Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-29 / 230. szám
1994. szeptember 29., csütörtök MEGYEI KORKÉP/SOROZAT ttÉS MEGYEI HÍRLAP Mihály-napi vásár. Ma országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Sarkadon. Utoljára tavasszal rendeztek országos jellegű vásárt a településen, ám akkor még nem volt újjáépítve a város egykori „disznópiaca”. Most, az őszi vásáron már a minden szempontból kielégítő, Szérüskert melletti állatvásártéren tarthatják meg az állatok országos vásárát, míg a kirakodók továbbra is a Széles utcai piacon pakolhatják ki a portékáikat. Rehabilitációs nap. Mozgásszervi rehabilitációs napot tartottak Mezőberény- ben, a művelődési házban szeptember 24-én. Dr. Burján Katalin, az egészségügyi központ igazgatónője bevezetőjében elmondta, hogy a felnőtt lakosság 25—30 százaléka szenved mozgásszervi megbetegedésben, s ez a szám sajnos egyre növekszik. Ezért gondoltak a rehabilitációs nap megtartására, ahol részletes tájékoztatást kapnak a mozgásszervi megbetegedésekről. Megható pillanatoknak lehettünk tanúi, mikor dr. Bak Mihályt köszöntötte kilencvenedik születésnapja alkalmából a városi egészség- ügyi központ dolgozói nevében, dr. Kovács József főorvos. Valentinyi Károlyné szakgyógyszerész bejelentésében elmondta, hogy reumatológiai szakrendelésre alapítványt hoztak létre. Nem kellett a városatyáknak vállalkozókért - irodaavató Az avatások elmaradhatatlan pillanata: Csík András (balról) és dr. Pocsay Gábor együttes erővel vágta át a nemzetiszínű szalagot Fotó: Such Tamás Alapítvány a Újabb vállalkozásbarát gesztust tett a gyulai Prakticomp Kft. Ezúttal a Békés Megyei Település- és Vállakozásfej- lesztési Alapítvány gyulai al- irodájának adott otthont. Az irodát tegnap avatták fel. Hack István, Prakticomp-vezető üdvözlő szavai után a város polgármestere néhány keresetlen szóval értékelte a Prakticomp yállalkozó szellemét, a magyar gazdaság körülményeit. „Néhány hónapja azt hihettük, hogy a kormányváltás megállíthat folyamatokat, de azt reméljük, hisszük, nem így van”—mondotta. Ezt követően Csík Andrással, az alapítvány igazgatójával megnyitották az irodát, melynek működéséhez a szükséges infrastrukturális feltételeket ugyancsak a Prakticomp biztosítja. — Alapítványunk az 1990- ben, még a Németh-kormány idején, érdekképviseleti szervek, cégek 4,2 milliárdos befizetéseiből létrehozott Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány része — mondotta Csík András. — Kis- és középvállalkozások istápolása a célunk. 1991-ben hat, 1992—93-ban kilenc megyében alakult regionális jellegű alapítvány, s idén Vas és Nógrád megyével együtt, utolsóként Békés megyében is. Április ötödikétől működik békéscsabai irodánk, hozzáláttunk üzleti tervünk végrehajtásához. Szolgáltatásaink között szaktanácsadás, céginformációk adása, oktatás végeztetése, marketing tevékenység, kiadványok készítése, adatbázis működtetése is szerepel. A gyulai az országban a 105. alirodánk. A legtöbb helyen az önkormányzatok vették kézbe működtetését, a gyulai képviselő-testület azonban nem vállalta, így a Prakticomppal vállalkozási alapon kellett megcsinálnunk. Azért remélem, hogy az önkormányzat támogatja majd a Prakticomp ilyen irányú tevékenységét. A jelenlévő polgármester bólogatása biztatónak tűnt. Megtudtuk, hogy a gyulain kívül Békésen, Szeghalmon. Battonyán már működik aliroda. Az orosházi október hetedikén nyílik, s tervezik, hogy Mezőkovácshá- zán, Mezőhegyesen, Gyoma- endrődön és Szarvason is létrehoznak egyet-egyet. Az irodák számítógépes összeköttetésben állnak egymással, s akár az országos, akár egy londoni adatbázishoz is hozzáférhetnek. Az alapítvány az Á VÜ ügyfél- szolgálatát is ellátja. A gyulai al irodát Erdős Rita vezeti. K.A.J. Fidesz-tervek Gyulán Danes László tehát a Fidesz gyulai szervezetének polgármesterjelöltje — tegnapi számunkban egy gyorshír erejéig már beszámoltunk róla. A párt még nem nevezte meg képviselőjelöltjeit: különféle egyezkedések lehetségesek más pártokkal, mint mondták, bármelyikkel, leszámítva a szélsőségeseket, s a Munkáspárttal sem valószínűsítettek együttműködést. Olcsó, jó hangulatú kampányt akarnak. Maga Danes László sem zártaki, hogy felsorakoznak mögé a parlamenti ellenzéki pártok helyi szervezetei. „Nincs elveszve semmi — mondotta —, de nagyon rátermett irányításra van szüksége a városnak”. Kérdésünkre válaszolva a polgármesterjelölt elmondta, hogy azért tekintik magukat egyetlen igazi ellenzéki pártnak a képviselő-testületben, mert a Fidesz soha nem vett részt azokban a pártfrakciók közötti megegyezésekben, melyek rendre igen furcsa képviselő-testületi döntéseket hoztak Gyulán. Megnevezte ezekben részesnek az MDF-et, az SZDSZ-t és a Kisgazdákat. Rákérdeztünk: az MSZP-t miért nem említette? „Jellegtelen és kis frakció volt, egy fő nem számított”—válaszolta. —Azért mondtam le képviselőségemről februárban, mert a város költségvetését erkölcstelennek tartottam — mondta: — Ugyanis a következő testület számára finanszírozhatatlan fejlesztésekről döntött. Nem tartom kizártnak, hogy most, az október tizedikéi rendkívüli ülésén a testület visszavonja fejlesztési döntéseit. Flozzátette: a testület visszaél azzal, hogy jogilag nem vonható felelősségre. Danes László elmondta, hogy nem tagja a Fidesznek, de vonzódik hozzá. („Fia belépnék, nem tudnám megállni, hogy ne vegyem véresen komolyan. Egyszer már megégettem magam.”) Szóba került, hogy egyes gyulai körökben felrótták nem gyulai születését. „A mostani testületi tagok hetven százaléka nem gyulai, a polgármester úr sem” — válaszolta. Ami az esetleges megválasztása utáni időt illeti: bizalmat szavazna — egy ideig — mindenkinek a polgármesteri hivatalnál, ám osztályvezetői szinten elképzelhetőnek tart bizonyos mozgást. Új hivatali szervezetet alakítana ki, a szervezeti és működési szabályzatot is jobbra cserélné. Szakmai tanácsadó testületet hozna létre. Egyáltalán: száműzné a pártpolitikát a testület működéséből. K.A.J. Békés megyei kiállítók Kecskeméten Ma és holnap Kecskeméten rendeznek konferenciát Útügyi Napok címmel az útépítésben dolgozó kivitelezők és fenntartók számára. Az Útügyi Napok történetében először kerül sor képzőművészeti kiállítás megnyitására a tanácskozáson. A kiállításra a „Közút” című folyóirat felhívása alapján több mint ötven, utakat, hidakat ábrázoló alkotás jutott el. Érdekesség, hogy a beérkező festmények zöme Békés megyei alkotótól származik. Távol-keleti közelképek 4. rész: Múlt és jövő a kantoni placcon Kanton „Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy a térség országaiban ne legyünk jelen...” Ezzel a gondolattal zárta Távol-keleti látogatását a közelmúltban Göncz Árpád köztársasági elnök. Nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a szó, a gondolat, a kézfogások erejével közelebb hozni Magyar- országhoz Mongóliát, Kínát és Indonéziát a maguk lenyűgöző kultúrájával, gazdagságával. Tekintsük meg most a kínai csodát délen; úticélunk Kuantung tartomány, annak is a fővárosa, Kanton, vagy ahogy a helyiek mondják, Kuangcsou. A kantoni szegénynegyedben a négyszintes épület fölé falécekből tákoltak még egy emeletet Ez pedig már a XXI. század Kantonban A szerző felvételei Hiába lép az ember a kantoni repülőtér betonjára azzal a tudattal, hogy ott a fejlődés egészen más léptékkel halad előre — a város kapcsolódik a tengerparton létrehozott különleges gazdasági övezethez, Sencsen- hez, amely privilegizált helyzetet nyújt a külföldi beruházások és befektetések számára —, ésszel alig felfogható rombolás és építés látványa kápráztatja el, amerre csak a szem ellát. ...kinő a lábunk alól egy felhőkarcoló Nyugodtan irigyelhetjük ezt a vidéket mi, magyarok, hiszen a Kanton belvárosában rohamléptekkel haladó tízezer(!) építkezésben ott vannak a távolkeleti kis- és nagytigrisek, egymással verseng az amerikai, a német és a francia tőkés, hogy végre befektethessen a városban. , ,Ha nem vigyázunk, és nem lépünk odébb, kinő a lábunk alól egy felhőkarcoló!” — fogalmazott érzékletesen Göncz Árpád. Tény, hogy fantasztikus épületcsodák, felhőkarcolók, szállodák hamisítatlan világváros benyomását keltik. A legnagyobb, egyes állítások szerint Ázsia legmagasabb épülete a 68 emeletes Guangdong International Hotel. A hipermodern házak tövében azonban tagadhatatlanul ott bujkál még az embertelen nyomor. A legszegényebbek a régen felépített emeletes házak tetején összeeszkábált faviskókban élnek. A szétkorhadt ablakokra kiaggatják mosott ruháikat, a széles felüljárókról jól látható, mikor főznek, étkeznek, fésülködnek az emberek. Ezzel együtt Kanton Pekingnél sokkal modernebb, lüktetőbb, nyugatibb, ugyanakkor „kína- ibb”, a helybéliek jobban megőrizték hagyományaikat, legendás, kedves modorukat. Rádiótelefon csöng a sikátorban ,,Végre láttam egy csöppnyi igazi Kínát” — mondta Göncz Árpád lefelé sétálva a belváros egyik többemeletes áruházának lépcsőfokain. Bizony nem túlzás, de a nálunk megszokott karácsony előtti csúcsforgalom tétova, üres lézengés a kantoni üzlet zsúfoltságához képest. Igaz, a vendég nem tud úgy megtenni száz métert, hogy ne köszönnének rá mosolyogva, ne kérdeznék, honnan jött, s merre is van az a Magyarország? Ami igazán egyedülálló színfoltja Kantonnak, az az éjjel nappal „csúcsrajáratott” piac. Ha végigsétálunk az asztalokra, földre kirakott csupasz csirkék, kosarakban, drótketrecekben őrzött kígyók, halak, rákok, kimúlt és még élő nyuszik között, azért a lábunk alá kell néznünk, nehogy rálépjünk egy döglött patkányra, s kerüljük ki az itt-ott vöröslő vértócsákat. És persze meg kell szoknunk, hogy még itt, a piacon is minden sikátorban, sütödében sűrűn megszólal a rádiótelefon... ■*-*-*Azt mondják, az indonéziai Bali szigetét az Isten jókedvéből teremtette, s úgy élnek itt az emberek, mint Ádám és Éva a Paradicsomban. Koccintottunk hát egy pohár pezsgővel az Egyenlítő fölött, s túlhaladva rajta hamarosan landoltunk az éjszakába burkolózó Balin, Dénpasar városában, ahová sorozatunk következő részében Göncz Árpád Kantonban végigsétált a piacon, ahol minden megtalálható, mi Keleten szem-szájnak ingere kalauzoljuk olvasóinkat. (Folytatjuk) László Erzsébet Munkatársunk utazásához — a másoktól kapott segítség mellett — nagyban hozzájárult a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Részvénytársaság és a Szarvasi Szirén ruházati Szövetkezet támogatása is.
