Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-14 / 217. szám
1994. szeptember 14., szerda HAZAI TÜKÖR/SOROZAT IptKÉS MFÍtYFI HÍRLAP Szerelemből? Na ne röhögtess!” Lányok az út szélén Új telefonkártya. Új 50 egységes Matáv-telefonkár- tya forgalombahozatálát jelentette be Szilas Péter, a Matáv sajtófőnöke a BNV-n tartott sajtótájékoztatón. A kártya kiadását az UNICEF ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottsága kérte a Matáv Rt.-től. A Matáv Rt. és az ENSZ szervezet között 1993-ban létrejött egy megállapodás, amelynek értelmében mintegy 400 ezer darab kártyát ad ki és forgalmaz az rt. A kártyák árának bevételéből a Matáv Rt. összesen mintegy 10 millió forintot utal át az ENSZ gyermekalapjának azzal a céllal, hogy segítse a szervezetet céljainak megvalósításában, valamint magyarországi tevékenységében. Hadifoglyok voltak. Hat egykori, ukrajnai II. világ- háborús hadifogolytábor veszteséglistáját kapta meg a Don menti magyar katonatemetők gondozására létrejött Fényes- litkei Alapítvány. A névsor a csemigovi, a donyecki, a ko- rosténi, a Ívovi, az odesszai és a radomisli lágerben, illetve azok úgynevezett altáborai- ban elpusztult magyar honvédek, munkaszolgálatosok és elhurcolt polgári személyek nevét, elhalálozásuk időpontját tartalmazza. A legtöbben, több mint ezerkétszázan, Odesszában és környékén haltak meg. A lajstrom alapján a még élő hozzátartozók most végre megtudhatják, hogy hol temették el annak idején szeretteiket. Érdeklődő leveleiket a következő címre küldhetik: Don menti sírok Alapítvány, 4620 Fényeslitke. Nyár vége,, fülledt szombat délután. A busz Gyulára tart, csak a sofőr mögötti ülésen van szabad hely. Meg se nézem alaposabban a lányt, amikor megkérdezem, szabad-e a hely. Gyorsan lehuppanok mellé, amikor igent mond. — Úgyse utazom messzire, csak ide a Veszélyhez —jegyzi meg magyarázólag, aztán egykedvűen, de sokat sejtető- en még hozzáteszi: —, megnézem a pasasokat a kocsisoron. A lány középmagas, karcsú. Fekete farmerdzsekijéhez hasonló anyagú forrónadrágot és sárga pólót visel. Szemét, száját erősen kifestette. A szavakat nem kell belőle harapófogóval kihúzni, de azt sem hiszi, hogy élete „igazán kész regény”. Beszélgetésünk a pingpongjátékhoz hasonlít, a kérdések és a válaszok úgy pattognak egymás után. — Nagy a , forgalom" ? — Mikor hogy. Van olyan nap, hogy negyven rongy esik le, van amikor alig valami. De összejött már kétszázezer is, igaz, utána alig éreztem a derekamat. — Tehát jön egy kocsi... — Jön egy kamion, de hát van egy rakás, és megkérdezem, hogy mi az ábra. Ha van üzlet van, ha nincs, megyek a következőhöz. —Kik a vendégeid? — Zömmel külföldiek, törökök, angolok, románok, osztrákok, németek. A magyarok csórók. —És a turisták? — Azok ritkán. Velük rendszerint ott a feleségük. — Milyenek az angolok, a németek vagy a törökök? —Az angolok udvariasak, a németek precízek, de hidegek, a törökök pedig kedvesek. —Nemfélsz azAIDS-től? — Mindig van nálam gumi, anélkül el se indulok. —És mit kérnek tőled? — A orális szex a leggyakoribb. Ezt húsz márkáért megcsinálom. Akkor van a franciázás. Aztán ennek bővített változata, ami ötven márka. És ha megfizetik, az anális szex. De azt nem szeretem, mert fájdalmas, ezért száz-százhuszonöt márka alatt nem is csinálom. Ennyi a tarifám. —Más? — Isten ments! A perverzeket, a szadistákat meg a többi vadbarmot messze elkerülöm. —Forintot nem is fogadsz el? — Miért ne fogadnék? Szorozd meg. Ezer, ezerötszáz, kétezer-ötszáz, ötezer. Ugyanaz. —Hogy lettél kurva? — Mindenki születik valamire. Én erre. Még mindig jobb, mint a három műszak valami gyárban. De lassan gyárak sincsenek már. —Stricid? — Nem ejtettek a fejemre. Albérletben lakom egyedül. Lakásra gyűjtök, három év alatt összehozom, aztán abbahagyom. Csak egy kutyám van. Tacskó. Aranyos. —A szüleid? —Falun laknak. Apám a tsz- ben állatgondozó, anyám takarítónő az iskolában. Van egy öcsém is. Nem mondom, hogy tetszik nekik, amit csinálok. De hát az én életem, azt csinálok vele, amit akarok. —Komoly kapcsolat? — Szerelmes kurva? Na ne röhögtess. Hidd el nekem, néha a hátam közepére se kívánom a férfiakat. —Hány éves vagy? — Most múltam tizenkilenc. A busz lassít, majd megáll. A Veszélyhez érkeztünk... Panics Ferenc „Van olyan nap, hogy negyven rongy esik le, van amikor alig valami" Fotó: tehoczky Péter David Yallop Nincs megállás - Sakálvadászat „Carlos halott” (7.) Kreisky hosszú politikai karrierje során nemcsak Abu-Nidál haragját vonta magára, hanem több izraeli kormányfőét is. Pályafutása sokféle vonatkozásban egyedülállónak mondható. Hány olyan államférfi akad, akit a nácik bebörtönöztek, az izraeliek is kiátkoztak és maga is zsidó? Bruno Kreiskyt, a kora ifjúsága óta elkötelezett szocialistát 1935-ben, Dollfuss fasiszta uralma idején Bécsben letartóztatták, és hazaárulással vádolták. Bátran védte magát azzal a rendszerrel szemben, amely betiltotta az Osztrák Szociáldemokrata Pártot és a szakszervezeteket. Lehet, hogy azért volt aránylag enyhe az ítélete — egy év börtön —, mert a nemzetközi sajtó tudósított a bíróság előtti fellépéséről. 1938. március 14-én, egy nappal az „Anschluss” — Ausztriának a Német Birodalomba való bekebelezése — után újra letartóztatták — ezúttal a Gestapo vitte el. Több hónapos fogság után kiutasították az országból. Talán később éppen a szülőföldjéről való elűzése segítette ahhoz, hogy jobban megértse a palesztin nép vágyait és törekvéseit. Egy zsidó, aki felismerte, hogy a palesztinok is a szétszó- ratástól szenvednek. A háború előtti, börtönben töltött időről megjegyezte: —Az egyetlen, amit ott megtanultam, hogyan kell kijönni olyanokkal, akiket nem szenvedhetek. Tizenhárom éves osztrák szövetségi kancellári szolgálata alatt bőségesen volt alkalma rá, hogy bebizonyítsa, jól megtanulta ezt aleckét. Reagan elnökről és a szovjet főtitkárról, Cser- nyenkóról ezt mondta: — Bámulatos, hogy két ilyen korlátolt ember elméletileg két szuperhatalom vezére lehetett. Természetesen csak elméletben. Mindketten díszes óriásbábok voltak, de még ilyen minőségükben is vérfagyasztó ostobaságokat követtek el. Mindkettőjükhöz volt szerencsém. Egyikük sem gyakorolt mély hatást rám. Golda Meir izraeli miniszterelnök asszonyról ezt mondta: — Berontott az irodámba, és elkezdte öklével verni az asztalomat. Nyilvánvalóan akart tőlem valamit. De akkora lármát csapott, hogy nem értettem jól, mit kíván. Végre megértettem, mit akar: nyissam meg Schöna- uban újra a Szovjetunióból érkező zsidó menekültek átmeneti táborát. Ezt elutasítottam, de biztosítottam róla, hogy Ausztria továbbra is befogadja a menekülteket. Azt hiszem, ekkor nevezett antiszemitának. És ekkor én csaptam öklömmel az asztalra. Emlékszem még, mit mondtam: „Ebben a helyiségben három zsidó van.” Az izraeli nagykövet, Jichák Patis, és az osztrák belügyminiszter, Rosch ugyancsak jelen volt. A miniszterelnöknő most először hallgatott el, amióta belépett az irodámba. Legközelebbi rokonaimat Hitler irtotta ki. Csak Auschwitzban tizennégyet közülük. Ez közismert tény volt, csakúgy, mint az, hogy börtönben ültem, majd utána a Gestapo kiutasított. Ismertem Golda Meirt néhány éve. Lehetetlen, hogy ne tudott volna a múltamról. Schönaut ugyan nem nyitották meg újra, de továbbra is fogadtunk be szovjet zsidókat, ahogy Meir asszonynak megígértem. A Schönau elleni merénylet utáni évben több mint 20 000 volt a számuk. Érdekes módon a sfovjet zsidók többsége egyáltalán nem is vágyott Izraelbe. Egyre többen akartak inkább az USA-ba, Kanadába, Nyugat-Európába menni, akárhová, csak Izraelbe nem. Beszélgetésünk során világossá vált, hogy Kreisky, az agnosztikus zsidó megrögzött an- ticionista. És olyan ember, aki nagyon is tisztában van a modem történelem iróniájával. — Izrael Hitler politikájának az eredménye. Hitler nélkül Palesztinában csak egy csoport telepes lett volna, akik ugyan szerettek ott élni, de nem arattak különösebb sikereket, és soha nem érték volna el egy nemzet státusát. Hitler teremtette Izraelt. Kreisky arról is meg volt győződve, hogy Izrael éppen a bázisául szolgáló erkölcsi tőkét rombolta szét „háborús és fa- sisztoid politikájával”. —Csak meg kell nézni Begin és Samir politikáját, hogy észrevegyük, ez a politika fasiszta vonásokat mutat. A palesztinok ellen fordul saját hatalmi szférájukban. Az izraeli és a megszállt területeken élő palesztinok ajrartheidpolitika áldozatai. Életük teljesen az izraeli hadsereg ellenőrzése alatt áll. A fasizmus nem azonos azzal, hogy Hitler a zsidókkal elbánt. A fasizmus a brutális erőszak. Izrael mindig azzal büszkélkedik, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa. Ez a legtisztább gúny, ha végiggondoljuk a demokrácia valódi fogalmát! Amíg olyan emberek kormányozzák Izraelt, mint Begin és Samir, fasiszta állam marad! (Folytatjuk) (A kötet Budapesten megvásárolható a Magyar Könyvklubnak a Déli pályaudvari kerengőjében lévő' könyvesboltjában, illetve megrendelhető' postai úton a következő címen: Magyar Könyvklub, 1546 Budapest.) / Szeri Árpád a szupergyóztes Szeri Árpád újságíró, testvérlapunk, a Tolnai Népújság munkatársa, aki először nyerte meg az autót a Mindent vagy semmit! című televíziós vetélkedőben, most elindult a győztesek szellemi párviadalán is. S győzött a szuperdöntőben is: többet tudott, mint a korábbi bajnokok, Kodaj Bence és Gyócsy Géza. — Számítottam rá, hogy nagy küzdelem lesz. S az idegek csatája. Nos, ez be is igazolódott — mondta a győztes. — Idegességemben többször hibáztam. A harc csak a villámkérdéseknél, a harmadik harmadban dőlt el. — Büszke vagyok erre a győzelemre, amit a vetélkedő két eddigi legjobb játékosa ellen sikerült elérnem. S jól esik, hogy ez szűkebb hazámban, Tolna megyében — de országszerte is — ismét egyfajta kellemes ismertséget jelent. — Játsszunk egy kicsit, mi jut eszedbe a következő szavakról? Az első szó: játék? — Öröm. — Siker? — Pénz. — Kudarc? — Nem volt még jóvátehetetlen kudarc az életemben. Egyébként az is előfordulhat, hogy a kudarcokból — hosszú távon — nagy eredmény születik. — Boldogság? — Meg kell keresni, meg kell találni. — Érték? — Tudás. — Ha nem itt, akkor a világ melyik pontján szeretnél élni? — Ezen már sokat gondolkodtam, s arra jutottam, amire mások is — hogy tulajdonképpen egy lakatlan szigeten kellene élni. Olyan lakatlan szigeten, ahol azért van egy koncertterem, könyvtár, művelődési ház, teniszpálya, s főleg emberek. — Melyik korban szeretnél élni? — Ezt egyszer én is megkérdeztem egy sok korszakot megélt riporteralanyomtól, aki azt válaszolta, hogy mindig abban korban szeretne élni, amely éppen van, de sokáig— Barátság? — Olyan kapcsolat, amely termékeny, amelyben jelen van a gazdagító gondolatok cseréje, a támaszt nyújtó, személyiségfejlesztő szeretet és a humor. — Miből lehet a legtöbbet tanulni? — Tanulni mindenből és mindenkitől lehet, de számomra elsősorban a könyvek adták meg a tanulás örömét és eredményét, a tudást. —Nemcsak lexikális tudást? —Amit tudok, annak egy része biztosan tény, név, évszám, de mindig érdekeltek az összefüggések is. A lexikális tudás egyébként sem egyenlő a holt tudással, mint ahogy ez most már másodszor be is bizonyosodott. Szívesen részt vennék olyan vetélkedőn is, ahol egy-egy témakörről szabadon lehet beszélni. — Kívánság? — Számomra nem az az életcél, hogy milliókat nyerjek a lottón, bízom abban, hogy a magam erejéből is megvalósítom a terveimet. Tulajdonképpen csak erőt és egészséget szeretnék, ez esetben sok mindent el tudok érni, ami a kor színvonalán lehetséges. Nem félek a jövőtől, a hullámvölgyek ellenére mindig is azt gondoltam, s most is azt gondolom — harmincnégy évesen —, hogy előttem az élet. — Mi szeretnél lenni? — Szeri Árpád, aki teljes életet él. Ihárosi Ibolya Ferenczy Europress Az Alkotmánybíróság a szerencsejáték-törvényról Az Alkotmánybíróság keddi határozata szerint nem alkotmányellenes, hogy a szerencsejáték-törvény a nyereményalap kiszámítására nézve más szabályokat állapít meg a lottóra, a totóra, a bingó- ra és a lóversenyfogadásra, mint egyéb hasonló fogadások esetében. A dokumentum szerint a jogszabály a szerencse- játék szervezését az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége körébe utalta, és az állam viszonylag széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a tekintetben, hogy mit nyilvánít állami monopóliumnak. Ugyancsak viszonylag szabadon dönthet arról, hogy monopoltevékenységének gyakorlását mikor tartja fenn önmaga számára, illetve mikor és milyen feltételekkel engedi át másoknak. Minderről az Alkotmánybíróság közleményében tájékoztatta az MTI-t. A határozat utal arra: bizonyos esetekben kifejezetten azzal a céllal nyilvánítanak állami monopóliummá egyes tevékenységeket, hogy az államkincstár olyan bevételekre tegyen szert, amelyeket közérdekű feladatok fedezetéül tud felhasználni. így például a szerencsejátékokból származó bevételekből az Országos Játék Alap egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és ifjúsági célú támogatásokat nyújt. — FELHIVAS■ ❖ Gyula város polgármestere lakossági fórumot szervez az új Erkel Ferenc Gimnázium megvalósításával kapcsolatban, melynek ideje: 1994. szeptember 16. (péntek) 17 óra. Helye: Gyula Városháza díszterme. Tisztelettel várjuk Gyula város polgárait!
