Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-12 / 215. szám
CSABAI NAPLÓ 1994. szeptember 12., hétfő Lakberendezés Lakatos-módra Lakatos László magánvállalkozása lakberendezéssel, bútortervezéssel, -gyártással, kereskedelemmel foglalkozik Idegenként Békéscsabán Néhány évvel ezelőtt az ország nyugati feléből költöztem Békéscsabára. Akárkinek mesélem, mindenki elszörnyedve néz rám: hogy lehet ezt kibírni? Hogy bírom itt, ebben a ,,világvégi porfészekben” ? Mások, akik valamilyen oknál fogva átmenetileg idekerülnek, itt dolgoznak néhány hétre, hónapra, azok meg alig tudnak elszakadni a várostól. Vissza-visszajárnak nosztalgiából, szerétéiből. Nagyon sok olyan emberrel is találkoztam, aki szívügyének érzi a város jövőjét—érdekes módon ezek közül sokan nem is itt születtek. Valahogy a csabaiak egy része kimondatlanul is alábecsüli városát. Ezeken az oldalakon több alkalmunk lesz a város gond- jai-bajai mellett azokra az értékekre is felhívni a figyelmet, amikre a mindennapi rohanásban már nem is figyelünk. Talán ez segít. Talán legelőször a saját szemléletünket kellene átalakítani ahhoz, hogy higgyük: Békéscsaba nem „világvégi porfészek”. Lu Egy kétsoros doboz-megyeri mondóka tragikus története Lűjjed Sinkó... Békéscsaba város címere Hírek Harang a templomba. Szeverényi Pál önkormányzati képviselő előterjesztésére a közgyűlés 200 ezer forint támogatást szavazott meg az erzsé- bethelyi római katolikus templom javára. A nemrég elkészült templomba így kerülhetne végre harang is. Az egyház azonban csak akkor kívánja igénybe venni ezt a segítséget, ha erre a célra máshonnan nem tudja előteremteni a szükséges pénzt. Határidő módosítás! A Békéscsabai Lakásszövetkezet ebben az évben több épület fűtéskorszerűsítését végzi. Az érintett lakások nagy részében a szerkezetek felszerelése már megtörtént. A lakók az elvégzett munka egyenértékét egy kedvezményes hitelakció keretében részletekben is fizethetik. Akik mégis az egyösszegű fizetés mellett döntöttek, azok ezt december 31-ig tehetik meg a szövetkezet pénztárában. A fizetési határidő módosítását a tagság kérésére hajtották végre. Utat építettek. Aszfalt- burkolat került Kétsoprony utolsó előtti földes utcájára, a Mikszáthra. A minisztériumhoz benyújtott útpályázatra néhány hónapja az önkormányzat másfél millió forintos hozzájárulást kapott. A pénzhez még ugyanennyit hozzá kellett tenni saját erőből: az önkormányzat és a lakosság segítségével. Az útépítés munkálatait a közelmúltban fejezték be. Az oldalt írták: Antal Gyöngyi, Csath Róza, Magyari Barna, Nyem- csok László. Fotó: Kovács Erzsébet Olvasóink leveleit, véleményét várjuk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy utca 4. Telefon (66) 450-450 A békéscsabai Lakatos László egykoron az IKV-nál dolgozott felmérőtechnikusként, így rengeteg lakásban megfordult. Sokszor találkozott rossz állapotú, elrendezésű bútorokkal és látta, hogy az akkori kereskedelem nem biztosít célszerű, helyi, egyéni igény szerinti lakberendezési tárgyakat. Több társával összefogott és három éve létrehozta Lakatos László magánvállalkozása néven a cégét. A Rózsa Ferenc Gimnázium új épületében futottunk össze vele, ahol éppen az irodák és előterek bebútorozását irányította. — Cégük tevékenysége csak a kereskedelemre korlátozódik, vagy bővebb annál? — kérdeztük. — Teljes körű lakberendezéssel foglalkozunk, a tervezéstől a bútorgyártásig, kereskedelemig. Padlószőnyegtől a csillárig mindenféle lakberendezési tárggyal szolgálunk, akár szekrénysorral, konyhabútorral, vagy csak egy fésülködőasztallal, fotellal. A Két- egyházi úton van az alapanyag-ellátó rendszerünk, nyolc bútorasztalos dolgozik a vállalkozásnál és az Irányi utcai bemutatótermünkben tudjuk illusztrálni munkáinkat. — Melyekre a legbüszkébbek? — Mi rendeztük be a tarhosi iskolát, Békéscsabán a Providencia Biztosító épületét, számos butikot, irodát. Ugyanakkor magánházaknál is dolgozunk, sokszor kulcsra készen adjuk át a lakást. —Leginkább a megrendelő ízlése a döntő, vagy kikérik az önök tanácsát is? — Van, aki kész tervekkel jön és ragaszkodik elképzeléseihez, de olyan is akad, aki teljesen ránk bízza lakása berendezését. Egyik ügyfelünk Az Újkígyósi Cukorbetegek Klubja minden hónap első szerdáján tartja összejövetelét az idősek napközi otthonában. Vezetőjüktől, Pintér Józseftől megtudtuk, hogy a ma már több, mint 50 tagot számláló klub tavaly októberben alakult a gyulai cukorbetegek egyesületének mintájára. Céljuk, hogy a hozzájuk fordulókat önmaguk betegségét jobban megismerő, kérdezni tudó, életüket maguk alakító például letette az asztalomra lakása kulcsát és azt mondta: a mi tevékenységi körünk a lak- berendezés, ő csak azt szeretné, hogy megfelelő legyen a végeredmény. A munka olyan jól sikerült, hogy azóta több butikját berendeztük, az ügyfelet pedig egy év alatt összesen négyszer láttam. Persze olyanok is jönnek hozzánk, akik egy-egy bútordarabra emberekké formálják. Szeretnék megértetni velük, hogy a betegséget megfelelő életvitellel elviselhetővé lehet tenni. Meggyőződésük, hogy a szervezett előadások mellett a betegek egymásközti tapasztalatcseréje is hasznos. Néhány téma az elkövetkező három hónap klubfoglalkozásainak programjából. Októberben diétás termékek kóstolóval egybekötött bemutatójára várják az érdekgyűjtögetik össze a pénzt és negyedévente visszajárnak, amikor egy asztalra, egy ruhásszekrényre telik.-— Mennyire spórolnak manapság az emberek a bútorokon? — Végletekkel ugyan találkozunk, mivel azonban a polgárok az általuk elképzelt miliőben szeretnének lakni, hajlandók áldozni is ezért. lődőket. Ez alkalommal szó esik majd a tiszántúli regionális cukorbeteg találkozóval kapcsolatos tudnivalókról is. Novemberben a tagság vacsorával ünnepli a diabetes világnapot. December 7-én dr. Gyi- mesi András belgyógyászt látják vendégül, aki a diabetes gyógyításában elért eredményekről tart előadást. Az eseti programok mellett a szokásos vércukormérésre minden alkalommal sor kerül. Dobozon jó néhány évvel ezelőtt a már akkor 80 éves Z. Szabó Laci bácsi egy kétsoros mondókát bízott rám: „Lűjjed, SINKÓ / B...d meg, SINKO!” Hosszú fejtegetés, beszélgetés közben — és után — kigön- gyölődött e piciny, kétsoros mondóka háttere és története. A dobozi határhoz tartozott régen Békéscsabán felül az akkor úgynevezett Doboz- Megyer. Itt sok dobozi parasztembernek volt földje, földbirtoka. E rész határos volt a békéscsabai határral. Egy orvosnak — akit doktor Sinkónak hívtak — a múlt században volt itt egy tagban 40 hold szőlője és gyümölcsöse. Ennek közepén állott egy szép épület. Doktor Sinkó abban is lakott. Úgy járt be a városba praktizálni. Doktor Sinkónak volt egy saját maga szerkesztette viharágyúja, mellyel, ha jött a vihar, belelőtt a fellegekbe. Amint egyszer elsütötte a szerkezetét, roppant nagy eső lett. Erre azt mondták aztán: „Sinkó kioldotta a zsák száját!” A doktor Sinkó által kioldott zsák szájából — az eső által — akkora víz lett a tájon, hogy elöntötte a nyomtatás szérűit, s az „állás”-t, azaz a nyomtatásra beágyazott gabonát. Erre mondták, hogy „medvét fogtak”. Az egész ágyást félre kellett rakni, s megszárítani, hogy meg lehessen menteni, majd megszáradva ki lehessen csépelni — rugatni — a lóval nyomtatós világban. Tehát így oldotta ki doktor Sinkó a zsák száját. Volt ennek a doktor Sinkónak egy félnótás, kissé kelekótya szolgája, aki a szőlő- és gyümölcsösbeli munkáknál segítségére volt gazdájának. Mindig ott volt Sinkó mellett, akkor is, amikor a viharágyút készítették elő lövésre, s akkor is, amikor elsütötték, s belelőttek a fellegekbe. Egyszer hatalmas dübörgéssel közeledett a vihar. A hűséges legény, aki látta ennek előtte, hogy gazdája hogyan töltötte meg és sütötte el a viharágyút, fogott egy fazekat, belementette a puskaporba, kapta a kellékeket, s futott a viharágyúhoz... Zutty! Bele a puskaport az öblös torokba! Rá a fojtást! (Ami feltehetően vizes is lehetett?!) Üsd a rostvessző helyett a döröcskö- lőfával...! Hogy tüzet hogyan csiholt, mi volt hozzá a készség és a kelléke, erről nem szól az emlékezet, de elég az hozzá, hogy a viharágyú durranását már nem hallotta meg doktor Sinkó hűséges szolgája, aki a gazdája szőlőjét és gyümölcsösét akarta megmenteni a vihartól, mert szárnyra kapták Illés táltosai, s vele repültek a magasba... Doktor Sinkó szőlőjét és gyümölcsösét földig verte ajég és törte, szaggatta a féktelen tátorján. A gazda hazatért. Szomorú szívvel látta a borzalmas kárt. Szólongatta hűséges szolgáját, akit sehol sem talált. Meglátta a nyitott puskaportartót, mely mellől hiányoztak a lövéshez használt alkalmatosságok. Lába közé kapta az utat, s futott a viharágyúhoz, melyet darabokra tépett a hatalmas erejű robbanás — a hűséges szolgával együtt. így keletkezett a nép ajkán egy szólás, így keletkezett egy piciny mondóka: „Lűjjed, Sinkó / B...d meg, Sinkó!”, melynek igaz meséje egy emberéletet követelt. Rác/ Sándor néprajzkutató Tapasztalatcsere klubfoglalkozások keretében Cukorbetegek Újkígyóson Köszönöm a szponzoroknak! Sajnos ritkán adatik meg a toliforgatónak, hogy valódi sikerélménye legyen. Olyan, amikor úgy érzi: na, ezért tényleg érdemes volt megszólalni, a nyilvánossághoz fordulni. Nekem egy ilyen is adatott. Volt szerencsém az elmúlt esztendőben Pósteleken egy alternatív művészeti táborról tudósítani. Nem volt szép tőlem, de kénytelen voltam leírni, hogy szerintem a látottak, hallottak olyan messze esnek a művészettől, mint egy MTZ a BMW-tői. Sőt, arra vetemedtem, hogy kértem a pénzembereket: nézzék már meg, mire adnak pénzt, ha már adnak magukra valamit! Ki gondolta, hogy a cikk hatására egy év múlva, azaz az idén már a kutya sem szponzorálta eme „művészeti alternatívát”. Ezt közölte ugyanis a „Csalánleve- ses” BMZ az egyik helyi újságban. Természetesen megkaptam a laptól a fejmosást, hogy én vagyok az a rontó lélek, aki kerékkötője a kultúrának, a fejlődésnek... Ha már szóba kerültem, akkor a fentiekhez kénytelen vagyok egy rövid megjegyzést fűzni. Ebben az egy esetben valóban próbáltam lebeszélni a szponzorokat. Viszont tucatnyi írásban igyekeztem jó érzésű olvasóink figyelmét felhívni elesett, beteg, bajbajutott embertársukra, akik anyagi okok miatt nem reménykedhettek problémájuk megoldásában. Tessenek elolvasni ezeket az írásokat! Kértem a pénzembereket (is), nyissák meg a pénztárcájukat. Jó érzés leírni, hogy nem hiába. S ha az adakozók között csak egyetlenegy is akadt, aki ama alternatív művészeti rendezvény helyett, mondjuk egy beteg leány külföldi gyógykezelését támogatta, akkor már megérte tollat fogni... Mellesleg tőlem mindenki kibontakozhat, megmutathatja önmagából a lényeget. Például fetrenghet mézben, majd foroghat tyúktoliban, ihat tintát, amit aztán a nagyérdemű szeme láttára kiokád. Ez mind az ő dolga, ha van rá pénze, vagy ha talál rá embert, aki finanszírozza. Mert egy dolgot azért nem szabad elfelejteni, az újságíró csak a véleményét írja le. Dönteni a pénzemberek döntenek: fizetnek vagy sem, ha igen, akkor mire?! B.V. Székelyföldön Négynapos kiránduláson vesznek részt szeptember 22—25 között a békéscsabai Lencsési Közösségi Ház nyugdíjasai. Az úticél a megye- székhely testvérvárosa, Székelyudvarhely. A kirándulók megismerkedhetnek a magyar történelem nevezetes emlékhelyeivel. Kolozsvárott például megtekintik a Farkas úti református templomot, a segesvári várat és a marosvásárhelyi kultúra palotáját. Kirándulnak Ko- rondra és Szovátára. Elzarándokolnak a csíksomlyói kegytemplomba és útjuk során a Gyilkos-tó és a Békás-szoros vadregényes tájaiban is gyönyörködhetnek. Nagyobb terület gyomtalanítható, füvesíthető Több jut a köztisztaságra A békéscsabai önkormányzatnak ebben az esztendőben a közkutak üzemeltetésére kevesebbet kellett fordítania, valamint az ejektoros kutak vízdíjának fizetése ügyében kedvező megállapodást sikerült kötnie a Békés Megyei Vízművek Rt.-vel. A múlt évi vízdíj végelszámolásakor mintegy másfél millió forintot visszautaltak. A település vízellátására szánt ötmillió forintból csaknem hárommilliót átcsoportosítottak, így a tavalyról visszautalt összeggel együtt közel négy és fél millió forinttal gazdagodott a városüzemeltetési iroda költségvetése. A megváltozott anyagi lehetőségek révén az iroda ebben az évben a korábban előirányzottnál csaknem kétmillió forinttal tud többet költeni vízkárelhárításra. Ezt a pénzt a közterületi árkok tisztításához igénybe vett közmunka dologi kiadásaira fordítja. A köztisztasági összeget egymillióval növelik, s ezt a pénzt a téli síkosságmentesítésre és a hómunkák finanszírozására használják. A maradék másfél millióval a park- fenntartást támogatják. így nagyobb területeket gyomta- laníthatnak, füvesíthetnek majd.
