Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-20 / 222. szám
MS MEGYEI HÍRLAP CSABAI NAPLÓ Nem öregszik a szlovák tájház Az idősek költöztek a városba Such Mihály gondnok szívesen tájékoztatja a látogatókat. Éva Mitrová szlovák naéc nagykövet is vendége volt már a csabai háznak Békéscsaba szívében, a Garay utcában kerestük meg a szlovák nemzetiségi tájházat. Az épület kapuján belépve —- kellemes látvány a szemnek — tiszta udvar fogadott. A belső helyiségek hasonlóan rendezettek. A szobák és a nyitott kéményű konyha falain szebbnél szebb, ékesebb tányérok sorakoznak. A gazdagon díszített és kitűnően karbantartott épületben a hófehérre meszelt falak, a frissen festett ajtók, ablakkeretek gondozottságra vallanak. — Mikor épült a ház? — kérdezzük a múzeum gondnokát, Such Mihályt. — Az 1800-as években, de ebbe az állapotába 1865- ben került — tájékoztat. — A módosabb szlovák paraszt lakását mutatjuk be. Érdekesség, hogy az ilyen városi lakásokban mindig azok az idősek éltek, akik már a tanyán nem tudtak dolgozni, ezért beköltöztek a városba. Az állandó kiállítás tizenöt éve működik. —Sokan látogatják? — Régebben — úgy négyöt éve — többen jöttek, főleg a volt Szovjetunióból. Mostanára mintha fogyatkoznának, de azért még mindig szép számmal látogatnak hozzánk. Délelőtt 10-től 12- ig, délután pedig 14-től 18 óráig vagyunk nyitva hétköznapokon. Se pénz, se cipő, de reménykedjünk... Hírek a városból A fotós akciója. Jó és hasznos akcióba kezdett Békéscsabán Szeverényi Tamás mesterfényképész. Miután azt tapasztalta, hogy a szülőknek egyre kevesebb pénzük jut a különböző iskolai kiadásokra, arra az elhatározásra jutott, hogy helyszínen készíti el a diákigazolványokba és egyéb hivatalos iratokba szükséges fotókat. Ismerve a diákok anyagi helyzetét, a fotókat jóval kevesebbért készíti el a szokásosnál. Alkotótábor Lippán. Békés és Arad megyei képzőművészek közös alkotótábora nyílt a romániai Lippán szeptember 16-ától. Út az Ormay dűlőben. Az Ormay-dűlő lakói évek óta szeretnék elérni, hogy telkeiket végre használható úton tudják megközelíteni. Sokan közülük még szánnának rá némi pénzt is, azonban nem tudják, hogy hogyan lehet ennek a szervezésnek nekikezdeni. Bánfi Ádám, a Városüzemeltetési Iroda vezetője kéri, hogy amennyiben valóban lenne vállalkozó erre, keressék meg Gritta Pál nevű munkatársukat a Városházán, aki szívesen útbaigazítja őket ezügyben. Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. írták: Antal Gyöngyi, Béla Vali, Csath Róza, Takács Marianna. Fotó: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66) 450-450 A közelmúltban elkeseredett olvasónk kereste meg szerkesztőségünket panaszávaí. Májusban vásárolt egy pár vászonszandált a megyeszékhely egyik maszek cipőboltjában. Nem sokáig örülhetett azonban az új lábbelinek, mivel a „balos” szinte a vásárlástól — pontosabban az első felvételtől kezdve — átadta magát az egyáltalán nem lassú enyészetnek. Elszakadt a pántja, levált a talpa. Tekintve, hogy esetünkben mindez egy hét alatt történt, olvasónk sürgősen reklamált a vásárlás helyén. Ott közölték vele, a cipőket KERMI-vizsgálatra küldik. Telt-múlt az idő, s már június 17-et mutatott a naptár, amikor a panaszos újbóli kérésére végre tényleg elküldték a cipőt a vizsgálatra. Egyben biztosították arról, hogy két hét múlva, kezükben a KER- MI szakvéleményével megoldást találnak számára. A megbeszélt időpontban — és azután még jónéhányszor — azonban hiába tért be az üzletbe, a már jó ideje Budapestre indított cipők sorsáról senki nem tudott semmit. A kérdezőskö- dés számára lett kínosabb. A legnagyobb sértés azonban akkor érte, amikor a boltos kisasszony finoman arról érdeklődött, biztos-e abban, hogy náluk vásárolta a lábbelit. Ekkor fogadta még, inkább veszni hagyja a pénzét, de felhagy a további nyomozással. ;— Higgye el, már csak a sértett igazságérzetem vezetett, amikor önökhöz fordultam — sóhajt a telefonba. Amikor az esetet megemlítem a szóban forgó üzletben, az eladó bólint, tud a dologról. A kedves vásárló a hibás szandál árát levásárolhatja náluk. Magyarázatképpen hozzáfűzi, valószínűleg a korábban ott dolgozó kolléganője a vétkes benne, hogy a panaszos nem szerezhetett idrftren tudomást a számára kedvező döntésről. Ilyen egyszerű. Vásárlótársak okuljunk! Nem lehetünk sértődősek — még a pénzünkért sem —, különben könnyen előfordulhat, hogy még szeptemberben is a májusi cipőnket siratjuk. Itt a békéscsabaiak beszélnek: Itt ne mogyorózzon! Békéscsaba egyik kis utcáján történt a „bűneset”. Ragyogó délelőtt volt, különösebben nem sietve haladtam úti célom felé. Előttem egy bácsika szerény ruhában. Szemmel láthatóan minden lépés fájdalmat okozott neki. Gondosan körüljárta a mogyorófák alját. Alig talált egy két szemet. Alaposan megtörölgette a kezével és mint valami kincset rejtette a zsebébe. A „tulaj” már biztos összegyűjtötte a javát. Ekkor, mint ahogy ragadozó madár a zsákmányra lecsap, hirtelen kipattant a kapu. Kemény arcvonások, érzéketlen, hideg szemek tapadtak a „tolvaj” becsületben megöregedett, jóságos vonásaira. Ekkor értem épp a „hadszíntérre”. — Elveszített valamit? — kérdezte az uraság gúnnyal, megvetéssel tele hangon. — Csak pár szemet gyűjtöttem a kisunokáim- nak. Tetszik tudni, nagyon szeretik a mogyorót— hangzott a válasz mély alázattal. —Akkor vegyen nekik a boltban, vagy ültessen mogyorófát! — hangzott az utasítás. A kapu résre csukódott csak. Amíg a párbeszéd lezajlott, tekintetemmel végigmustráltam a mogyorófákat. Elgondolkodtam azon, hogy vajon hány unokája lehet a tulajnak, hogy akár jut is, marad is alapon még az a pár szem is hiányozni fog a leltárból. Más emberek, mégis hasonlítanak egymáshoz. Mindkettő gazdag és mindkettő szegény. Az egyik erszényében gazdag, a másik szeretetben. Az egyik a szeretet kincsestárából merített keveset, a másiknak talán szerény nyugdíja van, no és pár szem „elcsent” mogyoró. * Míg csöndesen meditáltam, furcsa morgásra lettem figyelmes. Az előbbi kapurésen „véletlenül” kisétált félelmetes hangot hallatva egy igazi, fajtiszta véreb egyenesen a bácsi felé. A bácsi nem kezdett el rohanni, nem is tudott volna. Megállt szemben a kutyával nyugodtan, lényéből sugárzó tekintettel. A kutya megszaglász- ta, majd megnyalta barázdás kézfejét és farkcsóválva visszasétált a gazdihoz... A gazda kutyául vizsgázott. Nagy Zsigmondnf. NEVELŐTANÁR Kismamák és papák! Újból indul a születésfelkészí- tő tanfolyam a Lencsési Közösségi Házban. A tanfolyam keretében szakemberek segítségével ismerkedhetnek meg a leendő szülők együtt és behatóbban a terhességgel, a szüléssel, együtt készülhetnek fel az újszülött fogadására. Az alakuló összejövetel és tájékoztató október 3-án, hétfőn este 6 órakor lesz. Bővebb felvilágosítást kaphatnak a 441- 514-es telefonon, a terhestanácsadóban (Árpád sor 12.), illetve a Lencsési úti gyermek- rendelőben,a védőnőknél. A megye többi településén ma ezen az oldalon Gvoma- endrőöről és környékérői olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk kü- lönoldait. 1994. szeptember 20., kedd Gyűjtsünk tankönyveket ... a külföldön élő magyaroknak! A határainkon túl élő magyarság Pozsonytól Brassóig, Munkácstól Szabadkáig, Lendváig anyagiakban és szellemiekben segítségre szorul. Az egyes területek rászorultsági különbsége nehezen rangsorolható. A kárpátaljai magyarok nemzettudatának mentése, erősítése a magyar iskolarendszer segítségével, magyar tankönyvek biztosításával fokozható. Magyar nyelvű és szellemiségű tankönyv sincs elegendő. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 70 kárpátaljai általános iskola tanulói részére gyűjt magyar tankönyveket. Törekvésüket támogatja a KDNP országos és békéscsabai szervezete is. Várják az iskolák és magánszemélyek nélkülözhető általános iskolai tankönyveit. Békéscsabán minden szerdán 9 és 12 óra között a Hatház utca 2. szám alatt adhatják le az összegyűjtött könyveket. A kárpátaljai gyermekek szánt tankönyvek szállításáról a KDNP gondoskodik. Séták a megyeszékhelyen: Alsó-Körös sor Békéscsaba külső kerülete az Alsó-Körös sor. Többek előtt talán ismeretlen az Élővíz- csatorna partján fekvő terület. Akik még sohasem jártak erre, azoknak érdemes megnézniük ezt az egyszerű, mégis kedvesen szép környéket. Az egykori Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat irodaépülete napjainkban több kft.-nek, részvénytársaságnak ad helyet. Mióta a vízmű elköltözött, csökkent a forgalom. Érzékelik ezt az útmenti fák is. A csendet csak néha zavarja meg egy-egy kerékpár nyikorgása, autómotor. Ügy tűnik, rendet, tisztaságot szerető emberek élnek errefelé. A kerítések előtti portákat szinte mindenhol parkosították. Helyenként az udvarokra betekintve a veteményesek és a virágoskertek csodálatosan szép látványa tárul elénk.
