Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-23 / 225. szám

iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 23., péntek „testvérlátogatóban” Kézfogások Mi tagadás: örömömre szolgál, hogy két testvérvárosunk is van, Münsingen és Gronau „személyében”. Azt hiszem, hogy mondhatom így, mert Mezőberény szülő­városom, s akik ismernek, azok tudják is, hogy a haza nekem még ma is ezt a te­lepülést jelenti. De nem személyes dolgaimmal akarok előhoza­kodni, ugyanis ez az olvasót legkevésbé érdekli. Inkább szólnék a településnek azokról az új kapcsolatairól, melyek az utóbbi években jöttek létre. Mi tagadás: az „átkosban” kijelölték, többnyire úgy odacsap­ták a magyar településeknek testvérvárosaikat. Napjainkban pedig egymásra találás a jellemző, s a látogatások, ismerkedé­sek szerződések aláírásával szentesítik az újsüttetű barátságot. Persze ezek a megállapodások a barátságnál lényegesen többet jelentenek, jelenthetnek. Segítséget, támogatást, felkarolást. Oda-vissza alapon. Mert nem szégyen tanulni attól, azoktól, akik a demokráciában, vagy az élet más területén előrébb járnak, a tandíjat megfizették. Az üzleti együttműködések en­nek a kisvárosnak az Európába vezető útját egyengethetik, mint azok a családi kapcsolatok, melyek Gronau és Mezőberény között élnek, s most vannak születőben Münsingen lakóival. A város delegációja nagykövetként járt ebben a német kisvá­rosban, s tagjai családoknál töltöttek, minden bizonnyal emléke­zetes napokat. A bemutatkozás nem sikerült rosszul, amit bizonyít: Münsingen francia testvérvárosa is kézfogót szeretne a herényiek­kel. S ha ez a barátság egyenrangú, őszinte, s mindkét település lakóinak előnyös, akkor nosza, rajta! Úgy gondolom, a három nemzetiséghez tartozó herényi emberek a barátság és a kölcsö­nös előnyök hívei. S ezért készek tenni is. Tárcsái gyerekek a Balatonnál Mezőberény város címere Hírek Végelszámolás. Lezárult az önkormányzat által alapított Mezőberényi RÉV Építőipari Kft. felszámolási eljárása. A kft. végelszámolás zárómérlegének főösszege több mint 3,8 millió forint, a szervezet eszközeit, va­gyontárgyait és kötelezettségeit az önkormányzat vette át. Útépítés. Az útépítési prog­ram keretében a herényi Dózsa György utcában is készül szi­lárd burkolatú út. Az itt lakók a hozzájárulást — a költségek egyharmadát — befizették, így kezdődhet a munka. Szűrővizsgálat. Az emúlt héttől—egyelőre december vé­géig —hetente egyszer, minden szerdán 10—12 óráig az egész­ségügyi központban nőgyógyá­szati és onkológiai szűrővizsgá­latot tartanak. Testületi ülés. Mezőbe­rény önkormányzata ma, pénte­ken délután két órakor, a város­háza dísztermében tartja ülését. Napirenden szerepel többek kö­zött a helyi iskolák tanévkezdése. Iskolafelújítás. A körös- tarcsai általános iskola legszük­ségesebb belső felújításával a nyáron végeztek az építők. Most az oktatási intézmény kül­ső homlokzatának felújításán dolgoznak az önkormányzat ki­vitelezői, akik vállalták, hogy még a tél előtt befejezik a tataro­zás munkálatait. Sporttámogatás. Csár­daszállás önkormányzata az el­múlt hetekben 90 ezer forint támogatást nyújtott a helyi sportkörnek, mely összegből a szakosztályok az év végéig fe­dezhetik működésük költségeit. Berényiek Igencsak népes, több mint százhetven tagú mezőberényi delegáció kelt útra egy hete, hogy eleget tegyen egyik né­met testvérvárosának, Mün­singen vezetőinek meghívásá­ra. A Stuttgart és Ulm között lévő négyezer-ötszáz lélek­számú központi városkához ti­zenkét kisebb település tarto­zik, s így lakóinak száma közel azonos, mint Mezőberényé, azé a településé, ahol pontosan egy esztendeje írta alá a két polgármester a testvérvárosi kapcsolatokról szóló doku­mentumokat. Már akkor, az ünnepélyes pohárköszöntőn megfogalmazódott: szeret­nék, ha a két település család­jai között, a nyelvi nehézségek ellenére is barátságok szövőd­jenek. Szűcs Lajos, a herényi önkormányzat külkapcsolatok bizottságának elnöke elmond­ta: a vendéglátók igen gazdag és sűrű programot állítottak össze, s erre a rendezvényre meghívták francia testvérvá­rosuknak, Beauprénu küldött­ségét is. A magyar delegációban ott voltak a mezőberényi művé­szeti csoportok, az önkor­mányzat tagjai, a városi intéz­mények vezetői, az egyházak tisztségviselői, a gazdasági egységek képviselői, a német hagyományőrző egyesület tagjai, a település művészei­nek képviselői és a Mezőbe- rényből Elszármazottak Buda­pesti Baráti Körének küldöt­tei, többek között Lipcsei Edit, a Magyar Állami Operaház magánénekese és az őt zongo­rán kísérő Hegedűs Valér zon­goraművész. Az 1100 kilométeres út után Münsingenben a város polgár- mestere, Rolf Keller a város A téli hónapokban aktuális té­makörökben, felkért szakelő­adókkal díjtalan szakmai és po­litikai esteket szervez Mezőbe- rényben, a Patex kultúrházában a kisgazdapárt helyi szervezete, melyre mindenkit várnak, akit érdekel és érint a mezőgazdasá­gi termelés, a gazdálkodás. Az előadás-sorozat október 4-én, kedden este hat órakor kezdő­dik, s a jövőben, hét hónapon át Münsingen központja elöljáróinak társaságában fo­gadta a küldöttséget, a tolmá­csolásban Pangert Mihály, egykori mezőberényi segítke- zett. A köszöntő után a, Mező­berény hemutatkozik” című kiállítás megnyitására a helyi Volksbank aulájában került sor, ahol a herényi gazdasági egységek adtak nagy sikerű ízelítőt munkájukból. A két polgármester, Cservenák Pál Miklós és Rolf Keller megnyi­tóbeszédében az együttműkö­dés lehetőségeiről szólt, s be­szédet mondott dr. Regős Sán­dor, hazánk stuttgarti főkon­zulja is. Szombaton került felava­tásra az az emlékkő, mely a két település testvérvárosi kap­csolatát szimbolizálja. Este a zsúfolásig megtelt sportcsar­minden hónap első keddjének estéjén lesz. Első alkalommal Bagyinka Tamás, a Békés Me­gyei Növényvédelmi és Talaj- védelmi Állomás igazgatója az időszerű növényvédelmi, talaj­művelési és tápanyag-vissza­pótlási tennivalókról szól, majd a martonvásári és szegedi őszi kalászos gabonák fajtaismerte­tőjére kerül sor. A témakörök áprilisig, a nokban a két polgármester ün­nepélyes aláírásával, német földön is megerősítette a test­vérvárosi kapcsolatokat, mely után fergeteges kulturális mű­sornak tapsolhattak a jelenlé­vők. Vasárnap a münsingeni evangélikus templomban öku­menikus istentiszteletet tartot­tak, melyen herényi lelkészek is szolgálatot adtak. Ezt köve­tően a küldöttséget fogadták az ottani egyházközség veze­tői. Münsingen és francia test­vérvárosának polgármestere jelezte: szeretnék, ha a három település között létrejönne a testvérvárosi kapcsolat. E megbeszélésre Cservenák Pál Miklós meghívta Beauprénu polgármesterét. szántóföldi munkák kezdetéig igen gazdagnak ígérkeznek. A későbbiek során egyebek kö­zött napirendre kerülnek a szántóföldi jellegű témák, a szőlő- és gyümölcstermesztés kérdései, előadásokat tervez­nek kertészeti témakörökben, szó lesz az öntözésről és a me­liorációról, valamint a közel­múltban földhöz jutottak hitel- lehetőségeiről. A nyáron tizenkilenc 9—12 éves korú, köröstarcsai hittanos gyermeket vitt el a Balatonhoz táborozásra a helyi református egyházközség. A tíznapos nya­ralás költségeihez pályázat alapján a debreceni „Kőszikla” Alapítx’ány is hozzájárult, így a költségek lényegesen csökken­tek: egy-egy gyermek 2500 fo­rintot fizetett, mely összeg ma­gába foglalta a vonattal való utazás és az ellátás költségeit is. A kis csoport felügyeletét, el­látását a helyi lelkész házaspár és két nyugdíjas vállalta magá­ra. A szállásul Balatonszabadi- ban, egy lakatlan parókiát bérel­tek ki, az ebédeltetést a te­lepülés óvodájának segítségé­vel oldották meg. A fürdés mel­lett jutott idő a kirándulásra is, így felkeresték a „magyar ten­ger” néhány nevezetességét. A nyár alig múlt el, de már a jövő elképzelései körvonalazódnak: a református egyházközség a jövő nyáron a hegyekbe szervez táborozást a köröstarcsai gyere­keknek. Köröstarcsai gyermekek Tihanyban Előadás-sorozat gazdálkodóknak és kistermelőknek Aratják a rizst Csárdaszálláson Alig egy évtizede rizstermesz­téséről volt híres Csárdaszállás. Nem csak idehaza, hanem Eu­rópában is felfigyeltek erre a fontos élelmiszemövényre, ami a helyi közös gazdaságnak, a Petőfi Tsz-nek meghatározó növénye volt. Aztán az eszten­dők során szép csendesen, szin­te észrevétlenül zsugorodni kezdett a vetésterület. De nem csak a csárdaszállási szövetke­zetben, hanem az ország más üzemeiben is. — Lecsökkent a növény jö­vedelmezősége, mert a költsé­gek, így az importból származó növényvédő-szerek, a vízdíj, az energia-költségek, meg még egy sor járulékos költség ug­rásszerűen emelkedett — ma­gyarázza Fülöp Elek, a Csárda­szállási Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke. Kisvártatva még megtoldja: az ezer hektár beren­dezett rizstelepükből az idén csupán 400 hektáron termesz­tettek rizst. A felvásárlási árak évek óta stagnálnak, a tonnán­kénti 18 ezer forintos árat a kö­zelmúltban emelték 21 ezerre, a többi kultúrához viszonyítva még így sem biztosít megfelelő jövedelmezőséget. A napokban Kunhegyesen megalakult a Rizstermelők, Feldolgozók és Kutatók Szövetsége. Szüksé­gességét így foglalja össze Fülöp Elek: — Ez a szövetség tagja kíván lenni a gabona-terméktanács­nak, ezen keresztül szeretnénk elérni érdekeink érvényre jutá­sát. A hazai rizstermelő terület az utóbbi egy-két évben áttevő­dött Szolnok megyére. Az or­szág 30 ezer hektáros berende­zett területének alig tíz százalé­kát fogták termőre az üzemek. Aggasztó a helyzet... —Milyen az idei termésük? — Hétfőn kezdtük a betaka­rítást, az előzetes becslések sze­rint hektáronként négy tonna várható. Az új fajták hozama jobb, mint a hagyományos faj­táké. — Van piaca a magyar rizs­nek? — Van! Igaz a magyar rizs esélyeit, versenyképességét nagyban rontja a Kínából, Dél- Koreából, Japánból és Viet­namból védővámok nélkül be­hozott és agyontámogatott ol­csóbb rizs. Megítélésem szerint a megszűnés veszélye fenyeget további rizstelepeket, melyek annak idején óriási állami támo­gatással készültek. Gondolom, ha a hurkába, a töltött káposztá­ba nem lesz rizs, más megítélés­re kerül e növény. Munkában a rizskombájnok Befejezés előtt az imaház Köröstarcsán a református egy­ház a község érdekében lemon­dott kárpótlási ingatlanáról, az óvodaépületéről, s helyette cse­rébe a parókia melletti épületet kapta meg. Az ingatlan felújítá­sát a birtokba adás előtt az ön- kormányzat magára vállalta. Több mint egymillió forintos költséggel egy gyülekezeti ter­met alakítottak ki, melyet ha­marosan — a belső melegpadló lefektetése, a csillárok felszere­lése után — birtokba vehet a tárcsái református gyülekezet. A teljes felújítás befejezéséhez az épület hátsó falának vakolása hiányzik, amit még az idén, a tél beköszönte előtt befejeznek az építők. Fél évszázad Június 18—19-ei lapszámunk negyedik oldalán a holocaust ötvenedik évfordulója kap­csán közölt cikkünket illuszt- ráló fotónk egy idős házas­párt, a néhai mezőberényi Wallestein Lipótot és felesé­gét ábrázolta. A közelmúltban jelentkezett egy csanádapácai olvasónk, nevezetesen Dóm­ján József, akinek van egy Iz­raelben élő gyermekkori ba­rátja, akit Wallestein György­nek hívnak, s Mezőberényből származott el. Olvasónk kiküldte neki a cikket fény­képpel együtt, s egy idő múl­tán megérkezett a válasz: a kép Wallestein György nagyapját és nagyanyját ábrá­zolja, akiket sok tízezer tár­sukhoz hasonlóan gázkamrá­ban pusztítottak el. Egy kérést teljesítünk: Wal­lestein György segítségünkkel rokonai után kutat Mezőbe - rényben, vagy olyanok után, akik fél évszázad múltán hátha tudnak valamit szeretteiről, s azok sorsáról. A kérést ezúttal közreadjuk, a válaszokat pedig továbbít­juk. Segítségüket előre is kö­szönjük.

Next

/
Thumbnails
Contents