Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-05 / 209. szám

1994. szeptember 5., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A Körösök partját egyre többen keresik fel, ha kikapcsolódásra vágynak Csökkent a forgalom a Velencei-tónál A tavalyinál mérsékeltebb volt a nyári hónapok idegen- forgalma a Velencei-tónál. Mint az üdülőterületen szál­lodát, kempinget és fizető­vendégszolgálati helyeket üzemeltető Albatours Ide­genforgalmi Hivatal vezető­je Uszkai Ferenc az MTI tu­dósítójának elmondta, a leg­nagyobb mértékben — 7 százalékkal — a szállodai vendégforgalom csökkent, a kempingekben pedig a tava­lyinál 3 százalékkal voltak kevesebben. Ugyanakkor jelentősen nőtt a fizetőven­dégszolgálati szálláshelye­ket igénybevevők száma, s a tóparton egy-egy vendég ál­tal eltöltött idő is. Míg tavaly általában mindössze négy napig pihentek a Velencei­tavi üdülőtelepeken a turis­ták, az idén már 9— 10 napot töltöttek a tóparti szálláshe­lyeken. A legnépszerűbb ez évben is a velencei Panorá­ma Kemping volt, ahol a sá­tor és lakókocsihelyek több, mint kétharmadát ezúttal is az évek óta visszatérő hol­land és német törzsvendé­gek foglalták el. A tábor kedveltsége nem véletlen: vezetői nagy gondot fordí­tottak a környezet ápolására és rendbentartására, vala­mint a szolgáltatások minő­ségének megőrzésére, illet­ve javítására. Ez az utóbbi egyébként egyáltalán nem volt jellemző a tóparti ven­déglátó- és szálláshelyek zö­mére: általában magas áron, igen gyenge minőségű szol­gáltatásokat nyújtottak a vendégeknek. A szakembe­rek szerint ennek a gyorsan meggazdagodni akaráson túl az az oka, hogy megnőtt az engedély és szakképesí­tés nélküli árusok száma, s a rendszeres ellenőrzések el­lenére is gyakori volt a vá­sárlók megkárosítása. Emi­att a külföldi turisták megle­hetősen kedvezőtlen benyo­másokkal fejezték be a nya­ralásukat. A tavalyinál több szálláshelyet értékesítettek nem hivatalosan. Az ilyen szobakiadás annyira elter­jedt, hogy egyes szakembe­rek szerint az idegenforga­lomból származó bevételek mintegy fele a feketegazda­ságba került adózatlan jöve­delemként. Az augusztus végi, szep­tember eleji nyárias meleg egyébként még kedvez az idegenforgalomnak, a tó­parti kempingek többsége félig teltházzal működik. / Életfa az elsüllyedt települések emlékére Kiállítás Mendlik Lajos emlékére. Mendlik Lajos mű­vészete kiemelkedik a képző­művész-tanárok életművei közül. E szavakkal nyitotta meg dr. Eisler János művé­szettörténész azt a kiállítást, amely az 1985-ben elhunyt festőnek állít emléket a keszt­helyi Balatoni Múzeumban. Mendlik Lajos már 1926-tól részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szálon kiállításain. Alapító tagja volt a Rajzpeda­gógusok Stúdiójának. Tanul­mányútjai során több európai ország mellett Ausztráliában is megfordult. Festészetének központi témája az ember és a természet kapcsolata volt. Különösen az akvarell művé­szetet fejlesztette magas fok­ra. Református gimnázium Nagyecseden.Felavatták va­sárnap Nagyecseden Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye református gimnáziumát. A tanévnyitóval egybekötött ün­nepi istentiszteletet Kocsis Elemér, a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspöke vé­gezte. A Báthori István nevét viselő oktatási intézmény épületét a helyi önkormányzat 20 millió forintért vásárolta meg a felszámolt nagyecsedi termelőszövetkezettől és bo­csátotta az egyház rendelkezé­sére. A gimnázium létrehozá­sát a képviselőtestület és az ecsedi egyházközség mellett segítette a Tiszántúli Egyház- kerület Tanügyi Bizottsága, a Zsinati Iskolabizottság, vala­mint a Debreceni Református Kollégium is. A most induló új tanévben 27 diák kezdi meg tanulmányait, tíz környékbeli óraadó tanár irányításával. A vallásoktatáson kívül fő hang­súlyt kap a nyelvoktatás, heti öt órában angolul, három órá­ban pedig németül tanulnak a növendékek. Továbbá számí­tástechnikai képzésben is ré­szesülnek. Jövőre már saját ta­nári kara lesz az iskolának, pá­lyázat útján töltik be a tan- testületi státuszokat. A tervek szerint újabb két osztályt indí­tanak majd az addigra jelentős beruházásokkal tovább bővülő intézményben. Az ország előtt álló történelmi lehetőség alkalmat ad arra, hogy erőfeszítéseinket a he­lyes útra tereljük a következő négy esztendőben. A kor­mánynak erőt ad a feladatok megoldásához a vidék, a fal­vak népének tenni akarása. Mindezt Baja Ferenc környe­zetvédelmi miniszter hangoz­tatta vasárnap, a Heves megyei Újlőrincfalván az elsüllyedt magyar településeknek és a fa­lu áttelepülésének emléket ál­lító életfa felavatása alkalmá­ból tartott ünnepségen. Újlőrincfalva elődje, Tisza- halász, a jelenlegi Tisza tó területén állt 1878-ig. A nagy tiszai árvíz ekkor kényszerí­tette a község lakosságát, hogy elköltözzön sok száz éves la­kóhelyéről. A falu jelenlegi területét Lőrinc, szatmári püs­pök ajándékozta az elköltö­zőknek, ezért kapta a település az Újlőrincfalva elnevezést. Soltész András, a község polgármestere fontosnak tar­totta megőrizni azok emlékét, akik meghozták a falu áttelepí­tésének döntését, hiszen nekik köszönhetően maradt meg a közösség a mai napig. Az „in memóriám életfával” egyben azoknak a településeknek is emléket kívántak állítani, amelyek Tiszahalászhoz ha­sonlóan, bármilyen okból el­tűntek a térképről. Kiemelte, hogy a rendszerváltás az utol­só pillanatban érte Újlőrinc- falvát is, mivel a lakosság szá­ma 275-re csökkent a néhány évtizeddel ezelőtti 500—600- ról. Jelenleg már 50 új telefon- vonallal, vízhálózattal rendel­keznek és hamarosan eljut a gáz is a településre, növelve népességmegtartó erejét. Baja Ferenc beszédében rá­mutatott: a következő évek nagy kérdése az, hogy vala­mennyiünk erőfeszítéseként, lesz- e elegendő cselekvő erő a demok­rácia és a szociális piacgazdaság kiszélesítéséhez. Hangsúlyozta: a mai ünnepség, amely a múlt és jövőteremtés szép gesztusa, ar­ra enged következtetni, hogy a népnek megvan az ereje a cse­lekvéshez és ahhoz, hogy múl­tunkat, értékeinket megtartva, egyenlő félként váljunk egy eu­rópai integráció részévé. A 11 és fél méter magas élet­fa, amelynek felállítására 1,5 millió forintot áldozott, külön­böző támogatásokat igénybe véve a község önkormányzata Varga Géza és Huber András szobrászművész alkotása. Friedei Wüst Mini krimi Két nő között 2. Az első feladata az lesz, hogy bejuttassa a mérget a citro­mokba. Ezt péntekre tervezte, mielőtt elindul Bergmannék- hoz. Elfriede szokásához híven a tévé előtt ült és sós mogyorót ropogtatott.. Erhard tudta, hogy hamarosan megszomja- zik és teát főz. Aztán visszaül a fotelba szundikálni. A méreg azonnal hatni kezd, s minden segítség későn érkezik. O akkor már Berg- mannéknál lesz és csak hétfőn tér haza. Kétségbeesetten ri­asztja majd az orvost és aztán eljátsza a vigasztalhatatlan öz­vegyet. Injekcióstűvel befecsken­dezte a mérget a citromokba. Egyet sem hagyott ki. Ha haza­tér, a megmaradtakat eltünteti. Visszament a nappaliba. Felületesen elbúcsúzott a fele­ségétől. Egy óra múlva már Bergmannéknál iszogatott. Csak hétfőn reggel tért haza. Először Marie-Annél állt meg. A lány sápadt és igen feldúlt volt. — Borzalmas dolog történt — dadogta. — Beteg vagy? Nagyon rosszul nézel ki — kérdezte ijedten. — Nekem semmi bajon, de Elfriede... meghalt. Értesíteni akartalak, de nem tudtalak elérni. Doktor Schneider hí­vott fel. Eszébe jutott, hogy ismertelek benneteket. Elfrie­de őt hívta, de mire odaért, halott volt. Szívrohamot álla­pított meg. — Az a sok mogyoró — suttogta Erhard Haberland. — Imádta a zsíros ételeket. Pedig az orvos figyelmeztette, hogy az méreg. —A felügyelő is ezt mondta — fűzte hozzá Marie-Ann. — A felügyelő? Milyen felügyelő? — Schneider doktor köte­lességének érezte értesíteni a rendőrséget. Hirtelen halál esetén ez így szokás. Termé­szetesen most már eltemettet- heted. — Igen — nyögte Erhard és indulni készült. — Várj, készítettem neked égy kis meglepetést — muta­tott az asztalra Marie-Ann. — Almatorta — csillant el Erhard szeme. — Nem is tud­tam, hogy te is tudod sütni. — Elfriede említette, hogy imádod. Nem tudom, olyan jó lesz-e, mint amilyet ő csinált? Meg kell kóstolnod! — Később — mondta Er­hard. — Előbb a halottról kell gondoskodnom. — "kendben — nyugtatta Marie-Ann. Majd együtt megkóstoljuk. De most össze kell szedned magad. Aztán mégis meggondolta magát. Megünnepelheti, hogy sikerült a terve. Marie-Ann feszülten figyelte, amikor el­kezdte enni a tortát. — Miért figyelsz ennyire? — nézett csodálkozva a lány­ra. — Finom a torta — dicsér­te. — Legközlebb több cukrot tégy bele, mert édesebben sze­retem. — Nem kellett volna cit­romlevet tennem a töltelékbe — fejtegette hangosan Marie- Ann. — De a szakácskönyv így írja. Nálatok a konyhában — amikor az orvossal oda­mentem — megláttam a citro­mokat és néhányat elhoztam. Mi a bajod, szívem? Miért nem szólsz semmit? Mondani akart valamit, felüvölteni kétségbeesésében. De már nem tudott. Görcsök­ben fetrengve lefordult a szék­ről... Fordította: f. m. m. (Vége) Yárszínházi levelek A Gyulai Várszínház igazgatói tisztére kiírt pályázathoz számos jeles személyiség — drámaíró, színművész — fűzött ajánló sorokat. A válasz­tás előtt ezeket nem közöltük, mivel nem szerettük volna befolyásolni az eredményt, az illetékesek azonban bizonyára ismerték a leveleket. A döntés azóta, mint ismert, megszületett — előző számainkban Sütő András, Gyurkovics Tibor, Nánássy Ágnes és Vajda Márta sorait idéztük, most pedig közzétesszük Bessenyei Ferenc színművész és Hubay Miklós drámaíró levelét: Polgármester Úr Tisztelt művészeti tanácsadó testület! A Havasi — Sík féle Gyulai Várszínház évtizedek óta bizonyította ,.nép­színházi" szellemi erejét! — A pályázók által hangoztatott újjászervezési koncepciók veszélyes kalandnak tűnnek egyelőre. Az az úgynevezett „mo­dernség" itt a már eddig működő színházi szellem halálát jelentené. Féltem a színházat a modernség címén teremtett kozmopolita káosztól, amely megöli a színház népi-nemzeti jellegét, amelyet megerősíteni és nem szét­vágni kell! A Gyulai Várszínháznak a nép „szabadegyetemévé kell válnia”, vagyis azt a szellemet kell őrizni, ami létrehozta. Tatán lehetne összefogói­tokban. Sík Ferenc mellé kell keresni „egy Havasit”. Talán egy-egy bemuta­tóból több előadást tartani. A közönség fogadására a nézőtereket alkalmas­sá tenni. WC, mosdó kellene, a várban 40-50 személy számára nincs WC. Tisztelettel kérem a művészeti tanácsadó testületet gondolják ezt végig! Kulturáltabb körülmények teremtése nem olyan nagy összeg, mint új és újabb kalandos koncepciók kielégítése! Őrizzük meg a Gyulai Várszínház embernevelő, nemzetnevelő erejét! Tisztelettel Bessenyei Ferenc Dr. Erdmann Gyula úrnak, a kulturális bizottság elnökének. Vélemény a Várszínház igazgatói állására benyújtott pályázatokról. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a bizalmukat. A pályázatok elbírálása — pláne művészeti feladatra vállalkozóké — nehéz, hiszen így a személyiség, a „karizma" ritkán üt át a szövegen. Már pedig színház vezetőjénél ez a legtöbbet számít. A pályázók közül személyesen alig ismerek valakit. Ez a mélységi dimen­zió hiányzik ahhoz, hogy megítélni merjem: melyikük milyen sorsot hozna a Várszínháznak. Ilyen hézagos tájékozottsággal is vallom: csak azokra a pályázókra vagyok hajlandó voksolni, akik a Gyulán felépült tradíciók továbbépítésé­nek a programjával jelentkeznek. A Gyulai Várszínház jelenleg egyedülálló intézmény a világon. Hiszen a friss sikerek bemutatására orientált számos fesztivállal szemben — vagy inkább ezek mellett —: Gyula a történelmi ihletésű drámát kínálja, klasszikusat és modernet. A görögöktől a XX. század végéig a drámairodalom nem-vígjátéki fele: majdnem teljességében történelmi dráma volt. Hogy a történelmi dráma — és mindaz, ami kimond- va-kimondatlan mögötte van — ma is harci kérdés lehet, bizonyítékul, engedelmükkel, mellékelem épp most megjelent vitacikkemet, amelyben visszautasítom Koltai Tamásnak a XX. századi magyar történelmi drámát szemérmetlen felületességgel leseprő nézeteit. (Amelyeket nyilvánvalóan nem csupán az Elet és Irodalom hasábjain igyekszik érvényesíteni.) A pályázatok közül nem érzem a fogékonyságot a Gyulai Várszínház szellemiségére Arkosi Árpádéban. Az a terve, hogy „az első években a Gyulai Várszínház... elsősorban befogadó színház lenne": a Várszínháznak, mint élő és immár színháztörténeti jelenségnek örökre eltemetését jelenti. Havasi, Miszlay, Sík Ferenc teremtették meg a Várszínház arculatát, amely sohasem volt „divatos”, és éppen ezért pótolhatatlan érték. Tatán nagyobb hivatás vár rá most már a következő időkben, mint eddig. Csak azt tudom javasolni: biztosítsák, hogy a Gyulai Várszínház hűséges maradjon fellelt hivatásához. Egy visszavonulás érvénytelenítené azt is („leírhatóvá” tenné), amit eddig tett. Jó volna inkább megkoronázni. TisztelettelHubay Miklós drámaíró IERZSEBET Díj 1994. i Ezúttal ii - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt sziniévad kiemelkedő 1 művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, ki-ld a saját kategóriájában I ötét. Közülük mindegyik dijat érdemelne, de nyertes kategóriánként csak egy i lebet. A közönség - vagyis most ön - dönti el: a legjobbak között ki legyen az első azzal, hogy az ő neve elé tesz (minden kategóriában! egy X jelet. 1994. ok­tóber 8-ig küldheti be a következő címre: ERZSÉBET DÚ. BP. 11«. PF 21.1588. Az 1994-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Szolnoki Szigligeti Színházban ren­dezzük. TV-közvetttés november 18-án. Ön is nyerhet, nemcsak a művészek! A szavazatok számitógépes, hiteles feldolgo­zása után a szavazók kozott 25 db 5Ö9Ő forintos váráslási utalványt sorsolunk ki. SZÍNHÁZ (Tarján Tárnán ajánlatai) A színésznő t. BÉRES ILONA (Görög) 2 B0ZSIK YVETTE |Úmó| □ 3. CSÁKÁNYI ESZTER (Toreoai □ t. MÁIKÉ ERZSI (Ma tss incroviakrt) □ 5 TAKÁCS KATAIN (Görög) IB B SZÍNÉSZ □ 1 GÁLFF1 LÁSZLÓ IN Edwort) □ 2 GÖRÖG LÁSZLÓ (Görög) □ 3. KÉZDY GYÖRGY (Úvegdpő) □ 4 KUKA JÁNOS IGŐfÖg) □ 5 SZARVAS JÓZSEF (Odgus) FILMMŰVÉSZET (Dr. Varasa Józssl ajánlatai) C színésznő | □ 1 ALI4ASI ALBERT ÉVA |SAü«angó| □ 2 BASTI JUU (Az álommanadziori □ 3 BÖRCSÖK BMCÖ (Alumöl 1 □ 4. KOVATS ADÉL (KM) I □ 5.0ZS0A ERNA (Fónyérzáhany tOrsónet) D SZÍNÉSZ □ t DERZSI JÁNOS (Saünurgbl □ 2. HINTEK FRIGYES (BNUr! BNkánh □ 3. KOVÁCS LAJOS (Woyczok) □ 4 SZAKÁCSI SÁNDOR (Ar Alommenedner) □ 5 SZŰKE ANDRÁS (Kas Voiced) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ (Dalos László ajánlatai) E SZÍNÉSZNŐ F színész ! □ 1 AUUASI ÉVA (A nűstánytarkas - Ráiaó) □ 1.GERA ZOLTÁN (A pépa öccse-RMói • □ 2. CSÁSZÁR ANGÉLA TV) □ 2 HORVÁTH SÁNDOR lÓregbereny - TV) )□ 3. CSOMÓS MARI (Vémázz-Ráttl □ 3. HUSZTI PÉTER (Szarap. AB* - TV) I □ 4. PARTOS ERZSI IÁT*azzüBátóű-Rádól □ A.SNLÓlÁSZLÓIOrosnnzig-Ráilö) | □ 5 TEMESSY HÉDI (Óra0baróny - TV) □ 5. SZÁBÓ SÁNDOR (HSsEmö»oio-Rk» OPERA (Ütő Endre ajánlatai) H énekes [ G ÉNEKESNŐ I □ 1 BALATONI ÉVA lAKanaanaiu herceg vára) • □ 2. MKLÓSA ERIKA (VaázdMfel 1 □ 3. MISURA ZSUZSA (Don Csín) I □ 4 PÁNCZÉL ÉVA (Canned) | □ 5 SZILFAI MÁRTHA (Mda) | I SZÍNMŰÍRÓ (Cdna Mihály «ánlatal) □ 1. ESTERHÁZY PÉTER (Egmtféz nap bcStiá) I □ 2. FOflGÁCH ANDRÁS (Tercetl ! □ 3 GÖRGEY GÁBOR (KomÉmaeeany, hol a sUtur’) | □ 4. NÁDÁS PÉTER (Tárnáén j □ 5. SZABÓ MAGDA (RAgrnödWAnal) I K HUMORISTA (Antal knro járttal) I □ 1 ÉLES ISTVÁN I □ 2. H0S JÓZSEF □ 3. MAKSA ZOLTÁN □ 4. SELMECZ1 TIBOR □ 5 TRIINKÓ BARNABÁS A BEKÜLDŐ NEVE ÉS CÍME: ___________ □ 1 BÁNÓI JÁNOS íOöaa Györgyi □ 2 BERCZEUY ISTVÁN (Don Cárt« □ 3 KÁLMÍMK MHÁLY (Rajna lencse) □ 4. KELEN PÉTER (Don Carlos) □ 5. MOtNÁR ANDRÁS (Bánk bén) J RENDEZŐ (KáHal Foranc ajánlatai) □ LASCHER TAMÁS (JaMneNk agy MgáaMI) □ 2. BENEDEK MKLÓS ilatazenAr) □ 3 ESZENYIEMKÓ (Hafennri Kaéca) □ 4. KERÉNYl NRE (Amadeus; Sann Mária) □ 5 RUSZT JÓZSEF (II Ertwd) iii^őTíTTT7íT?iTf7r4(?n7>r4ri)i:4('ii^í'ii:iijiirii^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents