Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-27 / 228. szám

o 1994. szeptember 27., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Új főigazgató. A belügy­miniszter október 1-jei ha­tállyal Orovecz István polgári védelmi ezredest nevezte ki a Polgári Védelem Főigazgató­ság vezetőjévé. Ezt Kara Pál, a BM helyettes államtitkára je­lentette be tegnap, a miniszté­riumban tartott parancsnoki értekezleten a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancs­nokság vezető állománya és a polgári védelem megyei pa­rancsnokai előtt. Az új főigaz­gató — aki 1970 óta a Polgári Védelem hivatásos tisztje — kinevezését megelőzően a szervezet helyettes vezetője volt. Halász Judit új lemeze. Halász Judit A fiam + A lá­nyom című CD-lemeze és ka­zettája a héten jelenik meg — hangzott el a hétfői sajtóbemu­tatón. A lemezen tizennyolc dal hallható: Kassák Lajos, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Szép Ernő, Szabó Lő­rinc és más klasszikusok ver­seit többek között Bródy Já­nos, Móricz Mihály és Tolcs- vay László zenésítette meg. Jubiláló művészek. An­dor Éva és Begányi Ferenc ma­gánénekeseket három évtizedes operaházi tagságuk, Pelle Er­zsébet magánénekest pedig 25 esztendei művészi jubileuma alkalmából köszöntötte — meghitt operaházi ünnepségen — a művésztársak körében Ütő Endre, a dalszínház igazgatója tegnap. Ez a Nissan Primera a kiállítás első óráiban elkelt. Nem csoda, hiszen új árának feléért kapta meg a jó üzleti érzékkel rendelkező vevő A kiállítók egymást nézegették Autó Team ’94 címmel Bé­késcsabán kétnapos autó­kiállítást és vásárt rendez­tek az elmúlt hét végén a városi sportcsarnokban. A kiállításra meghívták a magyarországi személy­autókat és haszongépjár­műveket forgalmazó cége­ket és az autóalkatrésze­ket, felszereléseket forgal­mazó kereskedőidet. Sportcsarnok, verőfényes szombat délután. Autó van, nézelődő alig, hogy a vásár­lókról már ne is beszéljünk. Illés Gábor Mezőberényből jött át kamaszodó fiával. —Szeretne vásárolni vala­mi csodakocsit? — Szeretni szeretnék — mondja nevetve —, csak ép­pen a „tehetségem” nincs meg hozzá. Tizenkét éve nyú­zok egy Ladát, s azt hiszem ki kell neki még bírni egy pár esztendőt... Egy gyönyörű Nissan Pri­mera 2000-et nézeget egy fia­talember. —Miiből hozzá?—szólí­tom meg. — Talán egy élet munkája is kevés lenne, hogy megve­gyem — mondja rezignáltan, s bemerészkedik, hogy leg­alább az ülést kipróbálja ben­ne. — Egyébként elkelt — csatlakozik beszélgetésünk­höz az eladó. —Akkor jó napjuk van!— mondom.—Megtudhatnánk, mi az ára? — Ez az autó másfél éves. Elvitték egymillió-három- száznyolcvanezer forintért. Ha ugyanezt újonnan szeret­né megvenni, akkor kétmillió hatszázezer lenne az ára. A csarnokban új autócso­dákat állítottak ki. Toyotát, Ladát, Suzukit, Fordot, Peu­geot, Opelt. Válogathatott a gyé rszámú érdeklődő. Az Opel Kiima mezőtúri képviselet asztalánál Gyar­mati István elnök-vezérigaz­gatót rosszkedvében találom: — Nem tudom mi az oka, de egyelőre csak mi, kiállítók nézegetjük egymást. Ilyen ér­dektelenséget még soha sehol nem tapasztaltunk — pana­szolja. —Mit gondol, mi az oka ? —Elsősorban talán a pénz­telenség. De ahogyan jöttünk befelé a városba, sehol nem találtunk jelzést erről a vásár­ról. Mostanában mindenki ar­ra játszik”, hogy különböző expókat és vásárokat szervez­zen, hiszen nekik ez jó pénz. Azért, hogy három autót kiál­líthattunk például mi 67 ezer 500 forintot fizettünk. Az ilyen szervezés lejáratása a kiállításoknak... Tény, ami tény, nincs sehol jelzés, nem derül ki, milyen márka hol található. Márpedig egy kiállítást talán körültekin­tőbben kellene megrendezni, mindenki megelégedésére. B.V. Richter-nyitány Nemcsak a hazai, hanem az osztrák tőzsdepiac is várja a Richter Gyógyszergyár rész­vényeit. Az időpont kiválónak látszik, hiszen ősszel az érték­papírpiacok hagyományosan nagyobb forgalmat hoznak, mint az év más időszaka. A tőzsdei bevezetés előtt per­sze még vannak elintéznivalók. Mivel az ÁV Rt. már döntött a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. alaptőke-emeléssel egybekötött részleges emelés­sel 13,2 milliárd forintról 17,6 milliárd forintra emelkedik és a külföldi befektetők több mint 25 százalékos részesedést sze­rezhetnek a legnagyobb magyar gyógyszergyárban. Szeptem­ber 28-án lesz a társaság köz­gyűlése, amely majd a tőke­emelésről dönt. Ezután — várhatóan októ­ber elején — nyilvános forga­lomba hozzák a részvényeket, az ÁV Rt. a hazai magán- és intézményi befektetők részére 464,5 millió forint értékű rész­vényt értékesít. Országszerte lehetőség lesz a jegyzésre, majd év végéig — lehetőleg minél előbb — következik a tőzsdei bevezetés. A Richter elődjét egy gyógyszertár megvásárlása ré­vén 1901-ben Richter Gedeon alapította. Az rt. 1923-ban jött létre, a második világháború után államosították, de rész­vénytársaságként működött tovább, a részvények állami tulajdonban voltak.. Amikor 1990-ben az állami vállalatból ismét rt.-vé alakult, beleolvadt az időközben létrehozott Kő­bányai Gyógyszerárugyár is. A Richter 10 évig adókedvez­ményt kapott, mivel konverti­bilis valutabevételt biztosított az államnak. 1992 végén a tár­saság vezetése jelentősen megváltozott és a cég komoly átalakítási programba kezdett. Szigorították a pénzügyi el­lenőrzést, csökkent a létszám (12 százalékkal), hazai és kül­földi orvoslátogató hálózatot építettek ki, vegyes vállalato­kat hoztak létre a keleti piacon, koncentrálták a kutatásfej­lesztést és nyitottabb licenc- politikát alakítottak ki a nyu­gati piacokon. A fő cél az volt, hogy a hagyományos terme­lésközpontúság helyébe a pia­ci szempontok kerüljenek. Ezért a Richter csökkentette, leállította, illetve értékesítette egy sor melléktevékenységét, pl. a kozmetikai üzletágat. A tőkeberuházás révén a cég el akarja érni, hogy a Rich­ter kutató és gyártó egységei megfeleljenek a szigorodó fel­tételeknek és hogy hatóanyag- és tablettagyártó berendezései legyenek. Veszteséggel számol a MÓL Kétmilliárd forintos veszte­séggel számol az idén a Ma­gyar Olaj- és Gázipari Rt. — tájékoztatta a cég vezetése részvényeseit tegnapi rend­kívüli közgyűlésén. Áz erede­tileg tervezett 8,5 milliárd fo­rintos adózott nyereség helyett azért kell veszteséget elköny­velniük az év végén, mivel nem valósult meg júniusban a gázáremelés, pedig ezzel ere­detileg kalkuláltak. Agáz üz­letág évek óta veszteséges a cégnél, mivel az import föld­gázt drágábban veszik meg, mint ahogy továbbadják a gáz- szolgáltatóknak. A MÓL Rt. december 1-jétől számít a az új gázárakra. Távol-keleti közelképek 2. rész: „Olyan hirtelen jöttünk, hogy tekintsenek bennünket családtagnak” Ulánbátor „Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy a térség országaiban ne legyünk jelen...” Ezzel a gondolattal zárta távol-keleti látogatását a közel­múltban Göncz Árpád köztársasági elnök. Nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a szó, a gondo­lat, a kézfogások erejével közelebb hozni Magyar- országhoz Mongóliát, Kínát és Indonéziát a maguk lenyűgöző kultúrájukkal, gazdagságával. Soroza­tunkban most ellátogatunk az Ulánbátortól né­hány kilométerre élő jurtalakókhoz, akik a magya­rok érkezése után „új családtaggal bővültek”... ben, hiszen a jurta körüli Mer- cedes-erdő népes látogatóse­regről tanúskodott. Évezredes hagyományokat őriznek a mai jurtalakók Mon­góliában. Az élet ma sem vál­tozott semmit, nincs rádió, te­levízió, villany a többnyire ne­mezből, néha állati bőrből épí­tett hajlékokban. A piciny he­lyen a legidősebb férfitől, asszonytól a legapróbb gyere­kekig mindenkinek megvan a maga feladata a kumiszkészí­téstől a birkahús szárításáig. A jurta közepén áll a tűzhely, ott főzik az ételeket az asszonyok. A család gazdagsága, va­gyona a jurta körül hever. Ebéd utáni pihenőjükön ejtőz­nek, a fejüket egymáshoz si­mítva, mint a fonott kalács a kötélre kipányvázott lovak. A csikók elkülönítve fekszenek a füvön, csupán egyiküket-má- sikukat zavarja meg a „fejő­nő”, odatereli a kancához, szoptat vele egy kicsit, s máris Még néhány napig tart a szep­temberi nyár Mongóliában. Nappal szikrázóan süt a nap, a 25 fokban boldogan fürdőzik ember, állat egyaránt. Éjjel azonban finom, fehér dérlepe­dőt varázsol a hegyoldalra a hi­deg, s reggelre a szabadon élő állatok, a lovak, a szarvasok a déli lankákra húzódnak mele­gedni. Mercedes-erdo a jurta körül „Olyan hirtelen törtünk ma­gukra, hogy tekintsenek bennünket családtagnak” — helyezkedett el a vendégnek készített főhelyen Göncz Ár­pád. A ház népe pedig fáradha­tatlanul sürgött-forgott, kínál­ták a messziről jött idegent. Ez a nap feledhetetlen az életük­Göncz Árpád a vendéglátók körében. A mongol kislány megszeppent a fehér embertől fejhető a friss lótej. A vendégek kedvéért a férfiak nyeregbe pat­tannak, s bemutatják, hogyan kell befogni, betömi a vadlova­kat. A szelíd, nyugodt emberek hirtelen megváltoznak, hódító elődeikre emlékeztetve izmai­kat megfeszítik, szélsebesen vágtatnak lovaikkal, hogy szin­te hozzá sem érnek az állathoz. „Hát igen, nagyon elfajzot­tunk” — vonja le a következte­tést a látottakból Göncz Árpád. A magyarok nomád ősei vala­mikor hasonló életet éltek, s ha ennek nyomait fel akarjuk fe­dezni, el kell mennünk a távoli Mongóliába. % „Viszontlátására” Két nap bizony kevés volt ah­hoz, hogy igazából megis­merjünk egy népet, amelyről azelőtt csak történelemköny­vekből olvastunk. Mongolok voltak, akik az utcán naphosszat lézengtek, akiknek keze-lába kilógott a zsúfolt, ócska busz­ból. Mongol volt a helybéli ter­mészetrajzi múzeum szakértő­je, aki irigylésre méltó tudáshal­mazzal a fejében vezette vendé­geit a hatalmas dinoszaurusz csontvázak, kőzetek, meteori­tok között. És végül fejet hajtot­tunk a bölcs főláma előtt, akinek jóvoltából megtudtuk, hogy né­hány éve náluk járt a dalai láma, s azóta fellendült a buddhizmus a városban. Kedvességgel, sze­retettel, igaz, őszinte barátság­gal fogadtak bennünket a mon­golok. Érkezéskor az „Isten hozta" felirat díszelgett a város előtti diadalíven, búcsúzáskor picit megbotlott a vendéglátók tolla. „Viszontlátására” — így köszöntek el az elnöki delegáci­ótól, s magunk csak egyetlen szóval toldottuk meg az üzene­tet: viszontlátásra Magyaror­szágon! SzokaHan látnivaló az évezredes hagyományokat őrző mongol jurta körül a nemzeti zászlókkal feldíszített elnöki Mer­cedes A szerző felvételei Nemcsak világvárosi méretei­vel, szokatlan, forró és páradús levegőjével lepi meg az utazót sokak zarándokhelye, a látni­valókból kifogyhatatlan Pe­king, hanem lakóinak az euró­paitól alapvetően különböző életmódja. Sorozatunk követ­kező részében megtudhatják olvasóink, hogy a pekingiek életük nagy részét az utcán töl­tik. (Folytatjuk) László Erzsébet Munkatársunk utazásá­hoz — a másoktól kapott segítség mellett — nagy­ban hozzájárult a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Részvénytársaság és a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet támogatása is.

Next

/
Thumbnails
Contents