Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-29 / 230. szám

1994. szeptember 29., csütörtök SPORT a&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Vonjuk le a következtetést: Ennyit tud a csapat! k*- Lezajlott az újabb UEFA Kupa mérkőzés, amely a moszkvai talál­kozó ismeretében a várt ered­ményt hozta. Nyert a Békéscsaba a Tyeksztyilscsik Kamisin ellen (1—0), de ez a kinti 6—1-es vereség után kevés volt az üdvösséghez, az orosz gárda jutott tovább. Elöljáróban leszögezhetjük, sok minden kí­sértetiesen hasonlított a hat évvel ezelőtti első nemzetközi kupabemutatkozáshoz (1988- ban a KEK-ben indult a Békéscsaba). Akkor a norvég Bryne ellen játszottak selejtezőt a „főtáblára” kerülésért és két szoros, izgalmas csatában a lila-fehérek jutottak tovább. Majd következett a török Sakaryaspor a „hivatalos” első fordulóban, s a törökök már megálljt parancsoltak a viharsarkiaknak. Mint emléke­zetes, most is a selejtezőn, a macedón Vardar Skopje ellen továbblépett a magyar csapat, az oroszok azonban a moszkvai kiütéses győze­lemmel kétséget sem hagytak afelől, ki a jobb. Pedig nagyobb reményekkel vágott neki az újabb UEFA Kupa fordulónak a Békéscsaba. Az ismeretlen Kamisin ellen, ha nem is vér­mes reményekkel, de eséllyel utaztak ki. Ta­lán azt is megkockáztathatjuk: ötvenszázalé­kos eséllyel. Hiszen az orosz csapat csak néhány éve tartozik az ottani első osztályhoz, s azt is annak köszönheti, hogy szétesett a Szovjetunió, kiestek az ukrán, fehérorosz és más nemzetiségek csapatai, így „helybetöltő­ként” kerültek be az orosz NB I-be. Igaz, ott már jelesebből vitézkedtek, tavalyi helye­zésük és az idei eredményeik mindenképpen tekintélyt parancsolóak. Ha válogatottjuk nincs is, meglehetősen egységes csapat. S az oroszok egyik erénye ez volt Moszkvá­ban. Egységesek, rendkívül gyorsak, állóké­pességük magas fokú. De az is igaz, séma játékot nyújtanak, nem brillíroznak, nagy egyéniségek nincsenek a csapatban. Bár azt hiszem Pásztor József gondolkodás nélkül átvenne néhány játékost a Kamisinból, mint Filippovot, Minyajevet, Navocsenkot, a két Morozovot, Polsztyanovot... Akik tudatosan, Moszkvában pedig csupa szívvel játszottak. Most nem nyújtott különösebbet ez az orosz csapat kedden, a visszavágón. Nem véletlenül jegyezte meg Marik Lászlóné: — Ettől a csapattól kaptunk mi egy hatost? Nos, ettől. Marikné nem láthatta a Dinamo stadionbeli mérkőzést. Erre szokták mondani: mint a mérgezett egerek, úgy rohangáltak ott a kamisiniak. Nem fejvesztetten, hanem gyor­san, határozottan, sokat... S talán, ha szükség úgy hozza, még két-három meccsre valót össze tudtak volna futni Moszkvában. Ettől függetlenül továbbjuthatott volna az Előre. Persze, csak akkor, ha nem kap ki 6—1 - re Oroszországban. Mert a Békéscsaba eré­nye, hogy komplett csapattal talán felvette volna a futóversenyt is a Tyeksztyilscsikkel. Viszont okosabb, változatosabb futballt ját­szik. A kontrákat legalább úgy — ha nem jobban — „érti”. Ráadásul vezettek is Moszk­vában. — Ha Mracskó, Váczi Moszkvában játszik, az 1—0 után könnyen ráülhettünk volna az eredményre — mondja Pásztor József. — Váczi meg tudja tartani a labdát, Mracskó pedig ha védekezni kell, határozottabb, mint aki ott a helyére állt. De nem voltak ott, most már ne keseregjünk rajta, mégha anyagilag és erkölcsileg is jobb lett volna legalább még egy kört kibírni az UEFA Kupában. A visszavágón várható volt, hogy egyik csa­pat sem akar túlságosan belemélyedni a játékba. A Békéscsaba szempontjából reménytelen volt a tetemes előny behozása. Már inkább előrete­kintettek a hét végi nagyon fontos, Újpest elleni bajnokira. A Kamisin pedig annak tudatában, hogy ötgólos az előnye, inkább igyekezett ezút­tal lassítani a játékot, s csak arra ügyeltek, döntetlen legyen, de legalábbis né kapjanak ki túlságosan. Ahogy haladtunk az időben előre, úgy lettek a nyugodt játékosok még nyugodtab- bak, majd 90 perc után elmondhatták: béke honolt e kedd délutánon a Kórház utcában. Jó volt edzőmérkőzésnek. Igaz, szórakoztató ese­ménynek nem. S visszatérve Pásztor József szavaihoz: va­lóban ne keseregjünk ezen! Vonjuk le a követ­keztetést, ennyit tud a csapat (s minden ma­gyar csapat ma)! Készüljenek a hazai bajnok­ságra, ott még lehet sikerélmény, ott még lehet örömöt okozni a szurkolónak. S ha megint feltornázná magát a csapat az NB I dobogójára, akkor újra megpróbálhatja. Addig pedig tanuljanak a hibákból, de még inkább a profibb nemzetközi kluboktól. Okul­janak a külhoni színvonalas csatákból. Jávor Péter A 1 92 centis Filimonov kapus biztos kezű hálóőrnek bizonyult Békéscsabán is. Itt is hárítja Kulcsár lövését, aki a balra lévő Minyejev mellől kísérletezett. Jobbra Csató Sándor és Morozov Fotó: Such Tamás Az új helyzetben egy percet sem hajlandó dolgozni a klubnál Nem lett elnök, viszont kipakol Érdekes, a Békéscsabai Előre FC-t érintő írást közöl a Mai Nap sportrovata Lengyel Jánosról, a lila-fehér \o klub napokban lemondott budapesti képviselőjéről. A cikket — mivel közérdeklődésre tarthat számot — lapunk hasábjain mi is közöljük. Eltiltások A Békés Megyei Lab­darúgó Szövetség Fe­gyelmi Bizottsága a fegyelmezetlenkedő labdarúgókkal szemben a kö­vetkező döntéseket hozta: Egy bajnoki mérkőzéstől el­tiltott labdarúgók: Alb János (Gyula), Klembucz Tamás (Pusztaföldvár), Beke Sándor (OMTK-Rákóczi), Bohus László (Újkígyós). Két bajnoki mérkőzéstől til­tották el: Kiss Gábor (Dobo), Kiss István (Magyarbánhe­gyes), Tóth Zoltán (Tarhos). Három bajnoki mérkőzéstől el­tiltott labdarúgók, de a büntetés 1994. december 31-éig felfüg­gesztve: Pittner Mihály (Ka­mut), Petruzsán Barnabás (Bé­késcsabai Előre FC), Szűcs At­tila (Tarhos), Kapocsén Attila (Elek). A fegyelmi bizottság a Kunágota három soron követ­kező hazai mérkőzésére—saját költségére—szövetségi ellenőr kiküldését rendeli el. A szak­osztály nem biztosította a pá­lyán a rendet. A szertáros pedig a mérkőzés végén a játékveze­tővel szemben sértő módon, tiszteletlenül viselkedett. Békéscsabán, az Előre FC múlt hétfő esti közgyűlése után arról szóltak a hírek, hogy mindenki elégedett az új el­nökség megválasztása után. Ám egyvalaki mégsem így érez. Az illető Lengyel János, a klub budapesti képviselője, aki egyik jelölt volt az elnöki posztra, ám még a voksolás előtt közölte, visszalép a vá­lasztástól. Sőt azt is elhatároz­ta, búcsút int a városnak. Az új helyzetben egy percet sem haj­landó dolgozni a csabai klub­nál. — Ott melegében bejelen­tettem, hogy kész, vége. Rám többet ne számítsanak — me­séli Lengyel János, aki koráb­ban a Békéscsabában is ját­szott, s alapító tagja a futball- klubnak. — Néhány olyan ve­zető tért vissza a csapathoz, akiknek erkölcsi felfogása messze áll az enyémtől. Az ilyen emberekkel nem tudok együtt dolgozni. —Kemény szavak. — Lehet, de igazak. Olyan dolgok történtek Békéscsa­bán, amit nem hagyhatok szó nélkül. Elöljáróban azonban szeretném leszögezni, nem a sértődöttség beszél belőlem. Csak féltem a csapatot s annak tiszteletre méltó edzőjét, Pásztor Józsit. S azt a néhány közmegbecsülésnek örvendő vezetőt, akik nem tudom, hogy miért adták a nevüket ehhez a választáshoz. Mert ismét visszajött néhány ember, aki nem éppen arról híres, hogy mindig betartja a játékszabá­lyokat. — Mi a ,,.bűnük” a szóban forgó személyeknek? Október 2.: kerékpártúra Békéscsaba polgár- mesteri hivatal szer­vezésében, Két keré­ken a környéken elne­vezéssel kerékpártúrát szer­vez. A túra ideje 1994. október 2. (vasárnap), útvonala: Bé­késcsaba—Szabadkígyós és vissza. A résztvevők két hely­színen gyülekezhetnek: Bé­késcsaba, Szabó Pál téri Álta­lános Iskola parkolója és a Kétegyházi úti temető parko­lója 8.00 és 8.30 óra között. Alföldi Kupa Immáron harmadszor rendezi meg a Ma­gyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete és a Csabai Szlovák Fiatalok Bará­ti Köre az Alföldi Kupa kispá­lyás labdarúgótornát pénteken és szombaton Békéscsabán, a 2. számú általános iskola tornater­mében. Az eseményre a szlová­kiai Topolcsányból, a romániai Nagylakról, Budapestről, Tót­komlósról, a Pilisből és Békés­csabáról érkeznek csapatok. A tornát szombaton 9 órakor dr. Simon Imre, a megyei közgyű­léselnöke, országgyűlési képvi­selő nyitja meg. — Elmondom. Egyikük például hatalma teljében a szponzori pénzekkel „bűvész­kedett”. Elvett belőle, csak ak­kor volt hajlandó visszafizetni a kasszából hiányzó összeget, amikor a rendőrséggel fenye­gettük. Most a régi-új vezetés­ben olyanok dolgoznak majd egymás mellett, akik nem is olyan régen még egymást akarták feljelenteni a hatósá­goknál. És okkal, ugyanis vol­tak zűrzavaros ügyek jócskán. Tudok példával is szolgálni. A stadionunkban hirdetett egy vállalkozó. Mondom neki egyszer: te, öreg, ezért a reklá­mért többet is adhatnál, mint évi rongyos százezer forintot. Erre a férfiú elcsodálkozott ne hülyéskedj, mondta, kicsit te­gyél még rá. Ugyanis hatszor százezret adtam érte. Erre én kezdtem csodálkozni, majd utánanéztem a dolgoknak. Ki­derült, csak az egyik százezres befizetéséről van számla. A többit valaki eltette. Mindez történt a mostani nagy vissza­térők idejében. Persze más fur­csaságok is előfordultak. —Erről is beszélne? — Természetesen. Pálya­munkásaink, nem is egyszer, az egyik fővárosi klub pályá­ján dolgoztak, miközben ná­lunk hetekig nem csináltak semmit. Nem locsoltak, nem hengereltek, több alkalommal még a meleg víz is hiánycikk volt a fürdőben. Egy alkalom­mal még a nálunk bíráskodó Puhl Sándor is megjegyezte, balkáni állapotok uralkodnak Békéscsabán. — Mondja a magáét, de ne­veket nem említ. Miért nem? — Bár az elmondottakkal kapcsolatban konkrét bizonyí­tékaim is vannak, de tudja, hogy van, aki tisztességtelen játékot játszik, az mindenre képes. Nos, ezek az emberek biztos nem kerültek volna is­mét az együttes közelébe, ha mondjuk én lettem volna az elnök. — Mint említette, ön lépett vissza az elnöki székért folyó versenytől. Ha ennyi zavaros ügyet ismert régebbről, miért nem pályázott? Elég lett volna feltárni néhány szabálytalan­ságot, s az ügy mellé állította volna a voksolókat. —A megbízott elnökkel be­szélgettünk a jelölésemről. Akkor ő azt mondta, nem akar elnök lenni, tehát egyértelmű volt akkor még, hogy én va­gyok az egyetlen várományos. De hétfőn, amikor megérkez­tem a közgyűlésre, éreztem a lapok már le voltak osztva. Úgymond a terep elő volt ké­szítve a régi-új vezetőknek. Vissza is léptem nyomban a jelöltségtől. — Most, hogy otthagyta a Békéscsabát, érte veszteség? — Ugyan. Soha egy fillért, még gépkocsitérítést sem kér­tem. Ha kellett, inkább saját pénztárcámba nyúltam. Még a keddi MLSZ Fegyelmi Bizott­sági ügyre is én szereztem ügy­védet Pásztor Józsiéknak. Időt és pénzt soha nem sajnáltam a csapatra. Nekik továbbra is na­gyon szurkolok, s ha tehetem, ott leszek minden meccsükön. A dolog akkor lenne igazán izgalmas, ha Lengyel János nevesítené embereit. Mert ez esetben meg lehetne kérdezni a másik felet is, mit szól a vaskos állításokhoz. Mert különben csak egyvalami megfogható az ügyben. A gya­nú. Réső Gyula A Galopp Kft. október 1-jén és 2-án megyei lovashajnoksáyot rendez a gyulai tanyamúzeumnál (Kétegyházi út). A Nissan Kupáért Békéscsabán, a 2. sz. iskola tornatermében kedden este rendezték meg a Nissan Kupa második fordulóját, Jakab és Németh M. játékvezetése mellett. Eredmények. Fanero (Gyula)—Pálma 4—1, Dreher—Bútoripar 7— 4, Orosháza—Sarkad Leel-Őssy Kft. 1—4, Sziszi-Szita— Bészer2—4, Nissan—Körös Kazán 1—1. Orosházán ülésezett a megyei kézilabda szövetség Elismerés a Körös Kupáért I Orosházán tartotta szerdán kihelyezett ülését a Békés I Megyei Kézilabda Szövetség elnöksége. Németh Béla alpolgármester megnyitója után, Giczey Lajos, a szövet­ség elnöke értékelte a nyáron Orosházán rendezett Körös Kupa nemzetek közötti női kézilabda tornát. Hangsúlyozta: az MKSZ kezdetben televíziós közvetítést és neves csapatokat ígért, ám ebből nem valósult meg semmi. A helyi szervezőknek és a megyei szövetségnek kellett biztosítani a költségeket. Orosháza önkormányzata hathatós segítséget nyújtott a rendezvény sikeré­hez. Ezért a megyei kézilabda-szövetség, a „Békés Megye Kézilab­da Sportjáért” kitüntetést adományozta dr. Gulyás Mihály polgár­mesternek és Sonkolyos Ágnesnek, a torna helyi főszervezőjének. Az elnök arról beszélt, hogy jövőre is szeretnék megrendezni női válogatott csapatok részvételével a Körös Kupát a megyében, s már most várják a jelentkezőket, szponzorokat a rangos viadalra. Ezt követően az Orosházi MTK és az Eötvös DSE kézilabda szakosztályának beszámolóját tűzte napirendjére a testület, de a női és férfi csapatot működtető Eötvös képviselője nem jelent meg. Mikus István, az OMTK képviseletében részletesen elemezte a férfi csapat elmúlt négy évi munkáját, amelynek eredményeként az idén a megyei bajnokságban aranyérmes lett az együttes. Jelenleg pedig hat forduló után vezetik az NB Il-es tabellát. Á testület elismeréssel szólt az OMTK tevékenységéről, az utánpótlás nevelésben további fejlődést vár a klubtól. Ezután Medovarszki Pál, a megyei játékvezetői bizottság elnöke tájékoztatta a testületet munkájukról, gondjaikról. V. L. RF.KFS MFGVF.I HÍRLAP Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielskv Katalin. Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Andreas Günther és dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba. Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; sportrovat: 451-114; telefax: (66)441-020. Kiadói telefonszámok: (66)441-545; hirdetés: 441-311; telefax: 450-198; terjesztés: telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DELHÍR" Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztőszervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 375 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross út 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents