Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-19 / 221. szám

1994. szeptember 19., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT SBá Cívis Befektetési Alap. Hároméves futamidejű érték- papíralapot indít a Budapest Alapkezelő Rt. A Cívis Befek­tetési Alap befektetési jegyeit október 31. és december 2. kö­zött lehet jegyezni a Polgári Bank fiókjaiban. A bank jegy­zési hitelt is kínál a befektetők­nek, akik így megnövelhetik az adóalapcsökkentésre for­dítható összeget. A befektetési jegyek vásárlására fordított összeg levonható a 1 adóalap­ból, legfeljebb annak 30 száza­lékáig. A feltétel, hogy a be­fektető három évig ne adja el az értékpapírt. A három év le­teltéig a befektetési jegy a vá­sárlására fordított hitel fedeze­teként letétben marad a bank­nál. Ezután a futamidő végén kifizetendő hozammal együtt a bank tulajdonába kerül, s a befektető gyakorlatilag így visszafizette a jegyzési hitelt és kamatait. Új Nissan modell. Jövő tavasszal kezdődik Európában és Magyarországon is az új mo­dell Nissan—a Maxima QX— forgalmazása. Az új, felső kate­góriába tartozó személygépko­csit az októberi párizsi autósza­lonon mutatják be, és elsősor­ban az Opel Omega, a Ford Scorpio versenytársának szán­ják. A modell két változatban készül, 193 lóerővel és 3 literes motorral, vagy 140 lóerővel és 2 literes motorral. Tovább gördül a privatizáció szekere A gyógyszertári központok vagyonának privatizációja körüli jogviták, valamint a tu­lajdonlással kapcsolatos bi­zonytalanságok igencsak megnehezítették a gyógyszer- tárak létesítéséről és működé­séről szóló törvény végrehajtá­sát. A gyógyszerellátás folya­matosságának garantálása ér­dekében a törvényt tehát mó­dosítani kellett. A változások lényegéről az egyik legilleté­kesebbet, dr. Szabó Sándort, a Magyar Gyógyszerész Kama­ra elnökét kérdeztük. — Nem kellett alapjaiban megváltoztatni a törvényt, csupán egy olyan jogtechnikai megoldásra volt szükség, amely kiküszöböli a még ko­rán törvénybe iktatott, a pati­kák működését lehetetlenné tevő előírásokat és így mint­egy előkészíti a gyógyszertári törvény végrehajtását. A pri­vatizáció elhúzódása miatt ugyanis lehetetlen lett volna megfelelni annak a szabály­nak, hogy a gyógyszertárakat csakis gyógyszerész működ­teti, hiszen a privatizációs el­járások befejezetlensége mi­att számos patika még az állam vagy az önkormányza­tok kezében van. A törvény 15. paragrafusa ugyanis ki­mondja: gyógyszertárat léte­síteni, illetve működtetni csak a népjóléti miniszter ál­tal engedélyezetten, úgyneve­zett személyi jog alapján lehet. — A magántulajdonban lé­vő patikákat is érintik az új szabályok? — Nem, hiszen a 450 ma- gán-gyógyszertámak a tulaj­donlási joga már rendezett, ezeket mindenütt szakképzett patikusok vették meg, illetve vezetik. A magyar állam tulaj­donában és a gyógyszertári központok kezelésében lévő, mintegy 1450 közforgalmú patika azonban ma még nem a személyi jog alapján működik. Fenntartóik és működtetőik a gyógyszertári központok, il­letve maga az állam. — Meddig tartható ez az állapot? — Csak átmenetileg. A pri­vatizációnak legkésőbb 1995 végéig be kell fejeződnie és addigra minden patikának olyan szakember kezébe kel­lene kerülnie, aki megfelel a törvényes követelményeknek. —A kamara egy etért a most elfogadott módosításokkal? — A szakma privatizáció­párti, hiszen a gyógyszertárak a világ minden táján magán­kézben vannak. Ám ahhoz, hogy ez a tulajdoni rendszer Magyarországon is megvaló­suljon, a gyógyszerészek szá­mára is előnyös hitelkonstruk­cióra van szükség. Ezek előké­szítéséről szeptember 30-án már elkezdődnek a tárgyalá­sok az érdekeltek között. R.Papp Ágnes Ferenczy Europress HV &mmmmwmmi*«,,Lv,, •nTTWiggliTiiiimMinrninrrinninnnnnniMitiiíirminnnnuiiÉiMiiiiiMMílMr A gyógyszertárakat létesíteni és működtetni csak a népjóléti miniszter által engedélyezetten lehet FEB-fotó A legjobb „készpénz” a kártya 1998-ig az országban 400 olyan világ­színvonalú automatát terveznek üzembe he­lyezni, amely többféle bank kártyáját is elfo- 9adja Archívfotó A fejlett nyugati or­szágokból keletre látogató turisták számára feltűnő fur­csaság, hogy a nem­zetközi pénzpiacon szinte mindent tudó bankkártyáikkal er­refelé nem sokra mennek. Igaz, mű­ködnek már Ma­gyarországon is pénzfelvételre al­kalmas automaták és egyre több üzlet­ben lehet vásárolni is a kártyákkal, de ezzel együtt is ke­vés szolgáltatást le­het igénybe venni ezzel a módszerrel. Az Egyesült Ál­lamokban mintegy 95 ezer pénzjegyki­adó-automata mű­ködik, azaz 100 ezer lakosra megközelítőleg 34 gép jut. Ma­gyarországon — 4. Ameriká­ban a felnőtt lakosság túlnyomó többsége, 71 százaléka használ valamilyen bankkártyát. Ez több, mint 165 millió embert jelent. Hazánkban jelenleg mintegy 200 ezer darab forint­bankkártya van használatban, s emögött a felnőtt lakosság 4 százaléka értendő. Az USA-ban a bankkártya-automaták a kész­pénz felvételén kívül alkalma­sak betétek elhelyezésére, számlaegyenleg-kimutatások készítésére, pénz átutalására, csekk alapján történő készpénz- fizetésre is. Az amerikaiak kár­tyájukkal üzemanyagot, repülőjegyet, színházjegyet, sőt még részvényt is vásárolhatnak automatán keresztül. A bankokban való sorban ál­láshoz szokott magyar polgár csak abban reménykedhet, hogy néhány éven belül mi is megkezdjük a több mint tízéves hátrány ledolgozását. Egy új nemzetközi részvénytársaság, a „Bank 24" ugyanis azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 1998-ig az országban legalább 400 olyan világszínvonalú automa­tát állít üzembe, amely többféle bank kártyáját is elfogadva a nemzetközi gyakorlatban elter­jedt szolgáltatások széles skálá­ját képes nyújtani a nap 24 órá­jában. Erre a célra mintegy 20 millió dollárt fordítanak az amerikai és a hazai befektetők, akik között ott található az IBM, az Euroventures Magyarország B. V. és a Rolitron Informatika Kft. FEB Az Atlantitól a Csendes-óceán partjáig — Amerikai útinapló Washington üzlete a politika Amerika olyan nagy, változa­tos és ellentmondásos, hogy bármi elmondható róla — és persze mindennek az ellenke­zője is. Akármilyen megdöb­bentő mesékről, félelmetes szélsőségekről hallanak tehát, tessék azt nyugodtan elhinni, mert valamelyik államra, vá­rosra vagy népcsoportra biztos igaz! Ez volt az egyik legfon­tosabb tapasztalatom azalatt a négy hét alatt, amit az Ameri­kai Egyesült Államok Tájé­koztatási Hivatala (USIA) ál­tal, magyar újságíróknak szer­vezett tanulmányúton — zsú­folt szakmai programunk mel­lett — az új kontinens felfede­zése közben szereztem. Július 17-én, vasárnap reg­gel négyen indultunk Feri­hegyről Frankfurtba, majd on­nan a Delta Airlines Boeing 767-es repülőgépével az óceán fölött Washington D.C. (Dist­rict of Columbia) nemzetközi repülőterére. A menetidő pon­tosan 8 óra 42 perc volt, az átlagsebesség 850 km/óra. A hatalmas acélmadár olyan egyenletesen, nyugodtan szállt végig, mintha csak ott­hon, kedvenc fotelunkban ültünk volna. A kényelemtől teljes biztonságérzet lesz úrrá az utasokon, lehet élvezni a repülés csodáját és a mozit. Amikor helyi idő szerint dél­után 4-kor landoltunk, itthon már este 10-et mutatott az óra. Hat körül érkeztünk meg ele­gáns belvárosi szállodánkba, a 16. utca és a Massachusetts sugárút kereszteződésébe. Washingtonra este hétvégi csend borult, mindenki a tévé előtt ült és a foci vébé záró gáláját nézte. Ekkor közvetítet­ték Los Angelesből a három te­nor, Luciano Pavarotti, Plácido Domingo és Jose Carreras kö­zös koncertjét, amit Zubin Meh­ta vezényelt. Zenetörténet élő adásban —és a 24. óra ébren... Az amerikai kongresszus­ban hét évig vitatkoztak arról, hogy hol is épüljön fel a szö­vetségi főváros, majd 1793- ban letették a Capitolium épületének alapkövét a mo­csaras környék egyetlen kie­melkedő dombjára. A francia építész, Pierre L’Enfant Párizs példáját tartotta szem előtt, amikor megtervezte a nagyon logikus, ma is könnyen átte­kinthető településszerkezetet, a széles sugárutakat, a tágas tereket. Észak-dél irányban számozott (például 16th St.), keletről nyugatra betűjeles ut­cák (N St.), átlósan pedig az adott irányban lévő államok­ról (Massachusetts) elnevezett sugárutak találhatók. Sajnos az időjáráson a legjobb építész sem tudott változtatni, s amíg nem volt korszerű légkondici­onálás, addig az államférfiak, szenátorok bizony csak a leg­szükségesebb időt voltak haj­landóak elszenvedni a trópusi éghajlatban. A polgárháború idején 75 000 lakosa volt a városnak, jelenleg 625 000, a külvárosokkal 3 650 000. Ér­dekes, hogy a szabad világ fő­városának lakói egészen 1964- ig nem szavazhattak az elnök­re^ Washington csak 1975-től önálló közigazgatási egység! A fő business itt a politika, a kormányzás, második helyen a turizmus. A bürokrácia fővá­rosa, de ez nem látszik rajta, mert barátságos, kellemes hely, főleg rengeteg parkja, gyönyörű zöldövezetei, ren­dezett, tiszta utcái teszik azzá. Georgetown, a régi belváros 1750 óta épül, fejlődik, a 18. század hangulatát idézi. Nevét azonban nem George Was­hington elnökről, hanem II. György angol királyról kapta. De nemcsak a politika, hanem az emlékművek és a bűnözés fővárosa is Washington. Sze­rencsétlen kontrasztok. A tör­ténelem és a kultúra nagyjai, híres tábornokok és felfedezők szobrai köszöntik mindenfelé a bámészkodó idegent. Az ide­gent, akit vendéglátói óvnak attól, hogy sötétedés után egyedül bizonyos külvárosi negyedekbe elmerészkedjen. A szövetségi fővárosban töltött hét csodálatos élménye­iből a Fehér Házban és az Ar­lington Nemzeti Temetőben tett látogatást emelem ki. Co­lumbia megyében a Fehér Ház a legrégebbi középület, és a „Pennsylvania Avenue 1600" az Államok legismertebb cí­me, ma már fogalom a világ- történelemben. George Was­hingtont kivéve minden ame­rikai elnök itt lakott, itt él Bili Clinton és a First Family. Az elmúlt 200 év alatt a Fehér Ház az amerikai elnök rezidenciá­jaként igazi szimbólummá nőtt. Míg a Capitolium a nemzet és a szabadság eszményét hirde­ti, a Fehér Ház a hatalom és az államigazgatás jelképe. Az im­pozáns termek, szalonok felidé­zésére nehéz szavakat találni; a nagyon elegáns berendezés és az elnöki családok festményei a 200 éves amerikai történelmet idézik a látványtól lenyűgözött látogató elé. Az 1860-ás években Észak- Dél háborújának áldozatait az elkeseredett nép Robert Lee rózsakertjébe kezdte temetni, hogy a tábornokot megszégye­nítse. A családi rózsakertből hamarosan tömegsírok lettek, később a nemzeti temető. 240 000 katona nyugszik itt, valamint a meggyilkolt John F. Kennedy, az amerikaiak egyetlen ír származású és egyetlen katolikus elnöke. Nem sokkal a gyilkos merény­let után követte ide a szintén meggyilkolt Robert fivére, és május óta — sok vita, huza­vona után — Jacqueline Bou- vier Kennedy Onassis. Évente 4000, naponta 15 temetés, és Arlingtont várhatóan 2000-re bezárják. A fülledt trópusi hőségtől eléggé meggyötörve, de fá­radtságot nem kímélve róttuk éjjel-nappal Washington utcá­it —már amennyire ezt zsúfolt szakmai programunk engedte —, látni akartunk mindent. Egy hét múltán, felejthetetlen élményekkel gazdagodva, és Washingtont örökre a szívünk­be zárva, kicsit szomorúan, de kíváncsian indultunk tovább ta- nulmányutunk második állo­mására, Floridába. Niedzielsky Katalin (Folytatjuk) A Fehér Házról készült rajzon jól látható, hogy a földszint nyitva áll a látogatók előtt, az első és a második emelet viszont az államügyek és a magánélet helyszíne Kennedy elnök sírja az örökmécsessel, a kép jobb sarká­ban kis tábla jelzi, itt nyugszik Jacky Kennedy Onassis

Next

/
Thumbnails
Contents