Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-13 / 242. szám

MFÜ MEGYEI H1RLAP­n MEGYEIKÖRKÉP 1994. október 13., csütörtök r o Á kormány egyetlen nőtagja A munkaügyi miniszter határozott Földink volt. Száz évvel ezelőtt született Simontor- nyán Somogyi Imre költő, író. Gyulán volt tisztviselő, az 1918-as forradalom idején Békés vármegye direktóriu­mának volt a tagja. Emiatt bebörtönözték, ott megismer­te a baptista vallásfelekezetet. 1922-től baptista lelkész előbb Gyulán, majd Budapesten. Teológiai oklevelét az USA- ban szerezte meg. 1939-től ha­láláig a baptista egyház veze­tője volt, számos baptista la­pot szerkesztett. Gyufaklub. Kunágotán a művelődési házban találkoz­tunk azzal a kezdeményezés­sel, amely 7—8. osztályosok részére kínál hétvégi elfog­laltságot. A szombaton délutá­nonként tartott klubfoglalko­záson ugyanis a kellő felelős­séget, türelmet és kézügyes­séget igénylő gyufaszálakból készítenek különböző tár­gyakat, asztali és falidíszeket. Legutóbb egy-egy kis faházi­kón dolgoztak a szorgos kezű gyerekek. Tervük, hogy a cso­port — ha már jól begyakorol­ták a munkát — valamilyen épület mását készíti el. Piros esernyő. Új premi­erre készül a mezőkovácsházi Crazy Amatőr Színjátszó Tár­sulat, amelyben a legkisebbek mutatkoznak be „színészi te­hetségükkel”. Csetényi Ani­kó, Piros esernyő című mese­játéka, Presser Gábor zenéjé­vel készült, amelynek bemuta­tója október 23-án, vasárnap 14 órától lesz a mezőkováshá- zi művelődési központban. Elvis-klub Sarkadon. Október 15-én 19 órakor a sar- kadi Bartók Béla Művelődési Központban Elvis Presley rock-and-roll klub alakul, amelyet Balogh István gyulai tánc- és illemtantanár vezet. A sajátos környezetben működő klubot olyan Sarkad térségi fi­atalok számára szervezik, akik kedvelik a rock-and-roll zenét és táncot. író-olvasó találkozó. Szarvason, a Tiszta Forrás Könyvesházban ma 17.00 óra­kor Albert Gábor író és Albert Zsuzsa szerkesztő dedikálja műveit, s válaszol az olvasók kérdéseire. Horgászverseny. A nem­régiben alakult Csabaszabadi Horgász Egyesület október 15- én szombaton reggel 7 órától a Csabaszabadi horgásztónál horgászversenyt rendez. Kósáné dr. Kovács Magda, munkaügyi miniszter és két munkatársa volt megyénk vendége. Sajtótájékoztatón, folyosói beszélgetésen, fóru­mon sikerült vele néhány mon­datot váltanunk a megyénket is sújtó munkanélküliségi és foglalkoztatáspolitikai gon­dokról. Elsőként a parlament által kedden elfogadott bérga­ranciákról beszélt. — Nem akarunk illúziót kelteni a felszámolás alatt álló vállalatok dolgozóiban, ez a bérgarancia nem nyújt teljes biztonságot, hosszú ideje nem fizetett bérek előteremtését. Mégis valami, bár én „csökött bérbiztosításnak” minősíte­ném. Számításaink szerint az lesz az igazi munkabérgarancia, ha a növekvő hatékony gazdaság felszívja a munkanélküliséget. — A korábban alkalmazott foglalkoztatáspolitikai eszkö­zök nem oldják meg a hosszan tartó munkanélküliség és a foglalkoztatottak csökkenő számának gondját. Dolgozik-e a minisztérium új módszere­ken, elképzeléseken? — A gazdaság adott helyze­téből következtetve manapság nagyon nehéz prognózist ké­szíteni. Nem akarjuk tervezni a reálbércsökkenést, sem a különböző, munkanélküliek támogatását segítő járadékok emelését. A foglalkoztatottak számának évek óta tartó csök­kenése természetesen a gazda­sági egységek megszűnését, a munkanélküliek és a nyugdíja­sok számának emelkedését is jelzi. A munkanélküliek belső összetétele évek óta változik, egyre nő a tartósan munka- nélküliek száma. Vannak, akik képletesen szólva a gödör mélyén élnek, még esélyük sincs a felemelkedésre. Sok közöttük a szakképzetlen, a deviáns, az alkoholista, a problematikus ember. A közé­pen lévőket kell minden esz­közzel visszahozni. Legfelül a pályakezdők sokasága, akik fiatalságukkal, képezhető­ségükkel mégiscsak a legesé­lyesebbek. A tartós munka- nélküliség gondjára kell gyógyírt találni. Az egész fog­lalkoztatáspolitikában szem­léletváltozásra és jogszabály­módosításra van szükség. — A tervezett változtatási elképzelések készülnek? — 1994-ben már nem lesz idő csupán a legszükségesebb, a működést akadályozó módo­sításokra. A foglalkoztatáspo­litikai törvény változtatása, aktualizálása a jövő évre üte­mezhető. Hangsúlyozom, a társadalmi partnerekkel való párbeszéd és egyeztetés alap­kérdés. A munkahelyteremtés az ország, a kormány és a tárca A jövőt csak a gazdasági kockázat felvállalása jelentheti Archív fotó elemi érdeke. Akár olyan konstrukcióban is lehetne gon­dolkodni, hogy az önerős mun­kahelyteremtők bizonyos ked­vezményeket kapjanak. — Mit rejtegethet egy opti­mistábban értelmezett jövő? — Gazdasági és társadalmi kockázata egyaránt lesz ennek az országnak, de a jövőt csak a gazdasági kockázat felvállalá­sa jelentheti. Persze a társadal­mi kockázatban sem szabad veszíteni. Mindkettőnek mini­malizálni kell a veszélyét. En­nek a kormánynak az az esé­lye, ha a társadalmi kockázat- vállalásban, a tűrőképességet figyelembe véve, a társadalmi partnerekkel való tárgyalások során folyamatosan egyeztet. A pénzügyminiszternek az a dolga, hogy mindenekelőtt a gazdasági kockázat minimali­zálására törekedjen, a munkü- gyi miniszternek pedig az, hogy a foglalkoztatási válság kezelésére hívja fel a kormány figyelmét és minden fontos döntésben érvényesíthesse a foglalkoztatáspolitika szem­pontjait. — Gyakran utazik, járja az országot... — A gondolataimat, elkép­zeléseimet nemcsak a minisz­tériumi munkatársakkal kívá­nom szembesíteni, hanem azokkal is, akik együtt élnek a foglalkoztatási válság problé­máival. A miniszter keresse a találkozást a vidéken dolgozó szakemberekkel. A miniszté­riumba való bezárkózás min­denképpen kényelmes, de na­gyon veszélyes munkamód­szer. Szeretem a közvetlen területi találkozásokat és biz­tonságot jelent a tájékozódás­ban. Az állásbörze elsősorban a pályakezdő fiatalok számára ad esélyt. Bizonyította, amit sejtettünk, a fiatalok könnyeb­ben mobilizálhatók, szakmát, lakóhelyet változtatnak a piaci igények szerint. Az idősebb korosztályok számára nem ez a megoldás, a belső gátlásuk is sokkal nagyobb annál, sem­hogy ilyen börzeszerű helyek­re elmenjenek. A fiatalok kö­zött is sokféle munkanélküli van. Akinek az első felvételi vizsgája nem sikerül, már munkanélkülinek minősül. Újfajta fogalommeghatáro­zásra van szükség velük kap­csolatosan is. Vannak, akik passzívan várják, hogy meg­kapják a pályakezdők munka- nélküli segélyét és nem tesz­nek azért semmit, hogy dol­gozhassanak. Akarjanak dol­gozni, keressék a saját megél­hetésüket, önmaguk eltartásá­nak lehetőségét, ez a cél. — Hosszan tartó, stagnáló munkanélküliségről beszélt. — A munkanélküliek egy részét a társadalomnak hosszú távon el kell tartania a család­jával együtt, más részét szinte mindenáron és minden esz­közzel újra munkához kell jut­tatni. A társadalom segítségé­vel, számtalan eszközzel, a ci­vil és a karitatív szervezetek támogatásával, átképzéssel, képessé kell tenni az elhelyez­kedésre. Ma a rendszer nem tesz igazán különbséget mun­kanélküli és munkanélküli kö­zött, pedig óriási van. Diffe­renciált elbírálásra, többfajta eszközre és ezek hatékony fel- használására van szükség. —A nyugdíjasok olcsó mun­kaerőt jelentenek, szívesen fel­veszik őket a munkaadók. •— A foglalkoztatottak lét­száma több, mint egymillió­háromszázzal csökkent, kö­zöttük vannak azok a nyugdí­jasok is, akik még dolgozná­nak, de elsőnek szorultak ki a munkerőpiacról. A munka­nélküliségi ráta még mindig kétszámjegyű, ezért nem lesz mód a nyugdíjasok foglalkoz­tatásának bővítésére. Az ő problémájuk igazából szociá­lis gond, nekik elsősorban a nyugdíjukból kellene megél­niük. Ma meghatározó több­ségük a létminimum határán él. Egy növekvő gazdaság ad­hat munkát a nyugdíjasnak is, de elsősorban biztonságos nyugdíjat kell adnia. Alacsony a nyugdíjkorha­tár, de a jelenlegi 55 és 60 évnél is előbb mennek tényle­gesen nyugdíjba az emberek. Ez az egészségi állapot követ­kezménye, de a munkanélküli­ség elől való menekülés egyik formája is. Hiányzik a hasz­nálható és ésszerű jogi szabá­lyozása a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatá­sának. A rehabilitáció egész kérdéskörét át kell gondolni. A megváltozott munkaképessé­gűeknek és rokkantnyugdíja­soknak támogatott munkahe­lyeket kell teremteni. — A kormányban Ón az egyetlen nő. Hogyan „állja a sarat’'? — Ezt majd döntsék el Önök. Bede Zsóka / Es akkor a premier után... . A színészek megkoronázták A békéscsabai Váljon Péter mégcsak általános iskolás, a 3. cébe jár, mégis már második alkalommal játsz­hat a Jókai Színház színpa­dán, felnőtt művészek kö­zött. Szülei pedagógusok, a családban olyan hagyo­mány nincs, amely a szín­játszáshoz kötné. Épp egy éve, hogy A Jézusfaragó­ban Kisandrást alakíthatta. Újsághirdetésre jelentkez­tek, sok gyermek közül vá­lasztotta akkor a rendező- asszisztens. Most, amikor Dürrenmatt János király cí­mű darabjában Arthur her­ceg szerepére kerestek megfelelő személyt, olya­nokat hívtak a májusi meg­hallgatásra, akik már fel­léptek a színházban. Ötük közül esett a választás Vál­jon Péterre. Az okos tekintetű kisfiún nem látszik, hogy gyermek­korának megártott volna a világot jelentő deszka: ked­vesen mosolygós, szerény. Mondja, tetszik neki a szín­házi világ, jó a színészekkel játszani, a próbákat is szeret­te. Augusztus utolsó hetétől délelőtt és este folytak a pró­bák egészen 22 óráig, de nem volt álmos... Amikor megkezdődött a tanítás isko­lájában, a Békéscsabai Bel­városi Általános Iskola és Gimnáziumban, az osztály­főnök nagyon megértő volt, még biztatta is, próbálja ki magát. Tíz órakor elmehe­tett a délelőtti próbára a szín­házba, az aznapi leckét leírta számára osztályfőnöke. A premier előtti héten más kö­telessége nem is volt, mint a János király. Édesanyja sze­rint a színészek közvetlensé­ge, gyermekszeretete, s hogy fiát partnerként kezel­ték, örök emlék marad. Ami­kor a halott herceget a darab próbáján behozták, a rende­ző, Szőke István elismerés­sel mondta: Szenzációs ez a gyerek, mintha mindig is színész lett volna... Arthur herceg, János ki­rály jogos utódja korai halála miatt nem lehetett király. A színészek mégis gondos­kodtak arról, hogy a kisfiú fejére felkerülhessen a koro­na, legalább közöttük. A módját is megadták, közvet­lenül a premier után. Péter elmeséli, hogyan is történt. A rendező átöltözés után a színpadra kérette a szereplő­ket. Behozták a szerepbeli asztalt, arra tették az ajándé­kokat. A bíborost alakító Dóczy Péter e szavakkal szólt hozzá: a jelenetben nem koronázhattunk meg, megtesszük hát most. János király, azaz Bregyán Péter tette fel a koronát Peti fejé­re, amely az övének sza­kasztott mása, majd a „bí­boros” felolvasta a perga­mentekercset: „Légy a színház királya, Peti!... A díszes pergament alá is ír­ták a szereplők. Péter kívülről tudja a szövegét, csakúgy, mint az egész da­rabét. Igen, szeretne . színész lenni, vagy ha az nem, ak­kor most még a technikata­nárságra szavazna. Szőke Margit Féltett kincse a rézből, üvegből készült korona, az aranyozott betűs pergamentekercs. Péter úgy gondolja, csak fotókat vihet róla a többieknek, hiszen az aranyozás könnyen lepereg a becses ajándékról Fotó: Kovács Erzsébet Vigyázunk Rátok, gyerekek! Ez is lehetne mottója annak a drogellenes napnak, amelyet ma rendeznek a lökösházi álta­lános iskolában. — Egy határmenti települé­sen — különösen, ha az határ- állomás is egyben — fokozott a veszélye a kábítószer megje­lenésének. Ez indította arra a lökösházi általános iskola munkatársait, hogy a további­akban nagyobb figyelmet for­dítsanak a fiatalok drogellenes képzésére. Ehhez kérték a „Kábítószer-visszaélés mege­lőzésére alakult Békés megyei munkacsoport” segítségét — tudtuk meg a munkacsoport tegnapi megbeszélésén Zsan- kó László rendőr századostól az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat békés­csabai épülétében tartott meg­beszélésén, ahol a lökösházi rendezvény programját egyez­tették. A tervek szerint az alsó és a felső tagozatosok életkori sa­játosságaiknak megfelelő elő­adásokat hallhatnak a kábító­szerek fajtáiról, megjelenési formáikról, illetve hatásaik felismeréséről. A közismert D.A.D.A. program kétéves ta­pasztalata segíti az előadókat, dr. Dénes Edit megbízott egészségvédelmi osztályveze­tő főorvost, továbbá a Békés Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnmegelőzési osztálya részéről Zsankó László rendőr századost. Mivel ezt a rendezvényt az iskolai drogmegelőzési prog­ram megalapozásának szán­ják, így fórumon látják ven­dégül mindazokat, akikre, mint segítőkre számíthatnak a továbbiakban. A meghívott szülőknek, pedagógusoknak, orvosoknak, védőnőknek, to­vábbá a civil szervezetek, il­letve a hely i V öröskereszt kép­viselőinek Gátszegi Ferencné, Békés Megye Képviselő­testülete Önkormányzati Hi­vatalának munkatársa beszél a lökösházi általános iskola drogmegelőzi programjában rájuk váró feladatokról. Cs.R. A kézimunka öröme Balda Mihályné, mindenki Magdi nénije, 20 éve résztvevője a díszítőművészeti szakkörök munkájának. 1975-től Végegyházán egy gyermek és egy felnőtt szakkört vezetett, amelyre most is nagy szeretettel gondol vissza. Az ezt követő mezőkovácsházi időszak­ról kértünk tőle rövid összefoglalót. — A szakköri munka sok örömet hozott számunkra, bár néha voltak buktatók is. Kezdetben jobban meg kellett harcolni a létün­kért, amit aközben elért megyei és országos eredményeink feledtet­nek a legjobban. Most 20 taggal működünk és legtöbben a szűcshím­zést és a Csongrád megyei fehérhímzést szeretjük. A történelmi úrihímzés mellett tanuljuk az erdélyi ornamentikákat, amelyek csodálatosan szépek. Próbálkozunk még a Pozsony-vidéki fehér hímzéssel, ami az országos zsűritől dicséretet kapott. A magyar népművészetben van mit megújítani a szakkörnek is. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents