Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-11 / 240. szám
iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. október 11., kedd Díszpolgár kerestetik. Ülést tartott tegnap Gyula város képviselő-testülete. Módosítani kívánták a díszpolgári címről szóló rendeletüket — a posztumusz odaítélést kívánták törvényesíteni —, s ennek eredményeként nevesíteni is akarták az idei elismerést. (Halmos Béla építész munkásságát kívánták így, halála után elismerni.) A döntéshez szükséges szavazat- szám azonban „nem jött össze”, ezért az előterjesztést levették a napirendről. Megválasztották a helyi választási bizottság tagjait és titkárát, valamint alapítványi és ingatlanügyben döntöttek. A nagy érdeklődéssel várt kérdésről, az Erkel gimnázium építésének ügyéről a testület nyilvánosan nem tárgyalt, hanem a polgármester zárt ajtók mögötti beszélgetésre hívta a képviselőket. Díjazott fotósok. Szentesen kiosztották a XIV. Dél-Alföldi Fotószalon díjait. A pályázatra 46 szerző 264 fotót küldött, a festőművészekből és újságírókból álló zsűri közülük 31 szerző 62 fotóját fogadta el kiállításra. A fotószalon első és második díja megyénkbe került. Tízezer forinttal járó első díjat nyert a gyulai Vaczlavszky János Ellenvélemény című képével. A második díjjal járó hatezer forintot a mezőbérényi Vágvölgyi Mihály vitte el Sirató és Végső támasz című fotóival. A díjkiosztón a gyulai Székely Aladár Fotóklubot felkérték, hogy jövő év tavaszán kiállítással mutatkozzon be a fotószalont rendező Szentesi Művelődési Központban. Emlékkiállítás. Orosházán a Szántó Kovács Múzeumban vasárnap nyílt az „Életutam mentén” címmel Kerti Károly grafikusművész emlékkiállítása. A tárlatot Rajki László szobrászművész és Csizmadia Lajos nyugalmazott iskolaigazgató nyitotta meg. A kiállítás megtekinthető december 4-éig. Halálos baleset. Tegnap délután Tarhos belterületén a ke- rékpáijával közlekedő D. S., 64 éves, tarhosi lakost G. L., oká- nyi lakos, Mercedes típusú személygépkocsijával elütötte. D. S. sérüléseibe a helyszínen belehalt. „SENKI SEM TUD IGAZÁN ÖRÜLNI, HA NINCS BENNE SZERETET.” (Aquinói Szt. Tamás) Nem nagy falat a falfirka Hát megkezdődött! Békéscsabán immár harmadszor: a Garabonciás napok. Az ötnapos rendezvénysorozat tegnap délután a sétálóutcában graffiti festőversennyel kezdődött. Vidám fiúk és lányok lepték el a Korzó teret. Csevegtek, csacsogtak, egymást biztatták a rajzolásban. Mit rajzolásban?! A graffiti falfirkát jelent, de persze ebben a kategóriában is lehet szépet alkotni. A zsűri pedig délután 3-tól értékelt. Két első, két második és három harmadik helyezést állapítottak meg. Ennek eredményeként tarolt a Rózsa Ferenc Gimnázium, mert mindkét első díjat nekik ítélték. Második díjas lett a Ruhaipari Szakközépiskola III/B és a Gépészeti Szakközépiskola kollektívája. A két harmadik díjat a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola gárdája érdemelte ki, míg a harmadik díjat az Evangélikus Gimnázium csapata mondhatja magáénak. A három harmadik díj közül az egyiket az Evangélikus Gimnázium csapata kapta Fotó: Such Tamás Felér egy nagypapával... A gyulai MDF polgármesterjelöltje: dr. Erdmann Gyula Ami az elmúlt héten már nyílt titoknak számított, megerősít- tetett az MDF gyulai szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján. Dr. Lipták András, a párt gyulai elnöke bejelentette, hogy a decemberi választásokra dr. Erdmann Gyulát állítják polgármesterjelöltnek. Dr. Erdmann Gyula neves történész, a megyei levéltár igazgatója, a gyulai képviselő- testület két bizottságának elnöke, másik kettőnek tagja. Az MDF-be idén márciusban lépett be. Számos országos tudományos és szakmai testületben dolgozik, néhányban vezető szerepet tölt be. Egyelőre nyitva áll annak lehetősége is, hogy a KDNP és a Kisgazda- párt mögé álljon — megtépázva ezzel a fideszes jelölt ilyen irányú reményeit. E pártokkal és a Fidesszel tárgyalások folynak a testületi tagságra jelöltek személyének összehangolt megállapításáról, erről viszont csak később adnak felvilágosítást. Dr. Erdmann Gyula párton belül három másik ve- télytársát győzte le, azonban nem kívánták megnevezni az érintetteket. A polgármesterjelölt elmondta, hogy az ő feladata lesz — mások véleményére támaszkodva — programjának kidolgozása. Esélyeit latolgatva azt hangoztatta: „Munkámat, eddigi tevékenységemet ítélik majd meg, s azt, hogy mit akarok tenni. De nem tudom, mennyiben a személyekre tekintettel döntenek majd a választók”. Az a véleménye, hogy a leendő polgármesternek — az elmúlt évek tapasztalata is ezt erősíti meg — függetlenségre kell törekednie, s többpárti előzetes egyeztetéssel kell benyújtania az előterjesztéseket. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem gyulai születése ellenére (12 éve él a városban) történészként annyi kötődéssel és ismerettel kapcsolódik a városhoz, mely „pótol egy nagypapát”. Kérdésünkre elárulta, hogy megválasztása esetén valószínűleg meg kellene válnia igazgatói tisztétől, s kényszerűen hátat kellene fordítania a kutatómunkának. Ismét kiállt amellett, hogy a városházán szervezeti és irányítási változásokra kell sort keríteni, ám ezt nem annyira személyek eltávolításával, mint az ügykörök rendezésével, szemléletváltással, egy-két kulcsszereplő beállításával kívánná elérni. K.A.J. „Szarvast a szlovákok építették fel” Szarvas város önkormányzata közmeghallgatás keretében tájékoztatta tegnap délután a megjelenteket a választójogi törvény módosításáról. Dr. Gyalog Sándor jegyző közérthető és a lényeget kiemelő módon ismertette a legfontosabb tudnivalókat a jelöltállítás módjáról és mikéntjéről. Ugyancsak ő adott tájékoztatót az önkormányzati törvény módosításának lényegi elemeiről. Ezt követően a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény ismertetésének keretében a kisebbségi önkormányzat választásának lehetőségeiről kaphattak tájékoztatót a megjelent szarvasi szlovákok kulturális szövetségének képviselői, valamint a helyi cigány kisebbségi szószóló, Pusztai József. Ennél a napirendnél bekapcsolódott a tájékoztatóba Jakab Ró- bertné, a Nemzeti Kisebbségi Etnikai Hivatal főtanácsosa, dr. Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének titkára, Riba Etelka, a Békés megyei szlovákok nemzetiségi referense. Nobik Erzsébet, az ótemplomi evangélikus gyülekezet lelkésze visszaidézte a múltat, miszerint Szarvast a szlovákok építették fel. — Furcsa lenne, ha a szlovákok nem kapnának helyet az önkormányzatban. Mi egyformán vagyunk magyarok és szlovákok. Lelkületűnkben és akaratunkban a városért és annak boldogulásáért akarunk többet tenni. E feladat vállalásával meg kell tisztelni az ősöket — mondotta a lelkésznő. P.J. Expo-vita a T. Házban tatta munkáját. Ezt követően a Bérgarancia Alapról szóló törvényjavaslatról, majd a Magyar Köztársaság és az Európai Beruházási Bank között a pénzügyi együttműködésről szóló keretmegállapodás megkötéséről tárgyalt a T. Ház. A késő esti órákban megkezdődött az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Képviselőink esti felszólalásai A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi törvény hatályba lépésekor, 1992. január 1-jén megszűnt a felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezetek bérkifizetésével kapcsolatos állami garanciavállalás. A munkavállalók szociális biztonságának elősegítése érdekében a kormány előterjesztett egy törvénytervezetet a Bérgarancia Alap létrehozásáról. Ez egy olyan elkülönített állami pénzalap lenne, amelyből meghatározott mértékig meg lehetne előlegezni a munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást. A tegnap esti vitában a Fidesz véleményét Sümeghy Csaba Békés megyei képviselő tolmácsolta. A törvénytervezet alapelvével egyetértett, de az eljárás módjaival gondjai voltak. Mint megtudhattuk, a munkáltatói társadalom igazán soha nem értett egyet a bérgarancia létrehozásával, mert a Szolidaritási Alapban — óvatos becslés szerint is — folyamatosan 15 milliárdos többlet van. Négy év alatt négymilli- árd forintot fizettek ki az összes csőd- és felszámolási eljárás alatt álló dolgozóknak, vagyis nem nagyon tolongtak eddig a bérgaranciáért. Képviselőnk arra is felhívta a figyelmet, hogy a kis vagyonnal rendelkező cégek felszámolása már megtörtént, már csak vagyonos, volt állami vállalatok vannak hátra, ezért a Bérgarancia Alap felhasználása nem várható olyan mértékben, mint ahogy azt az előterjesztés tervezi. Sümeghy Csaba azt is szóvá tette, hogy míg az alapba csak a munkaadók fizetnének be, mégsincs rögzítve beleszólásuk a felhasználásba. Szöllősi Istvánná (MSZP) szarvasi képviselő a pótköltségvetés vitájában kért szót, s kifogásolta, hogy az orosztanárok átképzésére tervezett összeget a felére kívánja csökkenteni a kormány. Ez a téma még nem „lefutott”, hangsúlyozta, a programnak még csak a felénél vagyunk. „ x Az országgyűlés tegnap délután a napirend előtti felszólalásokat követően az „Expo ’96 Budapest” Nemzetközi Szak- kiállítás megrendezésének lemondásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folyIgazgatóváltás a Fiumében (Folytatás az 1. oldalról) — Erre a rövid időre miért változtattak? — A közgyűlés döntött így. — Úgy hallottuk, a háromtagú igazgatóságban is csere történt. — Patrik Betfjord helyére Nyári Sándort, a BÁG Rt. termelési igazgatóhelyettesét választotta Jan Nilsson és személyem mellé a közgyűlés. Ez tükrözi a jelenlegi tulajdonviszonyokat, miszerint a részvények mintegy kétharmada a BÁG-é, egyharmada pedig a svédeké. Betfjord úr 10 százalékos tulajdonosként tevékenykedik tovább a részvénytársaságban. — A volt igazgató megválasztása után nagyszabású tervekről számolt be. Ezeket most feladják? — Az üzletpolitikai koncepció november végére kikristályosodik és akkor újabb közgyűlést tartunk. Jan Nilssonnak, a Swedung Hotels Ltd. tulajdonosának, a Fiume Rt. svéd igazgatósági tagjának véleményét is kikértük. — Ezt a közgyűlést svéd részről nem tartjuk törvényesnek — kezdte. — Ennek pontosítására rövidesen visszatérünk. Nem látjuk helyesnek, hogy akkor cseréljék le az igazgatót, amikor a tulajdonosváltozás már napirenden van. Nyemcsok László Sarkad kitalálta már a „receptet” (Folytatás az 1. oldalról) Már-már kockán forgott az új piac léte, amikor ismét mi tettünk javaslatot Novákék- nak. Nevezetesen, hogy mi lenne, ha szakaszokban építtetnék meg a vásárteret. A kereskedőház elfogadta az ötletünket, aminek részletes tervére hamarosan áldásukat adták a sarkadi képviselők is. Másnap, azaz október 1 -jén elkezdődhetett az építkezés. — Említette, hogy az új megegyezés szerint több ütemben épül meg a piac... — Igen. A tervek szerint ez év végéig a piac területének mintegy kétharmad része készül el, de a közműhálózat és a parkoló az egész területre vonatkozóan megépül. Ez több mint 20 millió forintba kerül. A második ütemben elvégzik a kereskedőház alapozását és a terület teljes kiépítését. Jövő júliusban kezdődik a harmadik ütem, a befejező szakasz. A teljes készenlét 1995 szeptemberére várható, nagyjából akkor, amikor megnyílik a határátkelő. — Ebbó'l a beruházásból több előnye is származik a városnak: ingyen létesül egy 50 milliós piaca, az építkezésnél számtalan sarkadi jut munkához, mégis vannak, akik ferde szemmel nézik azt a piacépítési. Vajon miért? — Nyilván azok sajnálják a dolgot, akik közel laknak a jelenlegi Széles utcai piachoz, és az új piac megépülése után kicsit távolabbra kell majd járniuk vásárolni. A Széles utcaiak, akik nem tudnak saját utcájukban közlekedni a.piaci napokon vagy a telekiek, akikhez ezután közelebb lesz a vásártér, biztosan örülnek a „költözködésnek”. Egyébként, ha mérlegre teszünk mindent, szinte csak előnye van az új piac megépülésének. Előny például az is, hogy a Novák cégnek egyetlen talpalatnyi földet sem adtunk el, csupán tíz évre bérbe adtuk számukra a területet. Tíz év alatt tízmillió forint bérleti díjat kapunk tőlük, amit a város a település más irányú fejlesztésére fordíthat. A szerződés lejártakor minden alépítmény (szennyvíz-, vízvezetékrendszer, világítótestek, kapuk, térburkolás) automatikusan a város tulajdonába kerül. A pavilonokat, elárusító asztalokat pedig bárki így néz majd ki a tervek szerint a sarkadi piac NOVÁK ÉS NOVÁK KERES KEDŐH/Ú: Piac (akár az önkormányzat is) megveheti vagy bérelheti. A szerződés szerint a piacon lévő munkahelyeket sarkadiak töltik majd be. A korszerű piac valószínűleg az eddigieknél nagyobb számban vonzza a környék vásározóit, kereskedőit. Ugyanakkor a város javára jelentős helyi iparűzési adót fizetnek be. M.M.
