Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-14 / 217. szám

GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 14., szerda Református templom Gyula belvárosában Hírek Szextilalom. A Gyula és Békéscsaba közötti nyilvános kamionparkolókban (is) „dol­gozó” lányoknak nem vadász- területe a János-zugi kamionos pihenőház — tudtuk meg egy­szerre több forrásból is. A 44-es főutat keresztező vasúttól nem messze fekvő, két éve megnyílt parkolóház tulajdonosa nem en­gedi meg az említett „szolgálta­tás” gyakorlását, noha ez idő alatt többéi is nyomatékosan ajánlatot terek erre. Ismerete­ink szerint a ulajdonos kitiltotta a könnyűvérUeányzókat és sű­rű vérű védekezőikét—még a környékről is. Zsíros, eméstthetően. A nagy nyilvánosághoz szokott dr. Zsíros Géza jgközelebb a Gyula rádióban juszóhoz. Hol­nap este 22 órától hjnal kettőig a gyulai stúdió ven<ége lesz. A két alkalmi műsorezetőn — Kardos Istvánon és Vfi Attilán —kívül az adás ideje áitt bárki kérdezhet Zsíros Gézáól a 362- 092-es telefonon. A épszerű­nek ígérkező, fölösleg« udvari­askodást elkerülő éjszkai mű­sorsorozat legutóbbi vendége Tóth Imre, Sarkad polgrmeste- re volt. Vetélkedő szentéiből. Szakmai vetélkedői rendez szeptember 26-án a Fővárosi Önkormányzat Gyiai Szociá­lis Otthona a Budapesthez tarto­zó, személyes gondoskodást' nyújtó otthonok dolgozói részé­re. A megnyitó: reggel 9-kor tartják az Erkel Ferenc Művelő­dési és Közösségi Házban. A vetélkédő 1230-kor ér véget, játékvezetője Bagyinszki Zol­tán, a művelődési ház igazgató­ja lesz. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre, díjkiosztásra 14.30-kor terül sor. Az oldalt Kiss A. János szerkesztette és Ormosi Hálával írta. A fotókat Ke­rekes István és Kovács Er­zsébet készítette. Telefon: (66) 450-450 Mester legyen a város első embere! Ha ősz, akkor választás (megint). Latol­gat mindenki, esélyt, esélytelenséget. Van aki arra emlékeztet: az inga ilyen­kor visszaleng, az országgyűlési válasz­tásokon győztes pártok november végé­ig, december elejéig elkövetnek annyi népszerűtlen intézkedést, hogy elegük lesz belőlük a választóknak. Mások sze­rint a tömegek még tele vannak várako­zással, bocsánatos bűnnek tekintik nadrágszíjuk (megszo­kott) babrálását, s az új kormányzási stílus közéleti ér­zés) tisztító szerepét méltányolva a tavaszi dobogósokat ismét magasba emelik. Gyulán eldördült a kampánystart indítóhangja. Az egyik párt már megnevezte polgármesterjelöltjét, a képvi­selőjelöltek nevének közlésével viszont egyelőre adósak maradtak. A többi párt sem halogathatja sokáig a döntést, ha eséllyel akar küzdeni a voksokért. Hallomásokra alapo­zott találgatások helyett inkább beszéljünk arról, hogy miért lehet jobb, ha közvetlenül választhatjukmeg polgár- mesterünket is. Annyi bizonyos, hogy ezzel felnőttebbé válik a települési önkormányzatiság. A polgármester pe­dig — ha akar — valamelyest függetlenítheti magát a pártoktól, sőt a testülettől is. Mögötte a szavazók viszony­lagos többsége áll majd várhatóan, a város bizalmából emelkedhet a szűkebb választókerületi érdekek fölé. Am könnyebb tetten érni személyes felelősségét is. Szóval, csak bölcs és (mindvégig) makulátlan emberek jöhetnek szóba polgármesterként. Ha viszont rosszul sikerül választani, olyat kaptunk, amilyet érdemelünk. Ha végiggondoljuk, már nem is olyan vonzó a város első emberének széke. - i (Január) egyre fontosabb lesz a kamara A megyei Kézműves Kamara Ideiglenes Szervező Bizottsá­ga Gyulán a Dobay utca 4/A- ban található. Vezetőjével, Nagy Mihállyal beszél­gettünk. — Készül a Kézműves Ka­mara cégregisztrációja — mondta. — A vállalkozókat a tizenkét szakmai osztály vala­melyikébe soroljuk. A listákat szeptember tizenkettedikétől a polgármesteri hivatalokban — a helyben szokásos módon — közszemlére tesszük. Ha valaki nem találja magát a jegyzéken vagy más észrevé­tele van, a polgármesteri hiva­talban, illetve nálunk teheti szóvá. A cégbíróság és az APEH megtagadta a vállalko­zókról számunkra szükséges adatok kiadását, így csak a pol­gármesteri hivataloktól kapott információkra támaszkodha­tunk. A megye hetvenöt ön- kormányzata egy kivételével megadta a szükséges segítsé­get, a „kakukktojás” viszont éppen Békéscsaba. Az általuk adott lista használhatatlan. Ezért a békéscsabai vállalko­zókat nam tudtuk besorolni, ezzel ők — ha nem jelentkez­nek egyénileg — elvesztik an­nak lehetőségét, hogy a kama­rában választók és választha­tók legyenek. A szakosztályok gyűléseire a névjegyzéken szereplők névre szóló meghí­vót kapnak. Ezeket, valamint a közgyűlést október végéig kell megtartanunk. — Eldőlt-e, hogy hol lesz a kamara székhelye? — Remélhetően Békéscsa­bán, a volt pártházban. Sajnos, a gyulai képviselő-testület, polgármesteri hivatal nem ta­núsított kellő érdeklődést a gyulai székhely megvalósítása iránt, így arra a megoldásra hajiunk, hogy az Ipari és Ke­reskedelmi, valamint az Ag- rárkámarával együtt a békés­csabai volt pártházat kérjük székházunknak. Be is nyújtot­tuk közös igényünket. A jog­szabály szerint a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezetnek idén szilveszterig kell ellátnia bennünket irodákkal. Január­tól kötelező lesz a kamarai tag­ság az érintettek számára. Eb­ben az évben még központi pénzt kellene kapnunk a szer­vezésre, aztán a kamarák saját bevételeikből gazdálkodnak. A tagsági díjat az adó egy ré­szének költségátrendezésével lehet majd befizetni. Megyei kamaránként tizenegy milliót kértünk a szervezésre, eddig mindössze kettőt-kettőt kap­tunk. Dr. Albel Andor csaknem négy évig egyedül képviselte a szocialistákat a gyulai képviselő-testületben. Lehet, hogy az ellenzé­kiség a legjobb iskola egy polgármester-jelölt számára? Ha nem tévedünk, a Gyulán mű­ködő pártok közül elsőként a Magyar Szocialista Párt nevez­te meg polgármesterjelöltjét. A döntés nyilván abból indul ki, hogy a polgármestert a késő őszi helyhatósági választásokon a lakosság közvetlenül választja majd. Háromórás, viharos taggyű­lést tartott a jelöltség eldöntésé­re szeptember 9-én, pénteken az MSZP gyulai szervezete. A je­lenlevők titkos szavazással dr. Albel Andort választották pol­gármesterjelöltjüknek. Az el­nökség másik jelölt-jelöltet is állított Lengyel Sándor szemé­lyében, ám ő alulmaradt dr. Al­bel Andorral szemben. A tag­gyűlésen szóba került több más személy neve is, de nem kaptak annyi — titkos — szavazatot, amennyi a jelölő listára állítá­sukhoz szükséges lett volna. Mint megtudtuk, a gyulai szo­cialisták hármas követelményt állítottak a jelöltnek megvá­lasztandó személlyel szemben: értsen a várospolitikához — ez nyilvánvalóan szakmai követel­mény —, feleljen meg a gyulaiság szigorú követelményének és le­gyen baloldali. Stúdiérészlet az átlagosan 25 év körüli stáb néhány tagjával. Balról jobbra: Maris Tibor, Portörő Sándor (háttal), Varga Zoltán, Illés Márton, Gyulai Pál, Kocsis József és Mocsár József. Akik nincsenek a felvételen: Bihari Mária műsorvezető, a zenei szerkesztők: Jobbágy Zoltán, Krista Lajos, Múlt Róbert, továbbá Arató Ilona titkár és diszpécser, Domokos István szerkesztő­műsorvezető, Morár Ildikó és Hajdú Erzsébet hírolvasó, valamint Nagy József hangtechnikus Ikertestvérével, a Rádió Box- szal július 29-e óta dübörög, zsong az éterben szépen szóló sztereo hangzásával a Gyula rá­dió. — A kétszázötven wattos adó a Jókai utcai stúdiótól öt­száz méterre, a víztoronyban van — mondta Maris Tibor, az üzemeltető Matti Stúdió Kft. tu­lajdonos-ügyvezetője, a stúdió vezetője. — Páros heteken haj­nal kettőtől tizennégy óráig, a páratlanokon- tizennégy órától hallhatnak minket a kilencven­hat Megahertzen, de csak öt­venhárom wattos teljesít­ménnyel, mert ennyit engedé­lyeztek. Antennánk irányított karakterisztikájú a határ közel­sége miatt, Békéscsaba, Oros­háza irányában jobb a vétel. —Hogy állnak a konkurenci­ával? — Az, hogy Gyulán azonos hullámhosszon két rádiónak ad­ták ki a sugárzás jogát, megfele­zi a tervezett bevételeinket. Ugyanakkor a napi tizenkét órá­ban sem könnyű színvonalas műsort készíteni. A hallgatók viszont így egész nap feszes műsort kaphatnak. A másik rá­dióval adott mértékig össze is dolgozunk. Az adó a polgár- mesteri hivatalé, felszerelését, üzemeltetését ők állják. Min­den más kiadás és bevétel a mienk. A műsorstruktúrát elő­zetesen megbeszéltük a város­házával — közszolgálati rádió­ként működünk, a műsoridő tíz százalékát töltheti ki reklám —, ám a műsorba nem szólnak, nem szólhatnak bele. A politika csupán a hírek erejéig van jelen programunkban. A közeljövő­ben a nemzetiségiekről, a nem­zetiségieknek szeretnénk több műsort készíteni, egyelőre ma­gyarul. Az első fecske: szegfű Közszolgálati adás, ha lehet politikamentesen Gyula rádió, a 96 MHz-en A nyitás éta állandósult az emberek érdeklődése Gyula új bútorboltjában Szeghalmon kezdte, majd visszatért... Bútorszalon a fürdővárosban Békéscsabáról Gyulára tartva, nem messze a városjelző tábla után, szép darab új épület ma­gasodik: Kónya György kis- és nagykereskedő nemrégen megnyílt bútorszalonja. — Szeghalmon lakik. Ho­gyan került Gyulára? — Húsz éve dolgozom ke­reskedőként a bútorszakmá­ban, három évig üzemeltettem Gyulán a Kossuth utcai bútor­boltot — mondta Kónya György. :— A magas bérleti díjak vittek arra, hogy saját boltokat nyissak. Októberben Szeghalmon, most Gyulán in­dult a bútorszalonom. A két bolt árukészlete együttesen 15 millió forint, a gyulai épület is a tulajdonom. Arainkkal igyekszünk alatta maradni mások árainak. A bútorok di­vatosak, nyugati érdekeltségű bútorgyártók termékeit árusít­juk. Szövetkatalógus alapján is lehet vásárolni, sőt a mére­tek is előre meghatározhatók. Termékeinket másfél, kétéves garanciával adjuk el. — Gondolkodik üzletháló­zata továbbfejlesztésén? —- Tanulmányozom a piaci lehetőségeket. Ha a kereslet megfelelően alakul megpró­bálkozom újabb üzletek nyitá­sával. Magyar képzőművészek kiállítása Zürichben Egy svájci műgyűjtő hazánk­ban járva Békésszentandráson ellátogatott arra a kiállításra, ahol Lóránt János és Oroján István képeit állították ki. A művek annyira megtetszettek neki, hogy arra az elhatározás­ra jutott, hogy a sajátos magyar alkotásokat be kell mutatni vá­rosa lakóinak is. Hazatérve munkához látott. Szeptember 1-jén Zürich­ben, a Rehalp-galériában nyílt meg a két magyar művész kiál­lítása, melyen dr. Elisabeth Rath salzburgi művészettörté­nész ismertette az alkotók pá­lyáját egy-egy mű kiemelésé­vel a több mint száz galériatu­lajdonos, műgyűjtő és érdek­lődő jelenlétében. A két mű­vész mintegy hatvan alkotásá­ban november derekáig gyö­nyörködhet a művészetkedve­lő svájci közönség. Lóránt Já­nos olajképeket, pasztelleket, akvarelleket állított ki, míg Oroján István absztrakt képeit, plasztikáit láthatják az érdek­lődők. Régi barátságukat kö­zös mesterüknek, a szegedi Vinkler Lászlónak köszönhe­tik. A két jó barát már több kö­zös kiállításon vett részt, ter­veik között szerepel a közeljö­vőben egy gyulai kiállítás megrendezése is.

Next

/
Thumbnails
Contents