Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-20 / 222. szám
Gyomaendrőd címere Hírek Félkészen. Hunyán lassan végéhez közelednek az útépítések. A Vörösmarty utca teljes hosszában elkészült a szilárd burkolatú betonút. Folyamatban van a Sallai utcai útépítés, amely jelenleg félig készült el. Amennyiben az időjárás és a mezőgazdasági munkák engedik, úgy október elejére befejezik a munkát. Alkotmányellenes. A gyomaendrődi önkormányzat módosítani kényszerült a szemét szállításáról szóló rendeletét. Ugyanis ebben egyöntetűen kötelezővé tették a központi szemétszállítás igénybevételét. Az Alkotmánybíróság legújabb állásfoglalása szerint nem lehet ilyen kötelezettséget előírni az ingatlantulajdonosoknak. Ennek szellemében a módosítás megtörtént, szemétgyűjtést és szállítást a Gyomaszolg Kft. végzi. Örülne a képviselő- testület, ha a szolgáltatást minden lakó igénybe venné. Felújítják a konyhát. Hunyán 500 ezer forintot nyert az önkormányzat pályázaton. Ebből a pénzből elkezdődött a szociális étkezés korszerűsítése, pontosabban a konyha teljes felújítása. Gázzsámolyt, gáztűzhelyt vásároltak, lecserélték a régi nagy fogyasztású villanybojlert, és szagelszívó berendezést szereltek fel. Városszépítés. A Gyomaszolg Kft. együttműködésre kérte fel a város lakosságát, melynek lényege a következő évi fásítási és virágkiültetési akció összehangolása. Szeretnék, ha a házak lakói maguk döntenék el milyen növény zöldelljen, virágozzék közelebbi környezetükben. Az oldalt írta: Papp János és Bíró Károly. Szerkesztette: Papp János. A képeket Lehoczky Péter készítette. Telefon: (66) 450-450. Learattak Várfi András Gyomaendrőd falugazdásza érdeklődésünkre a nyári betakarítási munkát értékelte. — Kezdetben nehézséget jelentett a kevés kombájn és szállító kapacitás, ám ennek ellenére a kalászosok betakarítása sikeres volt. Jó fajtának bizonyult az idén Mv 15, Mv 16, Alföld és a GK Öthalom vetőmagok. A gazdálkodók a búzát az Agri- mill Rt., a Gabonaipar és az Agrosüd Kft.-nek adták át. Átlagosan 8000—9500 Ft/t közötti árért. Az időjárás az aratásnak kedvezett, a többi növénynek, különösen a kukoricának sokat ártott. Ebből a növényből az öntözetlen területeken még fél termésre sem lehet számítani. Bízunk abban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az aszálykárt állami támogatással ellensúlyozni tudja a kormányzat. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 20., kedd A hunyaiak megélnek a földből Ebben az évben mindenki jól járt, aki őszi búzát vetett és pratott. Általában az egész megye területén jó termést realizálhattak, így történt ez Hunyán is. Felvételünk nem a helyszínen készült, csak illusztráció Más szemszögből Velünk újságírókkal gyakran produkál az élet furcsaságokat. Néhány évvel ezelőtt Hunyán összefutottam egykori katona társammal, aki a helyi ABC-t éppen akkor vette bérbe a Gyomaendrőd és Vidéke AFÉSZ-től. Adódott az alkalom, hogy kis ingyen reklámmal segítsem vállalkozásának beindulását. Közösen végigjártuk az üzlet minden zegzugát, fotós kollégám szép felvételt készített az áruval gazdagon megrakott polcokról. Én lelkesen megírtam, mekkora pénzből, milyen nagy értékű árukészlettel várja barátom a vásárlóit. A cikk annak rendje módja szerint hamarosan megjelent lapunkban. S mi lett a következménye? Erre csak az esetet követő néhány hét után kaptam választ. Dolgom után futva ismét Hunyán jártam, s természetesen betértem egykori katona- társamhoz. O legnagyobb meglepetésemre felháborodva futott felém kezében az írásomat tartalmazó megyei hírlappal. Azt hittem, hogy a nyomda ördöge űzött mindkettőnkkel tréfát, de nem erről volt szó. A cikket a jóérzésű újságolvasók mellett besurranó tolvajok is elolvasták, s másnap hívatlanul látogatást tettek az üzletben, nagy kárt okozva ezzel a tulajdonosnak. Csak sajnálni tudtam az esetet, hiszen a cikket segítő szándékkal írtam. Nemrég hasonló eset történt ugyancsak Hunyán, amikor igen tisztelt kollégám a másik megyei lap munkatársa arról írt, hogy nincs rendőr a faluban. Az írás megjelenése után betörők felfeszítették a Polgármesteri Hivatal ajtaját, az ott található páncélszekrényt, s elvitték az összes készpénzt. Pedig barátom, s újságíró társam szintén jót akart. Nyilván fel akarta hívni a figyelmet a közbiztonság erősítésére. Máshonnan nézve a segítségből kár keletkezett. Van ilyen... . |JL,„ Közmeghallgatás Gyomaendrődön Thury György hunyai falugazdász kondorosi származású, ennek ellenére nagyon jól ismeri a falut. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett 1966- ban, majd 1970-ben második szakdiplomáját is megszerezte, s növényvédő szakemberként dolgozott Kondoroson 14 évig, a kamuti Béke Tsz-ben 8 esztendeig, majd hosszú ideig a hunyai Hunyadi Szövetkezet főmezőgazdásza volt. Ezalatt az idő alatt volt módja megismerkedni az itt élő emberekkel, a termőfölddel és a mezőgazda- sági kultúrával. A legutóbbi időben mint falugazdász szolgálja a agrárágazatból élők széles táborát. Tapasztalatairól kérdeztük. — Mit várnak a mezőgazda- sági vállalkozók a falugazdásztól? — Az emberek felismerték, hogy az ősöktől átvett termelési tapasztalatokat tovább kell fejleszteni, a modem mezőgazdaság ismereteivel, s lépést kell tartani a különböző vetőmagok és növényvédő szerek megismerésével. Azt is látják, hogy termelési szervezés, koordinálás és piackutatás nélkül nehezebb boldogulni. — Milyen konkrét ügyekben kérték a segítségét? — Többnyire a jogszabályi ismereteket, a pályázatokkal kapcsolatos tudnivalókat és elkészítését kérték tőlem. Ugyancsak konkrét segítséget kértek a kalászosok és a kukorica vetőmag árának támogatásához, amely két-két ezer forintot jelentett a termelőknek. Gyorsan hozzáteszem, hogy már fel lehet venni az idén az őszi búzára az előleget. Nekünk, falugazdászoknak az a dolgunk, igazoljuk a jogosultságot és eljárjunk az FM, illetve az APEH felé. A vállalkozók örömmel veszik tőlünk a segítséget, mert korábban nekik kellett a nyomtatványokat kitölteni, a szükséges igazolásokat az önkormányzatoktól beszerezni, a megyei földművelésügyi hivatalhoz és az APEH-hez bevinni. Ma elég, ha megkeresik a falugazdászt, a többi az ő dolga. — így, szeptember derekán mi az éppen aktuálisfeladat? — Időben kicsit visszább megyek az aratásig, mert ez volt számunkra a legnagyobb feladat. A jó terméseredmények miatt igen nyomott volt az őszi búza piaci ára, 800 Ft-nál nemigen akartak többet adni egy mázsa gabonáért. Megkerestem azokat a felvásárlókat, akik a környéken szóba jöhettek, s akinek sürgős volt eladni a terményét, azt oda küldtem, ahol a legtöbbet fizettek érte. Aki úgy határozott, hogy inkább kivár, bízva a későbbi magasabb fel- vásárlási árban, annak megfelelő tárolókat kerestünk és találtunk. Jelenleg az őszi búza vetőmagbeszerzésénél tartunk, s próbáljuk kiválasztani azt a fajtát, amely a piacnak és a termelőnek is megfelel. — Milyennek látja a hunyai mezőgazdaság szerkezetét? — A helyi tsz igen erős, talán a legjobb a megyében. Mintegy 1200 hektáron gazdálkodik, területük a kárpótlás végrehajtása során ennyire csökkent. A tsz-tagok jelentős része saját földjét átengedte művelésre a szövetkezetnek. Egy kft. és egy családi összefogás bír még több száz hektáros területtel. Megtalálható Hunyán a 2 hektáron gazdálkodó egyéni vállalkozótól a csoportokban földet művelő 40—90 hektáros területet használó érdekcsoport is. A paletta igen széles és színes. Nagy hagyománya van az öntözéses kultúrának, a vetőmagtermesztésnek, gondolok itt a hibridkukoricára vagy a magrépára. — Kellenek-e megítélése szerintfalugazdászok? — Igen. Ezek többnyire gyakorlati szakemberek, akik alkalmasak az integráló szerep betöltésére. Fontos feladatuk átadni növénytermesztési és növényvédő szaktudásukat a földművelőknek. Szeretnénk megszervezni, hogy Gyöngyösön szervezett keretek között oktassanak egyéni vállalkozóknak növénytermesztési ismereteket. Erre a téli időszak alkalmas. Lehet, hogy a falugazdászi rendszer esetleg átalakul, még az is elképzelhető, hogy az ön- kormányzathoz tartozik, de úgy hiszem, mindenképpen megmarad — mondotta befejezésül a hunyai falugazdász Thury György. Dr. Frankó Károly Gyomaendrőd polgármestere a közelmúltban közmeghallgatáson számolt be a város hosszú- és középtávú fejlesztési koncepciójának teljesítéséről, valamint a képviselő-testület négyéves munkájáról. A beszámolóban több más mellett szó esett arról, hogy a közel 17 ezres városban meglehetősen kevesen érdeklődtek a testület munkája iránt. Nagyon ritkán jelentek meg az állampolgárok a képviselő- testület nyilvános ülésein. Ez sajnos bizonyos tájékozatlansági mutatót is magában hordoz. Dr. Frankó Károly kezdeményezésére 1991. május 21- én a képviselő-testület város- fejlesztési és területfejlesztési koncepciót fogadott el. A koncepció érintette a kereskedel1 met, a szolgáltatást, a vendéglátást, az egészségügyet, a közrendet és szólt a városvédelemről. Elhangzott továbbá, hogy a választások utáni első év a stabilizálódás éve volt. Ekkor elsőrendű feladatnak az intézmények zavartalan működését tekintették. Vázoljuk fel nagy vonalakban mi történt az elmúlt időszakban. A régi szeméttelep helyén ma új benzinkút áll, melynek létrejöttéhez a képviselő-testület nagyban hozzájárult. Négy éven keresztül folyamatos volt a parkosítás, a fásítás, amire megközelítőleg 5 millió forintot költöttek. Felépült nem kis vita árán az új piactér, mintegy 23 millió forintból, s végre 276 év után régi helyéről új, kulturált helyre költözött. Utólag a város megszerette az új létesítményt. Megoldotta a testület a városi közlekedést egy magánvállalkozó segítségével. Kezdetben az iskolás gyerekek szállítása ingyenes volt, később ez anyagi okok miatt megszűnt. Megalakult a helyi tűzoltóság, s egy „félprofi” csapat szolgálja a tűz békéjét. Nehezítette a képviselő- testület munkáját a 25 százalék körüli munkanélküliség, a kismértékű adóbevétel, a kedvezőtlen parlamenti döntések, (például a közalkalmazottak bére), s nem mentek sokra az elmúlt ciklus országgyűlési képviselőjével sem. Több alapítvány született Gyomán, amely eredményesnek mondható. Nagyban segítik a társadalmi élet szervezését és a nemes célok anyagi támogatását. A gazdák szolgálatában. AGyompfarm Kft. két gazdaboltot üzemeltet. Egyiket az endrődi, a másikat a gyomai városrészen. Az üzlet a mezőgazdasági kistermelők igényeit törekszik kielégíteni. Több milliós árukészletükben felvonultatják a gazdálkodás sokféle kellékét, különböző vetőmagokat, növényvédő szereket, mezőgazdasági kisgépeket és kéziszerszámokat. Képünkön Hornok Béla boltvezető éppen növényvédő szert kínál az egyik vásárlónak Jegyző nélkül marad Hunya? Ingyen tanulhatnak — Elment a jegyzőnk, Ko- pecskó Gyula — kezdi beszélgetésünket Szmola Illés, Hunya polgármestere, majd így folytatja—áthelyezéssel a du- náltúli Tárkonyban talált munkát közelebb szülőhelyéhez. Az állás betöltésére pályázatot írtunk ki és október 14-éig várjuk a pályaműveket. Örömmel mondhatom, hogy igen sokan érdeklődnek településünk iránt. A munkakört az új jegyzőnek november 1-jétől kell betöltenie. Most Gyomaendrőd városától kapunk jelentős segítséget a jegyzői feladatok ellátására „kölcsönbe” kaptuk tőlük Kolóhné Kulik Évát. A hunyai képviselő-testület nemrégiben tárgyalta meg költségvetésének féléves teljesítését. Erről a polgármester a következő tájékoztatást adta. — Az első félévben 19,5 millió forintnyi bevételt könyveltünk el és 15,5 millió forintos kiadást rögzítettünk. A bevételünket . túlteljesítettük, amely a központi támogatásból adódik. Nagyon várjuk a Dégáz privatizáció véglegesítését, ugyanis korábban velünk is, mint a többi önkormányzattal, részvényvásárlási előszerződést kötöttek, s Hu- nyának ez másfél millió forintos bevételt jelentene. Mondhatnám úgy is, hogy ez a pénz lenne a mentőöv év végéig. Az Általános Művelődési Központ részére 4 millió forintot zároltunk, ami a szakos pedagógusok bére és bérterhének a fedezeteként szerepel. A nevelők megérkeztek Hunyára, így az iskola felhasználhatja az összeget. Szmola Illés elmondta azt is, hogy az egyház és az önkormányzat már csak a földhivatalai bejegyzésre vár, és így az utolsó lépcső is meg lesz az egyházi ingatlanok visszaadásában. Az egyház kezelésébe került két iskolaépület. Az oktatás mindkét helyen zavartalanul folyik, sőt az egyház a gyerekek részére saját költségén az ivóvizet is bevezette az épületbe, s javította a tisztálkodás feltételeit is. Hunya azon három Békés megyei település közé tartozik, amely szociális közhasznú pályázaton nyert. Ennek értelmében két személyt iskolázhat be szociális házi gondozónak. A hunyai Fagyas Gázáné és Makai Albertné a tanfolyam elvégzése után ilyen képesítést kap majd. A tanfolyam szeptember 26-án indul Szarvason, a Laze- renus Nec Alapítvány szervezésében és lebonyolításában. A képzés ideje több mint egy év, pontosan 1600 óra. Ebből •800 órán keresztül elméleti és ugyanennyi időben gyakorlati képzésben részesülnek a résztvevők, a megyéből közel harmincán. A hallgatók heti 3 napot az iskolapadban töltenek, a hét másik két napján gyakorlati oktatáson vesznek részt. A hunyai két hallgató gyakorlati idejét munkahelyén tölti. Távollétükben egy félműszakos gondozónő helyettesíti őket. Szmola Illés polgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az önkormányzat távlati terve egy jövőbeni nyugdíjasotthon kialakítása. Á képzés előremutató, hiszen elképzelésük szerint a két szociális gondozó már az új otthonban hasznosítaná a tanfolyamon tanultakat. Feladatuk lenne, hogy az idős emberek rászorultság szerinti ellátását szakszerűen végezzék. Lesznek, akik bentlakásos gondozást igényelnek, s vannak olyanok, akik házi gondozásban részesülnek. Részükre az ebédet kiszállítják, elvégzik a házimunkát, mosnak, takarítanak rájuk.
