Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-07 / 211. szám

iRÉKÉS megyei hírlap GAZDASÁG 1994. szeptember 7., szerda RMKTK Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Tfelefon: (66) 324-976, 442-311 Zokszó nélkül Privatizációval hozták rendbe a céget A Juventus rádióban nemré­giben dr. Bodzás Julianná­val, a Békés Megyei Általá­nos Építőipari és Vállalkozá­si Rt. vezérigazgatójával be­szélgettek. A műsorból egy olyan részvénytársaságot is­merhettek meg a hallgatók, ahol a privatizáció mentes volt az elszabadult indula­toktól, gyanusítgatásoktól, ellenben a tulajdonosváltás­sal rendbehozták a vállala­tot. A megye legnagyobb építőipari generálkiviteke- zője ma 500 embernek ad munkát, éves tervük pedig megközelíti az 1,2 milliárd forintot. Az átalakulás gyötrel­meit, a szervezeti váltást és az üzleti struktúrájuk átszabását már maguk mögött tudhatják. A vezérigazgatónőt ezért in­kább a jelenről és a jövről kér­deztük. —Idén milyen jelentősebb munkákkal végeztek? — Békéscsabám átadtuk a BRFKK épületét, a Rózsa Ferenc Gimnázium két szár­nyát az összekötő folyosó­val, teljesítettünk 300 millió forint értékű munkát a kór­ház rekonstrukcióban. Béké­sen 44 lakást, egy kollégiu­mot adtunk át. Orosházán a korház rekonstrukciót említ­hetném és persze a határőr­ség bővítését. Gyulán a me­gyei kórház sugárteráriás épületét készítjük, hátra van a rendőrség bővítése és átalakí­tása is. Ezeknek egy része át­húzódik 1995-re. — Milyen ma a verseny az építőiparban ? — Lesznek, akik megle­pődnek, de szerintem a keres­let és kínálat kiegyenlítődött. Nagyon kevés a beruházás, de mára leépült az ipar is. Árver­seny — pontosabban eltorzult árverseny — van, csak nyo­mott árakon lehet vállalkozni. Sokan anyagáron elvállalnak megbízásokat „ majd lesz va­lami holnap” alapon. Ez ter­mészetesen nem szolgálja az építőipar érdekeit. Az sem, hogy fel sem mérik: valójában mire képesek. — Magyarországon szinte megszűnt a lálásépítés. Lesz vala­mi elmozdulás a közeljövőben ? — Nem tartom lehetetlen­nek, hogy hamarosan, talán már jövőre lakásokat fogunk építeni. Mert valahol lakni kell az embereknek, az állam innen teljesen nem vonulhat ki. Va­lószínűleg kettéválnak az igé­nyek. Kellenek szociális jelle­gű lakások a rászorultaknak, s persze igény lesz a legmoder­nebb. illetve luxus épületekre is. Talán már most kellene el­gondolkozni azon, hogy a me­gyében miként tudnánk össze­hangolni a lakásépítéseket. —Igen ám, de a pénz és megint csak a pénz , amelyből a legkeve­sebb van. Önök ilyen szempont­ból hogy állnak? — Flárom éve nincs hi­telünk, folyamatos a likviditá­sunk. — A közgazdászok kevés dologban egyeznek meg, de abban igen, hogy a miénkhez hasonló gazdasági zuhanó- repülés végét először a beru­házások — köztük természe­tesen az építkezések — meg­mozdulása, élénkülése jelzi. Ereznek ebből valamit? — Sajnos nem érezzük a fellendülés szelét. Pedig az infrastruktúrát ma kell(ene) fejleszteni. Ha nem akarunk helyben járni, akkor a költ­ségvetésből találni kell ilyen célra forrásokat. A megyé­ben alig akad ipari, vagy ke­reskedelmi beruházás, ami megint csak elgondolkoztató a jövőnkre nézve. Egyébként a részvénytár- saágunknlk is rövid távon csökkenhet az árbevétel, ezért tovább bővítjük a tevé­kenységikörünket nagyke­reskedelemmel és szolgálta­tásokkal. A Trefort utcában nagykereskedést, lakossági diszkontot nyitunk. Olyan ál­landó bemutatóé, kiállítást ahol megtalálható minden, amit az építőiparban érde­mes felhasználni. Lovász Sándor Az első sajtótájékoztató Szerveződik a kamara Tőkebefektetés a Kontraxba Üzleti ajánlatok Oroszország (Komi Köztársa­ság) — Élelmiszert, egyéb fo­gyasztási cikkeket vásárolna széles kiskereskedői háló­zattal rendelkező cég. (158) — Fáért, faipari terméke­kért cserébe szívesen vásá­rolna élelmiszert orosz cég. (159), —Élelmiszert, üdítőitalokat vásárolna orosz cég. (160) — Feldolgozott gombát, mézet, egyéb erdei terméke­ket, valamint üveggöngyöle­get kínál eladásra orosz cég. (161) — Különféle fűrészárut kí­nál eladásra orosz cég. A vál­lalat emellett érdekelt külön­böző berendezések lízingjé­ben, valamint fafeldolgozás területén közös termelés be­indításában. (162) — Fűrészelhető deszka­anyagot, deszkákat, bitument, különféle szögeket, dízelola­jat kínál eladásra orosz cég, s szívesen alapítana vegyes vállalatot zöldség-gyümölcs feldolgozás céljából. (163) — Feldolgozott fát és fa­bútorokat kínál eladásra orosz cég. (164) — Szárítatlan fűrészárut kínál eladásra orosz cég. (165) — Különféle fűrész- és fa­árut kínál eladásra orosz cég. (166) — Fűrészelhető deszka­anyagot (1000 m3) kínál eladásra orosz cég. Cserébe szívesen vásárolna élelmi­szert, bőrárut, cipőt, bort. A cég érdekelt vegyesvállalat alapításában is fakitermelés és fafeldolgozás céljából. (167) —Fát és különböző faipari termékeket kínál eladásra orosz vállalat. Ezen kívül a j cég szívesen alapítana ve­gyesvállalatot a fafeldolgo­zás területén. (168) A Békés Megyei Ideiglenes Kamarai Szervező Bizottság augusztus 26-án tartotta meg soron következő ülését. A be­számolókon kívül fő napirendi pont volt a közterületi BMKIK ideiglenes kamarai osztályai­nak kialakítása ésakamarai tör­vényben lefektetett osztályba sorolás IKSZB által történő módosítása. A vagyonarányos osztályba sorolás helyett hét szakmai csoport lett. A parlament kiegészíteni, módosítani fogja a kamarai tör­vényt. Az alábbi változtatások tervezetét továbbította a megye: információ hiánya mi­att december31-ig kelljen meg­alakítani a területi kamarákat október 31. helyett. Szülessen meg a kamara működését ma­gába foglaló, annak finanszíro­zását és pontos tagregisztrációt biztosító törvény. A kamarai felügyelet szerve ne az adott szakminiszter, hanem az ügyészség legyen. Munkaügyi jogutódlás lenne a szükséges, de nemcsak a mostani kvázi ka­maráknál, hanem más érdek- képviseletek dolgozóira is vo­natkozzon, akik az új közjogi kamarákba kerülnek. A Texas-Dallas székhelyű Jim Sowell International Company 1,5 millió USA dollár tőkét fek­tetett a Kontrax irodatechnikai üzletágába az utóbbi hónapok­ban. A pénzügyi művelet ered­ményeképpen a Kontrax Iroda­technika Rt. leányvállalatainak (Kontrax Trade Kft., a Kontrax Bukarest, a Kontrax Szófia, a Kontrax Poland, a Kontrax Szlo­vákia) 51 százaléka az amerikai befektető tulajdonába került — derül ki a Kontrax kedden nyil- vánosságrahozott anyagából. A pénz jelentős részét a Kontrax Irodatechnika Rt. hitelezőivel való megállapodás alapján a hi­telezők kielégítésére fordítják, a fennmaradó részből pedig a Kontrax vállalatok működő tő­kéjét növelik. A Kontrax 1993. október 6-án kötött csődegye­zséget hitelezőivel. A csőd- egyezség része volt, hogy a Ma­gyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-vei kötött opciós szerződés alapján a Kontrax Irodatechni­ka Rt. leányvállalatai egy átme­neti, csaknem 2 éves időszakra a Takarékbank tulajdonába kerülnek át. A bankvezér dühöng. Az ok na­gyon is prózai, nem kapta meg a szokásos havi prémiumát. A négyszázezer forintot. A hat­százezer forintos havi fizetése mellé. Jancsi barátom is dühöng. Megkapta a határozatot: a nyugdíja 42 évi munka után — igaz ebből 2 év munkanélküli­ség és 1 év rokkantsági is volt— 7480 Ft. Félreértés ne essék, a két eset nem azért lett párhuzamba állít­va, hogy a bankvezér és a mun­kában megrokkant kárpitos (mert az át kosban sem mindenki pihenni járt be a munkahelyére) valamiféle egyenlő anyagi meg­becsülésben részesüljön. De egyvalamit meg kellene érteni a jelenlegi kormányzat­nak. A várható energiaáremelé­sek, az adószigorítások (áfa és fogyasztási) a lakbéremelések (Keszthelyen tízszeresére nőtt) és minden létező fogyasztási cikknél — az alapvető élelmi­szereket is beleérne — folya­matos az áremelkedés. És az előrejelzések kb. 26 szá­zalékos inflációt ígérnek. Ebbe még bele is lehet bukni! Vagy halni—mert rövidesen itt a tél. Hacsak—és ezt azért mondom, mert a koalíció álláspontja sze­rint az ellenzék bírálata csak akkor elfogadható, ha a megol­dást is tartalmazza—, tehát ha­csak nem tesznek hathatós intéz­A Fővárosi Önkormányzat va­gyonkezelő Részvénytársasága két és fél éves működése során a rábízott 207 ingatlanból 129-et adott el 1,3 milliárd forintért. Ebből 230 millió forintos nyere­sége származott—jelentette be Vásárhelyi István, az rt. vezér- igazgatója a cég első sajtótájé­koztatóján, kedden. Mint mondta, az 50 milliós készpénz­zel létrejött cég máris megter­melte az alapítási költségeket. Tevékenysége hatékonyabb is lehetett volna, ha a piaci műve­letek alapját jelentő vagyont ap- portálhatja. Mivel ez mindmáig nem teljesült, így megfosztot­ták a társaságot az önálló piaci mozgástól, a versenyben való aktív részvételtől. Az ingatlanforgalmazással, hasznosítással, portfolió-keze­léssel, illetve a közüzemi válla­latok részvénytársasági átalakí­tásával foglalkozó cég eddig el­sődlegesen a közvetlen bevételt jelentő tranzakciókra helyezte a hangsúlyt. A jövőben azonban a jövedelmezőséget biztosító kedéseket a várható szociális katasztrófa elkerülésére. íme az első javaslatom: töröl­jék el a többmilliós végkielégí­téseket. A másik: a jelenlegi óriási (és igazságtalan) jövedelemkü­lönbségek megszüntetése úgy, hogy húsz fizetési osztály le­gyen. Az I-es fizetési osztályban 15 ezer — a XX-ban 110 ezer forintos lenne a havi jövedelem. Osztályonként 5-5 ezer forintos emelkedéssel. Ezenkívül senki semmilyen címen ne vehessen fel pénzt. Majd csak akkor, ha az infláció és a munkanélküliség öt százalék körül lesz. Akkor meg minek? Úgy gondolom, hogyeztvagy valami hasonlót meg kéne való­sítani. Mert a kisember szívesen vállal még több áldozatot (ed­dig is ezt tettük), ha a vezetőitől lát követésre méltó példát. Zok­szó nélkül. Ui. Szól a rádió és éppen azt mondja, hogy a képviselői tisz­teletdíjakat nem emelik a jövő év végéig. Valamint az igazga­tósági és felügyelő bizottsági tagságról és az onnan folyósí­tott több tízezres forintocskák- ról is lemondanak tisztelt képvi­selőink. Illetve ez még csak ja­vaslat. Nahát. Honnan a csudából szagolták ki az én javaslatai­mat? Sárközi Gyula hosszú távú várospolitikai kon­cepciókhoz igazodó befekteté­sekre is nagyobb figyelmet kí­vánnak fordítani. Az rt. kiemel­ten foglalkozik az önkormány­zat 219 gazdasági társaságban lévő portfoliójának kezelésé­vel, amelyből tavaly mintegy 120 millió forint osztalék jutott a városnak. A főváros eddig összesen 180 milliárd forintos vagyonnal 7 közüzemi vállala­tát alakította át részvénytársa­sággá. Az újabb átalakítások fo­lyamatban vannak, csakúgy, mint a már átalakult cégek pri­vatizációja. Mészáros György, a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bi­zottságának elnöke szükséges­nek tartotta megjegyezni: a tu­lajdonos nemrég arról döntött, hogy az rt.-től elvonva, más mó­don kívánja hasznosítani azokat az ingatlanokat, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni. Azt az ellentmondást is szeretnék vala­miképp feloldani, amely az rt. bevételközpontúsága és mono- polhelyzete között feszül. A feldolgozott élelmiszer-ipari termékek export árbevétele (1000 dollárban) Megnevezés 1991 1992 1993 Index (1991 = 100) Húsipar 546310 373 278 266257 48,7 Baromfiipar 388 205 324963 296 873 76,5 Tejipar 91006 65 245 53011 68,3 Konzervipar 368437 334 176 356181 96,7 Hűtőipar 67 251 76444 74082 111,2 Növény olajipar 118771 131027 78 260 66,3 Malomipar 33 892 65 123 26 865 79,3 Keményítőipar 14699 17861 12 756 86,9 Sütőipar 15519 10640 6495 41,9 Cukoripar 44387 54494 4 840 10,9 Édesipar 50805 55 301 49033 96,5 Szeszipar 30281 60794 61 122 201,6 Boripar 52455 64 824 111 706 203,0 Söripar 2 646 8 780 9 669 365,4 Ásványvíz-, üdítőipar 7 159 13 691 8 105 113,2 Dohányipar 10588 31 146 23 509 222,0 Egyéb élelmiszeripar 13 575 17 384 25418 187,6 Mindösszesen 1 855 956 1705 171 1464902 80,2 Árfolyam (Ft/dollár) 75,04 78,80 92,55­A külföldi tőke aránya az élelmiszeriparban Tevékenységi kör A külföldi tőke aránya az összes szervezet a vegyes tulajd. szervezet jegyzett tőkéjéhez viszonyítva 1992 1993 1992 1993 Húsipar 15,6 21,0 54,6 62,5 Baromfiipar (feldolgozás) 9,0 16,7 21,6 31,6 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 20,7 38,3 72,4 75,0 Növényolajgyártás 96,4 96,8 98,0 98,3 Tejtermék-előállítás 29,0 40,3 90,2 82,0 Malomipari tevékenység L2 5,0 38,1 68,8 Keményítőgyártás 67,3 67,2 67,6 67,3 T akarmánygyártás 4,4 6,4 40,2 43,2 Sütőipari tevékenység 23;2 26,3 74,9 83,0 Cukoripar 27,7 35,9 32,7 42,8 Édesipar 90,8 95,0 95,7 100,0 Tésztagyártás 0,4 2,9 50,0 82,3 Szesz- és szeszesital-gyártás 51,9 50,7 65,7 67,9 Boripari tevékenység 24,8 41,7 81,7 81,5 Söripar 31,6 58,4 60,1 62,9 Üdítőipar 95,0 92,5 97,9 95,3 Dohánytermékek gyártása 96,0 95,5 96,1 95,6 Egyéb élelmiszergyártás 75,8 79,8 95,9 96,9 Átlagosan 32,7 43,5 69,6 74,6

Next

/
Thumbnails
Contents