Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-17-18 / 220. szám

A nyugdíjemelésekről Szeptemberi nyugdíjukat már emelt összegben kapják a nyugdíjasok. Erről szolgálunk információkkal. (4. oldal) *~7 A ^BÉMíMEüíMÍLAP hétvégi magazinja 5-12. oldal Karcsi bácsi A Viharsarok egyik leghányatottabb sorsú pedagógusát kerestük fel, hogy élettapasztalatáról faggassuk. (11. oldal) 1994. SZEPTEMBER 17-18., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 220. SZÁM Hétfőtől új sorozat: Az Atlantitól a Csendes-óceán partjáig Medgyesegyházán folytatódott a paprika ügy Szemétdombon egy kamion áru Arnold Mihály vezérőrnagy látogatása a gyulai határátkelőhelyen Nyerünk a vámon, ha fejlesztik Orosházán tegnap délután ünnepélyesen megnyitották a női erőemelő Európa-baj- nokságot, amelyen 20 ország, 89 versenyzője méri össze tudását (Tudósításunk aló. oldalon) Fotó: Such Tamás Hírek Fametszetek. Gyulán, a Mogyoróssy János Könyvtár­ban tegnap megnyílt Dómján Sándor nagyszalontai képző­művész kiállítása, amelyen huszonöt fametszet látható. A tárlatot Dánielisz Endre sza- lontai történész nyitotta meg. A Nagyszalontán élő alkotó — aki ipari vállalkozóként keresi a kenyerét Bihar megyében — a Gyulai Arany János Művelő­dési Egyesület és a városi könyvtár vendégeként mutat­kozik be a Körös-parti város­ban. Egyeztetés. A szeptember 27-ei miniszterelnöki beszéd­del kapcsolatban szemléletbeli kérdésekről beszélgettek a miniszterelnökkel — tájékoz­tatta a sajtó képviselőit Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője Hóm Gyulával folytatott meg­beszéléséről. A tárgyaláson Hóm Gyula arról biztosította, hogy nem áll szándékában a beszédében személyekre le­bontott felelősséget megálla­pítani. Takarékosan. A kormány takarékosan, maradandó érté­kek létrehozásával kívánja megünnepelni a honfoglalás 1100. évfordulóját—jelentette ki Török András, a művelődé­si minisztérium helyettes állam­titkára sajtótájékoztatón. El­mondta: központi, állami pénz­ből mindössze két-három ki­emelt eseményt támogatnak, a többi rendezvényt megpályáz­tatják. Segitöfoglalkozésúak. Vasárnap héttagú delegáció indul Berlinbe, ahol segítőfog- lakozású szakemberekkel ta­lálkoznak. Ezen a tapasztalat- cserén képviselteti magát a gyulai Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet, a gyulai és békés­csabai családsegítő központ és a TIT békéscsabai szervezete. Időjárás Eleinte a gyakran változó felhőzetből csak elszórtan várható záporeső. Éjszaká­tól beborul az ég, országszer­te kell számítani esőre, kele­ten helyenként zivatarra. A délnyugati szél időnként megerősödik. A hőmérséklet hajnalban 9—14, délután 15—21 fok között valószínű. Rózsa Edit Csongrád megyei képviselőnő kezdeményezésé­re tegnap két határátkelőhelyen, Gyulán és Nagylakon szemlét tartottak. A Gyulán indult prog­ram vendéglátója Arnold Mi­hály vezérőrnagy, a vám- és pénzügyőrség országos pa­rancsnoka volt. Az egyórás láto­gatáson részt vett dr. Simon Im­re, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, Föl- desi Zoltán, az MSZP megyei képviselői csoportjának vezető­je, valamint a két vámhivatal parancsnoka is. Gyula és Nagy­lak polgármestereit szintén meghívták. Az országos pa­rancsnokot elkísérte dr. Daró- czi Ferenc ezredes, az országos parancsnokság határügyi és ü­gyeleti osztályának vezetője, aki hosszabb ideig vezető be­osztásban, Csongrád megyében teljesített szolgálatot. Arnold Mihály testületé helyzetéről, munkájáról, a fej­lesztési elképzelésekről és lehe­tőségekről tájékoztatta a megje­lenteket. A gyulai határátkelőt NovákMihály, a vámhivatal pa­rancsnoka mutatta be. Egyben beszámolt eredményeikről, ismertette a tervezett gyulai be­ruházás állását. — Várható, hogy még az idén sor kerül egy hét hektáros terület kisajátítására — mond­ta. — Egy kamionterminál és az átkelőhely bővítése kapna helyet rajta. A beruházás hoz­závetőleg hatszáz millió fo­rintba kerülne, melyből 300 milliót a testület által kapott 8 millió ECU-s, Phare-progra- mos pénzből fedeznének — 2,2 millió ECU felhasználásá­val —, a másik háromszáz mil­liót viszont a költségvetésnek közvetlenül kellene fedeznie. A tervek azzal számolnak, hogy a románok varsandi be­ruházásával összhangban készülő létesítmény építése jövő tavasszal indulna, s 1996 nyarán készülne el. Tíz óra után a vendégek és a vendéglátók a vám- és pénz­ügyőrség felvezető kocsiját kö­vetve Gyuláról Nagylakra in­dultak. A program Szegeden ért .véget, ahol sajtótájékoztatót tartottak. A sajtó szerepe és felelőssége a politika alakulásában és a köz­vélemény formálásában — ez­zel a címmel hirdetett tanul­mányutat az Amerikai Egyesült Államok Tájékoztatási Hivata­la magyar újságíróknak. A júli­us 18-ától augusztus 15-éig tar­tó továbbképzésen Magyaror­szágról négyen vehettek részt, köztük lapunk felelős szerkesz­tője, Niedzielsky Katalin. A program résztvevői médiaszak­emberekkel, kampányfőnökök­kel és politikusokkal találkoz­A medgyesegyházi Gricsi Kft. 1990. januárja óta foglalkozik zöldségexporttal. Arra szako­sodtak, ami a településen meg­terem: dinnye, paprika. Előnyük, hogy szerződéssel le­kötik az árualapot, a kialakult külföldi kapcsolataikkal pedig biztos piacot kínálnak a terme­lőknek. Nyugati vevőjükkel 6 éve szoros kapcsolatban állnak e kétféle termény szállítására, amelyből csak az idén közel 60 kamion dinnyét exportáltak. Addig semmi gondjuk nem volt, míg meg nem jelent egy, az export kivitelét engedélyező, újabb hatóság. Az 1993. évi FM rendelet szerint ugyanis 1994. január 1-ei hatállyal az Állat­egészségügyi- és Elelmiszerel- lenőrző Állomás is vizsgálatot kell végezzen a kiszállításra kerülő növényeknél. E gyakor­latból azonban a kft.-nek ko­moly vesztesége származott. Miből adódott ez? — kérdeztük Csicsely Zoltán ügyvezetőt. Szőllősi Istvánné országgyűlési képviselő, a pedagógusok szak- szervezetének főtitkára tartott tegnap előadást a megye iskola- igazgatóinak, számos, pedagó­gusokat érintő kérdésről. Bízik abban, hogy az új kor­mány már komolyan veszi az érdekegyeztetés fontosságát, ezzel az ő szerepük is lényege­sen nőhet — mondotta beveze­tőjében. A pedagógus szakszer­vezet természetesen nem érthet egyet azzal, hogy a kormány az 1995-ös évre bérbefagyasztást, a pedagóguslétszám csökkené­sét szeremé elérni. Ezzel szem­ben szeretnék, ha végre a köz­oktatási törvény mellékletében szabályoznák a létszámnormá­kat és a kötelező óraszámot is. Sok vita folyik a bértáblák H tak, elláto­gattak Wa­shingtonba, a floridai Jack- sonville-be, a Missouri ál­lambeli St. L o u i s b a , Bendbe (Oregon állam), Mil- waukee-ba (Wisconsin) és végül New York Citybe. Az úti­élményekről hétfőtől Az Atlan- titól'a Csendes-óceán partjáig című sorozatunkban a 4. olda­lon olvashatnak. — A társaságnak a felvásár­lása során eddig két hatósággal volt dolga: a Vám- és Pénz­ügyőrséggel, illetve a szerma­radvány és a növényegész­ségügyi előírások betartására a növényegészségügyi állomás­sal. Most az állategészségügyi állomás is belépett a körbe. Bár a rendelettel a Közös Piac­ra irányuló export szabványait kívánták elbírálni, a gyakor­lattal azonban akadt némi gond. — Mi történt az ellenőrzés során? — Az első kamion paprikát szerettük volna kiszállítani a német vevőnknek, amikor az ellenőrzést végző kijelentette: ilyen dobozban nem szállítha­tunk. Ezt a dobozt pedig kife­jezetten a német fél kérte. Hosszas alkudozás után a cím­kék átragasztgatásával adott csak engedélyt a szállításra. A következő szállításnál már az (Folytatás a 3. oldalon) átalakításáról, ezért fontos len­ne mielőbb a besorolási feltéte­leket tisztázni. A legmagasabb kategóriába sorolásért ország­szerte sok pedagógus indított bírósági eljárást, azonban érde­kes módon egyedül Békés me­gyében nem járnak ezek siker­rel. Máshol sorra nyerik meg a pereket a pedagógusok, ezért javasolja, hogy elutasítás esetén forduljanak akár a Legfelsőbb Bírósághoz is. Végül örömhírként elmond­ta, hogy Pénzügyminisztérium tervei szerint a jövőben a költ­ségvetésnek garantálnia kell a bérek és járulékaik, bérjellegű egyéb kifizetések (például a 13. havi fizetés), a létszámosított túlóra, és a pótlékminimum fe­dezetét. A. Gy. A focisták munkakedve Ha az ember rendet csinál az íróasztalán, akár meglepeté­sek is érhetik. Előkerült pél­dául egy újságkivágat, amely a Nemzeti Sport egyik tavalyi számából való. A labdarúgó NB I szezonkezdetekor szó­lalt meg a reményteljes edző, Nyilasi Tibor. Ezt mondta: „Ä játékosok egy részénél már most pánik uralkodik, ér­zik, hogy előbb-utóbb dol­gozniuk kell.” Tudjuk, azóta a nyilatkozó visszavonult az edzőségtől. Lehet, hogy egyszer majd visszaül a kis- padra, jelenleg azonban in­kább üzletemberként tevé­kenykedik, a focihoz annyi köze van, hogy hébe-hóba ír egy-egy cikket róla. Azon tűnődöm, hogy vajon a leg­utóbbi évben változott-e a magyar labdarúgók felfogá­sa a munkáról? Ezúttal két mondatot idé­zek. Mindkettő tizenéves fo­cista szájából hangzott el, nevüket azért nem említem meg, mert alig ismerik őket. Egyikük játszott néhányszor az NB I-ben, másikuk viszont még az első csapat közelébe sem jutott. Mindössze tehet­ségesek, a véleményükre te­hát illő odafigyelni. Áz ismer­tebbik, aki az idén érettségi­zett egy irányítástechnikai szakközépiskolában és mű­szerészként XXI. századi foglalatosságot űzhetne, ki­fejtette: „Természetesen nem szeretnék a szakmában dol­gozni.” A másik ifjú focista, aki nem érettségizett ugyan, de jó szakmát tanult ki, szelí­den és határozottan mondta: „Géplakatos vagyok. Persze, nem szeretnék ott dolgozni.” Persze és természetesen — rokonértelmű szavak. Azt sejtetik, hogy az oknyomo­zásban sokkal mélyebbre kell ásni, mintsem hogy csak arról tépelődjünk: vajon miért akarták a kiskőrösi focisták megbundázni a békéscsabai mérkőzést. Azt hiszem, a ma­gyar labdarúgás erkölcsi vál­sága alaposabb elemzést ér­demel, már csak azért is, mert úgy rémlik, a munkáról még mindig furcsán vélekednek a focisták. Én már odáig is elju­tottam a megalkuvásban, hogy azt se bánnám, ha nem a tanult szakmájukban jeles­kednének, hanem a pályán. Zöldi László Békésben csak vesztenek a pedagógusok?

Next

/
Thumbnails
Contents