Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-16 / 219. szám
BRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. szeptember 16., péntek Földink volt. Jantyik Mátyás festő 1864-ben Békésen született, és ott is halt meg 1903. szeptember 16-án. Budapesten és Párizsban tanult, majd 1888-ban visszatért Békésre. Kezdetben illusztrálással foglalkozott, majd akadémikus stílusban nagyméretű történeti képeket festett. (Szabadka várossá emeltetése, Marianum, Aranybulla — ez utóbbi a Parlamentben). Sarkadiak Aggteleken. A sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ Kertbarát Körének közel negyven tagja szerdán egész napos kirándulásra utazott Aggtelekre. A kertbarátok évente több kirándulást is szerveznek hazánk különböző tájaira, hogy az általános látnivalók mellett megismerkedjenek az ottani kertkultúrákkal. A Sárrét alkotói. A szeghalmi Sárréti Múzeum többféle kiállítással új nyitvatartási rendben fogadja a látogatókat. A Sárrét alkotói című állandó kiállítás mellett szeptember 28- áig Kossuth Lajos emlékkiállításra várják az érdeklődőket. Október közepéig Origami kiállítás látható. Az udvaron régi tűzoltókocsikat mutatnak be. A Kossuth téri kiállítóteremben az Állattartás, pásztorkodás a Kis- sáréten című kiállítást nézhetik meg a látogatók. A Sárréti Múzeum munkanapokon 8 órától 15 óra 30-ig, szombat—vasárnap 9 órától 13 óráig van nyitva, hétfő szünnap. A Kossuth téri kiállítóterem alkalmi nyitva tartással működik, előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Mixtúra. Mutatványszámként jelent meg a napokban a magyar orgonisták magazinja Mixtúra címmel. A zalaegerszegi orgonafesztivál független kiadványának alapítója: Xaver Vamus fesztiváligazgató. Tervei szerint a kiadvány negyedévenkéntjelenne meg. A magazin egyik aktualitását az adja, hogy október 21-én kezdődik a háromnapos Zalaegerszegi Orgonafesztivál. tt---------------------„ A Knerből nem lehet kigyógyulni...” ^ ^Sikerek, hírnév, Cm- JU A nyárvégínapfény már erőtlen, az esték hűvösek a Balatonnál. Az ősz kíméletlenül nyomul előre, az idő borús és szomorkás — éppen alkalomhoz illő. Beszélgetésünk apropója a búcsú. Dr. Gömöri Istvánná, Éva 19 évig dolgozott a Kner Nyomdában, gazdasági igazgatóként, az utóbbi időben vezérigazgató-helyettesként neve szorosan összeforrt a nyomda eredményeivel, sikereivel. Most a fővárosba költözik, szeptember 12-étől más veszi át a helyét. Akkor, 1975. május 17-én Szolnok megyéből, egy kis faluból, Tiszaszentimréről költözött az egyébként pesti család Békéscsabára. A város fogorvosi állást hirdetett, Éva férje érdeklődött, s megkérdezték, hogy a fiatal közgazdász feleség nem jönne-e a nyomdába. Nem sokat tudott a Knerről; azt hitte, a gyomai nyomdáról van szó, ahol a szép könyvek készülnek. Mindig szerették a szép könyveket, és egyszer a TV Híradóban hallottak a Bibliotheca Corvinában megjelent Isteni színjátékról, amit meg is vettek bőrkötésben, pedig nagyon drága volt akkori, kezdő fizetésükhöz képest. —Majdnem húsz esztendő alatt sokat változott a világ, Magyarország, a gazdasági élet és azonbelül a Kner Nyomda. Miközben számos nagyvállalat megszűnt vagy fennmaradásáért küszködik a megyében és országszerte, a Kner Rt. kimagasló eredményeket mutathat fel; éppen a múlt héten tudóSftottunk arról, hogy megkapta az ISO 9001 elnevezésű, rangos nemzetközi minősítést. Úgy gondolom, mindebben nagy része van a gazdasági vezetőnek. — Nagyon kis részem van benne. Sok ember dolgozott azért, hogy ez így legyen; a Kner név nemcsak az utóbbi évet nem tudok az életemből." Fotó: Kovács Erzsébet 15-19 évben vált naggyá, hanem az elődök is igen sokat tettek érte. Itt mindig csapatmunka volt, egyetlen ember nem tud csodákat művelni. Átalakultak az értékrendek is. A stabilitás, a megalapozott döntések, a fizetési fegyelem olyan követelmény, amire mi mindig törekedtünk, de ami csak a legutóbbi években vált egy cég értékmérőjévé. Szívósan dolgoztunk, néha megértették, néha nem. — Igazi csapatszellem, gazdasági sikerek, hazai és nemzetközi elismerés, hírnév; akkor miért megy a gazdasági vezető? — Ez a csapat mindent megcsinált, ami újat, érdekeset meg kellett, meg lehetett az elmúlt években csinálni. — Készen van, nem kihívás többé? — Az ember alapvető tulajdonsága, hogy izgatja az, ami más, ami új. De van ennél fontosabb oka a döntésemnek. Huszonhét éve dolgozom, és soha nem voltam tekintettel a családomra! Pár hónappal ezelőtt szívpanaszaim voltak, és akkor komolyan elgondolkodtam azon, hogy mindez így nem mehet tovább. A fiam Budapesten él és dolgozik, édesanyám — szintén Pesten — búcsú 78 éves, a mai napig a vállán tartotta a családot, mindent megoldott helyettem, a férjem örökké egyedül volt itthon és várta, hogy hazajöjjek. Én a munkámban megtaláltam önmagamat, de nem várhatom el örökké a többiektől, hogy mindent belássanak, megértsenek. —A döntés mögött személyes, gyöngéd érzelmek rejlenek, az érvelés viszont kőkemény, logikus, egészen férfias. — Ez csak a látszat, mert rengeteg feszültség, izgalom, fájdalom van bennem. 19 évet nem tudok kirakni az életemből. De nincsenek pótolhatatlan ejnberek. Aki az új felé megy, azt élteti a remény, aki marad, annak csak a fájdalom jut. A Láng Kiadó és Holding Rt.-nél, kisebb csapatban más jellegű munkát végzek, az odatartozó cégek gazdasági összehangolása lesz a feladatom. Csabára jövök ezután is, a tulajdonosok felkértek, hogy maradjak a Kner Rt. igazgatótanácsának tagja. A nyomdaipar, „a Kneres lét” olyan fertőzés, amit ha egyszer megkap valaki, abból nem lehet kigyógyulni... Erről a legendás nyomdászbüszkeségről, a Kner és Tevan által egykor „a sivatagban megvalósított narancsligetről” (a semmiből való értékteremtésről) sokat beszélgettünk már az elmúlt években, éppen a balatoni találkozókon. Éváéknál mindig kellemesen, családias hangulatban repült az idő, és a nyomdát természetesen nem lehetett „kikapcsolni”. Meggyőződésem, hogy a munkához való viszonyunk —- így Éváé is — elsősorban egyéni mentalitás kérdése, és az ember nem tud kibújni a bőréből. Mégis kívánom, hogy teljesüljön a vágya és a család megböjtölt óhaja: legyenek többet együtt!-NtBBZIELSKYjKAlALIN A fantomsebész-természetgyógyász nyilvános bemutatója Gyulán Csoda a Park Szállóban? Ismét egy természetgyógyász, sokak szerint a legnagyobb: dr. Skopintsev Dimitrij. Gyulán, a Park szállóban tart előadást szeptember 20-án, kedden este hat órakor. Az előadás keretében néhány önként jelentkezőt nyilvánosan meggyógyít. A részvétel ingyenes, a másnap kezdődő és vasárnapig tartó ötnapos gyógyító kurzuson már térítéses. Nincs zsákbamacska tehát, mindenki a saját szemével győződhet meg arról, mit is tud az ukrán származású orvos, természetgyógyász Skopintsev. A róla terjengő hírek — mellesleg sokan ismerhetik a televízió Vízöntő magazin műsorából és az Egészség című lapból — lenyűgözőek. Egy súlyos rákbetegségben szenvedő asszony utolsó szalmaszálként fordult hozzá, utazott ki Oroszországba. Skopintsev — az asszony és környezetének tanúsága szerint — másfél hónap alatt meggyógyította. A hölgy ezt követően elhozta az orvost Magyarországra és itt menedzseli, hogy másokon is segítsen. Az orvos- egyetemet végzett fantomsebész szerint gyógyító tevékenysége hagyományos és okkult tudományokon alapul. Masszázzsal, gyógyfüvekkel, vízterápiával és fantomműtéttel a betegségek 70 százaléka orvosi beavatkozás nélkül gyógyítható. Sokféle betegséget gyógyít, többek között gyomorfekélyt, bélgyulladást, az epe megbetegedését, minden nőgyógyászati problémát és daganatos betegségeket. Nem vállalkozik súlyos elme- és idegrendszeri elváltozás, epilepszia, skizofrénia, veleszületett vakság és süketség, hat hónapon túli, inzulinnal kezelt cukorbaj, áttételes daganatos betegség, nemi betegség, AIDS és genetikai károsodás gyógyítására. Skopintsev fantomsebész- természetgyógy ász-orvos. Tehát nem csak orvosi ismeretekkel rendelkezik és természetes anyagokkal, gyógyfüvekkel és vízterápiával gyógyít, hanem úgynevezett fantomsebészi beavatkozást is végez. Egy lapnak nyilatkozva erről a következőket mondta: „mint egy fantom, észrevétlenül behatolok, majd elhagyom a páciens testét”. A felhasznált kozmikus energiával eközben „megoperálja” a beteget. Skopintsev doktornak rendelőintézete van Budapesten a Tömő utcában. Egyik, gerincsérvből kigyógyított páciense azt mondta tudományáról: ez maga a csoda. A természetgyógyász-orvos szerint ebben semmi csoda nincs, hókuszpókuszok nélkül gyógyít, a megfelelő diagnosztika alapján, a természet erejével és azoknak a jeleknek a segítségével, amelyeket képes összegyűjteni. Kedden meglátjuk. „Minden öltésünk rekord” 30 éve azsúroznak, cakkoznak, hímeznek Immár 30 esztendeje annak, hogy Orosházán ügyes kezű asszonyok megalakították a díszítőművészeti kört. Azóta minden hétfőn délután találkoznak a Petőfi Művelődési Központban. A napokban mi is ellátogattunk a körbe, hogy kifaggassuk a hímzőket az elmúlt évtizedekről, közösen emlékezzünk, idézzük fel a sok színes kiállítást. Kalauzunk volt Sonkolyos Károlyné, aki 1964. március elseje óta szervezi, irányítja a díszítőművészek munkáját. A díszítőművészek hölgykoszorúja (jobbról balra): Hollósi Gáborné, Kakukk Józsefné, Kada Lajosné, Szecskó Anna, Sonkolyos Károlyné, Rajki Józsefné, Kocsondi Antalné, Czene Mihályné Fotó: Kovács Erzsébet — Harminc éve szorgoskodunk, de amikor emlékezünk, nem feledkezhetünk meg azokról, akik már nem lehetnek közöttünk. Az alapítókhoz később csatlakozók 20 éve itt vannak. Néhányan lemorzsolódtak, néhányan pedig idővel megkedvelték társaságunkat és maradtak. így körülbelül negyvenen vagyunk az orosháziakkal és a szentetomyai- akkal együtt — mutat körbe a kedves kollektíván. — Sajnos az iskolakezdés — a nagymamái teendők miatt — sokunkat elszólított, így a létszám most szerény — szabadkozik Margitka néni, majd néhány szót vált a fonalakat szállító vállalkozóval, a békéscsabai Cselé- nyiné Róka Erzsébettel (a közelmúltban indított vállalkozás a hobbivarrókat szeretné ellátni fonalakkal). Miközben Margitka tárgyal, az asszonyok szorgalmasan öltöget- nek, ritkán néznek fel a szemüveg mögül. — Sajnos drágulnak az alapanyagok, finom vásznat csak a kalocsaihoz kapunk, a békési motívumok elkészítéséhez bizony meg kell nézni, mit veszünk és mennyiért — panaszolja Szecskó Anna, de már mindannyian tiltakoznak a gondolat ellen, hogy nyugdíjkiegészítés címén adnának el egyetlen darabot is az általuk készített munkákból. A hímzések láttán a rekordok kerülnek szóba. — Nálunk rekord minden öltés — mondják nevetve, majd Hollósi Gáborné számol be saját hímzőrekordjáról: — Az unokám eljegyzésére készítettem egy térítőt, amin 1500 lyukat varrtam ki. Ezt nem lehet másként csinálni, csak lelkesedéssel! — Orvosság ez a javából — kapcsolódik az előtte szólóhoz Kocsondi Antalné, aki szép szavakkal ecseteli Sonkolyos- né hozzáértését, segítségnyújtását, azt a munkát, amit a kör érdekében végez. Margitka eközben kidrukkolt anyagokat terít az asztalra. — Tessék csak megnézni, nincs egyetlen azonos minta sem! Nem lehet kétszer ugyanazt lerajzolni — magyarázza szakavatottan a díszítőművészeti kör vezetője, majd a jellegzetesen békési motívumokkal díszített kötényeket és díszzsebkendőket mutatja, amit a kiállításra varrnak. —A jubileum alkalmából ez lesz az egyenruhánk. Sötét szoknyát és fehér blúzt veszünk fel hozzá. Ha már a kiállítást említjük, lássuk, miből válogatnak az asszonyok! — Á régebben készült és a még nem ismert mukáinkból válogatunk. Meghívjuk régi kedves tagjainkat, örüljenek velünk, nézzék meg, mit csináltunk mostanában. De várunk mindenkit, aki szereti a kézimunkákat nézni és készíteni egyaránt! Csete Ilona Etikai bizottság a kereskedőknél A KISOSZ Békés Megyei Szervezete — amely csaknem ezernégyszáz tagot tömörít — évek óta igyekszik a leghatékonyabban képviselni tagjai érdekeit. A kereskedők védelmében a közelmúltban megalakult a békéscsabai piacon működő KI- SOSZ-tag kereskedők etikai bizottsága, mely tegnap délelőtt Czibula Zoltán megyei titkár vezetésével ülésezett. Ismeretes, hogy a megye- székhely piaca bővül, folyamatosan korszerűsödik, miközben a kereskedők száma is gyarapodik, tevékenységi köre változik. Az érdekvédelmi szervezet munkáját segíti az etikai bizottság azzal, hogy közreműködik az árusítóhelyek elosztásában, s a jogszabályok betartásával, illetve betartatásával a januártól esedékes szerződések kötésével kapcsolatban előregondolkodik — természetesen tagjai érdekében. A KISOSZ etikai bizottsága fontolgatja, hogy január elsejétől a piaci kereskedelmet a vállalkozói engedélyen túl szakképesítéshez is köti, s bevezetésre javasolja a vásárlók érdekében, a hatékonyabb fogyasztói érdekképviselet reményében az egységes vevőtájékoztatást. Elhangzott az is: a csabai piac végleges területének kialakítása után módosulnak az elárusítóhelyek, változnak a helypénz- tarifák. S hogy mindez a 120- 150 állandó piacozó kereskedő érdekében zavarmentes legyen, sokat segíthet majd a kereskedők által, az ő körükből választott etikai bizottság. —sz—
