Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-20 / 222. szám

1994. szeptember 20., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT MÉS MEGYEI HÍRLAP Vidékre koncentrált program Munkanélküliből vállalkozó 10 hét alatt A vállalkozókat képző tan­folyamoknak se szeri, se száma ma már hazánkban. Az egyik legfiatalabb közülük az amerikai kor­mány által finanszírozott, s az Ohiói Állami Egyetemen kidolgozott módszer, ame­lyet két évvel ezelőtt ültet­tek át magyar környezetbe. Lényege, hogy főleg a vi­déki települések munka- nélküli lakóinak próbál új le­hetőségeket felmutatni. A Munkaügyi Minisztérium ál­tal is támogatott programra a megyei munkaügyi és átkép­ző központokban lehet jelent­kezni. A körülbelül 10 hetes tanfolyam alatt megtanítják a lehetséges vállalkozókat arra, hogy az elméletben megszer­zett ismereteket hogyan vált­sák valóra a gyakorlatban. S aki sikeresen befejezi a tanfo­lyamot, kész üzleti terv birto- kábarf azonnal munkához is láthat. Ám az oktatók azt is eredménynek tekintik, ha va­laki a tanulás alatt rájön: nem alkalmas vállalkozónak. Ez­zel sok későbbi keserűségtől, csalódástól, s az anyagi csőd­től,kíméli meg magát és csa­ládját egyaránt. Á program kifejezetten hasznos azoknak az embe­reknek, akiknek nincs idejük évekig készülni az új feladatra, hanem azonnali segítségre van szükségük. Tanfolyamot egyébként nemcsak munkanélküliek­nek, hanem érettségi előtt álló diákoknak is tartanak a képzett instruktorok. A ta­pasztalatok szerint azok a ta­nulók, akik már tisztában vannak azzal, hogy nem fog­nak tudni elhelyezkedni az iskola befejezése után, szí­vesen végzik el a tanfolya­mot. Tatabányán például fa­kultatív tárgyként egyene­sen beépítették a tan tervbe, a vállalkozói ismereteket. Az ohói programot eddig négyszázan végezték el. Az irányító Globinfo Alapít­vány tervei szerint az év vé­gére minden magyarországi megyében lesz olyan kép­zett tanfolyamvezető, aki tovább tudja adni ismereteit, s folyamatosan tartja a kap­csolatot a vállalkozókkal munkájuk beindítása után is. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy Europress A Vám- és Pénzügyőrség hírei Az Interpollal kerestették Médiaegyeztetés Állattenyésztés. A ser­tések takarmányozása egye­denként programozható szá­mítógéppel akkor is, ha cso­portosan tartják az állományt. Valamennyi állat nyakára vagy a bőre alá helyeznek egy kis érzékelőt, amely jelzi a számítógépes központnak, hogy éppen mi hiányzik a ser­tés szervezetének. Ez különö­sen a vemhes állat esetében ajánlatos, hiszen az utódok ál­lapotában meghatározó a ta­karmány összetétele. Ez a svéd módszer is szere­pelt a nemzetközi állatte­nyésztés-tudományi szimpó­zium nyitó ülésének napirend­jén, amelyet hétfőn tartottak Balatonfüreden. A tudomá­nyos eszmecserére 13 ország­ból érkeztek szakemberek és a sertésbiológiai kutatások leg­újabb eredményeit tekintik át. A hazai állattenyésztésben a legnagyobb gond, hogy az el­múlt évek ésszerűtlen intézke­dései miatt lecsökkent a ser­tésállomány. Péchy Blanka-évforduló. Péchy Blanka színművésznő és író születésének századik évfordulója alkalmából a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium, valamint a Ka- zinczy-alapítványi Bizottság kedden 14 órakor megemléke­zést tart a művésznő sírjánál a Kerepesi úti temetőben. Az elmúlt héten összesen 38 esetben, 9 243 297 forint érték­ben történt szabálysértés. A vámhivatalok munkatársai az elmúlt időszakban a különféle eljárásaik során lefoglaltak: 517 liter tiszta szeszt; 5700 liter HTO-t; 460 liter benzint; 1230 liter gázolajat; 124 kar­ton cigarettát; 200 darab mű­soros kazettát és 80 000 forint magyar fizetőeszközt. Érdemes megemlíteni azt a három kilépni szándékozó ju­goszláv rendszámú autóbuszt, amelyekből Röszkén 124 910 forint értékű különféle árut foglaltak le. Csütörtökön két lopott sze­mélygépkocsira akadtak a ro­mán határszakasz nagylaki és gyulai vámosai. Nagylakon egy román állampolgár kísérelt meg egy lopott Nissan Primera típu­sú személygépkocsit hamis ok­mányokkal kicsempészni, me­lyet eredeti gazdája már az In­terpollal is kerestetett. Gyulán egy bolgár állampolgárságú nő gondolta úgy, hogy hamis ok­mányokkal és átütött alváz­számmal magáénak tudhatja majd a lopott BMW 320-as sze­mélygépkocsit. A hamis okmányok és ha­mis rendszám vezette ered­ményre pénteken a röszkei ha­tárőröket, akik egy jugoszláv állampolgár által vezetett tar­tálykocsi vizsgálatakor derí­tették ki, hogy azt Németor­szágban vásárolták és ENSZ- engedély nélkül akarta volna hazájába becsempészni. A ve­zető ellen a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése mi­att indított eljárást a röszkei vámhivatal. A kodifikációs bizottság által a napokban elkészített médiatör­vény-tervezet második változa­táról hétfőn egynapos egyezte­tést tartottak a parlamenti pár­tok képviselői, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetői, valamint érdekvédelmi szerve­zeteik megbízottai, s maghívást kaptak mindazok, akik a jövő­ben érdekeltek lesznek a keres­kedelmi rádiózásban és televí­ziózásban. Sajó András professzor, a kodifikációs bizottság elnöke elmondta: a hétfői egyeztetés során a következő témákat tágyalják: a Magyar Rádió és a Magyar Televízió milyen formában működjön tovább; mi legyen dolgozóinak mun­kavállalói státusa; hány csa­tornán sugározzon a Magyar Televízió; általában a két in­tézmény finanszírozásának kérdései, tulajdonosi viszo­nyaik; s a médiavilágot 4996-ban megrendezik ha­zánkban az ipari formaterve­zők nemzetközi seregszemlé­jét — jelentette be hétfőn He­gedűs József, az OMFB mel­lett működő Ipari Formaterve­zési és Ergonómiai Tanács iro­davezetője a Vas megyei Zsennyén, ahol hétfőn ipari formatervezők műhelytalál­kozója kezdődött. Az immár 18. találkozón Dél-Afrikától Hollandiáig nyolc ország for­matervezői vesznek részt, akik áttekintik a helyzetüket, kül­földi kapcsolataik alakulását, s szabályozó testület kompe­tenciái. Schiffer János MSZP-s kép­viselő szerint délelőtt az a vé­lemény fogalmazódott meg, hogy az MR és az MTV köz- alapítványi részvénytársaság­ként működjenek. Ez elfogad­ható megoldás lenne akkor, ha a tulajdon egy közformájának lehet tekinteni, s a biztosíték- rendszer olyan stabil forma lenne, amelynél még ha sor is kerül politikai beavatkozásra, az csak nyilvánosan történhet­ne meg. A közalapítvány ré­vén megvalósulhatna a társa­dalmi felügyelet is — tette hozzá a képviselő. Az egyeztetésen ismét szóba került a TV2 privatizálásának ügye. Schiffer János kifejtette: továbbra is úgy gondolja, hogy az MTV és az MR gazdasági működésébe a kormánynak be­tekintést és véleménynyilvání­tási lehetőséget kell kapnia. felkészülnek az 1996-os se­regszemlére. A hazai ipari formaterve­zésről elhangzott: ahogyan a magyar ipar padlóra került az elmúlt években, úgy romlott a formatervezők helyzete is. A nagyvállalati, gyári megren­delések elmaradásával válság­ba került a szakma, s képvise­lői csak önálló műhelyek, stú­diók létrehozásával, vagy más szakmákhoz társulva tarthat­ják fenn egzisztenciájukat. A vállalkozóvá váláshoz az OMFB segítséget nyújt. Ipari formatervezők nemzetközi találkozója Az Atlantitól a Csendes-óceán partjáig — Amerikai útinapló 2. Florida, a napfény állama A legenda szerint Christopher Columbus nem tudta pontosan, merre is indult valójában, csak abban volt biztos, hogy nem Amerika felé. Nem tudta, hol járt, amikor felfedezte az új kontinenst, csak azt állította ha­tározottan, hogy nem Ameriká­ban. S amikor a nagy utazás után hazatért, még mindig bizonyta­lan volt a megtett útvonallal kapcsolatban. Magával vitt vi­szont néhány indiánt, hogy de­monstrálja: egy biztos, Ameri­kában nem járt. Talán a jó öreg Kristóffal is valami olyasmi történt 500 esz­tendővel ezelőtt, mint sok uta­zóval akár napjainkban is, hogy elindulunk a távoli Európából — tele tévhittel, rögeszmével vagy csak ártalmatlan illúziók­kal. De hát milyen Amerika? Mese vagy mítosz a szabad vi­lágról, a demokrácia szülőhazá­járól, az álmok és ígéretek, a korlátlan lehetőségek földjéről? Miből és mivé fejlődött, hogyan alakították 200 év alatt a beván­dorlók és utódaik (főleg európa­iak, köztük majdnem kétmillió magyar)? Mit zúztak porrá és mit hagytak meg az utókornak az indián kultúrából, azoknak az ősöknek a szokásaiból, akik­kel még Columbus is találkoz­hatott? New York City, Manhattan, a Szabadság-szobor, a Golden Gate Bridge ismerős lehet a képeslapokról. Aztán itt a Dal­las, több nemzet ülte már vé­gig a televízió előtt. Ugye, em­lékeznek a kedves és felejthe­tetlen Flintstone-családra vagy a jópofa Muppets Show- ra? De velük együtt érkeztek hozzánk a figyelmeztetések is, hogy az amerikai tévécsator­nák (kommersz és krimi) ára­data „öl és butít”, a filmek lesöprik minden más nemzet alkotásait a filmvászonról. Le­het benne valami... Nos, bárcsak mondhatnám, hogy ki kell próbálni, Ameri­kát látni kell; de jól tudom, hogy a fiatal kontinens a leg­több európai számára elérhe­tetlen úticél. Hiteles és meg­bízható életképekért tessék bi­zalommal fordulni John Stein­beck Egerek és emberek című regényéhez vagy Arthur Mil­ler, Tennessee Williams bár­mely nagyszerű darabjához! Az Amerikai Egyesült Álla­mok Tájékoztatási Hivatala (USIA) ötven esztendeje szer­vez továbbképzéseket külföldi szakemberek számára. A prog­ram — kongresszusi határozat értelmében — a különböző kul­túrák megismerését és ezáltal a nemzetek, államok közötti kö­zeledést, jobb megértést és nem utolsósorban az igazi Amerika bemutatását hivatott szolgálni. A korábbi években hazánkból és a világ számos országából tudósok, kutatók, politikusok, államférfiak, közgazdászok, jo­gászok, újságírók vettek részt ilyen továbbképzéseken. A le­hetőséget a USIA Budapesti Irodája hirdeti meg, és az idei téma így hangzott: az amerikai média működése és szerepe a politika alakulásában és a köz­vélemény formálásában. A pá­lyázatokat Washingtonban bí­rálták el, és négyen mehettünk Magyarországról a tengeren túlra. Hét államban, 14 városban és 14 szerkesztőségben jártunk (a repülőtéri átszállásokat is figye­lembe véve 9 államban és 17 városban). Átszeltük Amerikát az Atlantitól a Csendes-óceá­nig, négy hét alatt csak az új Ez a felvétel a hídról készült; a kis krokodilok nagyon éhesek lehetnek, azért hemzsegnek az etető alatt kontinens fölött 6 300 mérföldet (10 000 kilométert) repültünk. A Budapest—Washington, il­letve New York—Budapest utat is számítva, összesen 13 repülőjárattal 26 000 kilométert szálltunk, két teljes napot töl­töttünk a felhők fölött, ahol min­dig kék az ég. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a rengeteg utazás, fel- és leszállás nem volt fárasztó, de az élmények kárpó­toltak mindenért. S négy hét alatt valószínűleg többet láttam Amerikából, mint sok amerikai. Tanulmányutunk második helyszíne a floridai Jacksonville volt A zsúfolt washingtoni hét, a sötétöltönyös-nyakkendős programok után igazán jól esett egy kicsit lazítani „A Napfény államában”, megmártózni az Atlanti-óceán hűs habjaiban és az őszinte vendégszeretetben. A ma 878 000 lakosú Jackson­ville a St. John-folyó partjára épült; ez a folyó a leghosszabb Amerikában, és az egyetlen, amely délről északra tart. Az első telepesek francia hugenot­ták voltak errefelé, Észak-Kelet Floridában 1564-ben erődöt építettek, amit a britek a követ­kező évben leromboltak, s csak 1816-tól éledt újjá a település. Nevét arról az Andrew Jackson tábornokról, későbbi elnökről kapta, akinek érdeme, hogy Florida spanyol kézből az ame­rikai szövetségbe került. Az Egyesült Államok legna­gyobb kiterjedésű városa Jack­sonville, ipari, kereskedelmi központ, fontos kikötő; és az itt élő emberek közvetlensége va­lahogyan összefügghet a föld­rajzi nyitottsággal, a világra né­Sl. Augustine —európai hangulat Amerikában ző tárt kapukkal. Florida „ék­szerdoboza”, a csodálatos St. Augustine a nemzet legrégebbi városkája, egy kis Európa az új kontinensen. Ódon falai között, a mediterrán tájról jólismert si­kátoraiban mintha csak egy 18. században játszódó mese sze­replői lettünk volna. Ellátogat­tunk abba a világon egyedülálló krokodilkertbe, amit a helybéli­ek aligátorfarmnak neveznek, tavaly ünnepelte századik születésnapját, és a földkerekség 22 krokodil- (vagy aligátor-, ma sem értem, mi a különbség) faj­tája él ott, láthatóan ideális kör­nyezetben. Érdemes volt persze a lomha óriásteknőcöknél, a mókás majmoknál, félelmetes kígyóknál és különös trópusi madaraknál is elidőzni. Július utolsó hetében, leg­alábbis Észak-Floridában még nem érzékeltük, mekkora problémát jelent valójában a washingtoni kormányzat szá­mára a kubai menekültek árada­ta. A szalagcímek egészen más­ról szóltak. A terhességmegsza­kítás megítélésében egyébként a legkonzervatívabbak közé tartozó államban ott-tartózko- dásunk idején követték el a má­sodik abortuszgyilkosságot. Egy fanatikus, militáns csoport tagja megölte a 69 éves John Britton doktort és testőrét, az orvos feleségét megsebesítette. Másfél éven belül ez volt a má­sodik azonos indítékú orvos­gyilkosság. Florida után irány „Amerika közepe”, „Nyugat kapuja”, 3 Mississippi folyó menti St. Louis városa (Missouri állam). Niedzielsky Katalin (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents