Békés Megyei Hírlap, 1994. október (49. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-10 / 239. szám
CSABAI NAPLÓ 1994. október 10., hétfő Békéscsaba város címere Hírek a városból Emlék a képviselőknek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 100 ezer forint értékben rendelte meg a Kométás kiadótól azokat a bőrkötéses emléklapokat, amelyeket a város képviselői kapnak majd leköszönésükkor. Üzletek a kórházban. Elkeltek az üzlethelyiségek a kórház aulájában. Az önkormányzat által kiírt pályázatra 18 ajánlat érkezett. Közülük választották ki azt a 6 pályázót, aki a legjobb ajánlatot tette. Ezek szerint lesz a kórházban gyümölcs- és édességüzlet, hírlap és postacikk, fodrászat, kozmetika, virágüzlet, látszerész és gyógynövényszaküzlet. Út a Béke-kertekben. Békéscsabán a Béke-kertek melletti területen a Május 1. Tsz olyan telkeket adott el, amik közvetlenül csatlakoznak a belterülethez, ezért itt lakóépületek építhetők . A terület felosztásakor kialakult 8 méteres utcaszélesség a közlekedést és a telkek közművesítését nem teszi lehetővé. Ezért a telektulajdonosok felajánlották, hogy az érintett 52 telekből mintegy 5600 négyzetmétert az önkormányzatnak térítésmentesen átadnak. így 17 méter szélességű utat tudnak kialakítani, amely megfelel a közműhálózat elhelyezéséhez szükséges követelményeknek is. Az oldalt írta és szerkesztette: Antal Gyöngyi. A felvételeket Such Tamás készítette Csabaszabadi egyéves Kiharcolták az önállóságot Csabaszabadi 15 kilométerre fekszik Békéscsabától, mindössze 500 lakost számlál. Közigazgatásilag nemrégiben még Békéscsabához tartoztak, ám úgy érezték, emiatt megállt a település fejlődése. Kiharcolták az önállóságukat. Akkor úgy érezték, csak ez a lépés mentheti meg a település sorsát. Egy évvel ezelőtt, október 4-én tartották az első közgyűlést Csabaszabadiban. Ke sjár Mátyás, a község polgármestere az elmúlt egy évről így nyilatkozott: — Lehet, hogy néhányan vitatják a „válás” eredményeit, de a pénzügyi adatok mást igazolnak. ’93-ban a költség- vetésünk mindössze 6 millió forint volt. Az idén eredetileg 14.5 millió forintról indult, és évközi módosítással már 22.5 millió forintnál tart. De talán még ennél is többet mondanak a beruházások adatai: az 1992- ben felhasznált 240 ezer forinttal szemben az idén mintegy 5,3 millió forint jutott erre a célra. — Minek köszönhető ez a sok plusz pénz? — Az önállóság révén az állami normatívák is végre hozzánk kerülnek vissza, de a legnagyobb előny, hogy van a településnek gazdája. A legtöbb pénz abból származik, hogy rugalmasabban, gyorsabban dönthetünk a legtöbb kérdésben. Sok pályázatról azért maradtunk le, mert annak idején a békéscsabai döntésekre sokszor hónapokig kellett vámunk. — Zökkenőmentesen zajlott le a szétválás? — Nem mondhatnám. Úgy érzem a község még a saját vagyonát sem kapta meg teljes egészében. Valószínűleg a várossal nem tudunk megegyezni, így az anyagi ügyeinket csak a bíróság fogja majd rendezni. . Közhasznú munkások Csabaszabadiban is egyre égetőbb gond a munkanélküliség, és sajnos egyre többen vannak azok is, akik már segélyre sem jogosultak. Aránylag elfogadható fizetésért tudnak közhasznú munkásként alkalmazni 25-26 embert. Ok gondozzák a zöldterületeket, ők építettek csaknem egy kilométer hosszú járdát is. Kezük munkáját dicséri az új polgármesteri hivatal épülete, az orvosi rendelő, az iskola és a könyvtár is. A napokban rakták le az alapjait egy századagos szociális konyhának, ahol a községben lakó idős, a tanyákon élő és nagycsaládos emberek számára főznek majd olcsó, ízletes ételt. Századagos szociális konyha épül majd itt nemsokára Tizenhárom tanuló. Csabaszabadi általános iskoláját is egy éve alapították és az idén már két osztályban kezdték meg a tanévet a kisdiákok. Az első osztályban 5 gyermek, a második, harmadik összevont osztályban pedig 8 diák tanulhat a kötelező tantárgyak mellett szlovákul, angolul, megismerkedhetnek a számítógéppel, járhatnak művészi tornára. A tantermek kialakításában segítséget nyújtott a Pro Renovenda Culture Hungariare Alapítvány és a helyi nagycsaládosok egyesülete A bürokrácia útvesztőiben Nemrégiben arról írtam ezen a helyen, hogy mennyivel másképp látják a városukat azok, akik itt születtek, és azok akik csak ide csöppentek valahogy. Most megint találkoztam valakivel, aki nagyon messziről érkezett, hite-lelke most a „miénk”, önkéntesként jött, azért, hogy környezetünket szebbé, egészségesebbé tegye. Szakértelme, rutinja megvan hozzá, ötletei nem sok pénzt, inkább csak rugalmasságot követelnének. Eltelt egy hónap amióta itt él, és láthatóan zavarban van. Nem érti mi történik körülötte, hogy egy légifelvétel elkészítéséhez miért van hetekre szükség (mert hát ajánlatot kell kérni, meg kell szavazni rá a pénzt, minisztériumi engedély kell hozzá stb.). A magyar törvények, hatóságok, a megye és a város kapcsolata, a városházán belüli erők kuszasága meg végképp zavarba hozza. Talán még nem is tudja, mi lesz a nagyobb feladat: ezen eligazodni, ezeken az akadályokon áttörni, vagy több tonnányi veszélyes hulladékot biztonságos helyre szállítani. Hasonló gondokra talált kényszermegoldást Csabaszabadi is: utolsó megoldásként úgy döntött, külön könnyebb. Legalábbis döntéseket hozni, előbbre lépni. A bürokrácia útvesztőinek egy részét ők a várostól való leválással meg tudták kerülni, és ez nekik sok pénzt hozott. Minden kétkedés, ellenszenv és akadály ellenére sokat léptek előre, mert gyorsan tudnak dönteni, mert magukért teszik, amit tesznek. „Nagyban”, mondjuk egy városban, vajon ez miért nem működik? -AvjLí ' Béla bácsi, a „nagycsaládos” Kovács Béla a Csabaszabadi Nagycsaládos Egyesület elnöke, a nyugdíjas klub vezetője. Mindenki ismeri, mindenki elismeri a faluban, sőt azon kívül is. Választmányi tagja a Budapesti Nagycsaládosok Egyesületének is. Egy évvel ezelőtt az országban harmadikként vehette át a legjobb szervezőknek járó „Családunkért” érdemérmet. A faluban 58 család tartozik a nagycsaládosok egyesületébe, őértük harcol, szervez ruhaosztást, kirándulásokat, fürdőlátogatásokat. Legutóbb augusztus 19-én tartották meg a családi napot, a felnőttek fociztak, a gyerekek különféle játékokban mérték össze tudásukat, a bográcsban meg főtt a marhapörkölt. Most éppen színházlátogatást szervez, készül a Télapóünnepélyre és a karácsonyra, hiszen hat éve ő a falu „mikulása”. Két éve egy pályázaton szerzett pénzből alapított egy nonprofit boltot, ahol a rászorulók beszerzési áron juthatnak hozzá alapvető élelmiszerekhez. Népszerűsége hamarosan meg is mérettetik, hiszen a közelgő önkormányzati választáson képviselőjelöltként indul. Anyakönyvi hírek BÉKÉSCSABA Házasságkötések: Poíiák Györgyi Erika (Békéscsaba) és Deák Ferenc (Sarkad), Sárai Krisztina (Szászhalombatta) és Vida Ferenc (Szászhalombatta), Kiss Zsuzsanna Rozália (Békéscsaba) és Bajusz Zoltán (Újkígyós), Balogh Szilvia (Mezőbe- rény) és dr. Dütsch Zsolt (Mezőbe- rény), Malnicsek Júlia (Mezőberény) és Schupkégel Mihály (Csárdaszállás). Születések: Belicza László és Komoróczky Edit leánya Anna, Barna János és Dóka Barbara fia Dávid, Kiss Gábor és Krizsán Mária fia Pál, Hajnal-Pap Károly és Kukla Erzsébet Andrea leánya Brigitta, Balangó Zoltán és Horváth Lilla leánya Nóra, Borgye István és Szokolai Hona fia Tamás, Krizsich György és Kiss Erzsébet fia Dávid (Telekgerendás), Szathmári Sándor és Szentpéteri Anikó fia Dávid (Köröstarcsa), Gulyás Zoltán és Kocsis Melinda leánya Lilla (Kaszaper), Deák Béla Elek és Koloh Erika leánya Hajnalka (Gyomaendrőd), Vasas János és Kovács Andrea leánya Brigitta (Újkígyós), Fekete Jenő és Medgyesi Edit fia Krisztián (Békés), Hegyközi Ferenc és Varga Mária leánya Veronika (Vésztő). Halálesetek: Rédl István Imre (1913, Mezőberény), Adamik Jánosné Tóth Ilona (1912, Mezőberény), Mátrai Márton (1920, Mezőberény), Metz József (1930, Szabad- kígyós). Az Amerikai Haditengerészettől a magyar környezetvédelemig Egy szakember Kaliforniából Egy különleges ember tűnt fel nemrégiben a békéscsabai városházán: John F. White Kaliforniából, az Amerikai Egyesült Államokból, az Amerikai Békeszolgálat képviselőjeként. Azért jött, hogy mintegy 40 éves tapasztalatát átadhassa a magyar embereknek. — Miért éppen Békéscsabát választotta? — Nemrégiben fejeztem be egy tanfolyamot Kecskeméten, ahol nyelvet tanultam, kulturális tréningen vettem részt és megismerkedhettem a magyar környezetvédelmi tudnivalókkal. Á szennyvíz- kezelésben, hulladéklerakó témában és a veszélyes anyag kezelésében szerzett tapasztalataimat, valamint mérnöki diplomámat úgy tűnik, itt tudják a leginkább hasznosítani. —Merre járt élete, munkája során? — Sokfelé: voltam az Amerikai Haditengerészet hivatalVoltam az Amerikai Hadi- tengerészet hivatalnoka, voltam pilóta, hat évet töltöttem a csendes-óceáni térségben, és most két évig Békéscsaba szolgálatában állok... noka, voltam pilóta, hat évet töltöttem a csendes-óceáni térségben. Érdekel a repülés, a vadászat, az úszás, a főzés és persze a természet. Már két alkalommal is jártam Magyar- országon, Budapesten a Csepel Műveknél. . —Milyennek látja a magyar környezetvédelem helyzetét? — Néha úgy gondolom, ha az emberek tudnák, milyen veszélyforrások mellett élnek, fejvesztve menekülnének. Nagyon sok a tennivaló. — Békéscsabán mit tart a legfontosabb teendőnek? — A régi szeméttelep területének helyrehozatalát, az új szemétlerakó hely kialakítását, a város területén tárolt veszélyes anyagok mielőbbi kitelepítését, a víztisztító telepen felhalmozódott iszap elhelyezését, és nem utolsósorban az Élővíz-csatorna megmentését. —Mi az, amit eleve másként tenne, mint a mostani vezetők? — Az embereket is be kell vonni saját környezetük védelmébe. Nem szabad kívülállóként tehetetlenül nézniük, hogy semmi nem történik az érdekükben. Nálunk ez másként van, mindenki vállal egy- egy feladatot. Presztízskérdésként fogják fel, hogy valaki részt vesz-e egy közös kincs megmentésében. Ilyen lehetne Békéscsabán az Élővíz-csatorna dolga. Szeretnék a város minden lakójával együtt dolgozni ebben a két évben, és ehhez nagy szükségem lesz a sajtó segítségére is. —Az elmúlt egy hónap alatt mi okozta a legtöbb bosszúságot? — Nem tudom megszokni a magyar mentalitást, a bürokráciát. Nálunk, ha valami nagy gondnak megtaláljuk a megoldását, akkor azt másnap csinálni kell. Itt még hónapok telnek el különböző döntések meghozataláig, egy-egy aláírásig. Idegennek átláthatatlan az itteni hivatali és magánérdekek szövevénye, számomra az egész olyan, mint egy rossz kirakójáték. „Mentsük meg a gyönyörű Élővíz-csatornánkat! Most! Ez egy ... környezetvédő klub, független, nonprofit szervezet." — ezzel a felirattal ellátott táblákat szeretnék az Élővíz-csatorna partjára helyeztetni, hogy mindenkinek eszébe jusson: ez így nem mehet tovább!
