Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-12 / 215. szám

0 1994. szeptember 12., hétfő SPOtfV ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Dongott a kispad fémborítása „Figyelmeztető jelnek szánom a többi NB I-es csapat felé” Még le sem játszották a labdarúgó A NB I összes mérkőzését, máris 'o nagy visszhangja van a pénteki Békéscsaba—Stadler FC találko­zónak. Mint emlékezetes, Pásztor József, a békéscsabaiak fiatal mestere arról beszélt a tudósítás mestermérlegében, hogy né­hány játékosát megkeresték a Stadler FC vezetői a mérkőzés előtti napokban, s ajánlattal éltek feléjük. Már ami legalább­is a mérkőzés eredményének alakulását lett volna hivatott befolyásolni. Néhány órával a pénteki 90 perc után még mindig feldúlt állapotban volt Pásztor: — Nem akarunk senkit feljelenteni, nem ez volt a célunk. Ezt inkább figyelmeztető jelnek szánom a többi NB I-es csapat felé. Tudatosítani akarom, hogy nem tiszta eszkö­zökkel játszik a Stadler FC. —Mi is történt valójában? — Több „vonalon” dolgoztak a kiskőrösi­ek. Mondhatnám úgy: volt egy román, egy orosz és egy magyar vonal, ezeken a szála­kon próbálták megvesztegetni labdarúgóin­kat. A mérkőzés előtti napokban az érintett játékosaink jelezték is ezt nekem. S most nem azért mondom mindezt el, mert kikap­tunk, ugyanis a fociban benne van a vereség is. De ha a magyar labdarúgás fel akar emel­kedni ebből a kátyúból, akkor tenni kell az ilyen cselekedetek ellen. S ez nem csak a játékosokra értendő. —Amióta Békéscsabán vagy, először hal­lottam olyat, amikor nem éppen dicsérő han­gon szóltak rólad a szurkolók. Pedig volt rá példa máskor is, hogy vesztesen hagyta el a csapat a pályát... — Tény, a kispad fémborítása csak úgy dongott, úgy verték a szukolók a tetejét. S azt kiabálták be, csalók vagyunk. Meg hogy én eladtam a meccset. Pedig higgyed el, mindent megtettem azért, hogy a pályán bizonyítsuk be, nem bundázunk, s mi va­gyunk a jobbak. — Ezzel a nyilatkozattal várhatóan egy lavinát indítasz el. — Azt sem bánom. Mert tudomásom sze­rint amióta edző vagyok, vagyis négy eszten­deje, ilyen bundaajánlat nem volt az NB I- ben. S már itt hozzátenném: ez az NB Il-re nem vonatkozik... — A papírforma klasszis különbséget mu­tatott a mérkőzésig a két csapat között... — Attól függetlenül, hogy ajánlatot kapott néhány játékosunk — akik viszont becsület­tel jelezték a tényt, ezért megbíztam bennük —, meg voltam győződve arról, hogy le­győzzük a Stadler FC-t. Arra nem gondoltam, hogy ennyire zavart okoz egy-két fejben ez, s nagyfokú stresszhatás alatt játszik a csapat java. — Kemény voltál az öltözőben a mérkőzés végén. Mint aki arra gyanakszik, mégis sáros lehet csapatából valaki. — Az biztos, nem suttogva beszéltem a kilencven perc után. Sok játékos helyett vi­szont én szégyellem magam, mert nem tettek meg mindent a siker érdekében. Azt viszont kikérem magamnak mindenkivel szemben, hogy engem gyanúsítsanak bundával. Mert aki ilyet állít, az nem ismer engem. Gondolj bele: ha én biztatnám arra a játékosaimat, hogy adják el a meccset, akkor hogyan tudnék utána fegyelmet tartani, hogyan tudnék bár­melyiknek a szemébe nézni? S hozzá kell tennem, a sérülteket leszámítva a lehető leg­jobb csapatot küldtem a pályára. Viszont a teljesítményeket figyelve, egy-két játékos el­gondolkodhat azon, hogy helye van-e ebben a csapatban? Nem arra gondolok, hogy eladta a meccset. Egyszerűen arra a szerény produk­cióra gondolok, amit például Kasik és Zaho- rán nyújtott. És még egy fél éve ezeket köve­telték a válogatottba... — Nem félted az egzisztenciádat a kőke­mény nyilatkozat miatt? — Nincs félnivalóm. Az egy, hogy sok magyar edzőhöz képest töredéke fizetségért csinálom a szakmát. De eddig is munkával kerestem meg a kenyerem, ezután is így lesz. Nekem a becsület többet ér. Jávor Péter Nézzük szakmai szemmel is Nagy vihar kavarog a pénteki Békéscsaba— Stadler FC (0—2) mérkőzés körül, ám szakmai szemmel mérve, azaz a pályán nyújtott teljesít­ményekről kevés szó esett. Pedig olyan érdekességgel indult a mérkőzés, miszerint adott volt egy sikercsa­pat, a Békéscsaba, amely tavaly alig talált legyőzőre, s az új bajnokságot is repülőrajttal vette. Továbbá adott volt egy újonc, amely úgy nyitott: három mérkőzés, három vereség. Nos, ilyen előzmények után aligha akadt ma hazánkban olyan szurkoló, aki egy fabatka esélyt is adott volna a vendég kiskőrösiek javára. Attól füg­getlenül, hogy a Békéscsabá­ból két igencsak meghatározó játékos, Mracskó és Váczi sérülés miatt hiányzott. Ezért az sem véletlen, hogy Mracskó a mérkőzés előtt még arról beszélt: — El kell bírnia a csapatnak kiesésünket. Tud­juk, hogy a Stadler foggal-kö­römmel védekezni fog, beáll kapuja előterébe, hogy meghi­úsítson minden gólszerzési le­hetőségünket. Arra azonban Mracskó Mihály is aligha gondolt, hogy Babócsy kapus ilyen fantaszti­kus napot fog ki. Repült a leve­gőben, ha vetődni kellett, más­kor mindig a kapu azon pontján állt, ahová éppen a csabai játé­kosok tüzeltek. Egyszóval, hozta a mérkőzést. — Nézze meg, kilenc zic­cerünk volt, s 17-szer céloztuk meg összességében a kaput, de egyszer sem találtunk be — mondja Silviu Iorgulescu, a békéscsabaiak pályaedzője, miközben a statisztikai lapot teszi elém. — A kiskőrösiek­nek volt három ziccerük, ebből kettőt berúgtak. Ilyen a foci... Tény, alaposan odaszögez­te a Békéscsaba kapuja előte­rébe a Stadler FC-t, amelynek játékosai ritkán lépték át a fe­lezővonalat, ahogy a vendé­gektől mostanában megszo­kott Békéscsabán. De a kont­rákkal igencsak éltek a kiskő­rösiek. — Taktikailag sikerült megfelelően feltérképeznünk a békéscsabaiak játékát — mondja loan Patrascu, a Stad­ler edzője. — Bár privát em­berként nagyon sajnálom, mert sok szállal ide kötődöm Békés megyéhez, hogy ezt a győzelmet éppen az Előre el­len értük el. De ez a futball... — Miben múlták felül a Bé­késcsabát? — A hazaiak arra számítot­tak, hogy visszafogottan ját­szunk. Ehelyett az első fél órá­ban támadószellemben lép­tünk fel mi is. Ez meglepte a lila-fehéreket. Pásztor viszont arról be­szélt, ha a csapata még két napig játszik, akkor sem ér el gólt: — Az első negyedórában már négy ziccerünk volt, ha abból az egyik bejön, akár öt góllal is nyerhettünk volna. De most minden kifelé pattant, vagy az ellenfélhez került. De hát ilyen idegállapotban, ilyen stresszhatás alatt nem lehet jól játszani. — Ettől függetlenül sem nyújtotta megszokott játékát a csapat... — Nem is lehetett. Annál is inkább, mert Mracskó és Váczi egyelőre pótolhatatlan. Játéko­sunk meg alig van, a kezdőcsa­pat tagjai mögött pedig nincs' olyan játékerőt képviselő fut­ballistánk, aki adott esetben fel tudna nőni a feladathoz. Nem zörög a haraszt Újabb vihar tört ki a yR Viharsarokban. Lég­ió alábbis labdarúgó­fronton. A pénteki Békéscsaba—Stadler FC (0— 2) mérkőzésen is a kezdeti napsütést fenyegető fellegek .váltották fel, majd eleredt az eső is. Csak átmeneti jellegű volt az állóhelyi lelátó fölött megjelent szivárvány, ugyanis Szarvasék csak tüzeltek Ba­bócsy kapujára, de igazán nem töltöttek. Nem úgy Hleba, majd a finisben Rumán, akik meglehetősen hasonló szituá­cióból vették be a békéscsabai kaput. Estére pedig szabályos vih^r borult a városra. Meteo­rológiai és futball-fronton egyaránt. Ennyit az időjárásjelentés­ből. De az is tény: viharos évet ír a Békéscsabai Előre FC 1994-ben. Mert ugye, van egy siker­csapata a városnak, az Előre FC, s van egy sikeredző: Pász­tor József. Békésen menetelt a csapat tavasszal is, váratlanul a tabella élén találta magát a gárda, sőt, már-már kikiáltot­ták őket bajnoknak, amikor lett egy Váczi-ügy, egy játék­vezető ügy, no meg egy Vere­bes-féle válogatott ügy. Aztán mégis dobogón kötött ki a Bé­késcsaba. Pedig igencsak za­vart okozott a fejekben a tava­szi finisben a csapatot ért számtalan ügysorozat. (Nagy­részt ezért is csúsztak vissza a dobogó harmadik fokára Pász­torék.) Most pedig itt van az új sze­zon elején egy bundaügy. Ami újra összekuszálja a szálakat és a békéscsabai játékosok lel­kivilágát. A csapat háza táján már hét közben felvetődött, hogy nincs minden rendben. A lila-fehérek szerint az addig nyeretlen Kiskőrös vezetői szerdától kezdve megkerestek néhány csabait, ajánlatot téve a pontok megszerzésének rég­óta ismert, de nem elfogadható módon való megszerzésére. Az elmondások szerint telefo­non hívták Szarvast, mások Kulcsárt, de még azt is feltéte­lezik a helyiek, hogy volt egy úgynevezett orosz vonal is... Szóval alaposan felkavar­ták azt a bizonyos, nem egé­szen kellemes illatú „masszát”. Mindeközben Stadler úr is keményen kitart a maga igaza mellett, miszerint ők semmi­képpen sem bundáztak. Ho­gyan is gondolhatna erre bárki is — állítja. Nem azért ölt annyi pénzt a kiskőrösi foci­csapatba, a stadion építésére, hogy utána további anyagiakat „tisztességtelen dolgokra” költsön. Nem tisztem ez esetben az igazság kinyilvánítása. Ám van egy mondás: nem zörög a haraszt... — ugye ismerik? Pásztor József arról beszél: szerda óta van ügy, de nem akarta ezt az egészet nagy dob­ra verni. „Mindettől függet­lenül tisztességesen igyekez­tem felkészíteni a csapatot a hét végi meccsre” — mondja. Persze, gondolhatott arra, így is jelentős különbségnek kell lennie a két csapat között, noha óvatosan úgy fogalma­zott a szokásos beharangozó- ban, hogy örülne már az egy- gólos győzelemnek is. Nem gondolt még véletlenül sem senki vereségre. S hogy miért is pattant ki mégis az akkor már 48 órája vajúdó ügy? Nos, Pásztor látta, rohan csapata, de meglehető­sen fejvesztetten. Igyekszik hozni a megszokott tempót, a ritmust, de rengeteg hibával. Olyan hibákkal, amelyet nem szoktak elkövetni Kulcsárék. És olyanokat, amelyek arra utalnak, nincsen rendben pszi­chésen a csapat. Márpedig éles teljesítménykor, egy-egy lö­vés pontossága leginkább azon múlik, milyen idegálla­potban van egy játékos. Márpedig Pásztor látva, mi­lyen romboló hatást vált ki játé­kosaiból a heti hercehurca, vél­hetően a kispadon eltökélte: ki­mondja, ami szívét nyomja. Mert végül azt is végiggon­dolta: nem csak Békéscsabán történhet meg ez. Bárhol az or­szágban. „S ha a magyar foci előre akar lépni, ezeket a vad­hajtásokat is le kell nyesegetni” — mondta. Most más kérdés, hogy Pász­tort egyedül hagyják vagy kiáll­nak mellette az MLSZ, a liga vezetői, s valóban kivizsgálják az ügyet. Mert jelen sorok szerzőjének az is tudomására jutott: Pásztor még a mérkőzés előtt jelezte illetékes helyen, hogy mi folyt 48 órával a sípszó előtt Békés­csabán. J.P. Kedden Gyulán: Szabados Béla harmincötödik 50 gyorson Egy ezüst- és három bronzérem Rómából Magyarország— Románia Kétfrontos magyar—román serdülő labdarúgó-mérkő­zésre kerül sor Aradon és Gyulán a hét elején. Piski Elemér edző serdülő A válo­gatottja hétfőn Aradon az UTA stadionban lép pályára, 16 órakor. Kedden Gyulán a városi sporttelepen Í5 óra­kor rendezik a visszavágót. $ SUZUKI----ZZ/Z-----------------------­B ékéscsaba, Szarvasi út 44. Telefon/fax: (66) 446-752. Orosháza, Táncsics u. 34. Telefon:(68)413-722. ANKERS KFT Békéscsabai Előre FC— Stadler FC 2-0 (1-0) NB I-es tartalék bajnoki labdarúgó- mérkőzés, Békéscsaba, Bessenyei u. V.: Serfó'ző. Békéscsaba: Udvarácz (Steigerwald) — Kovács K., Lauri- ny ecz, Varga, Páll! — Rau (T óth Cs.), Litauszki, Csepregi, Némethy (Gaj­dács) — Balázs, Balog J. Edző: Moós János. Az első játékrészben jobbára a vendégek térfelén pattogott a labda, en­nek ellenére kevésszer forgott veszély­ben a kapu. Némethy sérülés miatt ko­rán elhagyni kényszerült a játékteret, a 23. percben, majd néhány perc múlva Balázs éppenhogy az üres kapu fölé emelt. A 31. percben büntetőből sze­reztek vezetést a hazaiak. Szünet után tovább rohamozott a békéscsabai gár­da, s egy nagy lövés után tovább növel­te az előnyt a kevés elgondolással ját­szó kiskőrösiek ellen. G.: Litauszki 2 (egyet 11-esből). Sárga lap: Litauszki, ill. Goretity K. Jó: Varga, Litauszki, Pálfi, Csepregi, Balog J., ill. Iváncsán, Ónodi, Hleba. (gyurkó) A római úszó világbaj­nokságon szombaton a 100 háton Deutsch megint nem okozott csalódást az érte szurkolóknak: futamában 55,92 mp-cel a 2. lett, ennél jobbat csupán hár­man úsztak nála délelőtt, így a 6-os pálya várt rá az esti A- fináléban.^Az esti döntőben az utolsó 50 méteren szenzációsan úszott Deutsch és a hetedik helyről jött fel a harmadikra. A magyar úszó 55,69 mp-es új országos csúccsal bronzérmet szerzett. A békéscsabai Szaba­dos Béla az 50 m férfi gyors­úszásban állt rajthoz. Időfuta­mában 23,68 mp alatt hasított célba, amivel ott 4., az összesí­tésben azonban csak a 35. lett. Vasárnap Czene a negyedik helyen jutott a 200 vegyes dön­tőjébe. Ennél is örvendetesebb volt, hogy Egerszegi Krisztina a legjobb idővel került a fináléba 200 háton. A férfi vegyesváltó a harmadik helyen jutott az esti döntőbe. A világbajnokság zá­rónapjának döntőiben a magyar úszók egy ezüst és két bronzér­met nyertek. A 200 m-es férfi vegyesúszásban a finn Sievinen, 1:58,16-os új világcsúcsot ért el, megelőzve Burgess-t (Egyesült Államok), aki 2:00,86-ot és a harmadik Cze- nét, aki 2:01,84-es időt ért el. A nagy érdeklődéssel várt 200 női hát döntőjében a 100-on első He Cihong ismételni tu­dott, megint legyőzte Egersze­gi Krisztinát, aki 2:09,10 perc­cel mögötte másodikként ér­kezettcélba. Magyar vb-ezüst, aminek nem igazán lehet örül­ni, hiszen az évek óta egyed­uralkodó Egerszegi címe meg­védésének szándékával jött Rómába. Ám csak világcsúcs­tartói titulusát tudta megőrizni a 200-as távon, a vb-aranyat át kellett engednie a 2:07,40 per­ces új kínai rekorddal nyertes He Cihongnak. A két rivális végig különpárbajt vívott, hol a kínai, hol a magyar lány ve­zetett. A negyedik hosszra azonban He úgy fordult rá, hogy onnan még erősíteni is tudott, végül simán győzött. Úgy, ahogy korábban Eger­szegi iskolázta le a mezőnyt... A zárószámban a 4x100-as vegyesváltóban új országos rekorddal a Deutsch, Rózsa, Horváth, Czene négyes, 3:39,47-el bronzérmet nyert. [ OPEL -0- KUMáí MÁRKAKERESKEDÉS TTel./JFaxz 56/361-911 v- ---------------------------------------------- V p íiMEGVEI HÍRLAP Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Andreas Günther és dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; főszerkesztő: (66) 446-242; sportrovat: 451-114; telefax: (66) 441-020. Kiadói telefonszámok: (66) 441-545; hirdetés: 441-311; telefax: 450-198; terjesztés: telefon/fax (66) 453-710. Az előfizetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztőszervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 375 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross út 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents