Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-13 / 242. szám

Um MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 13., csütörtök Sarkad, gyógyszertár Az oldalt írta és szerkesz­tette: Magyar Mária. A fotókat Kovács Erzsé­bet készítette Hirelc Teoctist látogatása. Október 16-án őboldogsága Teoctist pátriárka Bukarestből Magyarországra látogat — tudtuk meg a román ortodox egyház magyarországi vikári- átusságán. Ezen a napon dél­előtt kilenc órától Gyulán, a magyar vikáriátusság közpon­ti templomában celebrál mi­sét, délután fél négytől pedig Méhkeréken szenteli fel az 1849 óta felszentelés nélkül maradt templomoltárt, illetve az új ikonosztáziont. Magyar- országon 1996-ban lesz 50 éve, hogy létrejött a román or­todox egyház vikáriátussága, de még ilyen magas rangú ven­dég nem látogatott hazánkba, mint Teoctist pátriárka. Szalontai bosszúság. Az elmúlt év őszén és az idén tavasszal megtörtént Újszalon- tán a kárpótlási földek árverés útján való szétosztása, elkészül­tek az árverezési tervrajzok is, amely alapján folyhatott a föl­dekén a gazdálkodás, ám a hiva­talos földkimérés még a mai napig nem történt meg, pedig már régen letelt a törvény által kiszabott 60 napos határidő — bosszankodnak a szalontai em­berek. Testületi ülés. Október 19-én, szerdán délután ülésez­nek a sarkadkeresztúri elöljá­rók. Az ülésen meghallgatják a tömegsportklub éves beszá­molóját, és megtárgyalják az aktuális szociálpolitikai föl­adatokat. Mihály és Gábor arkangyalok védelmében Sorozatunkban a Sarkad környéki templomok történetével ismertetjük meg Olvasóinkat. Ezúttal Méhkeréken jártunk, ahol Ardeleán Pál püspöki vikárius a méhkeréki román ortodox templom históriájába avatott be bennünket. Mint mondta, a méhkeréki román ortodox egy­ház nagyjából a község alapításával egy időben jött létre, azaz úgy 1758—68 tájékán. A török uralom után Eszterházy Pál, a terület akkori birtokosa Szalontáról, Homorogról és Turkáról román munkaerőt hozott erre a vidékre, akik Bordás János romániai lelkész segítségével 1773-ban fatemplomot építettek maguknak. A templom 1836-ban tűzvész áldozata lett, ám az istentisztelő lakosság még ugyanebben az esz­tendőben lefektette a mai templom alapjait. Anyagi nehézségek miatt azonban csak 1849- ben fejezték be az építkezést. A megmaradt dokumentumok szerint a késő klasszicista stílu­sú templom építése Cziegler József gyulai kő­műves és ácsmester nevéhez fűződik. A román templom védőszentjei Mihály és Gábor arkan­gyalok lettek, akiknek tiszteletére Méhkeréken minden év november 8-án búcsút tartanak. A templomban lévő korabeli ikonosztázion egyszerű deszkafal volt, s erre akasztották az ikonokat. Az 1985-ös esztendő azonban fordu­lópontot jelentett a templom életében. A buka­resti Plumbita Kolostorban elkészítették a méh­keréki templom új domborműves ikonosztázi- onját, amelyre az idén felkerülhettek Samoila Crisan bukaresti festőművész ikonjai is. A Bu­karesti Román Ortodox Egyház Patriarchátus- sága segítségével újjávarázsolódott a templom belseje is. Samoila Cristian (Crisan testvére) A mai templom alapjait 1836-ban rakták le, ám anyagi nehézségek miatt csak 1849-ben fejez­ték be az építését ugyanis megfestette a templombelső freskóit. A templom külső renoválását saját erőből oldot­ták meg a méhkerékiek 1990-ben. Szüret után szabadon A napilapnál dolgozó újságírók­kal bizony gyakran előfordul, hogy az események sodrásában összecsapnak a fejük felett a hul­lámok. Délután hatkor kapjuk a , fülest", de este hétre már a szer­kesztői asztalon kell lennie a hír­nek, hogy másnap az Olvasók tud­janak róla: az a valami valahol megtörtént. Ilyen időszorongató helyzetben az ember csak egyet tehet. Keresi a lehető legkönnyebben utolérhető illetékest, aki a dologról tájékoztatni tud bennünket. Ha a tájékoztatás hivatalos helyről történik, akkor nem szoktuk ellenőrizni az információ helytállóságát. Egyszerűen el­hisszük, és továbbadjuk. Természetesen ilyen sebességnél, amikor azonnal várunk választ, magyarázatot valamire, minden jószándék ellenére is becsúszhatnak apróbb hibák vagy tévedések. Írom mindezt azért, mert a geszti Általános Művelődési Központ vezetője észrevételezte, hogy az október 6-án megjelent,,Csetepaté a Tisza-kastélyban” című írásunk­ban néhány részlet nem felel meg a valóságnak. Mint többek között kifejti, a tavalyi verekedés nem a szüreti bálon, hanem azelőtt két nappal történt a kisgeszti kocsmá­ban, így nem lehet hagyomány a „bunyózás” a geszti szüreti bálakon. Nos időközben ugyancsak Gesztről valaki arról tájékoztatott telefonon, hogy tavaly nem is volt szüreti bál a községben. Bevallom, én mind a legelső illetékest, mind pedig a két utóbbi észrevételezőt hiteles, jószándékú személynek ismerem, mégis hárman háromfé­lét állítanak. Mit tud tenni ilyenkor az újságíró? Megkö­szönni a kiegészítést vagy a helyreigazítást, és közvetíteni mindhárom variációt... I Fából faragott meseország Bár a játszópark bekerítése még hátravan, a kicsinyek márisbirtokukba vették a hintákat A Bartók Béla Művelődési Központ melletti téren hosszú időn keresztül csúfoskodott egy lerobbant játszótér, mígnem tavaly Erdélyből érkezett fafaragó művészek a régiek helyett új játékelemeket készítettek á sarkadi kicsinyek számára. Az elmúlt évi „alkotásokat” az idén Orodán Imre dobozi fafaragó tovább bővítette. A teljes elemsor elkészülésekor aztán a művelő­dési központ dolgozói a szomszédságban lévő Víz- és Csatornamű Vállalat sarkadi társulatá­nak segítségével felállította, illetve „berendez­te” a játszóparkot. Mint Szűcs Tibométól, a művelődési centrum megbízott igazgatójától megtudtuk, még ezen az őszön szeretnék felállí­tani azt a negyvenhárom különböző motívu­mokkal díszített oszlopot is, amely a játszópark kerítéseként szolgálna majd. A főbejáratnál pe­dig — ugyancsak az idén — támlás padok elhelyezését tervezik. Bár az említett munkák még hátravannak, a kicsinyek máris birtokukba vették a játszópar­kot. A legkedveltebb elem a krokodil-, a kos- és a csikóhinta, valamint a park közepén lévő mászóka. Télire fóliacsomagolással szeretnék megvédeni a fagytól a fából faragott „meseor­szágot”. Emberből vagyunk Sorozatunkban közismert Sar­kad térségi személyiségeket szólaltatunk meg egy-egy tré­fás kérdés kapcsán. Ezúttal Dobi Imre sarkadi vállalkozót, a jól menő Éden szeszfőzde tulajdonosát kerestük meg, akitől azt kérdeztük, mit ten­ne, ha hirtelen tönkremenne a vállalkozása. Interjúalanyunk nagyon megörült a kérdésnek, mert mint mondta, most lega­lább kénytelen lesz elgondol­kodni a válaszon. — Hál’ istennek tőlem olyan távol áll a csőd fogalma, mint a nyúltól a lórács teteje — fejtegette. — Ez a vállalkozás nem a MIENK, hanem az ENYÉM, így egyedül RAJ­TAM múlik a kudarc vagy a siker. Én pedig bízom magam­ban. Macska típus vagyok, és a skorpió jegy szülötte. Ez szá­momra azt jelenti, hogy min­dig talpra esek, és ajég hátán is megélek. Ráadásul nőpárti va­gyok, és egy józan, reális gon­dolkodású nő sosem hagyja, hogy az ember csődbe kerül­jön. Szerencsére a feleségem, Katika is ilyen földönjáró, se­gítő társ, így rá merem bízni magamat, s a boldogulásun­kat... Luther Márton azt mond­ta: „Aki 20 évesen nem szép, aki 30-ban nem erős, aki 40- ben nem okos, aki 50-ben nem gazdag, az tegyen le a remény­ségről”. Én most vagyok 48 éves. Úgy érzem, közel járok a győzelemhez, vagyis ahhoz, hogy elérjem azt, amit ilyen­korra illik elérni. Ha csődbe mennék, újra célul tűzném ki ezt a győzelmet. MÓL 2000 töltőállomás épül a 11 ezres településen A nem és nem után jött az igen Sarkadon napokkal ezelőtt megkezdődött a MÓL 2000 benzinkút építése. Ilyen mére­tű és komfortfokozatú töltőál­lomás eddig csak Békéscsa­bán és Gyulán épült a megyé­ben, ahol legalább 30-50 ezres nagyságrendű fogyasztókörre számíthat a MÓL Rt. Ezek után sokak számára talány le­het, hogy vajon miért éppen a 11 ezres lélekszámú Sarkad a Mól Rt. következő hasonló nagyságrendű beruházása. Mint Tóth Imre sarkadi pol­gármestertől megtudtuk, a be­ruházás elkezdését elsősorban Sarkad városa szorgalmazta. Először csak a meglévő ben­zinkút előnytelen nyitva tartá­sa ügyében tárgyaltak a MÓL Rt. illetékes vezetőivel, ké­sőbb, a méhkeréki határátkelő várható megnyitása kapcsán felmerült a benzinkút korsze­rűsítésének gondolata is. Első körön azonban a részvénytár­saság határozottan elzárkó­zott a sokkal korszűbb MÓL 2000 építésétől. Éppen azzal érveltek, hogy egy ilyen több mint 100 milliós nagyságren­dű beruházást nagy kockázat volna egy ilyen kis lélekszá­mú településen megépíteni, mint Sarkad. Válaszukat azzal zárták, hogy a határátkelő tényleges megnyitása után szívesen visszatérnek a kér­désre. Sarkad azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Hi­vatkoztak a vonzáskörzet átu­tazó közönségére, és az átkelő megnyitása utáni évi egymil­liót meghaladó személygép­kocsi-forgalomra. Területet is ígértek a MÓL Rt.-nek, amennyiben elkezdi a beruhá­zást. A válasz azonban to­vábbra is nem volt. Ekkor Sar­kad váratlan fordultra szánta el magát benzinkút-ügyben. Ha a MÓL nem lép, a jelenlegi töltőállomásuk melletti területet eladják egy konku­rens cégnek, amely hajlandó korszerű benzinkutat építeni a városnak. Elhatározásukról értesítették a MÓL vezetősé­gét is. A részvénytársaság hosszan tartó viták közepette újratárgyalta a sarkadi MÓL 2000 építésének lehetőségét, mígnem megszületett a Sar­kad számára pozitív döntés: még októberben lerakják a vá­rosban a MÓL 2000 alapjait. A település ehhez kétmillió forint ellenértékben biztosí­totta a megfelelő nagyságú területet is. Az építkezés várható idő­tartama 14-16 hét. Kedvező időjárás esetén év végén, rossz idő esetén pedig januárban ter­vezik az új töltőállomás átadá­sát. Az átmeneti időszakban a háztartási tüzelőolajat és né­hány benzinfajtát a könyvtár melletti malom udvarán kap­hatják meg a vásárlók. Az itt hiányzó üzemanyagok pedig a sarkadkeresztúri benzinkútnál szerezhetők be. íme az úi benzinkút alaprajza a városi térképbe ágyazva. A MÓL 2000 melletti területen fekszik majd az új vásártér is, amelynek szintén megkezdődött az építése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents