Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-16 / 219. szám
Hírek a városból Táncbahívó. A Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes 14 éves kortól várja csoportjaiba a táncolni vágyó fiatalokat. A jelentkezés feltételeiről szeptember 17-én 18 órától Békéscsabán, a nemzetiségi klubházban adnak tájékoztatást. Szemétledobók. A Békéscsabai Lakásszövetkezet augusztusban nem kis költséggel elvégeztette a szemétledobók tisztítását és fertőtlenítését. Kérik, hogy a tulajdonostársak kíméletesen használják a ledobórendszereket. A fapados, zsíros hulladékot ne öntsék közvetlenül a ledobóba. A féreg- és bogárirtás költséges, a tisztaság megőrzésével a rovarok megjelenése is megelőzhető. Lábmasszázs. Ismerkedjünk a lábmasszázzsal címmel a lábmasszázsról és az egészséges táplálkozásról beszél Major Erika szeptember 19-én 17 órától a békéscsabai Meseházban. A fenti előadást különösen a tradicionális rei- kiseknek ajánlják. Balesetveszély! A lakás- szövetkezet által fenntartott épületek hőközpontjaiban, gázfogadóhelyiségeiben és a kazánházaiban is felhalmoznak újságokat, papírokat a lakók. Sokan még kerékpárt, motorkerékpárt és benzint is ott tárolnak. Ezt a Gázipari Országos Műszaki Biztonsági Szabályzat szigorúan tiltja és bünteti, de súlyos veszélyt jelent az ottlakóknak. Az oldalt szerkesztette: Bede Zsóka. írták: Antal Gyöngyi, Béla Vali, Csath Róza, Magyari Barna, Pál Ildikó. Fotó: Such Tamás. Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon: (66)450-450. CSABAI NAPLÓ Bölcsőde magánkézben A gyerekek önfeledt játékába a gondozó nénik is bekapcsolódnak Napjaink a magánvállalkozások kora, mindenki a pénzszerzésre törekszik. Egy olyan intézmény üzemeltetése ilyenkor, ami nem sok profittal kecsegtet, rendhagyónak tűnik. Ennek ellenére mégis vannak, akik a gyermekek, a szakma szeretetéért nemcsak a hasznot nézik. Közéjük tartozik Fórján Mihály né magán- vállalkozása, a MIVA-bölcsi, a békéscsabai Sziklai Sándor utcában. Tavaly július elsejétől működnek ebben a formában, amely az országban — kivéve az idén elkezdett nyíregyházi kísérletet — az egyetlen. — Hogyan fogadták a békéscsabaiak az ötletét? — kérdeztük Forjánnét. — A szülők semmiféle kivetnivalót nem találtak abban, hogy a bölcsőde magánkézbe került. Az indulás is ezt igazolja, hiszen a kezdéskor a harmincöt helyre hamar akadt jelentkező, elsősorban a környékről hozták ide a gyerekeket. Júliusra a gyermeklétszám már negyvenhatra nőtt, de volt olyan időszak is, amikor hatvan gyermeket gondoztunk. Általánosságban elmondható, hogy a bölcsőde telítettsége százhúsz százalék felett van. — Gyorsan összeállt a munkatársi csapat? — Több, mint tíz éve vagyok a pályán és az eddigi ismerős kollégák közül kerestem meg a megfelelő munkaerőt. Ok bennem bíznak, lemondtak a közalkalmazotti munkaviszony előnyeiről és így alkalmazhattam őket. Nélkülük el sem tudom képzelni a munkámat, mert kölcsönösen megbízunk egymásban, nyugodt szívvel hagyom rájuk a bölcsődét, ha kötelességem máshová szólít. — Tapasztaltak szakmai érdeklődést? — Nagyon sokan látogattak hozzánk, akik a bölcsi egész szakmai munkájára — az étlapkészítéstől a törzslapig — kíváncsiak voltak. Háromnégy alkalommal megyei módszertani és tisztiorvosi ellenőrzést tartottunk. Mindent rendben találtak. Kora tavasszal a bölcsődék országos módszertani intézetének (BO- MI) főigazgató főorvosnője és a Népjóléti Minisztérium munkatársa látogatott el hozzánk. Mindennel meg voltak elégedve, bár kissé zsúfoltnak tartották a csoportokat. Meglátogattak minket a megyék módszertani vezetői, munkatársai is, akik közel negyvenen jöttek. A villámlátogatás után a belvárosi bölcsődében tették fel kérdéseiket, elsősorban az üzemeltetési feltételekkel kapcsolatosan. A közeljövőben angol vendégeket várunk, akiket a BOMI munkatársai kísérnek. — Segített valaki a szervezésben? — Senkitől nem vártam és nem is kértem segítséget, de mégis voltak olyanok, akik önként felkínálták. Ilyen például az erzsébethelyi pékség, amelyik a kezdeti időktől a mai napig ingyen hordja a kenyeret. Egyik kisgyermek szüleitől virágokat, cserjéket, örökzöldet kapott a bölcsőde. —A jövő? — Szeretném kibővíteni a bölcsődét egy óvodai csoporttal. Ez egyelőre még csak terv, a kivitelezés még talán távoli valóság. Hétvégi egyházi programok Római Katolikus Egyház. A belvárosi római katolikus templomban vasárnap reggel 7 órakor kezdődik az első mise. 9 órától ifjúsági szentmisét, 11 órától újabb misét tartanak. Este 18 órakor görög katolikus misére kerül sor. Az erzsébethelyi római katolikus templomban vasárnap reggel fél nyolckor, délelőtt 10 órakor és este hat órakor miséznek. Evangélikus Egyház. Az evangélikus nagytemplomban vasárnap délelőtt háromnegyed kilenctől szlovák, tíz órától magyar nyelvű istentiszteletet tartanak. Az evangélikus kistemplomban vasárnap este fél héttől hallgathatnak istentiszteletet a hívek. Az Erzsébethelyi Evangélikus Templomban vasárnap háromnegyed kilenctől szlovákul, tíz órától magyarul szól az istentisztelet. Református Egyház. A Deák Ferenc utcai templomban vasárnap délelőtt 10 órától tartanak istentiszteletet. A megye többi településén ma ezen az oldalon Mezőhegyesről és környékéről olvashatnak. A megyeszékhelyen békéscsabai olvasóinknak szerkesztettünk külön oldalt. A Phaedra várja a diákokat A nézőtérről kiszűrődő gyermekzsivaj fogad, amikor belépek a békéscsabai Phaedra Moziba. Hamarosan kezdődik a 11 órás vetítés. A mozi egyik fiatal szervezője éppen végez a műsorkezdés előtti teendőkkel és szívesen válaszol néhány kérdésemre. Főleg arra vagyok kíváncsi, milyen a mozi és az iskolák kapcsolata. — Minden ősszel, szinte a tanévkezdéssel egy időben kis tanácskozásra hívjuk össze a város valamennyi oktatási intézményének közművelődési felelősét — kezdi a tájékoztatást. — Jelenleg közel nyolcvan iskolával, illetve óvodával, kollégiummal vagyunk kapcsolatban. Figyelmünk kiterjed olyan kistelepülésekre is, mint Gerla és Kamut, ahonnan igény esetén egy-egy előadásunkra kedvezményesen szállítunk be iskolai csoportokat. — Újjászületik a bérletrendszer? — Igen. Már össze is állítottuk az általános iskolásoknak, továbbá a közép-, illetve főiskolásoknak szóló ajánlatcsokrot. A bérletes diákok változatlanul maguk dönthetnek arról, hogy az októbertől május 31- ig tartó időszakban melyik öt filmet nézik meg. A diákbérlet a délutáni első és a szervezett iskolai előadásra érvényes. A kedvezmény közel ötvenszázalékos. Tervezzük a mozihoz kapcsolódó jutalomtárgyak sorsolását is a bérletet vásárlók között. Változatlanul kedvezménnyel fogadjuk az iskolákból csoportos szervezésben érkezőket, sőt ilyen esetekben egyedi filmkívánságokat is teljesítünk. — Ennyi intézménnyel nehéz lehet a kapcsolattartás... — Különösen az őszi szervezőmunkában nagy segítségünkre vannak a közművelődési felelősök. Hasznos szolgálatot tesz még a magunk szerkesztette programfüzet, a Körösi Ajánló is. A hosszabb kihagyás után fél éve újraindított kiadványban a megyei kulturális rendezvényeket, illetve sporteseményeket gyűjtjük össze. Ha a diákok jelentkeznek nálunk ajánló terjesztőnek, tisztelet mozijegyet kapnak cserébe. Alaphiány a Lakásszövetkezetnél A Békéscsabai Lakásszövetkezet a szigorú takarékossági intézkedések ellenére kétmillió 547 ezer forintos alaphiánnyal zárta az első félév gazdálkodását. Ez az összeg alapvetően az épületek és felvonók üzemeltetése miatt keletkezett. A villamos energia árának emelkedése, különösen a felvonók és a szellőzőrendszerek fogyasztása miatt okozott jelentős többletköltséget. Az igazgatóság elrendelte az épületek alaphiányának egyszeri megfizetését. Erről a közelmúltban értesítették az érintett házak lakóit. Az összeg befizetésére részletfizetést is lehet igénybe venni a november 30-i végső határidőig. 1994. szeptember 16., péntek Csabai napok Trencsénben A Békéscsaba és Trencsén közötti együttműködési megállapodásnak köszönhetően szeptember 7—11 között Csabai napok Trencsénben címmel bemutatkozó rendezvényekre került sor a hatvanezer lélekszámú szlovákiai városban. Somogyi Józsefné, az önkormányzat nemzetiségi referense elmondta: a bemutatkozás keretében a csabai népi architektúrát —Jelinek Lajos és Békefalvi András alkotásai révén — képekben jelenítették meg. Az itteni népművészet szőttesekkel és hímzésekkel képviseltette magát (a kiállítást Illés Károlyné és Ledzényi Pálné rendezte). A képzőművészeti szalont — melyben tizenhét békéscsabai művész festményét vagy szobrát helyezték el — a trencsé- ni zsinagógában rendezték be. A szlovákiai bemutatkozóra a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes is meghívást kapott. Ok egy országos koreográfiái verseny keretében, egy városi köztéri rendezvényen, valamint a trencséni fürdőben léptek fel. Békéscsaba vezetőségének képviseletében dr. Simon Mihály jegyző, Tóth Károly országgyűlési képviselő és Uhrin Nándor irodavezető vett részt. Simon Mihály a városról bemutató előadást is tartott. Kicsik kézműves kiállítása A József Attila Általános Iskola tanulóinak munkáiból nyílt kiállítás a kö- zelmúltban Békéscsabán, a Diáktanyán. Ahogyan azt Adorján L á s z 1 ó n é rajztanártól megtudtuk, az iskolának van egy kézműves köre, amely két csoporttal már két esztendeje működik. Az egyik leginkább a szövőgyöngyszövéssel foglalkozik, a másiknak viszont nincs profilja. Ok mindazt csinálják, ami a kézművességbe belefér. Nem csupán a magyar népművészetből, hanem általában ä népművészetből merítik témáikat. Különösen textildolgokkal foglalkoznak és csak természetes anyagokkal dolgoznak, mint például a gyékény, csuhéj, szalma, termések, növények és a bőr. — Beszélne a táboraikról kicsit részletesebben? — Tematikáinkat az ünnepek határozzák meg. Ezekre építjük munkánkat. A csoport az idén két nyári szaktáborban is dolgozott. Meghatároztunk ugyan egy profilt, de emellett más dolgokkal is foglalkoztunk. Volt például egy agyagos szakfoglalkozás Békéscsabán, a Meseházban. Itt elsősorban az agyagozás, a korongozás ősi technikáját elevenítettük fel. Szanazugban viszont egy textiles szaktáborban vettek részt a gyerekek. Elsősorban textilfestéssel, batikolással foglalkoztunk. Ruhákat, pólókat batikoltak, textilképeket, asztalterítőket „alkottak”. Volt a tábornak egy kis csapata, akik viszont textiljátékokat készítettek, s volt aki a bőrrel, gyöngyfűzéssel foglalkozott. Ennek a két tábornak egy-egy hetes munkájából nyílt kiállítás az iskolában is. — Kik fizették a költségeket? — A táborok költségeit pályázat útján nyerte az iskola, s ezért az itt tanuló gyerekek szociális helyzetüknek megfelelően fizették a részvételi díjat. —A táborokat Ön szervezte. Vezette is? — Minden táborban voltak segítőim, akik ingyen vettek részt a munkában. Például Fekete Márta, aki a Pásztor utcai óvodában óvónő, Braunná Selmeczi Ágnes, ő a Meseházban animátor és dr. Szathmári Gábomé, az iskola igazgató- helyettese. — Meddig tekinthető meg a kiállítás? — Szeptember 23-áig a Diáktanyán.
