Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-09 / 213. szám

0­1994. szeptember 9., péntek CSALÁDI OLDAL Jó éjszakát—de hogyan? A pihentető alvás hálószobatitkai Az alvászavarokat sok esetben a külső körülmények okozzák A már-már tömegbetegség­nek számító alvászavarban sok esetben nem szervi vagy idegi okok ludasak, hanem a külső körülmények. Az ál­matlansággal küszködők- nek érdemes tehát hálószo­bái őrjáratot tartani, s szám­ba venni, hogy adottak-e a „tárgyi” feltételei a pihente­tő, nyugodt alvásnak. Fontos, hogy milyen a há­lóhely klímája. Az áporo- dott, befüstölt szobalevegő a jó alvóknak sem ígér könnyű álmot. Lefekvés előtt tehát feltétlenül alaposan szellőz­tessünk. Azt se feledjük, hogy a túl meleg légtér ront­ja a jó alvás esélyét; a háló ideális éjszakai hőmérsékle­te 16 fok. Nem szerencsés, ha ágyunk az utcai, külső fal­nál, az ablak közelében van. Ott ugyanis hűvösebb őszi­téli napokon a hideg bukó­szél, a léghuzat gyakran ész­revétlenül is megzavarhatja az éjszakai pihenést. A fekvőhelyet illetően a fő követelmény, hogy ne le­gyen szűk. Hosszában leg­alább 15 centiméterrel ha­ladja meg használója test- magasságát, szélességében pedig az egyes ágy legalább 1, a dupla ágy legalább 2 méter legyen. Korábban az volt a vélemény, hogy a ke­mény matrac az egészséges. Ma már a szakemberek azt vallják, hogy a „rideg” fek­vőhely ugyanolyan ártalmas a gerincoszlopnak, mint a túlságosan puha. Sok múlik az ágyneműn is. A jó takaró könnyű, tartja a meleget, fölveszi és elve­zeti a párát. E követelmé­nyeknek a töltőanyagok közül a pehely és a toll nagy­részt megfelel. Legjobb a dunnalúdtól származó dun- napehely, ez azonban elég drága. Nagyon könnyű és jó hőtároló a kasmírszőr, de ez sem olcsó. A tolira allergiá­sak töltelékanyagnak birka­gyapjút vagy nemes-prémet használhatnak. Fejpámába a puha pehely nem alkalmas. Túl lágy ugyanis ahhoz, hogy alvás közben biztosítsa az egész­séges testhelyzetet, azaz ki­egyenlítse a fej és a váll kö­zötti magasságkülönbséget. Fejünk alá tehát kemény tol­lal bélelt párnát tegyünk, így a nyaki gerincoszlop a ge­rinc többi részével egyenes vonalat rajzol ki, s nem fe­nyeget az a veszély, hogy meghúzódott, fájós nyak- és vállizmokkal ébredünk. — okolt— Ferenczy Europress Megyénkben a víz nem jódhiányos 1RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A legszörnyűbb bűntett Pszichológus a gyilkos anyákról Töltött cukkini Hozzávalók 2 személyre: 2 cukkini, 10 dkg paradicsom, 2 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál olaj, 20 dkg ementáli sajt, petrezse­lyem, édes pirospaprika, 20 dkg főtt sonka, só, bors, ízlés szerint egyéb fűszerek. A cukkini tetejét hosszában levágjuk (megskalpoljuk). Magházát eltávolítjuk. Össze­daraboljuk a levágott tetejét, apróra vágjuk a hagymát és a fokhagymát, és együtt olajban öt percig pároljuk. Ha már ki­hűlt, háromnegyed részéhez hozzákeveijük a feldarabolt sonkát, a reszelt sajtot, a petre­zselymet, a meghámozott és feldarabolt paradicsomot és fűszerezzük. Az így kapott ke­veréket a cukkiniba töltjük. Tűzálló tálba tesszük, és mellé rakjuk a kimaradt hagymás cukkinit. Előmelegített sütő­ben 45 percig sütjük. A cukkiniba töltelékként te­hetünk még: jól megfűszere­zett darált húst, rizst gombá­val, tojással elkevert túrót vagy reszelt sajt, tojás és para­dicsompüré keverékét. Mi­után megtöltöttük a cukkinit, tetejét megszórjuk reszelt sajt­tal vagy zsemlemorzsával. Korai őszülés és csontritkulás Azok az emberek, akik 40 éves koruk előtt teljesen megőszül­nek, sokkal nagyobb valószí­nűséggel betegszenek meg csontritkulásban (osteoporo­sis), mint akiknek a haja életük derekán is megmarad szőké­nek, barnának vagy éppenség­gel vörösnek. Erre a megálla­pításra jutott előzetes tanul­mányában a bostoni egyetem két endokrinológusa. ügy ta­lálták, hogy a korán őszülők veszélyeztetettsége hatszoros. Ráadásul vizsgálataik azt mu­tatták, hogy minél korábban őszül az illető egyén, annál nagyobb a valószínűsége an­nak, hogy felmenői közt töb­ben szenvedtek csontritkulás­ban. A súlyos csontritkulásban szenvedő vizsgált 32 beteg közül 18 idő előtt őszült Vi­szont a vizsgált 29 egészséges csontozató közül csak öten őszültek meg fiatalon. Augusztus elején érdekes cikk jelent meg a jódról és az embe­ri szervezet jódszükségletéről. Néhány adattal és gondolattal szeretnénk kiegészíteni az ol­vasottakat. 1989-ben két országos lap­ban megjelent intézetünk dol­gozata a megye ivóvizeinek jódtartalmáról. Rá egy évre is­mertették az OKI (Országos Közegészségügyi Intézet) szakemberei Magyarország ivóvizeinek jódtérképét. Eb­ből a közleményből kitűnik, hogy hazánk lakosságának a 80 százaléka jódhiányos területen él. Ezzel szemben Békés megye speciális hely­zetben van, vagyis (összessé­gében) nem jódhiányos terület, sőt a sárréti régió több településén az optimálisnak tartott napi jódbevétel több­szöröse kerül be az élő szerve­zetbe. Ennek epidemiológiai vizsgálatát intézetünk 1993 végén megtervezte és ez év tavaszán megkezdte. (Hazai irodalmi adatokat nem talál­tunk, a külföldi szakirodalom­ban is csak a tengerek mellett élő népek esetében számoltak be tartósan magas jódbevitel- ről és ennek kórélettani hatá­sairól, pl. Japánban.) Az epidemiológiai felmé­résünk eredményeinek a fel­dolgozása folyamatban van. Jelenleg országos intézetekkel konzultálunk a további pros­pektiv vizsgálatokról és teen­dőkről. A cikkben szereplő ja­vaslatok a jódhiányos területre előnyösek, de nem kedvezőek általánosságban a megyénk vonatkozásában. A megyei jódtérkép ismeretében a szak­emberek (elsősorban az egész­ségügyi dolgozók) a területek lakosságát tájékoztatni tudják. Összefoglalva az eddigie­ket: fontosnak tartjuk, hogy az ivóvíz jódtartalmának ismere­te nélkül ne fogyasszon a la­kosság jódozott sót! A kontroll nélküli jódfogyasztásnak több a káros, mint a hasznos hatása az úgynevezett „jódos” te­lepüléseken. Fontos tudni még, hogy bizonyos gyógy­szerek (pl. Sulfonamid, Cor- daron, KI stb.) fokozhatják ezeket a kedvezőtlen hatáso­kat. Amennyiben a területi szak­emberek nem rendelkeznek a megye jódtérképével, úgy azt az ANTSZ területileg illetékes városi intézetétől beszerezhe­tik. A későbbiekben — a vizs­gálati eredmények teljes fel­dolgozása után — a megye la­kosságát is tájékoztatni kíván­juk! ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Epidemiológiai Osztály A csecsemőgyilkosság híre hallatán minden jóérzésű em­ber megborzong. Még érthe­tetlenebb a tett, amikor az egészségügyben dolgozó kö­veti el a tettet. (A harmincegy éves, kétgyermekes kámi ápo­lónő három újszülöttjét ölte meg.) Cseres Judit pszicholó­gus bírósági ítéletek alapján vizsgálta, mi indította a gye­rek-gyilkos anyákat csecse­mőjük megölésére? — Sajnos nem a mostani hármas csecsemőgyilkosság vezeti a hazai statisztikát. Va­lamikor a 70-es évek végén egy tanítónő 6 újszülöttjét ölte meg és tárolta tetemüket a la­kásához tartozó kamrában, dunsztos üvegben. Tettének okára nem volt hajlandó ma­gyarázatot adni, de nem bizo­nyult elmebetegnek sem. Bör­tönbüntetését Kalocsán töltöt­te, analfabéta rabtársait taní­totta írni-olvasni. Valószínű­leg azóta már szabadult, to­vábbi sorsáról semmit sem tu­dok, azt viszont igen, hogy új­ból szült és egyik lánya gyer­mekorvos lett. — Hány csecsemőgyilkos­ság történt az utóbbi tíz évben Magyarországon ? — Pontosítom: hányra derült fény? Ugyanis koránt­sem biztos, hogy minden cse­csemőgyilkosságról tudomást szerez az igazságszolgáltatás. Az általam vizsgált tíz eszten­dő alatt 168 ilyen ügyben született jogerős ítélet. Szá­momra a legtragikusabb annak az asszonynak az esete volt, akiknek tettéről egy névtelen feljelentés nyomán szerzett tu­domást a rendőrség. A nyomo­zók kitartó vallatására beis­merte, hogy első nem kívánt újszülöttjét a disznókkal etette meg, csak a második baba holttestét találták meg a nyo­mozók. —Az illető leányanya volt? — Férje és két kiskorú gyer­A 34. héten a pázsitfűfélék (Poaceae) pollenszintje Szek- szárd kivételével országszerte alacsony, az ürömé (Artemi­sia) is csak egy városban (Szekszárd) egy alkalommal haladta meg a közepes szint felső határát (30 db/légköb- méter). A libatopfélék (Che- nopodiaceae) pollenkoncent­rációja Budapesten és Szek- szárdon magasnak mondható, másutt közepes. Országos szinten a legnagyobb eltérést a parlagfű (Ambrosia) koncent­rációja mutatja. Az ország dél­meke várja szabadulását. A csecsemőgyilkosok között csaknem azonos arányban vannak férjezettek (36%) és hajadonok (44%). Ezekben a gyilkossági esetekben nem az édesanya és a gyerek kapcso­lata a meghatározó, hanem az anya és az apa viszonya. A házaspárok még általában az esküvő előtt megegyeznek, hogy hány gyermeket szeret­nének. Az esetek többségében kettőben maradnak, és ha en­nél több sikeredik, rendszerint a férj vagy az anyós adja ki a parancsot: csinálj vele amit akarsz, de nekünk nem kell! És az asszonyok egy része szorult helyzetében megteszi azt, amire korábban még leg­rosszabb álmában sem mert gondolni. A másfél száznál több cse­csemőgyilkos közül csak egyetlen egy bizonyult elme­betegnek, számára börtön he­lyett kényszergyógykezelést rendeltek el. Ezek az esetek arra hívják fel a figyelmet, milyen kiszol­gáltatott helyzetbe kerülhet­nek a nem kívánt terhes­ségüket kihordó asszonyok. Miért a csecsemőgyilkosság az egyetlen megoldás? Hol vannak (és ha léteznek egyál­talán, a bajbajutottak miért nem tudnak róluk) az anyaott­honok, ahová befogadnák a kismamát? Továbbmegyek: mi a helyzet a szexuális felvi­lágosítással? Számomra egy­szerűen érthetetlen, hogy egy egészségügyben dolgozó asszony miért nem védekezik a nem kívánt terhesség ellen? Bármilyen ítélet születik is, ezekre a kérdésekre a bíróság nem adhat választ. A bűnért az elkövetőt ítélik el, de vajon felébred-e az ilyen esetek hallatán a társadalom lelkiismerete? Szabó Margit FEB vetelevel nagyon magas szin­tet jelentettek, Miskolcon ez a szint egész héten közepes volt, csak csütörtökön emelkedett e fölé. Az ország többi állomá­sán általában magas volt a par­lagfűpollen koncentrációja. Az allergén gombaelemek közül az Altemaria légköri koncentrációja általában na­gyon magas volt, míg a Cla- dosporium konídiumszáma a hét különböző napjain és állo­másonként a nagyon magastól az alacsonyig változott. Az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának jelentése nyugati részéről csütörtök ki­Nyúlászat: mi kell az egészséges fejlődéshez? Alaptápanyagok és ásványi sók Az állati test szöveteinek leg­fontosabb alkotóelemei a fe­hérjék. Az élelemmel a nyúl szervezetébe kerülő növényi eredetű fehérjék az emésztés folyamán aminosavakra bom­lanak. A felszívódott amino- savakat a szervezet saját faj- és egyedspecifikus fehéijévé alakítja át. Izomzatának, bel­ső szerveinek 20—22 százalé­kos fehéijetartalma indokolt­tá teszi, hogy a takarmányok­ban jelentős mennyiségű fe­hérje legyen. Az embriók fejlődéséhez, a tejképzéshez, a fiatal állatok egészséges növekedéséhez, a szervezet ellenállók épessé­gének biztosításához elegen dő fehérje kell. A ta­karmányok egyike sem tartalmazza az összes szükséges aminosavfajtát, ezért indokolt azok keve­rése, vá- laszté- kossab- bá tétele. Anyu- 1 a k csontjai- b a n , izomza- tában, bél- csatornájában, a vesék kör ben segük sebb, nyezetében és a bőr alatti kö­tőszövetben jelen­tős mennyiségű zsír található. A zsírok­hoz „tartozik” több vitamin és hormonális anyag. A fia­talabb szer- vezet- mennyi- keve- idősebb korban azonban felhalmozód­nak. A tenyészál­latoknál ez szaporodási ne­hézségeket okozhat. Ez az ivarzás csökkenésében vagy teljes megszűnésében jelent­kezhet. A lipidek a nyulak tes­tének 7—8 százalékát teszik ki. A nyulak szervezetében csak mintegy egyszázaléknyi szénhidrát van. A szénhidrát energiaforrás, biztosítja az anyagcserét, a szervek műkö­dését. Glikogén („állati ke­ményítő”) és vércukor formá­jában a májban, izmokban for­dul elő. A növényi eredetű táplálékok szénhidrátokban gazdagok. A szervezettől nem igényelt részük tartalékzsírrá alakul át. A nyulak az alábbi fontos ásványi anyagokat igénylik: Elem Százalék Szerepe Hiánya Kalcium 13 csont- és vérképzésben. csontgyulladás, angolkór. Foszfor 0,7 anyagcsere-folyamatokban; terméketlenség magzatelhalás; Kálium 03 energiahasznosításban; emésztési zavarok; Nátrium 0,15 Kén 0,13 a szőrzet és a körmök széthullás, a szőr törékenysége, Klór 0,10 fejlődésében minőségének romlása; Magnézium 0,04 javítja az anyagcserét; emésztési zavarok; Vas 0.004 vérképzésben vérszegénység A szervetlen ásványi anya­gok szabályozzák a sejtek, testnedvek állapotát, részt vesznek valamennyi szerv egészséges működésében. Az idegrendszer és a mirigyek hormonkiválasztása is szoros kapcsolatban áll velük. A szervezet a szükséges ás­ványi anyagokat különféle táplálékból szerzi meg. Az adott elemekből legtöbbet a granulált (szemcsézett) nyúl- tápok, az árpa, a zab, búza, szárított élesztő, széna, lucer­na, zöldtakarmányok, nyaló­só, premixek tartalmazzák. Ezekben nyomelemek is (cink, fluor, jód, kobalt, man­gán, réz stb.) vannak, amelyek szintén fontosak a nyulak élet- folyamataiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents