó laboratóri­umban ez igen könnyen diag­nosztizálható és a neki megfe­lelő terápia is kidolgozható. Extrém esetekben vannak ope­ratív lehetőségek is. De leg­gyakrabban egy CPAP-terápia segít: a páciens orrmaszkkal alszik, mely egy kis légzési eszközön keresztül normali- zálja a levegővételt, s ezzel egyidejűleg javul a vérnyomás és a vérkeringés működése is. Dr. Martin Huppmann: „Mi­vel a páciens másnap kipihen­ten ébred és sokkal jobban érzi magát, elviseli ezt a kis éjsza­kai tortúrát.” Ez a jó hír. És a rossz: a „normál” horkolásra ez a kezelési mód nem megol­dás. (Kurier, 1994. szept. 8.) CPAP-terápia segít: a páciens orrmaszkkal alszik, mely egy kis légzési eszközön keresztül normalizálja a levegővételt, s ezzel egyidejűleg javul a vérnyomás és a vérkeringés működése is % Az orvos válaszol Hogyan védekezzünk a visszér ellen? Igazi civilizációs népbeteg­ségnek tekinthetők a vissz- eres panaszok. A kevés moz­gás, a sok ülés, az elkényel- mesedett életmód következ­tében hazánkban a felnőtt lakosság 30 százalékánál már kisebb vénás elváltozá­sok figyelhetők meg, csak­nem 15 százalékánál előre­haladott visszértágulatok, 1,3 százalékban lábszárfe­kély fordul előés a lakosság­nak mindössze 7-8 százalé­ka tekinthető egészséges­nek. A visszérbetegségek el­sősorban a nőket fenyegetik a terhesség és a gyengébb kötőszövet miatt, de csak­nem minden postás és pincér foglalkozású férfinél is elő­fordulnak. Igazi megoldást a műtét sem jelent, mert idővel a megmaradt vénák is kitágul­nak, tehát újra kezdődnek a kellemetlen panaszok. A már kialakult vénatágulat visszafordíthatatlan folya­mat, de a betegség súlyosbo­dását meg lehet akadályoz­ni, ha betartjuk az orvosok hétparancsolatát. 1. Az izmok edzése. Na­ponta legalább fél óra inten­zív járkálás a friss levegőn, hétvégén kirándulás, hegy­mászás, úszás, kerékpározás. 2. Légzőgyakorlatok. Reggel, felkelés után, nyi­tott ablaknál lélegezzünk mélyeket a friss levegőből, kiránduláskor pedig vé­gezzünk légzőgyakorlatokat, szellőztessük át a tüdőnket. 3. Vízkúra. Naponta vegyünk váltó lábfürdőt, és lehetőség szerint járkál­junk egy negyedórát térdig hideg vízben. Ha erre nincs mód, legalább csurgassunk a visszeres területre hideg vizet. 4. Felpolcolás. Napköz­ben minden alkalmat hasz­náljunk ki a lábak felpolco- lására. Aki ülőmunkát vé­gez, tegyen egy sámlit az asztal alá és azon pihentes­se a lábát, otthon pedig akár az asztalra is feltehetjük. Éjszaka ne a fejünk, hanem a lábunk alatt legyen a pár­na. 5. Egészséges táplálko­zás. Részesítsük előnyben a rostdús ételeket, azaz mi­nél több zöldséget és gyümölcsöt és minél keve­sebb húst, tojást, sajtot fo­gyasszunk. Ügyeljünk a rendszeres napi székletre is. 6. Normális testsúly. A túlsúly megnövekedett ter­heket ró a lábakra is. Ener­giában szegény ételeket fo­gyasszunk, ilyenek a zöld­ségek, saláták, főzelékek, ki­sebb mennyiségben a gyümöl­csök is. Tartózkodjunk a ke­nyértől, tésztaféléktől, édes­ségektől, zsíros húsoktól. 7. Fáslizás. Nappalra fáslizzuk be a lábunkat, de legalább viseljünk rugal­mas gyógyharisnyát, mely elősegíti a vénás vér vissza­áramlását a szívbe. FEB A visszérbetegségek elsősorban a nőket fenyegetik Meghosszabbítja az életet? Csókolózni jó, de... Máig is az őstörténet homályába vész, hogy a génekbe, idegekbe írt program vagy fölvett szokás tette a csókot, a csókolózást a bensősé­ges kapcsolat, a gyöngéd érzelmek kifejezőjé­vé. A kutatók többsége arra a feltételezésre hajlik, hogy szokásként örököltük az ajkak érin­tését azoktól az ősanyáktól, akik kicsinyeiknek pépes masszává rágták az ételt, s úgy — száju­kon át — táplálták. A szexológia, s általában az orvostudomány napjainkban — eredetétől függetlenül — a két nem közötti kapcsolatok természetes része­ként, a legszebb emberi érzések megnyilvánu­lásaként foglalkozik a csók érzéki, pszichikai és egyéb hatásaival. Noha bizonyára sem tila­lom, sem biztatás nem befolyásolja a testi érintkezésnek ezt a módját és gyakoriságát, érdemes megjegyezni: a legújabb pszichológi­ai kutatások igen pozitívan értékelik a csókoló­zás élettani hatásait. Bemin Coleman amerikai kutató szerint a csók nemcsak az érzéki vágy, a gyönyörkere­sés feszültségét csillapítja, hanem a környezeti ártalmak okozta lelki traumákat is. Azok a párok, amelyek gyakran és örömmel tudnak belefeledkezni a csókba, pszichikailag ellenál­lóbbak a külső megpróbáltatásokkal szemben, idegileg kiegyensúlyozottabbá válnak. Coleman még azt az állítást is megkockáz­tatja, hogy a „csókos természetűek” élet­tartama hosszabb, mint a csóktól idegenkedő- ké. A lelki pozitívumoknak azonban mintegy „ellentétele”, hogy a száj-száj kapcsolatnak nem elhanyagolható egészségügyi veszélyei is vannak. Köztudott, hogy a fertőző betegségek nagy hányada szájon át terjed, s a csók közben tekintélyes mennyiségű baktérium és vírus „cserél gazdát”. A grippe, a herpesz vagy éppen egyfajta mirigyláz kórokozói például kifejezet­ten könnyen és gyorsan „közlekednek” a csók- csatornákon át. Mindez arra int, hogy — főként a gyulladá­sos, hűléses megbetegedések, a járványos fertő­zések időszakában — a kedves iránti gyöngéd­ségről és szeretetről éppen az el nem csókolt csókok árulkodnak... Ferenczy Europress Az önfeledt csók gyógyszer a léleknek—de a csókcsatornán vírusok is közlekednek... FEB-fotó

Next

/
Thumbnails
Contents