Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-16 / 219. szám

1994. szeptember 16., péntek NAGYVILÁG gKÉS MEGYEI HÍRLAP Munkatársunk, László Erzsébet jelenti Pekingből Kína haladása a világbéke feltétele A kínai nagy fal amíg létezik, bizonyosan soha nem lesz ma­gányos, hiszen a nap minden órájában tömegek keresik fel a monumentális építményt. Egy helyi mondás szerint a kínai­aknak legalább egyszer látni­uk kell az egykori birodalom védelmét szolgáló, 6000 kilo­méter hosszú kőrengeteget. Nem tekintette meg ugyanak­kor a nagy falat Göncz Árpád, aki ehelyett erőt gyűjtött a tar­talmasnak ígérkező progra­mokhoz. A kirándulás egyéb­ként apró balesettel végződött, mert az úton visszafelé a kül­döttség néhány tagját szállító kisbusz „falnak ütközött”, pontosabban az egyik kanyar­ban a homokon megcsúszott és a hegynek rohant. Az utasok­nak nem történt bajuk. Az újságírók számára azzal kezdődött a nap, hogy Faragó András elnöki szóvivő össze­gezte Göncz Árpád és Csiao Si parlamenti elnök találkozóján elhangzott főbb gondolatokat. „Meg akarunk ismerkedni a kínai modernizáció sikereivel — hangsúlyozta a köztársasá­gi elnök —, másrészt a szemé­lyes találkozókkal szorosabbá kívánjuk tenni a kínai— magyar kapcsolatokat.” Az ál­lamfőjelezte, hogy hamarosan megalakul az Interparlamen­táris Unió magyar—kínai par­lamenti tagozata. Csiao Si ki­fejezte, hogy üdvözlik a Ma­gyarország által választott fej­lődési utat, szeretnék, ha ha­zánkban stabilitás lenne, mert ők csak stabil államokkal épí­tenek tartós kapcsolatot. Bár­mennyire is furcsa, de Kína szeretné visszafogni a gazda­sági növekedés ütemét 8—9— 10 százalékra a jelenlegi tizen­hárommal szemben. Délután Göncz Árpád hosszas megbeszélést folyta­tott Li Peng miniszterelnök­kel. Köztársasági elnökünk le­szögezte, hogy Kína haladása a világbéke feltétele, s az ázsi­ai országot stratégiai jelentő­ségű partnernek tekintjük, és minden területen tovább kí­vánjuk fejleszteni kapcsolata­inkat. Nem titkolta, hogy a gazdaság terén a mozgási le­hetőségünk meglehetősen korlátozott. Göncz Árpád nem kerülte meg az emberi jogi kérdést, elmondta, hogy törté­nelmi hagyományaink, illetve a határainkon túl élő kisebbsé­gek miatt a kérdést szem előtt tartjuk, de ennek az elvnek is a helyi értelmezéséből kell kiin­dulni. A kétoldalú kapcsolato­kat említve leszögezte, hogy az egy Kína elvét valljuk. Ä látogatás példa arra, hogy a politikai kapcsolatunk szintje az elmúlt két-három évben fo­kozatosan emelkedett. A gaz­dasági kapcsolatokban az áru­csere-forgalom tavaly 120 millió dollárra nőtt, szeret­nénk, ha ez az emelkedés a jövőben sem torpanna meg. Ösztönözni kívánjuk Kína ma­gyarországi beruházásait a gyapjú-, textilipar, a kohászat és a műszergyártás területén. A hangsúly a vállalati kapcso­latokra helyeződik, de szeret­nénk, ha a kínai kormány se­gítséget nyújtana néhány nagy projektbe való bekapcsolódás­hoz. Tárgyalások indultak a Rába teherautó-gyárral, Ika­rus összeszerelő üzemet létesí­tenének és magyar beszállítá­sokat terveznek a Jangce-fo- lyón épülő vízierőmű építésé­be. Göncz Árpád nagyra érté­kelte, hogy Kína a kelet-kö- zép-európai országok közül Magyarországot centrumnak tekinti a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztése szempontjá­ból. „Biztosíthatom, hogy a Kínában létesülő kereskedel­mi központ zavartalan műkö­déséhez magyar részről min­den támogatást megadunk.” Li Peng elmondta, hogy kormánya irányít, segít, de nem helyettesíti a vállalati kapcsolatokat. Javasolta, hogy modem együttműködési for­mákat kell kialakítani, hasznot hozó kapcsolatokat kell támo­gatni mindkét részről. Fontos­nak tartotta, hogy a változások után újra megismerjük egymás országait. Kifejtette igényét, hogy a kínai kormány össze­kötő csatornák építésében nyújtson segítséget. Ma a delegáció két részre oszlik, Göncz Árpád Hsziánba utazik, ahol megtekinti a híres terrakotta agyagkatonákat, míg az üzletemberek és az új­ságírók egy része Kantonba, a szabadkereskedelmi övezetbe látogat. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A Economist ííjü Milosevics bűne A balkáni háborút tévedés lenne teljes mértékben Szerbia rovására írni. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia többnémzetiségű társadalom marad. A Belgrádban élő horvátok jogait például még ma is jobban tiszteletben tartják, mint a horvát fővárosban élő szerbekét. De a szerbek fanatikusan képtelenek annak elismerésére, hogy a térségben más népek nacionalizmusának is van létjogo­sultsága. Milosevicset háborús bűnösnek és pszichopatának ne­vezték. Valójában nehéz lenne bármilyen konkrét bűncse­lekményt a rovására írni, de kétségtelenül jóváhagyta — és valószínűleg részben kidolgozta — azt a politikát, amely szükségszerűen vezetett a nagy vérontáshoz és jelentős lakosságcsoportok kényszeráttelepítéséhez. Mi­losevics mestere a taktikázásnak, és rossz ember. Ami a kilátásokat illeti, Milosevics a saját népének is nagy károkat okozott azzal, hogy távol tartotta a kommu­nizmus utáni Európa erkölcsi és anyagi újjáépítésétől. Megtagadta népétől a kollektív önelemzést, a leszámolást az ideológiai kísérletekkel, a szembesülést a mítoszokkal és régi bűnökkel, holott Kelet-Európa többi országa szinte kivétel nélkül lényegesnek tartotta mindezt a megújulás­hoz. „Nem igaz, hogy mi posztkommunista társadalom­ban élünk. A kommunizmus igazi halála azt jelenti, hogy megszűnik a hiedelmek rendszere... A régi hatalmi struk­túra és a hatalomba magukat befészkelt emberek változat­lanul itt vannak” — fejtette ki Milosz Vaszics, az ország vezető független újságíróinak egyike. Ennek eredményeként állt elő egy olyan társadalom, amelyből majdnem teljesen hiányzik a szégyenérzet, és irracionálisán méri fel perspektíváit. A béke még teret nyithat Szerbiában az előtt a fájdalmas, de nélkülözhetet­len folyamat előtt, amelynek révén a kommunista társa­dalmak belépnek a modem világba. De amíg nem lesz béke, Szerbia továbbra is civilizálatlan, monomániás or­szág marad, olyan ország, amelynek veszedelmesen fej­letlen az ítélőképessége. Közel ötmilliárd Mao-jelvény Kínában 4,8 milliárd Mao-jelvényt gyártottak — adta hírül egy kínai lap. A kitűzők — amelyek a kínaiak öltözködésének elengedhetet­len díszévé váltak a kulturális forradalom idején — általában alumíniumból készültek. A közel ötmilliárd jelvényhez felhasz­nált alumíniumból39 600 darab MÍG típusú vadászgépet lehetett volna gyártani. Más megközelítésben: a szorosan egymás mellé tűzött jelvények hatszor érnék körül a Földgolyót — idézi a Reuter a cikket. Az érdekes adatokkal kapcsolatban a lap mindenesetre figyel­meztet: a kínai statisztikák óvatosan kezelendők. Míg van olyan forrás, amely 8 milliárdra teszi a legyártott kitűzők számát, más adat szerint ez a szám csupán 2,2 milliárd. A legvalószínűbbnek mégis a 4,8 milliárd tűnik, hiszen az újságcikk szerzője Mao Ce- tung emlékiratainak tízévi tanulmányozását követően tette le voksát emellett. Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Sóder megrendelhető! 1350 Ft/köbméter házhoz szállítva. Telefon: 326-425. ______________________________________________ I FA vezetésben gyakorlott gépkocsivezetőt felveszünk! Jelentkezni: Békéscsaba, Berényi út 140. szám, Borbély Gábomé TÜZÉPEN. Ciroktermeló'k! Cirokkalász bérhúzását vállaljuk. Napi áron megvá­sároljuk a cirokszakállt és a magot. Fizetés azonnal. Érdeklődni: a (68) 381-609-es telefonon, vagy személyesen Mezőkovácsháza, Béla-ma- jorban. j Vágólovat, csikót (1 évnél fiatalabbat is), főleg sodrott lovat vásárolok. Hívásra házhoz megyek. Telefon: (66) 453-528. Bedolgozó varrónőket keresek raffiatáska összevarrására, ipari géppel. 3—4 fős varroda előnyben. Telefon: 06 (60) 384-984. Felszolgáló hölgyet keres az újkígyósi Aréna diszkóbár. Telefon: (66) 356-288. Clinton: Még mindig meggondolhatják magukat Bili Clinton elnök szerint a haiti katonai rezsim vezetői még mindig meggondolhatják magukat és önként, sértetlenül távozhatnak a hatalomból, tár­gyalni azonban már végkép­pen nincs miről velük. — A szó szoros értelmében kimerí­tettünk minden lehetséges esz­közt az erő alkalmazásán kívül. így vagy úgy, de men­niük kell, és menni is fognak — szögezte le az elnök szerda este újságírókkal folytatott be­szélgetésén. Bili Clinton kifejtette, hogy a tervezett beavatkozással az Egyesült Államoknak csupán korlátozott célkitűzései van­nak, és úgy vélte, hogy az ame­rikai csapatokat néhány hónap múlva haza lehet majd hívni a szigetországból. Elismerte, hogy a közvélemény erős el­lenérzéssel viseltetik az invá­zióval szemben, de reményét fejezte ki, hogy sikerül az el­lenzőket meggyőzni a lépés helyességéről. — Elnökként az a feladatom, hogy azt te­gyem, amit a legjobbnak tar­tok az ország érdekében — közölte. Az ellenzéki republikánu­sok szerdán határozati javasla­tot terjesztettek be a szenátus­ban a haiti invázió ellenzésé­nek azonnali kimondásáról. Az indítványt a demokrata párti vezetők azonban ügyren­di taktikával elhárították, és helyette szavazást ütemeztek be a jövő hétre annak a július­ban elfogadott határozatnak az alapján, amelyben a szenátus kinyilvánította, hogy a Kong­resszusnak véleményt kell mondania a beavatkozásról. A Fehér Ház szerint az el­nöknek nem kell a Kong­resszus előzetes hozzájárulá­sát kérnie az invázió elrende­léséhez, ahogyan a republiká­nusok állítják, hanem elég, ha a tervezett beavatkozásról tá­jékoztatják a törvényhozás ve­zetőit. A lélektani hadviselés ré­szeként szerdán amerikai repülőgépekről csaknem há­rommillió röpcédulát szórtak le a haiti fővárosra, Port-au- Prince-re és két másik na­gyobb városra. A röpcédulá­kon Jean-Bertrand Aristide fényképe volt látható, illetve utalás a demokratikus rend­szer és a nemzeti megbékélés szükségességére. A haiti ható­ságok állítólag néhány órán belül eltüntették az utcákról a ledobott röpiratokat. „Nem indokoltak és elfogadhatatlanok” Azok a követelések, amelyek etnikai alapú területi autonó­mia megteremtését célozzák, nem indokoltak és elfogadha­tatlanok Románia esetében — jelentette ki Ion Iliescu román államfő abban a beszédben, amelyet a „Közép-Európa és nemzeti kisebbségei” címmel Bukarestben megrendezett nemzetközi parlamenti szemi­nárium megnyitójaként mon­dott el. Kifejtette, hogy a ki­sebbségek kérdéseinek meg­közelítésére és megoldására ma világszerte megpróbálnak nemzetközi normákat kidol­gozni, de nincs egységes mo­dell e kérdések rendezésére. Románia Iliescu elnök véle­ménye szerint azok közé az országok közé tartozik, ame­lyekben az etnikai — nemzeti­ségi — kisebbségeket realitás­nak fogják fel, és speciális fel­tételeket biztosítanak számuk­ra kultúrájuk kifejezéséhez és identitásuk megőrzéséhez. Ennek bizonyítására Iliescu elnök részletesen kifejtette a romániai kisebbségeknek, s külön a magyar kisebbségnek biztosított politikai, parla­menti képviseleti, anyanyelvi oktatási, sajtó, stb lehetősége­ket, méltatta a kormány kere­tében „jó eredményekkel” működő Nemzeti Kisebbségi Tanácsot. Kijelentette: Úgy vélem, megfelelő demokratikus kere­tekkel rendelkezünk — és el vagyunk tökélve ezek további javítására — a kisebbségi jo­gok garantálására. Amennyi­ben vannak elégedetlenségek és viták, azok azokra a gazda­sági és szociális körülmények­re vonatkoznak, amelyek min­den állampolgárra érvénye­sek. Ezek a nehézségek vi­szont az államfő szemében kedvező környezetet teremte­nek egyes etnikumközi — a többség és a nemzeti kisebb­ség közötti — konfliktusok és feszültségek, nacionalista és idegengyűlölő megnyilvánu­lások megjelenéséhez. A poli­tikai erőknek és a jogállam in­tézményeinek, beleértve a nemzeti kisebbségeket képvi­selő intézményeket is, meg kell védeniök a demokráciát az ilyesfajta gyakorlattól és határozottan szembe kell szállniok a nemzeti kisebbsé­gek problémájának politikai manipulálásával — mondotta Iliescu. munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki SZARVASON naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. JELENTKEZNI LEHET A Békés Megyei Hírlap ügynökségén Oláh Lajos ügynökségvezetőnél, Békés, Petőfi u. 40., Telefon: 341-631.

Next

/
Thumbnails
Contents