Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-30 / 231. szám

írékés megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP 1994. szeptember 30., péntek Szemét van, törvény nincs Egészségnevelési program Az Országos Köztisztasági Egyesülést 1972-ben 138 tag- szervezet alapította meg. Az egyesülés elsődleges célja, hogy a települési szilárd hulla­dékgyűjtést, szállítást, ártal­matlanítást, a téli-nyári síkos­ságmentesítést, illetve a köz­területek tisztán tartását, és az ezekkel járó problémakört szakmai szempontból koordi­nálja. Jelenleg az ország külön­böző részein közel száz tagszer­vezetünk tevékenykedik — tá­jékoztatta lapunkat a minap Nagy György, az Országos Köz- tisztasági Egyesülés igazgatója, aki egy köztisztasági konferen­cia kapcsán járt megyeszék­helyünkön. — Ón, aki az ország számta­lan pontján megfordul, milyen­nek találja Békéscsaba köztisz­taságát? — Országos viszonylatban a békéscsabai állapotok átlagos­nak mondhatók. Ám a magyar- országi köztisztasági helyzetet egészében véve én meglehető­sen súlyosnak és kritikusnak íté­lem. A számok is ezt támasztják alá. Például: ma mintegy háro­mezer hazai szeméttárolóról van tudomásunk, s ezeknek jó ha tíz százaléka megfelel a je­lenlegi környezetvédelmi elő­írásoknak. Ha viszont az európai normákot vesszük alapul, akkor lényegesen kevesebb, csak egy­két tárolónk kapelégségest (!). — Mi eredményezte ezt a le­sújtó helyzetet? — Szerintem ez az aggasztó állapot nagymértékben a meg­felelő törvényi háttér hiányának köszönhető. Az elmúlt négy év parlamenti ciklusa nem tudta a környezetvédelmi törvényt el­fogadtatni, pedig a törvény te­vékenységünk alapjaként szol­gálna. Most remény mutatkozik arra, hogy a környezetvédelmi törvény az új parlament által talán már ebben az évben meg­szavazásra kerül. Ám, hogy az ehhez közvetlenül kapcsolódó, úgynevezett „hulladékos tör­vény” — amely főleg bennün­ket érint — mikor kerül a parla­ment elé, ma még nem tudni. — Hogyan lehetne kedvező­en módosítani a mostani állapo­tokat? — A törvényi háttér megte­remtése mellett, a helyzet akkor javulhat, ha az önkormányzatok regionális szemléletben gon­dolkodnak és cselekszenek. — Úgy tudjuk, az alkotmány­bíróságfelülvizsgálja az önkor­mányzati szemétrendeleteket. Hogy áll most ez a helyzet? — Egészen pontosan: te­lepülési köztisztasági szabály­rendeletekről van szó, amit egy szemétdíj-kintlévőség elmara­dására benyújtott kereset pattin­tott ki Győrött a megyei bírósá­gon. Ez azt jelenti: hogy az al­kotmánybírósági határozatok is arra mutatnak rá, hogy jelenleg joghézag van a szolgáltatási igénybevétel-kötelezettség, il­letőleg a díjfizetés területén. De egy biztos: az önkormányzatok­nak föltétlenül muszáj törvényi hátteret biztosítani egyrészt a díj, másrészt a szerződési, vagy igénybevételi kérdéskörben. Magyári Barna Az egészséges táplálkozás, a dohányzás, az alkohol és drog, az AIDS, valamint a szexualitás témaköreivel foglalkozó taní­tótréning-programot kínál a So­ros Alapítvány pedagógusok to­vábbképzésére. Megyénkben az egyik kép­zésre jogosult oktató, dr. Gion Gábor fiatal szarvasi orvos, aki szívesen segít a költségkímélő programban résztvenni kívá­nóknak. A 13—16 éves korosz­tályokat oktató tanároknak és egészségnevelőknek kínálják A kárpótlás során visszakapott földeket a tulajdonosok egyelő­re csak papíron birtokolhatják —panaszolják olvasóink. A ka­pott térképvázlaton a helyszíni kimérést 60 napon belül ígérték, ez azonban április óta még nem történt meg. Jártak Békéscsa­bán a kárrendezési hivatalban, a polgármesteri hivatalban, a me­gyei és a városi földhivatalban, egyik helyről a másikra küldték őket. Végül a Geodéziai és Tér­képészeti Vállalatnál kapták a meglepő hírt: nincs rá pénz. Urbán Imre a megyei földhi­vataltól elmondta, sajnos a hír az ötnapos, ingyenes képzési le­hetőséget, amelyre a kiképző tanárokat, a segédanyagokat és az 5 kötetes tanári kézikönyvet az alapítvány biztosítja. A prog­ramra 20—30 fős önszerveződő helyi csoportok jelentkezését várják, akiknek csupán a hely­színt kell biztosítaniuk a napi 8—10 órás képzéshez. Jelent­kezni lehet dr. Gion Gábornál (Szarvas, Pf. 28. Fax: 312-988) vagy a Soros Alapítványnál Földvári Évánál a (1) 2026211 - es telefonszámon. B. Zs. igaz. Mintegy 45 ezer föld­területet kellene nekik kimérni a megyében, ebből eddig körül­belül 30 ezerrel készültek el. Létszámuk olyan kevés, hogy saját erejükből nem képesek be­fejezni a munkát. Ezért vették eddig is igénybe a külső vállal­kozók munkáját, de erre tovább nem futja az anyagi keretekből. Az állami költségvetésnek kel­lene ezt finanszírozni, az erre szánt keret azonban kimerült. Halvány remény van arra, hogy a pótköltségvetésben gondol­nak erre is, így addig tehetetle­nek. A. Gy. Szomorú látvány az erdei úton felhalmozódott szemét Archív-fotó Egymás közti földosztás? Négysávos úton Békéscsabától Gyuláig Százzal, nemcsak lopva — Fák, fák helyett — Híd a Jánoszug felett Négysávos út épül Békéscsaba és Gyula között. Már építik. Arra figyeltünk fel, hogy a Vé­széi kanyarnál (engedtessék meg nekem, hogy a terület tör­ténelmi nevét használjam, tő­lem a csárda lehet Veszély) karókat vernek le az út szélén, irtják a gazt. — A kormány Békés megyei kihelyezett ülésén elhatározot- tak szerint hozzálátunk a Békés­csaba és Gyula közötti út két­szer két sávossá tételéhez — mondta Mosonyi László, a Bé­késcsabai Közúti Igazgatóság fejlesztési és építési osztályve­zetője. — Az akkori másik dön­tés eredményeként november 15-ére elkészül az orosházi felüljáró. A két város közötti útkorszerűsítés terveit a minisz­térium már jóváhagyta, az épí­tési engedélyezési tervekre né­hány napon belül a szakhatóság várhatóan szintén áldását adja. A Békéscsabát elkerülő út végé­től a Gyulát elkerülő út kezdeté­ig tartó 8,3 kilométeres szakasz építésének teljes költsége meg­haladja majd az 1 milliárd forin­tot. Az első ütemben a legbo­nyolultabb feladatot oldjuk meg: a Vészéi kanyar kialakí­tását, 1,1 kilométeres hossz­ban. Ennek a költsége 200 mil­lió forint körül alakul majd. A rövid előkészítő szakaszt gyors engedélyezési eljárás követte. Pályázattal választot­tuk ki a kivitelezőt, a Beton- útépítő Vállalatot. — Tekintsük át ezt az első ütemet! — A gerlai csomópontban új hidat építünk a jelenlegi mellé. Meghosszabbítjuk a ke­rékpáros aluljárót is. A Ve­szély csárda parkolójánál az út felett gyalogos felüljáró ível majd át. A kedvezőtlen talaj­víz-magasság miatt kellett el­tekintenünk az aluljárótól. A Kígyósi főcsatornán a régi he­lyett új, 4 sávos híd épül. Kör­nyezetvédelmi tervet is össze­állítottunk. Fásítunk és mega­kadályozzuk, hogy szennyező anyag kerülhessen a csatorná­ba. Az úthoz közeli házakat már kisajátítottuk, lebontjuk őket. Most végzünk méréseket egy tanyánál. Ha kedvezőtlen eredményt kapunk, elé építünk egy zajgátló falat. A négysávos utat óránként száz kilométeres sebességre ter­vezzük, a teljes úthossz megé­pítéséig várhatóan óránként nyolcvan kilométerre korlá­tozzuk a sebességet. A Ve­szély csárda előtt balesetme­gelőzési és,forgalmi okokból betonelemekkel választjuk le a kétszer két sávot, így Békés­csaba felől nem lehet majd bal­ra kanyarodni. — Néhány ép, s néhány csaknem halott fa esik a terve­zett útvonalba. — Ha meghagynánk őket, huszonöt millió forinttal drá­gítanánk a beruházást. Ez a megoldás is tárgyalás alapját képezi, de ha megkapjuk a ki­vágási engedélyt, máris indul­hat az építkezés. A kivágott fák helyett — növénytelepíté­si terv alapján — vállaljuk, hogy ahová csak lehet, fákat telepítünk. Két ép fa viszont mindenképpen megtartható. — Mikor adják át ezt az út­szakaszt? — A befejezés határideje a jövő év júniusának utolsó nap­ja. Ez az építkezés kibillentet­te a holtpontról a békéscsabai repülőtér fejlesztésének ügyét is. Állami támogatást kapnánk ahhoz, hogy új fő felszállási irányt alakítsunk ki: ne a város felé szádjának fel a gépek. Az út építése idején a jelenlegi két sávban fennmarad a közleke­dés. Néha azonban szükség lesz néhány perces, esetleg fél­órás útlezárásokra is. Idén sze­retnénk elkészülni a földmun­kákkal és a hídszerkezetek építésével. Kissé előre szaladva hadd mondjuk el: az építkezés ké­sőbbi ütemében a jánoszugi vasúti kereszteződést négysá­vos felüljáróval kívánják áthi­dalni. Olyan ez az egész, akár egy szép álom... * Különvéleménynek szá­nom e néhány sort, de talán a többség különvéleményével egyezó'nek. „Szemlét” tar­tottam a kivágandó fáknál. A betegeknek már akkor meg- pecsételó'dött a sorsuk, ami­kor a védetté nyilvánított fák gyógyítása elmaradt. Hiszek a tervezőidnek: maradandót és az embert szolgálót ál­modtak. Fájdalommal mon­danak le a fákról, százat, ez­ret ígérnek helyettük. Hiszek nekik, mert az elmúlt évek­ben talán megtanultuk: bon­tani és építeni kell ahhoz, hogy boldoguljunk. Kiss A. János GERLAI FORGALMI CSOMÓPONT d _6ü 2slll»mútar;|y-~ . É i). tip. *o -. ••4 ui í 7- (D 8pmny cRod'orcsz I7m 00 a I-Lu 40o íssS-" VESZEL CSOMÓPONT

Next

/
Thumbnails
Contents